Amikor Bánóczy Zolival arról beszélgettünk a tavalyi (első) SUPERSEO konferencia után, hogy a következő milyen lesz, már akkor eléggé eltökéltnek tűnt abban, hogy 2012-re a konferencia színvonalát külföldi előadókkal fogja még feljebb emelni. És a seo mellé fel kell zárkóznia a webanalitikának és a ppc-nek is.  

Aztán hívott valamikor nyár végén, hogy megvannak az idei fellépők. És nem fogom elhinni, de igazi szupersztár line-up van készülőben. Mindjárt három olyan nemzetközi szaktekintélyt sikerült elcsábítania a konferenciára, akiket nemhogy Magyarországon, de európai konferenciákon is ritkán látni. Hát még hármukat együtt. Így készültünk a SUPERWEEK 2012-re.

Az első meghívott Nick Mihailovski, aki régebben az Urchin-t fejlesztette, mostanában pedig a Google vezető fejlesztője, és a Google Analytics-szel kapcsolatos fontosabb fejlesztésekért felelős. A második Justin Cutroni, aki pedig a Cardinal Path igazgatója volt, és webanalitikában számtalan alapkönyv szerzője, két hete pedig ő is Googler: az Analytics evangelizálásáért felelős.

Ők tehát ma az Analytics fő arcai a Google-nél. És igen, jönnek Magyarországra előadni. Wow. 

Justin Cutroni a tesztelés és mérhetőség fontosságáról beszél gyakorlati példák segítségével

A harmadik amerikai, aki elvállalta a felkérést Caleb Whitmore, aki az Analytics Pros vezetője. Ő is az Urchinnel kezdte, majd analitikai tanácsadóként folytatta saját bizniszét. Az egyik legelső ember, aki Analytics Certified Partner minősítést kapott a Google-tól. Amúgy a San Franciscó-i GAUGE webanalitikai konferencia szervezője. És ő is azok között van a világon, aki a legjobban ért a webanalitika nyelvén. Hozzátenném, így utólag a magam részréről őt tartom a SUPERWEEK 2012 legjobb előadójának.

Caleb Whitmore interjút ad.

A három webanalitika sztár mellé pedig jött még pár igazán izgalmas európai előadó is. Az egyik Julien Coquet (Hub'Sales), akiről ugyan én korábban még nem hallottam, de a SUPERWEEK konferencián letolt előadását követően számomra egyértelművé vált, hogy egy francia analitika zsenivel állunk szemben, aki minden ízében és mélységében érti, hogy mit és hogyan érdemes mérni és értékelni webes szolgáltatásoknál. 

Coquet a Yahoo Analyticsről is tartott egy meglehetősen alapos és áttekintő prezentációt. A Yahoo Analytics képviseletében tartott előadást Emer Kirrane is, aki még az IndexTools-nál kezdte, és mikor a Yahoo felvásárolta a magyar startupot, yahoo-sként folytatta. Emer elmesélte azt a sztorit, amit eddig még mi magyarok sem hallhattunk sok helyen: hogyan lett ebből a magyar startupból nemzetközi sikersztori.

Jött két Googler is. Egyikük Jerome Jossin, aki a Google remarketing és interest categories lehetőségeit mutatta be. Valamint Hüseyin Savas, aki a Google mobilfejlesztéseit összegezte.

Nick Mihailovski, Nebehaj Viktor és Bánóczy Zoltán

Ezen felül tartott előadást a Google keresőjének működéséről Gary Illyés, aki a Google zürichi irodájában Webmaster Trends Analyst. A Google dublini irodájából pedig itt volt Nebehaj Viktor és Madarász Márta. A magyar googlerek nem csak előadásokat tartottak, de egyben a közönség összes kisebb-nagyobb problémájára, fontosabb és kevésbé fontosabb kérdésére is igyekeztek válaszolni. 

A magyar előadók leginkább a SEO napokon voltak erősek. Varga "Longhand" Péter, Türk "Mosquito" István, Boross István, Fülöp Imre, Énekes Barbara és sokan mások a szakmából tartottak előadást, beszélgettek kerekasztalokban - elsősorban valós problémákra adva releváns válaszokat. Ahogy már csak egy jó seo-snak kell. 

