Hamarosan megkezdődik az új iWiW-verzió bétatesztje

Múltkori postunk után újabb információkat sikerült megtudni a készülő iWiW-Open Social integrációról. Ha minden igaz, hónap végén kezdődik a belső bétatesztelés. Ebből pedig az következik, hogy hamarosan akár élesedhetne is a harmadik oldali minialkalmazásokat támogató iWiW-verzió. Csakhogy.

Egyik informátorunk szerint az igazi kérdés nem is az, hogy készen lesz-e határidőre a fejlesztés. Hanem az, amit mi is írtunk előző postunkban. Nevezetesen, hogy az Origo Zrt.-ben mikor születik meg a döntés arról, hogy kinek és milyen módon nyitják meg az iWiW-et.

A témában valamelyest jártas forrásunk egyenesen úgy fogalmazott, hogy "meg lennék lepve, ha egy éven belül tudnának dönteni a közvetlen kontroll nélküli nyitott API-hasznalát engedélyezéséről."

Címkék: dev iwiw magyar open social
2008.09.25. 13:43. írta: hírbehozó

Lehalt a Google Docs [update1]

Órák óta nem érhető el a Google Docs, pontosabban annak online táblázatkezelő része. A Twitteren látszik, hogy nem lokális problémáról van szó. Német és angol felhasználók is jelzik a hibát. A GoogleGroups "Spreadsheets" topikjában kifejezetten lincshangulat van kialakulóban. A Gearsszel sem sikerül szinkronizálni az online tárolt adatokat, úgyhogy tökéletes a csapdahelyzet.

A Google meg egyelőre nem kommunikálja, hogy miért került sötét felhő a Cloudba. Ami azért is kínos, mert sokan - pl. én meg a cég több tagja is - viszonylag gyakran használják ezt a szolgáltatást, elsősorban kollaboratív munkák végzéséhez.

Próbálunk utánakérdezni. Ha megtudunk valamit, frissítjük ezt a postot.

[update 13:07] Néha meg-meg lehet nyitni a táblázatokat. Tapasztalataink szerint a probléma akkor is megoldódik, ha átnevezed a táblázatot.

Címkék: google google docs
2008.09.25. 11:00. írta: hírbehozó

Professzor Wikipedia és a váratlan kémsztori

Persze sok igazság van ezekben a paródiákban, de az is biztos, hogy ha nem létezne a Wikipedia, a napokban nem futottam volna bele - teljesen céltalan kattintgatás eredményeként - Fritz Joubert Duquesne kalandregénybe illő élettörténetébe. És az ilyenek miatt élvezet wikichainekbe bonyolódni.

Címkék: videó wikipedia lol
2008.09.24. 21:37. írta: hírbehozó

"Történelmi" változás előtt a Digg

Személyre szabható, mélyebben kategorizálható, lokális verziók - kábé ebbe az irányba megy a következő verzióval a Digg, írja Jay Adelson. A havi 30 milliós látogatottság fele állításuk szerint már most sem az USA-ból jön. Úgyhogy bele is vágnak a lokális verziók legyártásába. Ha minden igaz, 2009 elejére jönnek majd a nagyobb szabású változtatások.

Szerintetek lenne esélye egy magyar nyelvű Diggnek? És ha szétszabdalják nyelvekre és helyi tartalmakra a Digg-et, vajon hogyan fog viszonyulni egy erős angol nyelvű linkajánlat egy erős német vagy kínai nyelvűhöz? Amúgy az is érdekes, hogy a Digg 2008 őszére a lokalizációban és a személyre szabhatóságban látja a növekedési potenciált. Pedig ők is sokkal többet szenvednek a hirdetésekkel.

Miként a YouTube vagy a Facebook, úgy tűnik, ők sem veszik elég komolyan azt, hogy az emberek ugyan nagyon sokan és sokat használják ezeket a szájtokat, ám ehhez képest elképsztően kevés a hirdetés és a hirdetési bevétel. 2009-ben ennek bizonyosan változnia kell. Főleg, hogy senki sem számolhat a következő negyedévekben robosztus amerikai gazdasági növekedéssel.

Címkék: digg
2008.09.24. 19:18. írta: hírbehozó

OK?

