Most nincs kedvem megkeresni, de valamikor már volt itt arról szó, hogy miért nem érdemes Twitterről váltani Jaikura, még akkor sem, ha utóbbi fícsörszettje sokkal imponálóbb. (Ja, de megvan. Ez volt az a post.)

A Twitter legújabb kihívója a Pownce. És persze logikus lenne ugyanazokat az érveket leírni most, mint anno a Jaiku esetében, de a helyzet szerintem mégis picit más. Mégha alapvetően nem is.



Szóval anno azzal érveltünk a Twitter mellett, hogy mivel ott elég gyorsan kialakult egy közösség, így - mégha sokkal jobb is - a konkurens szolgáltatás, nagyon kevesen fognak átvándorolni. Igazunk is lett. A Jaiku a nagy Leo Laporte-hiszti után semtudott jelentősen növelni felhasználótáborán. És bár a Twitter is megtorpanni látszik, mégis egy jóval magasabb látogatottsági szinten van, mint a konkurens.

A másik érvünk - ami éppúgy áll a Pownce-ra is, mint a Jaikura -, hogy a Twitter a korai API-nyitással nagyon sok bolygószolgáltatást engedett maga köré. A Twitterre épülő mashupok pedig nem csak a szolgáltatást gazdagítják, de egyben viszik is az igét a net távolabbi szegleteibe.

Ami miatt azonban mégis van félnivalója most a Twitternek, az szerintem a következő.

Mindenekelőtt még egy korábbi érvemet hoznám fel ismét: a júzer nem racionális. a Pownce esetében ez úgy kap ismét értelmet, hogy amiben ez a szolgáltatás szembetűnően sokkal jobb, mint a Twitter, az a dizájn.

Persze már a Twitter esetében sem lehetett okunk panaszra, de a Pownce kifejezetten megkapó, barátságos, szép ruhákat kínál felhasználóinak. És bár ettől még nem kéne népszerűnek lennie, de higgyétek el, ez alapvetően fontos. Hogy ne mondjuk: az egyik legfontosabb.

Designers are the sherpas of culture, the guides to community, the empathizers of the odd and foreign. (CEOs Must Be Designers, Not Just Hire Them, Bruce Nussbaum)

A Pownce-nak számos hátrányt le kellett dolgoznia. Egyrészt valahogy át kellett ütnie az ingerküszöböt. Erre jelentett megoldást, hogy a szájt alapítói közt van Kevin Rose, vagyis Mr. Digg, akire mindenki odafigyel a techvilágban. Vagyis kiváló reklámhordozó. A hype borítékolható volt.

A másik, amit mindenképpen meg kellett oldania a Pownce-nak, az az, hogy legalább valami érzékelhető, kommunikálható pluszt nyújtson a Twitterhez képest. Igyekeztek nem a szofisztikált fícsörökre helyezni a hangsúlyt. Azt találták ki: legyen fájlmegosztás és mondjuk naptáralkalmazás is a szájtban.

Sőt, a fájlmegosztás akár privát is lehet. És ha mp3-at osztunk meg barátainkkal, azt egyből meg is tudjál hallgatni az alkalmazásban. És ha nem vesszük fel ismerőseink közé valamelyik zenekiadót, akkor mindez egymás közt marad.

Igyekeztek a rendelkezésre-állási problémáktól megmenekülni. Ezért meghívásos a Pownce, és aki nagyobb fájlokat akar küldeni, annak egy évre 20 dollárt kell befizetnie. Nem mintha ez lenne az üzleti modelljük, csakhát nyilván jobban tervezhető a forgalom, ha benne van egy ilyen korlát.

A másik, amit nyerünk az előfizetéssel, hogy így nem jelennek meg a hirdetések. Igen, ezzel a csellel nem mást kommunikálnak, minthogy itt bizony lesznek vannak hirdetések, tessék felkészülni. Utólag egy szolgáltatásnak nagyon nehéz megértetni a júzereivel, hogy most miért fog megjelenni hirdetés az oldalon. De ha eleve így startol, akkor nincs mit számon kérni. Eleve beleteszik a pakliba.

Nehéz megjósolni, hogy a Twitter és a Pownce párharcának mi lesz a vége. Az mindenesetre biztos, hogy a mikorblogolásban még mindig van lehetőség. Lesznek újabb versenyzők. Még nincs lejátszva semmi.

És hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljunk: egyelőre kipróbálni érdemes, váltani még korai lenne. Türelem. Majd mondjuk ősszel úgyis elválik, hogy mennyire vagyunk, twitterezők, lusták.

Akik váltani fognak, azok a következőkért:

• szép dizájn
• csoportosítható ismerősök
• fájlküldés (pl. mp3, doksik)
• privát funkció (csak bizonyos emberekkel megosztani fájlokat, üzeneteket)

• Kevin Rose a Digg után új startuppal robbant(hat)

Címkék: twitter pownce