Na de: milyen volt ez a konferencia? 

Én elég sok konferenciára járok, és alapvetően két kategóriába szoktam sorolni őket. Az egyik a hardcore szakmai (elsősorban fejlesztői konferenciák), a másik a hardcore bullshit (előadások és kerekasztalok általánosságokról, benyomásokról, trivialitásokról). 

A SUPERWEEK ehhez képest egy nagyjából bárki számára közérthető, de mégis túlnyomórészt szakmai és releváns témákról szóló konferencia lett. Ehhez persze kellett az is, hogy a külföldi előadók ne valami közepesen érdektelen bullshit előadásokkal tudják le kelet-európai szereplésüket. És a magyarok pedig hozzák a tőlük elvárható szakmai és előadói szintet. 

Én annyi jegyzetelő embert egy konferencián még nem láttam, mint most. Az első három napon mindenki megtalálhatta azokat az előadásokat, melyek érdemi információval, segítséggel szolgáltak számára. Vagy analitika vagy seo témákban. És első kézből kaphattak infókat a Google fejlődéséről, fejlesztéseiről is.

De ami ennél is fontosabb: ez a konferencia valami olyat adott, amit én idehaza még nem tapasztaltam:

szemléletet.

Ennek megvilágításához egy, a Tonkin-Cutroni-Whitmore trió által írt Performance Marketing with Google Analytics könyv mottóját idézném. A Gertrude Steintől kölcsönzött idézet szerint

ma már mindenki annyi adathoz jut hozzá nap mint nap, hogy elveszítjük az ítélőképességünket.

Induljunk ki onnan, hogy maga az internet és a webes tartalomipar is azzal az ideával kecsegtet, hogy ebben a környezetben tényleg minden de minden megmérhető. Csakhogy a mérhetőség önmagában mit sem ér, ha nem tudjuk, hogy pontosan mit érdemes és hogyan érdemes megmérnünk. És akkor itt jön a webanalitika szerepének fontossága. 

Mindenkinek ezerféle tapasztalata és elképzelése lehet arról, hogy adott online szolgáltatásokat hogyan kéne még jobbra megcsinálni, még hatékonyabbá, üzletileg még sikeresebbé tenni. Csakhogy ez az egész merő alkímia marad addig, amíg a számok világával nem tudjuk megtámogatni. 

A három amerikai előadó prezentációi után számomra világossá vált, hogy a webanalitika többé nem a fejlesztők támogatására szolgáló kiegészítő tudás ("tudom kezelni az Analyticset"), hanem az üzleti döntéshozatalt előkészítő és abban segítő szaktudás. 

A konferencián rengetegszer elhangzott az az állítás, miszerint a látogatószám vagy a látogatások száma önmagában nem KPI, vagyis nem kulcsfontosságú teljesítményindikátor. Miért? Mert önmagában ezekből a mérőszámokból nem következik semmi üzletileg. 

Üzletileg az olyan indikátorok érdekesek, mint például egy e-commerce szájt esetében: vajon a félbemaradt vásárlási kezdeményezések hány százaléka és hol morzsolódik le, és hogyan tudnánk ezen javítani? 

Sajnos ma az üzleti döntéshozók többsége képtelen ilyen kérdéseket feltenni. Egyszerűen azért, mert nem értenek eléggé a webanalitikához, és arról sincs fogalmuk, hogy egyáltalán mennyi minden mérhető ma már. Az üzleti döntéshozóknak nem is feltétlenül szükséges ezekben a kérdésekben mély ismereteket szerezniük.

Viszont ebben az esetben jobban teszik, ha maguk mellé fogadnak egy webanalitikust, aki nem csak abban fog segíteni nekik, hogy a kulcs teljesítményindokátorokat meghatározza számukra, és ezzel megmondja a szolgáltatás optimális USP-jét, hanem abban is, hogy ezek a célok valóban teljesüljenek is. A fejlesztések, a marketing, a sales tevékenysége valóban, mérhetően ennek a célnak az irányába hasson. 

