A pc gear munkatársai boltjuk előtt lőtték a fenti videót. A felvételen jól látszik, hogy a német rendszámú Opel elég komoly fejkamerával rendelkezik. Bár a Google Magyarország továbbra is azt állítja, hogy ezekkel a csúcsgépekkel csupán az utcáról látható házszámokat és boltok neveit pontosítják, és másra, pl a Street View adatbázisának építésére nem használják a körpanorámás felvételeket. Eh.
Idén (immár gyakorló apukaként) eggyel azért nehezebben vettem rá magam az éves geek buli megszervezésére. Végül azért sikerült. Úgyhogy ha minden jól megy, jövő héten (valószínűleg csütörtökön) megint lesz Webisztán Mikulás Party.
A szokásos ajándékcsomagos felajánlásokat emailben egyeztessük. Online céges vagy startupos apróságok, szóróanyagok jöhetnek. Meg persze ha van jó ötlet, azokat is küldjék el a cégek, startupok, magánszemélyek. Email változatlan: webisztan gmail. Részletek később.
(Az önfeledt társalgás, bulizás, táncolás mellett idén fontos szerepet kap a karrier is. Úgyhogy az aktív álláskereső programozókat, dizájnereket, menedzsereket külön nagy szeretettel várjuk. Meg persze az állásajánló cégek képviselőit is. Jelszó: mindenkinek kezdődjön egy kicsit reménytelibben 2012! Részletek ezzel kapcsolatban is később.)
Nem mondom, hogy egy feltétlenül hasznos fejlesztésről van szó. Nekem mindenesetre tetszik az okostelefonokra méretezett, saját template-ekkel operáló mininyomtató ötlete a BergCloudtól. Pénztárgéphangulat 2.0. Vagy: széljegyzet.mobi! Vagy: Szósöl papírgalacsinok! Miniatűr print megújhodás!
A 100 milliárdos kapitalizáció azt jelenti, hogy a cég értéke egy év alatt a duplájára nőtt, pedig amikor a Goldman Sachs-féle befektetést januárban bejelentették, sok szakértő akkor is nevetségesen magasnak titulálta az árazást. (forrás: Ecoline: Robban a Facebook-bomba)
A Facebook nyilvános tőzsdei forgalomba hozatalának (IPO) értéke állítólag a 10 milliárd dollárt is elérheti. A Google esetében ez az érték a 2004-es tőzsdére lépéskor majdhogynem a tizede volt. Ennyit változott a világ 7 év alatt...
Nagyon nehéz megjósolni ma, hogy hol lesz a Facebook-sztori vége. A web történetéből azt sejthetjük, hogy az online szolgáltatások életciklusa nem lehet több, mondjuk egy évtizednél. Még akkor sem, ha a Google mondjuk jó ellenpélda.
A Facebook életében mindenesetre új korszakot fog nyitni a jövőre esedékes tőzsdére menetel. Korábbi pletykák szerint a Facebook-alapító munkatársait akarja megjutalmazni azzal, hogy hamarosan tőzsdére viszi a céget.
Nyilván nem csak a munkatársak hangulatfeljavításáról van szó. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy a Facebooknak nagy szüksége lesz az új lendületre, ha túl akarja élni 2015-öt.
A Facebook, miként a Google túlságosan nagyra nőtt ahhoz, hogy könnyen meg tudnánk válni tőlük. Nem csak az internetezési szokásokat befolyásolta az elmúlt években alapvetően a két cég, de a hirdetési költésekre, és ezen keresztül az egész online bizniszre alapvető hatással voltak/vannak. Nem csak az amerikai, hanem a globális/lokális piacokon is.
Mindez nem csak a cég értékét lőtte az egekbe, de bizonyos szempontból sérülékennyé is tette az online bizniszt. Azt azért nem gondolnám, hogy Google és Facebook nélkül nem lenne (elég érdekes) a web, de az bizonyos, hogy ez a két szolgáltatás (kereső és közösségi platform) alapintézményei, alaptulajdonságai lettek a webnek. Sőt, össze is forrtak a web fogalmával.
Jó kérdés, hogy ezek üzemeltetéséhez, üzleti sikeréhez mi fog kelleni a következő években. Miként a Google, úgy a Facebook esetében is egyre inkább fontolva haladással számolhatunk. Ez pedig a dinamikusan és reaktívan működő online világban továbbra is jó lehetőségeket fog biztosítani a feltörekvőknek.