Mélyen lehangoló az Ars Technicában tegnap ismertetett kutatás, mely szerint sok netező még a teljesen egyértelműen rosszindulatú popupokra is rákattint. Vagy egyszerűen csak arrébb tolja a böngészőablak elől. 

Utána interjúztak is a tesztalanyokkal, és az derült ki, hogy nagyon sokan csak meg akarnak szabadulni a popuptól, mert az egyszerűen zavaró, kizökkentette őket a munkavégzésből. És jelentős részük számára az OK gombra kattintás éppen ennek a zavarnak a megszűnésével egyenlő. Még akkor is, ha a popupban külön felhívják a figyelmüket, hogy ezt ne tegyék.

Mondhatnánk azt is, hogy a netezők annyira utálják a popupot, hogy még arra is hajlandóak, hogy rákattintsanak, ha ezzel eltűnik a kis szörny a hasznos böngészőfelület elől.

A kutatás eredménye számomra azt mutatja, hogy a figyelmeztető szövegek elhelyezése önmagában nem elegendő védelem. Sokszor több lépcsőben, a felhasználótól több megerősítést kérve lehet csak azt elérni, hogy tényleg oda is figyeljen arra, hogy klikkelgetéseinek mi lesz az eredménye. 

És érdemes megfogadni Jakob Nielsen tanácsát is, mely szerint sokszor érdemesebb az OK szó használata helyett inkább konkrétan ráírni arra a gombra, hogy mi is fog történni, ha a felhasználó odakattint. 

Viszont fogalmam sincs, hogy ha az amerikai egyetemisták jelentős része nem tudja, hogy hogyan kell bezárni egy popupot, akkor vajon miként fognak a nagy tömegek megmenekülni a rengeteg malware programtól, spamtől, vírustól. 

Címkék: hirdetés usability
2008.09.24. 11:48. írta: hírbehozó

Itt az androidos Google-telefon

Friss, ropogós: megérkezett a Google és a HTC közös telefonja, a G1. Azt hiszem, így elsőre is látszik pár előny az iPhone-hoz képest. Kezdjük mindjárt a billentyűzettel. Aztán: MicroSD, működő (!) wifi, klassz rendelkezésre-állási idő, "always online" jelenlét a kontaktlistához, személyre szabható nyitóképernyő... és nem utolsó sorban az ára. Odakint hűségnyilatkozattal már 179 dollárért el lehet vinni. És persze jön az Android Market is. Az androidos appok gyűjtőhelye. És ez lesz itt - ha minden jól megy - az igazi játéktér. 

Október 22-én jelenik meg az USA-ban, egy hónapra rá meg a briteknél. Európa többi részén - így valszeg Magyarországon is - csak 2009 első negyedévében kerül a magentás polcokra. Jó, az eBayen nyilván már októberben is lehet halászni G1-et. Ki akar itt fél évet várni?

Címkék: google mobil videó android
2008.09.23. 17:26. írta: hírbehozó

Fészbúkosodik az iWiW?

Egyre többet hallani a pletykát innen-onnan, hogy a Virgo (az iWiW korábbi tulajdonosa, jelenleg a szájt karbantartásáért és fejlesztésért felelős cég) Open Social alapokon készül miniapp-támogatást fejleszteni az iWiW-nek. 

Kábé egy éve már megjósoltuk. És most még biztosabbnak tűnik, hogy nem véletlenül járt virgós fejlesztő áprilisban a londoni OpenSocial Hacathonon.

Lesz elvileg egy alkalmazás-api, melynek segítségével lehet majd fejleszteni a harmadik oldali miniappokat iWiW alá. Egyelőre túlságosan sok részlet nem szivárgott ki. Például nem lehet tudni, hogy teljesen szabadon lehet majd minialkalmazásokat (vagyhát gadgeteket) faragni iWiW-re, vagy azért lesz ebben egy erőteljes kontroll a T-csoport oldaláról. 

Azt sem tudjuk pontosan, hogy mikor lesznek készen a fejlesztéssel, valamint hogy ha készen is lesznek, az Origo Zrt. (az iWiW tulajdonosa) mikor szánja rá magát az iWiW új verziójának bevezetésére. Annyit hallottunk, hogy "előrehaladott állapotban" van a fejlesztes. 