Julien Coquet beszél arról, hogy mik az igazi KPI-ok, mit érdemes mérni és mit nem

Ilyen szempontból nézve a SEO vagy a PPC persze már csak egy alfeladat, amit szintén a webanalitikusnak kell kézben tartania. Legalábbis a SEO vagy PPC célok megfogalmazásában és azok számonkérésében neki kell ott lennie. Hiszen ő látja át az egész online szolgáltatást vagy projektet a teljesítményt mérő számok szintjén. 

Nem ragoznám tovább ezt a dolgot. Annyit tudok mondani, hogy számomra megvilágosodás erejű volt az a pár előadás, mely a webanalitika jelenéről és jövőbeni szerepéről szólt. Hogy mást ne mondjak, a SUPERWEEK analitikai előadásai hatására a saját munkahelyemen betervezett és előkészített néhány nagyobb projektet is újra fogom gondolni.  

Persze a SUPERWEEK nem csak webanalitikáról szólt, és nem csak ebben a témában hallhattunk informatív, mély és érdekes előadásokat. Végre megtudtam, hogy hogyan is működik a Google szempontjából a keresés, milyen folyamatok vannak a keresőnél, és milyen tévhitek keringenek a webcrawlerekről, indexelésről, tartalomduplikációról, sitemapről, rangsorolásról, stb. 

Tényleg annyi információt kapott az ember, hogy kénytelen volt - twittelés helyett - folyamatosan jegyzetelni. A Google működésével és fejlesztéseivel kapcsolatos előadások mellett SEO témában is volt pár igazán hasznos előadás. Az egyik például Türk Istváné, mely a kontár SEO-ról szólt. És egy másik, szintén neki köszönhetően, mely a kunkurenciafigyelésről és -kiértékelésről adott képet - seo és social oldalon.

A másik a Longhand által előadott tartalomstratégiai szempontok a keresőoptimalizálásban. Mely egy kicsit seo-oldali vetületét adta vissza az analitikának. 

Caleb Whitmore jó másfél órán át beszélt arról, hogy hogyan lehet szuperhatékonyan használni a Google Analytics-et SEO-céljaink eléréséhez. Ezt az előadást is nehéz lenne egy mondatban összefoglalni. Részletező, gyakorlatias és erős szemléletet tükröző előadás volt. 

Whitmore a SEO analitikai támogatásáról beszél.

PPC témában nekem nagyon tetszett Jerome Jossin előadása a remarketingről és a Google interest kategóriáiról. Nem sokat foglalkozom PPC-vel, mindenesetre azt furcsállom, hogy online marketinges ismerőseimtől egy büdös szót nem hallottam eddig ezekről az eszközökről és ezek hasznosíthatóságáról. 

PPC témakörben a kerekasztalok alatt derült ki számomra a legtöbb bennfentes dolog. Például a Google ügyfélkezeléséről vagy a hazai keresőmarketingesek ügyes-bajos dolgairól, és az ügyfelek szokásairól. Novák Péter (IAB, T-csoport), Heal Edina (Google Hungary) és Szabó Ákos (Adaptive) szintén rengeteg iparági sztorit és szakmai gondolatot osztott meg a közönséggel online marketing, hirdetésstratégia és árazáspolitika területén.

Összességében azt mondhatom, hogy egy egyetemi szemesztert sikerült lezavarni 5 nap alatt. Én magam is rengeteget tanultam. És mondom, a futó projektjeim, feladataim elvégzését is másként látom most, mint egy héttel ezelőtt. 

Bár a SUPERWEEK jegyárai meglehetősen borsosak voltak, azért számomra igencsak meglepő volt, hogy amúgy a bullshit konferenciákon hatalmas marketinges és menedzsercsapatokkal jelenlévő vállalatok valahogy elfelejtettek néhány tízezer forintot áldozni arra, hogy a SUPERWEEK-re jegyet váltva a szakterületek élvonalbeli képviselőitől első kézből hallhassanak hasznos, fontos és érdekes információkat. 