Nincsenek örök dobogós helyek. Főleg nem a weben. Kérdés, hogy mekkorát szólhat egy ilyen erős élmezőny hasra esése... valamikor 2015-ben... előbb/később? Egyszer.
14:23 Helloszabi beszél most arról, hogy milyen fontos a specifikáció. Például azért, mert a specifikáció teremti meg elvileg a közös nyelvet fejlesztés, megrendelő és pm között. És meghatározza a fókuszt is.
14:13 Most Suhajda Gábor beszél trivialitásokról.
14:02 A fő funkcióra koncentráljon az alkalmazás, de engedjük, hogy a felhasználó mélyebben is tudjon barangolni felfedezhesse a mélyebb rétegeket. Fontos, hogy sokszor a felhasználó csak egy kézzel kezeli a mobilt.
14:00 A webes megjelenés gazdaságát nem lehet átmenteni mobilra. De mire használják a júzerek a telefonjukat. 1. információkeresés. 2. közösségi médiában akarjuk megtudni, hogy történt-e valami érdekes, amiről lemaradnék. 3. feladat kezelése. emailolvasás, munkához tartozó tevékenységek. 4. unaloműzés, játék.
13:55 Kollin Zoli beszél arról, hogy hogyan kell mobilalkalazást tervezni. "A keverebb a több."
12:36 Én most kimegyek kávézni. BRB
12:21 Szántó Gábortól még nem láttam ilyen jó előadást. Érdekes, összeszedett, inspiráló.
12:16 Ne appon gondolkozzunk, hanem azon, hogy az embereknek mik a motivációik, mivel töltik az idejüket.
12:11 Olyan terméket kell létrehozni, mely önmagában is kommunikál. Sőt, a fejlesztés közben is érdemes kommunikálni kifelé, hogy mit csinálunk. Mire kiért a termék a piacra, már ismert legyen a dolog.
12:08 Nagy a verseny az app store-okban. A többségnek nincs pénze se munkaideje bevezetni az alkalmazását a piacra.
12:06 Most a két Szántó (DDB és NNG) következik. Hogyan szerezzünk inspirációt és hogyan alkossunk jó termékeket. Erről fognak beszélni.
12:03 "Aki hat hónapja úgy dolgozik, hogy azt júter még nem látta, hagyja abba most." "Sok pici startup működik a cégünkben. Nem az alapító mondja meg mindig, hogy mit fejlesszünk."
11:55 A lean azt is jelenti, hogy menet közben is lehet módosítani a stratégián. Nem szoftvert fejlesztünk, hanem terméket. A cégben mindenhol ott kell lennie az iterációs képességnek.
11:51 A lean szoftverfejlesztés: "ne termeljél raktárra". Minél inkább csökkentsd le azt az időt, amíg az ötletedtől eljutsz a júzerig. Rövid iterációk, júzertesztek...
11:49 Most Halácsy Péter (Prezi.com) fog beszélni arról, hogy mi az a lean startup. "Kb. 3 év kellett ahhoz, hogy megértsem, hogy mi is ez a Prezi". Az a jó a startupolásban, hogy meg lehet tanulni valamit, amihez korábban nem értettünk. A "lean" azt jelenti, hogy ne pazaroljál. Ne csinálj olyan dolgot, aminek nincs értelme a fogyasztó számára. A "startup" meg azt jelenti, hogy egy olyan környezetben dolgozunk, amiből nem lehet tudni, hogy mi lesz. A startup maga a piaci vagy vállalati entrópia.
11:45 Kristóf végül megemlítette, amit mi is kiemelnénk: végre egy konferencia, ahol nem csak van, de használható is a wifi hálózat.
11:41 Azért az nagyon vicces, hogy az előadó nincs a színpadon, csak egy tévén lehet látni, ahogy beszél. Note: az Alle egyik mozitemrében ülünk, a kivetítőn a prezi, és egy külön tévén lehet nézni az előadót, aki a másik teremben beszél. Sajnos nincs kikeverve 5.1-re a hang, pedig izgalmas hozzáadott érték lenne. Közben Kristóf arról beszél, hogy külföldön nehéz pénzt szerezni magyar projektre. Ők a Hackfwd-ot javasolják startupoknak. Plusz a Seedcamp Prague-gal is érdemes kísérletezni. Van amúgy Playertise.com fejlesztésük is, amit hamarosan "nagy magyar portálokon" fogunk viszontlátni, mint hirdetéskiszolgáló megoldást.