A másik, hogy egyelőre úgy tudjuk, az Origo Zrt. nem ült tárgyalóaszalhoz a Google-lal. Ugye a Google az Open Social-kezdeményezés életre hívója. És természetesen az a minialkalmazás, amit mondjuk iGoogle vagy Orkut alá lefejlesztettek már, az elméletben az új iWiW alatt is működhetne. (Nyelvi problémák lehetnek. Ebben kellene nyilván lépnie a két cégnek, ha komolyan gondolják...)

Úgyhogy lenne itt potenciál. Meglátjuk mennyi és mikor... Mindenesetre kezdjünk el hozzászokni (és nem csak az iWiW miatt) ahhoz, hogy 
<Require feature="opensocial-0.8" />...

 

Címkék: dev iwiw virgo magyar open social
2008.09.23. 13:46. írta: hírbehozó

Re: Elbutít-e a Google?

Bár lassan három hónapja hozzáférhető a weben Nick Carr írása, még mindig válaszcikkekre sarkallja a témáról gondolkodókat. A téma az, hogy vajon az információs technológia korában, mikor "túlságosan könnyen" férünk hozzá a tudáshoz, ellustul-e az agyunk.

(Az én álláspontom nagyjából az, hogy ha van is valami abban, hogy az "instant get" szellemi lustaságra öszötönöz, ez nem a technológia, hanem éppen a Carr által féltett nyugati kultúra saját, belső problémája: a Google létezése csak egy valós igény kielégítése. Nem átalakítja gondolkodásunkat, hanem egy kicsit jobban megmutatja, hogy hogyan is szeretünk gondolkodni, tudást szerezni általában.)

Legutóbb Damon Darlin, a New York Times szerzője reagált Carr cikkére. Kezdi mindjárt azzal a fricskával, hogy Carr 4175 szavas cikkét összefoglalja egyetlen 140 karakteres twitben:

Google makes deep reading impossible. Media changes. Our brains’ wiring changes too. Computers think for us, flattening our intelligence.

Merthogy ez is lehetséges. Ahogyan például Descartes filozófiáját is össze tudjuk foglalni abban a mondatban, hogy "gondolkodom, tehát vagyok". Meg is értünk valamit ezekből a haikukból, de azért érezzük, hogy ennél mélyebb, fontosabb dolgokról van szó, amiket érdemes részletesebben is kitárgyalni. Például az "Értekezés a módszerről" elolvasását követően.

Darlin is ezt teszi, úgyhogy nem 140 karakterben válaszol Carr-cikkére, hanem - hogy úgy mondjam - komolyan veszi a felvetett problémát, ergo hosszú cikkben válaszol. Szerinte a technikai/technológiai vívmányok egyszerűen időt spórolnak meg nekünk, és noha igaz, hogy ezt a felszabadított időt nem mindig további tudások felhalomzására fordítjuk, de a lehetőségünk megvan (meg lenne) rá.

Darlin szerint egy olyan tudásalapú társadalomban, ahol a tudás ingyen hozzáférhető, a figyelem válik az értékes árucikké. Ha a Google-példára akarnám ezt lefordítani, valami olyasmit jut eszembe, hogy nem az a nagy dolog, hogy a Google segítségével rengeteg tudás azonnal és ingyen hozzáférhetővé válik számunkra, hanem hogy ezek a tudások hierarchizáltak.

A keresések találati oldalain valójában egyfajta érték kapcsolódik a tudáshoz aszerint, hogy az adott oldal hanyadik a találati listán. Ebből persze nem az következik, hogy a sorrendiség és ezzel együtt a SEO határozza meg, hogy az emberiség holnaptól fog-e hinni abban, hogy a New York-i WTC-tornyok ellen terrortámadást hajtottak végre. Ennél azért összetettebb (intelligensebb) kell, hogy legyen ez a bizonyos figyelem, melynek az ingyentudás érájában annyira kitüntetett szerepe van számunkra.

Darlin végül egy futuristát idéz, aki szerint a jövőről alkotott képünk alapvetően foglalkozásbeli beállítottság kérdése. A mérnök (fejlesztő) optimista természetű. Ő az, aki felismeri az azonnali tudásszerzés előnyeit. Amennyiben jól teszem fel a kérdést, és rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, akkor bármilyen problémát meg tudok oldani.