11:32 Bárdos Kristóf vezeti fel, hogy jó dolog az agilis módszertan. És hogy hogyan lehet jó inkubátor projekteket indítani cégen belül. "A kockázati tőkések nevükkel ellentétben nem szeretnek kockázatot vállalni." - az első fontos megállapítás.
11:29 Hello mindenki. Mindenekelőtt a mobilkonferenciának nincs mobilra optimalizált verziója. De azért sikerült megtalálni a programot. Az imént Szabó Marci (Mito) beszélt arról, hogy nem szeretünk sokat kattintgatni mobilon. És hogy jó dolog a Siri meg a Foursquare.
A válaszolók köztött két jegyet ki is sorsoltunk az App! 2011 konferencára. (A nyertesek: Kürthy Béla és Benedikt Károly. Velük a szervezők felveszik a kapcsolatot. Grat nekik és jó szórakozást.)
Na de akkor nézzünk pár ötletet:
Legyen benne pulzus mérő. futás közben így is mindig a kezemben van a telefon. Valamilyen épületen belüli helymeghatározással lehessen pincért hívni, vagy rendelni. Működjön kulcs ként. (akár autóhoz, akár ajtóhoz).
- írja például Varga Domonkos nevű olvasónk. Aztán kaptunk egy hosszabb okfejtést is Horváth Pétertől. Az ő ötleteiből szemezgettünk:
Ne okostelefon legyen, hanem az a digitális személyi asszisztens - nem úgy, mint a PDA-k szerettek volna lenni. ne a készülék legyen a központban, hanem az információ és az alkalamzások. Válljon akár annyira vékony klienssé, hogy észre se vegyem, és mindig a megfelelő perifáriához tudjam csatlakoztatni..
Váltson funkciókat otthoni, munkahelyi és egyéb élethelyzetek között, tudjon probléma nélkül együttműködni az össze otthoni kütyümmel, és ha elhagyom/ellopják, akkor csak a készüleket veszítsem el, minden egyéb a cloud-ból maradjon változatlanul elérhető.
Olyan moduláris szerkezetű legyen fizikailag és szolgáltatások szempontjából is, amit afrikai és indiai milliók is használhatnak, de new nork-i és londoni üzletemberek is. Értelemszerűen más-más szinten.
Kijelzők terén az e-ink, vagy egy hozzá hasonló technológia fejlődése addig, hogy a mostani előnyöket megtartsuk, de a hátrányok eltűnjenek.
A játékok és a tanulás, önképzés kerüljenek közelebb, és kötődjenek jobban a való világhoz. Erre is volt már millió meg egy kísérlet, de még egyik sem az igazi.
Egy másik olvasónk is fontosnak érzi a személyi asszisztens funkció erősödését:
Az okostelefonoktól azt várnám, hogy előbb-utóbb helyettesítsék az otthoni és a munkahelyi számítógépeket is. Tehát pl. hazaérek, manuálisan vagy GPS alapján "home" üzemmódba vált, és onnantól vezérli a tévét (streameléssel), rádiót, fűtést, akármit. Ha beérkezem a munkahelyre, akkor "work" mód, és az asztalomon található egérre, billentyűzetre, monitorra rácsatlakozik (ezeket a kiegészítőket azt hiszem nem ússzuk meg), és már fut is az word, excel, photoshop, bármit is használok munkához. Vagy akár, kocsiban és tömegközlekedésen a navigáció, zenehallgatás legyen előtérben, stb... a lényeg hogy mindig ahhoz alkalmazkodjon, amit épp csinálok.
Kürthy Béla szerint az egészségügyben használható lehetőségek, mint pl pulzusmérés, cukorszintmérés is a mobilok feladata lehet a jövőben. Sőt:
A hűtőszekrényekkel összekötni a rendszert. Ezek az eszközök is lassan már kijelzőt kapnak, operációs rendszerrel. Meg lehetne csinálni egy beépített kamerával, hogy felismerje a benne lévő élelmiszereket. A megadott ételek alapján pedig eltudja dönteni, hogy egy étel elkészítéséhez milyen hozzávalók szükségesek még. Ez inkább egy hűtőspecifikus alkalmazás lenne, viszont mobiltelefonról lehetne lekérdezni a tartalmat, megadni az ételek listáját.