A másik (a pesszimista) hozzáállás a természettudósé, aki bár lehet éppen annyira felkészült és hozzáértő, mint a mérnök, mégis, a világot egyetlen nagy vesztébe rohanó kudarctörténetnek látja, legalábbis a technológiai fejlődést tekintve. (Sőt, az is megesik, hogy kifejezetten paranoiává alakul az újfajta információs kultúrával való rendszeres szembesülés.)

Mégha ez a tipizálás nem is fedi feltétlenül a valóságot, segít rávilágítani arra, hogy az emberek különbözőképpen élik meg azt a jelenséget, amikor a katedrai/egyetemi/professzionális tudás nem más, mint megfelelően célzott Google-keresések, és megfelelően kiválasztott és értékelt Google-találatok összessége.

(És még egy észrevétel: ha formalizáltabban, tömörebben, "instantabban" is gondolkodunk, mint a korábbi generációk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy önmagában a nyelv is egyszerűsítő, formalizáló kommunikációs eszköz. És mindegy, hogy nyelv alatt a magyart, valamilyen irodalmi formanyelvet vagy a JavaScriptet értjük-e. És bár minden nyelv formálja gondolkodásunkat, mégsem érezzük annak veszélyét, hogy aki ismeri Ady verseinek nyelvezetét, az elveszítené a képességét arra, hogy a boltban egyszerű magyarul tudjon kenyeret kérni. Miként a nyelv, úgy a tudáshoz való hozzáférés módja sem átalakít, hanem formálja gondolkodásunkat. Ezt pedig a magam részéről továbbra sem nevezném butulásnak.)

Címkék: google filozomatika
2008.09.22. 10:10. írta: hírbehozó

Miről írjunk blogot?

Néhány tippel kedveskednénk azoknak, akik nagyon szeretnének blogot írni, de azt látják, hogy összes jó ötletüket mások már megcsinálták. Sőt, jobban, mint ahogy ők tudták volna.

Kezdjük mindjárt a lolmacskák túlszaporodásáért nagyban felelőssé tehető The Cheezburger Network nem olyan régen indult blogjával, a TotallyLooksLike-kal. Nagyon egyszerű ötleten alapuló blog, könnyű kivitelezni, van hozzáadott érték. Már csak egy pici humorérzék és jó arcmemória kell, és lehet indítani belőle egy magyar verziót.

Van egy másik, viszonylag jó blogjuk is. A GraphJam. Bár ebben a műfajban talán az Indexed az érdekesebb, említésre méltóbb.

Aztán itt van egy még elvetemültebb ötlet. Az amerikai alelnökjelölt Sarah Palin egykor az alaszkai Wasilla polgármestere volt. A település akkoriban körülbelül 6000 főt számlált. Nos, ez a blog nem tesz mást, mint megkísérli egybegyűjteni azokat a dolgokat a világból, melyek jellemezhetők a "~6000"-rel.

Aztán itt vannak a flogok, vagyhát a fake blogok. Idehaza is volt már példa arra, hogy egy blogger egy híres ember nevében írt blogot. Az amerikaiaknál is komoly népszerűségnek örvendenek az álblogok. Elsősorban olyan személy bőrébe érdemes belebújni, akiről a közvélemény nem tud túlságosan sokat, pedig nagyon szeretne.

Fotóbloggerek számára ismerős a "cloud porn" kifejezés. Nos a weben rengeteg ilyen fanatikusan egy témára fokuszáló blogot találhatunk. Idehaza még talán nem annyira népszerű. Pedig egyfajta tudatmódosító szernek is felfogható, ha valaki éjjel-nappal mondjuk csak lépcsőket fényképez. Van egy másik vonulat is. Sajnos most a linket nem találom (közben megvan), de egyesek például olyan fatörzseket fotóznak előszeretettel, melyek az emberi testre, vagy egyes testrészekre hasonlítanak. Nevezzük őket mondjuk asszociatív fotóblogoknak.

Médiablogok közül talán azok az említésre méltók mostanában, melyek a hírszájtok (néha teljesen elmebeteg vagy nevetséges) címadásait logolják.

Politikai blogok terén talán a Martin Luther King-beszédet parafrazeáló álomblogok számítanak újdonságnak. A lényeg, hogy ha álmodsz valamit Obamával vagy mondjuk McCainnel, akkor tedd közkinccsé. Álomblogot írni persze nem csak politikusokról lehet. Bár mondjuk választási kampány idején, mikor életünk minden pillanatát elárasztják a politikai hirdetések, lehet, hogy nem lenne hülyeség egy magyar verzióval is előrukkolni valakinek.