Ali Márton szerint a közlekedésben vannak még kiaknázatlan lehetőségek:
Lehetne egységes jegy- és bérletvásárlás a Volán, MÁV járatokra és a városokban a helyi közlekedésre, akár NFC-vel oldanák meg, akár csak az előfizetői számlához adódna hozzá a fizetendő összeg, mindenképp jól járnánk.
Turcsányi Tamás szerint a legtöbb eszköz a szingularitás felé fog haladni, azaz erősödni fog az eszköz és a ráépülő szolgáltatások központi szerepe amindennapokban.
Médiatár, TV, telefon, dokumentumok, cloud storage, lakáskulcs, céges belépőkártya, slusszkulcs, fizetőeszköz egybeérnek. A biztonsági kérdések központi kérdéssé válnak: egy ellopott telefonmár túl sokat fog érni. Leválik a készülékről az azonosításra alkalmas funkcionalitás (pl. egy hordható vagy bőr alá ültethetőautentikációs chip), és a készülék önmaga csak arra lesz alkalmas, hogy hordozható interfészt, bizonyos erőforrásokat biztosítson, deönmagában csak korlátozottan lesz alkalmas bármire. A mindenkapcsolódó eszközben kiépülő perszonalizáció (pl. autó ülésmagasság, desktop háttér, szobahőmérséklet) központi adattárakat (profilokat) igényel majd, ezekben az üzemeltető cégek és hatóságok örömmeladatbányásznak majd, de lesznek közösségi alternatívák is.
A legtöbb szavazat amúgy az NFC-technológia széles körű elterjedését valószínűsíti, és ezzel együtt a mobilos csipkártyás vásárlás terjedését is. Ugyanilyen fontosnak tartották a válaszolók a hardveres fejlődést: nagyobb akksiidő, jobb kijelzők, stapabíróbb készülékek.
Talán az egyik legjobban sikerült - nem csak a dizájn, de a technikai megvalósítás szempontjából is - a Carnation új, 15 ezer sorból összevarrt html5 szájtja, a carnationgroup.com.
Nagyon jó, hogy a technológiai igényesség mellett finoman illesztették a facebookos, twitteres jelenlétüket a layoutba. Ezen felül külön említést érdemel a swipe-os lapozás, a Facebookkal összefűzött képnézegető és a fejléc megvalósítása. Nekem legalábbis ezeken egyből megragadt a szemem.
Aki dolgozott már - csak megközelítőleg - hasonló projekten, az tudja, mennyi munka lehet(ett) ebben a flashmentes, ám dinamikus és a lehetőségekhez képest kompromisszummentesen, táblagépen is működgető szájtban. Nagyon ígéretes és viszonylag tiszta munka. Itt tart már a sitebuild és a html-alapú világ.
El vagyunk látva mobilkonferenciákkal. Most a HWSW próbálkozik meg a témával. A november 23-ai, App! 2011 névre keresztelt rendezvénynek az alkalmazásfejlesztés mellett a projektmenedzsment is témája.
Szerintem az érdekesebb előadások a program alapján a III. szekcióban lesznek:
13:45 Nem a wireframe-t varrjuk a programra: a mobilos felülettervezés alapjai - Kollin Zoltán (Kirowski)
14:00 Csináljunk-e egyáltalán appot? - Suhajda Gábor (Carnation)
14:20 Szentírás: Specifikációírás és dokumentáció - Bobor Szabolcs (Mito)
14:40 A grafikai igénytelenség megöli a projektet: dizájnt adsz el, nem funkciót - Gazdik Richárd (Dragontape)
15:40 Web API-ra fonódva: öngyilkosság vagy kényelem? - Habencius István (HVG / Checkiners)
16:00 Tesztelés, teszteltetés: a hibaüzeneteket is várjuk - Horváth-Őri Virág (Ustream)
16:20 A felhasználó a legjobb tanító - feedback gyűjtés mesterfokon - Velvárt András (Response)
A szervezők felajánlottak két jegyet. Úgyhogy aki a Plastik.hu-n még nem nyert, írja meg nekünk emailben (webisztan at gmail) vagy kommentben, hogy milyen funkciókat, fícsöröket vár a jövő okostelefonjaitól.
Jöhet tehát minden ötlet, amit ma még nem tudnak az okostelefonok, de jó lenne, ha tudnának.