Címkék: blogok bloggerek
2008.09.20. 12:34. írta: hírbehozó

Kalózok támadtak a Facebookra, aaarr

A kalózbeszéd nemzetközi napja alkalmából a Facebook ideiglenesen elérhetővé tette az "English (Pirate)" nyelvi interfészt. Miként a Google is belemártotta magát a rumszagú bűnnyelvbe. (thx, Anr)
 
Ugye minden évben szeptember 19-én a magukat viccesnek gondoló angolszászok a kalózok argóját próbálják meg magukra erőltetni, abban a hitben, hogy legalább olyan viccesek, mint Johnny Depp, alias Jack Sparrow
 
Persze a weben a "kalóz" kifejezés elsődleges jelentése más, hála a zenekiadók elmúlt években erőltetett lobbihadjáratának. Ez a fejlemény pedig nyilván nagyban hozzájárul a kalózbeszéd-nap webes népszerűsödéséhez.
 
 
Amúgy onnantól fogva, hogy a magyar online  marketingszakma (iróniára hajlamosabb része) is ünnepli a kalózbeszéd napját, az egész már tényleg nem annyira punk. Mindenesetre akik beszélnek angolul, de nem értenek kalózul, itt találják a segédeszközt. Akik Twitteren vagy emailben szeretnének angolkalózul üzenni, azoknak erre vezet ki az út a Webisztánból.
 

Sajnos magyar-kalóz szótárt vagy kalózszöveg-generátort még nem találtam a weben. Ugye történeti okai is vannak mindennek. (Elég ha csak az angolszász kalózfilmek béna magyar szinkronszövegeire gondolunk.)

 

Címkék: bulvár videó nyelvek lol facebook google talk
2008.09.19. 13:59. írta: hírbehozó

A Google alapítója személyes blogjában parázik

Mitől fél Sergey Brin, aki a Forbes friss listája szerint az Egyesült Államok 13. leggazdagabb embere? Hát tudjuk meg tőle.

A Google társalapítója blogot indított. A személyes hangvételű napló második postja pedig máris felesége projektjéről, a 23andMe-ről szól. Brin saját géntérképét elemezve jutott arra a következtetésre, hogy 20-80 százalék esélye van arra, hogy kialakuljon nála a Parkinson-kór. Azt írja, szerencsésnek érzi magát, hogy ilyen korán tudomást szerezhetett a veszélyről. (Hála a 23andMe-nek, ugye.)

Nekem meg az jutott eszembe, hogy nem gondoltam volna, hogy a Forbes 400-as listájának bármelyik szereplője is személyes(ebb) hangvételű blogot fog egyszer vezetni. A nagyon gazdag üzletemberek inkább elbújni szeretnek a nyilvánosság elől. Vagy ezt csak mondják?

Mindegy. Ha szerencsénk van, ebben a blogban olvashatjuk majd azt is, mikor Brin 2011 után a Space Advantures űrturistájaként nyaralni indul.

Címkék: google blogok celeb2.0
2008.09.19. 02:04. írta: hírbehozó

"We validate each other’s insecurities..."

A Facebooké sem volt rossz. Mert azt is meghallgatta mindenki, aki érintett (értsd: fent van Facebookon). És nyilván ugyanezzel a recepttel szerente próbálkozni következő versenyzőnk is. Lassan összejön egy social network EP...

A dalt innen lehet tölteni mp3-ban. Bár kétlem, hogy bárki is ezt szeretné hallgatni szabadidejében. Én is csak azért emlékezek meg róla, mert a dalszöveg vége felé majdnem sikerül szociológiai mélységekbe merülnie a szerzőnek. Aztán hirtelen megússza.

Címkék: videó twitter
2008.09.18. 21:55. írta: hírbehozó

A Gawker csavart egyet az amerikai elnökválasztási kampányon

Ugyan melyik "tekintélyes" amerikai újság merte volna lehozni - főleg a választási kampány hajrájában - valamelyik vezető politikus mailboxának tartalmát? A Gawker most megtette. Az áldozat pedig Sarah Palin, a republikánusok alelnökjelöltje. 

A mailbox kiteregetése persze heves reakciókat váltott ki a republikánus amerikaiakból. Annyi bizonyos, hogy a Gawker ominózus postját több mint 800 ezerszer kattintották eddig. Bármi is lesz az ügy jogi folyománya, az amerikai nagypolitika ismét leckét kaphatott abból, hogy ami egyszer kikerül a webre, azt többé nem lehet onnan letörölni.

A The Onion közben arányos válaszcsapással reagált a történésekre. A Lifehacker (Gawker tulajdon, ugye), meg jó érzékkel éppen most szedte össze az emailbiztonsági tudnivalókat. So it goes.

Címkék: média politika gawker privacy bulvár
2008.09.18. 17:26. írta: hírbehozó

Havi 6 óra internetezés a magyar valóság

 Napi out-of-the-blue sajtóközlemény:

A 2007. december és 2008. május közötti időszakban az internet-penetráció nőtt Csehországban, Lengyelországban és Magyarországban is. A legnagyobb mértékű internet-használatot Csehországban mérték 2008. májusban. A Gemius és a Mediaresearch adatai szerint a vizsgált mutató elérte az 54.60%-ot. A MillwardBrown SMG/KRC kutatása alapján májusban 45%-os volt az internet-penetráció Lengyelországban. Magyarországon a penetráció csupán 40%-os volt ugyanekkor a gemius/Ipsos Audience mérése szerint. (...)

 

Ha az első 100, legtöbb valós felhasználóval rendelkező webhelyet vizsgáljuk a négy országban, akkor kiderül, hogy látogatónkénti átlagban a legtöbb oldalletöltéssel (1169) Csehország büszkélkedhet. Dánia e tekintetben a második helyen áll 642 oldalletöltéssel. Lengyelországban ez az érték látogatónként 625, Magyarországon 277 májusban. (...)

 

Ha azt vesszük figyelembe, hogy mennyi időt töltöttek el a látogatók a vizsgált weboldalakon, akkor jól látszik, hogy a csehek jóval több időt töltöttek el internetezéssel, mint a dánok, a lengyelek vagy a magyarok. Egy cseh internetező majdnem 24 órát töltött el online májusban. Lengyelország a második a sorban látogatónként 19 órával. Dániában 7 óra 26 percet, Magyarországon 6 óra 15 percet interneteztek átlagosan.

Nekem ez a havi 6 óra azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is sok az alkalmi netező. Ennél is siralmasabb a látogató/oldalletöltés arány. Elképesztően kevés ez a havi 277 letöltött oldal. (Napi szinten kevesebb mint 9 oldalletöltés.)

Nyilván nálunk mást jelent a web, mint a cseheknél. A web nálunk a freemail, az iwiw és az index/origo (meg talán a youtube). Szóval a magyarok átlagban inkább csak nézik a webet. És nem böngésznek.

Címkék: stat magyar idézet
2008.09.18. 13:38. írta: hírbehozó

Hangfelvételekben kutakodni még a Google-nak sem könnyű

Júliusban még csak az amerikai politikai beszédek videóit bontotta kulcsszavakra a Google, mostanra azonban a Google Labsban megjelent az Audio Indexing (becenevén: GAudi), mely a hangfelvételben történő keresést hivatott demonstrálni.

A rendszer persze korántsem működik tökéletesen. Ha rákeresünk a "Hungary" kifejezésre, találunk egy Ralph Nader-beszédet, melyben állítólag az hallható, hogy 

...countries like poland and remain in hungary going into nato they...

Nos, a "remain" természetesen eredetileg "Romania" a beszédben. Úgyhogy a Google hangfelismerő technológiája valószínűleg még nincs egészen tekintettel Nader connecticuti dialektusára. Vagy egyszerűen csak politikailag inkorrekt az algoritmus. A legvalószínűbb persze, hogy egészen egyszerűen nem tökéletes a voice-to-text technológia. (Hogyan is lehetne?)

Ezzel együtt meghökkentő, hogy egyáltalán létezik ez a projekt a Google-ban. És ha nem is valószínű, hogy a következő hónapokban a YouTube-videókban is tudunk majd kifejezésekre keresni, a törekvés mindenképpen tiszteletre méltó.

Címkék: google dev youtube labs audio
2008.09.16. 16:47. írta: hírbehozó