Az imént jelentette be a Google és a Telenor, hogy megállapodást kötöttek: a jövőben a telekommunkációs cég az Android Marketen belül külön is fog árulni néhány, a helyi igényeknek megfelelő alkalmazást.
A Telenor Android felhasználói a „bolt a boltban” koncepció jegyében, az Android Market kezdőlapján, fix helyen férhetnek hozzá a gondosan összeválogatott és folyamatosan frissített, számukra releváns alkalmazásokhoz. Minden piacon erre specializálódott csapat választja ki és teszi elérhetővé a helyi környezetben releváns akár 50 alkalmazást tartalmazó Telenor listát. A mobilszolgáltatói számlázás, mellyel a Telenor számlás és kártyás androidos felhasználói is egyszerűen fizethetnek az alkalmazásokért, a fejlesztők számára is megkönnyíti az appok ellenértékének beszedését. Iparági adatok szerint ugyanis, ha felajánlják a hitelkártyás fizetés és a mobilszolgáltatói számlázás közötti választás lehetőségét, a vásárlók 70%-a az utóbbit részesíti előnyben.
A lényeg tehát, ha jól értem, hogy bankkártyás fizetés helyett úgy is meg lehet majd vásárolni néhány androidos alkalmazást, hogy egyszerűen a havi telenoros számlánkra terheljük az app árát. Innentől kezdve persze érdekes, hogy mely magyar alkalmazások fognak bekerülni az "úgy néz ki, mintha ingyen lenne, de hó végén azért majd rajta lesz a számlán" telenoros-androidos app boltba.
Az első körbe amúgy Magyarország is bekerült. Szerintem jó elgondolás. Főleg, hogy az androidos felhasználók hagyományosan jóval kevesebbet költenek alkalmazásokra, mint az iphone-osok. Úgyhogy teljesen ésszerű lépés megkönnyíteni az Android platformon az appvásárlás módját.
Ki gondolta volna, hogy SOHA nem fog beköszönteni az a korszak, amiben az online bankkártyás vásárlás olyan alapkészség, mint például a fogmosás, a tévézés vagy a devizahitelek halmozása. :(
Én már a 2011-es Superseo konferenciát is megszavaznám az év magyar konferenciájának. Nem csak azért, mert szakmailag valóban értékes és érdekes előadásokat és beszélgetéseket követhettek végig, akik jelen voltak. Hanem a helyszín és a hangulat, a szabadfoglalkozásos része is kifejezetten jól sikerült.
Idén a szervezők még eggyel emelték a tétet, és olyan nagy neveket is meghívtak a Superweek 2012-re, mint Nick Mihailovski, a Google Analytics vezető fejlesztője, Justin Cutroni és Caleb Whitmore.
A SEO/PPC/analítika szentháromság jegyében zajló konferencián közel két tucat Google-alkalmazott is előadást tart. Kaliforniából, a zürichi központból, Dublinból és a budapesti irodából is lesznek googlerek.
Természetesen a hazai seo-ppc-analítika krémje is jön.
Azt gondolom, hogy egy ilyen felhozatal miatt akár még külföldre is elutaznék egy konferenciára. Úgyhogy tiszta szerencse, hogy ez egy magyarországi (közép-kelet-európai?) rendezvény.
Bár úgy tűnhet, hogy a konferencia elsősorban az ezeken a területeken dolgozók számára lehet érdekes, jó szem előtt tartani, hogy ma már minden magára valamit is adó webes projektben komoly szerepet kap a seo, az analítika, vagy akár a ppc. Így a konferencia mindenki számára hasznos lehet, aki érdekelt webes projektekben és szereti mérni is a teljesítményt, hatékonyságot. Nem mellesleg, a magyarok mellett rengeteg külföldi szakmabelivel is meg lehet ismerkedni.
Program és infók a Superweek 2012 honlapján. Én idén is ott leszek, és beszámolok majd a történésekről. Akinek van kedve, ideje, lehetősége, csatlakozzon hozzánk egy-két napra!
Bár egyre több háztartási gép digitalizált, ezidáig csak nagyon kevés van rákötve a netre. Arról nem is beszélve, hogy a távoli eléréssel állítható háztartási eszközök kora sem jött még el igazán. Plusz az otthoni eszközeink rendszerint kusza interfészekkel, beállatási lehetőségekkel és dizájnnal vannak megáldva.
A gyártók egy mikrohullámú sütő órájának beállítását is képesek a végtelenségig elbonyolítani. Arról nem is beszélve, hogy újabban már a telefonunk, laptopunk is átáll óraátállításnál, csak épp a sütő nem.
Azt gondolom, hogy a következő nagy forradalom pont ezen háztartási eszközök webre menetelében és interfészeik finomodásában lehet. Íme egy példa:
A Nest az én szememben azt az élményvilágot és felfogást közvetítni, amerre a háztartási eszközöknek fejlődniük kell a közeljövőben.
Az elmúlt hónapokban egy körben megújítottuk a HVG tematikus szájtjait. Egységes layoutot kaptak. Szakítottunk azzal a nézettel, hogy kis szájtoknak is portálosan kéne viselkedniük. Sokkal inkább a friss tartalmakra helyeztük a hangsúlyt.
Nem mellékesen tettünk egy nagy kísérletet HTML5/CSS3 irányban. Hogy minél több tapasztalatunk és adatunk legyen arról, hogy az új felfogásban buildelt szájtoknál mik az erősségek, gyengeségek. Miről fog szólni a web jövőre (és talán azután is)...
Oldalprojektként pedig hamarosan megújul az Adózóna.hu is, mely egyben a fizetős szolgáltatásaink egy új fajtájának főpróbája is lesz.
A szájtok az új desktop webes layout mellett friss mobil és táblagépes nézetet is kapnak. A mobilverziók már élesek. Hamarosan pedig a táblagépekre is gatyába rázzuk ezeket a szájtokat.
A tartalmak hatékonyabb és szebb prezentálása mellett az is cél volt, hogy egy picit érdekesebb hirdetési megoldásokat mutassunk a hirdetőknek. Először még a hvg.hu táblagépre optimalizált verziójának tervezésekor tettünk bele az oldalakba egy giganagy, 640 pixel széles hirdetési felületet. És ugyanezt átörökítettük a fent említett tematikus szájtokra is. Sőt, a jobb hasábban egy, a korábbinál sokkal hatékonyabb és észrevehetőbb billboard-megjelenítést is bemutattunk.
Tegnap olvastam a Médiapiacon a Halál a CT-re? című írást. Amiről meg eszembe jutott Ingrid és a CEMP régebbi írásai ugyanerről a témáról. Alapvetően egyetértek azzal a szemlélettel, hogy a display hirdetés nem ct-kampányok futtatására való. Nem ér átkattintás alapon mérni egy alapvetően imidzskampányról szóló hirdetés teljesítményét.
Ugyanakkor számomra az is világos, hogy a széles körben használt méretek és formátumok sokkal kevésbé hatékonyak imidzskampányok futtatására. Ha imidzskampány, akkor merjünk bátran visszanyúlni a printes 1/1 hirdetésekhez. Mi pont ezt is tettük, amikor a hirdetőknek címlapon, rovatoldalakon, cikkoldalakon 600x450 pixeles, lepedő méretű hirdetést ajánlunk. Ráadásul azt is forszírozzuk, hogy ezek a hatalmas display hirdetések csak állóképek (jpg, png), vagy egyszer, röviden animálódó hirdetések legyenek.
Azt gondolom, hogy minél nagyobb egy grafikus hirdetés mérete, annál fontosabb a minősége. A hirdetésnek soha nem lehet az a célja, hogy elrettentse az olvasót a tartalomfogyasztástól. Sokkal inkább az a funkciója, hogy termékeket, márkákat kommunikáljon az olvasó-fogyasztó felé. A vásárlásra ösztönzés mellett persze bevételi forrása is a hirdetés a médiaszájtoknak. A tartalom és a hirdetés együttélése pedig akkor optimális, ha szép, figyelmefelkeltő, de nem agresszív kreatívok jelennek meg a médiafelületeken.
Egy-egy rossz, irritáló kampány nem csak az adott brand megítélésére hat ki, hanem a médiafelületre, és a többi, ott hirdető termékre is. Az Adblock használatának népszerűsítéséről nem beszélve.
Rengeteg jó tapasztalatunk van az elmúlt hetekből. A Volvo például egy nagyon szép hirdetést futtatott az oldalainkon. Valamint külön kiemelném például az Opel hirdetését, melyet asszem a Kirowski hozott nekünk, és egy igen előremutató és pofás hirdetést sikerült összehozni az Autómenedzser.hu-ra. A hirdetés 600x450 pixel nagyságban jelent meg, és úgy működött, hogy amikor az olvasó görgetett az oldalon, a hirdetés egyszer animálódott egyet, majd sima printes, képhirdetésként mutatta magát.
A Volvo kreatívja pedig egy kicsit az újabb animgif kultúrát visszahozva a következő volt: egy végtelenített villámlós esős háttér előtt látható maga a Volvo autó, és röviden a cég ajánlata. Szintén nagyon nívós és minőségi online kreatívról beszélünk.
A fenti példákkal csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy még ilyen nehéz pénzügyi évek idején is lehetséges előrelépni hirdetési és szájtfejlesztési fronton. Nem csak gyűlölni kell tudni a piac azon részét, mely nyomott árakkal, olcsó ct-kkel operál. Hanem tenni is azért, hogy jobbat, minőségibbet, érdekesebbet, hatékonyabbat állítsunk elő, mint korábban.
Nem betiltani kell a ct-t, hanem valódi alternatívákat nyújtani.
Ha azt képviseljük, hogy a display imidzskampányokra való, akkor adjuk is meg a hirdetőnek azokat a formmátumokat és lehetőségeket, melyek segítségével valóban hatékony és feltűnő kampányokat tud kommunikálni fogyasztói felé. Ugyanitt pedig tegyük világossá az ügynökség és a hirdető felé, hogy mi az a minőség, amit minimum el kell érnie minden olyan kreatívnak, mely nagyban, színesben, hatékonyan fogja hordozni az adott rekálmüzenetet. Ne feledjük, tartalom nélkül nincs hirdetés. És hirdetés nélkül sincs tartalom. Ha mindkét oldalon a valódi hatékonyságra és valódi minőségre törekszünk, abból nagyon rossz dolgok nem sűlhetnek ki.
Ráadásul az IAB-s rising stars hirdetések is velünk vannak. És rossz duma, hogy túl drága és túl nehézkes ilyen méretekben és lehetőségekben gondolkodni.
Webfejlesztés oldalon ma már a technikai lehetőségek tényleg impozánsak. Ha következetesen törekszünk az igényességre és a hatékonyságra, akkor annak meg kell, hogy legyen az eredménye.
Az biztos, hogy én jövőre is azon leszek, hogy valamivel jobb és szebb legyen magyar weboldalakat használni, s azokon hirdetni. Ne adj isten, pénzt költeni.
Életminőségünket jobban befolyásolja az általunk használt webmail felülete, mint az aktuális időjárás.
Már az előző hivatalos Gmail téma kapcsán is érezhető volt, hogy a Google nagyon ráérzett arra a vonalra, mely az egyik emblematikus webes dizájn lesz a következő években. A Google-nek amúgy is különösen jól álló minimalista, funkcionális dizájnt vitték tovább a mostani, legújabb dizájnnal is.
Kezdjük a bal oldali menüvel. A "Mail" felirat alá került a "Contacts" és a "Tasks" menüpont. Vagyis ennyivel is egyszerűsödött a bal oldali menü hierarchiája. Ennél is jobb megoldás az onmouseoverre kinyíló bővített menü. Amivel sikerült elérni, hogy ha a felhasználó fókusza a menü, akkor tudja használni a teljes menülistát, amúgy pedig a first view-t ne foglalják el a bal hasábban a kevésbé használt menüpontok.
A szöveges gombok ikonosítása is indokolt volt így 2011 végére. Hiszen a Gmail-felhasználók készség szinten használják ezeket a gombokat, így teljesen feleslegessé vált szöveges gombokkal terhelni a webmail legfontosabb felületét, a maillista és mail nézeteket.
Az új dizájnban a Chat/Calendar, és eleve a bal hasáb alsó része hangsúlyosabb lett. Ezen nyilván még lenne mit reszelni, mert a Calendar eléggé erőszakoltan jelenik meg abban a bal hasábban. Talán a hasábszélesség növelésével lehetne egy használhatóbb, kényelmesebb bal hasábos widgetes felületet létrehozni - például a naptáralkalmazásnak is.
Nagyon jó, hogy a bal hasáb fix magasságú. Márcsak azért is, mert a cseteléshez is inkább a keresőt jó használni. Fölösleges teljes csetes kontaktlistákat mutogatni egy webmail felületen. Hasonló módosításokon ment át a Facebook jobb hasábos csetfelülete is.
Nagyon jó meglátás, hogy a jobb hasábos nézet listájának sűrűségét a felületről lehet változtatni, és nem dugták el a Settings alá. Egyetlen klikkeléssel tehetjük szellősebbé vagy sűrűbbé az emailek listanézetét.
Az emailírás nézet szerkesztő funkciója is finom, monokróm ikonokkal egyszerűsödtek. Itt is egy sokkal funkcionálisabb és finomabb megoldást adva a korábbinál. Az egyik legnagyobb változás a "conversation"-ök nézetében történt. A profilképek előtérbe hozásával a Google tovább erőlteti a gmailes kontaktlistát. Ami nyilván nekik az Android miatt is fontos cél. Viszont amíg a Gmailben nem lehet jól szelektálni a valós kontaktjainkat a mindenféle egyéb (céges, hírleveles, stb) emailcímektől, addig a Gmail kontaktlistájának kezelése és karbantartása nehézkes marad.
Végezetül megemlíteném a személyes kedvencemet, a masszív, szögletes scroll bar-t. Szerintem ez az egyik legjobban sikerült eleme a megújult Gmail nézetnek. A másik figyelemre méltó megoldás: ha egy emailnézetből az emailista-nézetre váltunk vissza, az utoljára nézett email mellett megjelenik egy kis kék sáv. Vagyis a Gmail jelzi, hogy melyik emaillel foglalkoztunk utoljára. Nagyon barátságos és hasznos. Ezek azok a megoldások, melyek kiváló mintapéldái annak, hogy a dizájn hogyan tudja támogatni a usabilityt.
Ha az összképet nézem, én azt gondolom, hogy a Google nagyon jó szemléletet talált meg magának - ami a dizájnt illeti. Az Apple a fizikai ("hardveres") termékeinél diktál hasonlóan erős minimalista, funkcionális dizájnt. Illetve az OSX-ben és az iOS-ben is. Úgyhogy a Google-nek csak azt tudjuk kívánni, hogy a webes szolgáltatásai után az Android felhasználói felületeit is hasonlóan szigorúan és következetesen finomítsa ebbe az irányba.
Még azt sem tartom teljesen elképzelhetetlennek, hogy okostelefonon sem lenne ördögtől való egy dominánsan fehér, világos dizájnra váltani.
Úgyhogy én meg is írtam nekik angolul is a pozitív feedbackemet. Ne csak mindig a szart lássuk meg a világban...
Egyre problémásabbnak érzem az "iTunes Store" és "App Store" különválasztását. Mindkét digitális boltról az jut eszembe, hogy ezeknek igazából egy webszájton kellene lenniük, és nem pedig egy alkalmazásba erőltetve. Bár az Apple már megoldotta, hogy lehessen linkelni a Store-on belül oldalakra, a megoldás nagyon körülményes és izzadtságszagú.
Miként az egész App Store és iTunes Store navigációs sémája is meglehetősen kusza és webidegen. Az utóbbi időkben külön promóznak mindenféle kollekciókat. Itt van például az ingyenes dolgok tárháza, amit egy jól wireframe-ezett online boltban rendszerint a nyitóoldalon egyetlen kattintással tudunk elérni.
Az Apple sajnos továbbra is nagyon kevéssé érti a webet. Menekül is tőle, ahol csak tud. Pedig egy ekkorára nőtt cégnek illenék a weben is komoly szereplőként jelen lennie. Az Android a Markettel például már elindult egy szerintem jó irányba. Bár ők is csak a legelején tartanak annak az útnak, ami a mobilplatformok, az operációs rendszerek és a web harmonikus összefonódása felé vezet.
App Store, iTunes Store, Game Center, iBooks, Newsstand... Lássuk be, ennek így hosszabb távon nem túl sok értelme lesz. Hiányzik az univerzális kereső, az univerzális áruház, mely weben, alkalmazásban is elérhető és pont olyan könnyedén tudok vásárolni alkalmazásokat benne, mint filmeket, illetve filmnézés közben a filmben elhangzó zenéket. Ahol a polcról leveszem az újságot, ott szeretnék vásárolni könyvet is.
A felhasználónak a hipermarket az átlátható és kezelhető formátum. Nem a sok kisbolt kusza hálózata.