Szerintetek hány magyar cégnek van Google-tanúsítványa webanalitika témában? Megmondom: nulla. Ehhez képest pláne érthetetlen az online szakma meghatározó vállalatainak távolmaradása.

Szerintem a SUPERWEEK-re jegyet váltott marketingesek, seo-sok, ppc-sek, analitikával foglalkozó emberek, online bizniszt működtető döntéshozók helyzeti előnybe kerültek azzal, hogy végighallgatták a jelen és a jövő trendjeit. Ráadásul olyan emberektől, akik nem csak beszélni szeretnek ilyenekről, de konkrétan a legmagasabb szinten űzik is a szakterületüket.

Na mindegy. Rengeteg dologról nem írtam a konferencia kapcsán. De nehéz is összefoglalni egy hét eseményeit. A lényeg, hogy én a magam részéről nagyon sokat tanultam analitikáról, seóról, ppc-ról, Google-ról, üzleti tervezésről, egyáltalán, üzleti stratégiáról és változott a szemléletem, hozzáállásom is ezekhez a területekhez.

Nem túlzás azt állítani, hogy világszínvonalú előadásokkal tűzdelt konferencia volt. Rettegve várom, hogy Bánó mit talál ki jövőre :)

Címkék: seo konferenciák analitika google analytics ppc webanalitika superweek 2012 superweek konferencia google webmasters yahoo analytics

Én meg is rendeltem az 50 darab ingyen Facebook-névjegykártyát. Az emailben érkezett számla szerint valóban nem csak a kártyák, de kiszállításuk is ingyenes. 

Kezdetnek timeline-os Facebook profiloldallal kell rendelkezni. A profiloldalunkon kattintsunk az About linkre, majd keressük meg a Contact Info dobozt. Itt pedig kattintsunk a kis névjegykártya ikonra, majd a "Print Cards" linkre. Innentől már magától értetődő lesz az egész. 

A névjegykártya minden eleme szerkeszthető. A hátlapra alapból rátesznek valami random frappáns idézetet, de azt is nyugodtan felül lehet írni egy még frappánsabb sajáttal.

Címkék: ingyen facebook névjegykártya timeline

Humánpolitikailag kifejezetten mozgalmas féléven van túl a magyar online média. A teljesség igénye nélkül: Uj Péter és Kardos Gábor az Indextől (CEMP-től), Weyer és Nádori pedig az Origótól távozott. Végbe ment egy kisebb rendszerváltás. A korábban az Indextől az Origóhoz igazolt Vaszily Miklós vezérigazgatóként átigazolta az Indextől Gazda Albertet. Közben az Origo eddigi vezérhelyettese távozott. Kardosról meg ma derült ki, hogy a Ringier-nél folytatja. Ahol eleve nagyobb szervezeti átalakítások vannak folyamatban. Nádori pedig az Origo székéből a Bors székébe ül át. Hm.

Persze butaság lenne azt feltételezni, hogy a fenti személyi változások mindegyike mögött átgondolt vállalatstratégia áll, azért az világos, hogy mozgásban vannak a magyar online médiacégek legfelső emeletei. A legfelső emeletek változásai pedig mindig az alsóbb emeletek változásait is maga után vonja. 

Mindeközben a Sanoma eltökélt szándéka lett, hogy a Hír24-ből Index-Origo méretű hírlink gyárat hoz létre, hogy ezzel erősítse pozícióit a hirdetési piacon. Mi a HVG-nél némileg eltérő stratégia mentén, de szintén sok változást vittünk véghez és készítünk elő annak érdekében, hogy sikeresebbek legyünk 2012-ben. Az Index új hirdetési stratégiája is érdekes fejlemény. Miként az is, hogy az Origo nem csak látogatószámban, de presztizsében is sokat erősödött az elmúlt évben. 

Egyre általánosabb a piacon az a vélekedés, hogy 2012 minden eddiginél erősebb versenyhelyzetet teremt az online médiában. Jobban, rosszabbul mindenki erre készül. Egy biztos: egy hosszú korszak véget ért a magyar online média történetében. Az új korszakot pedig minden eddiginél inkább a (zsugorodó) hirdetési piac fogja diktálni. Egyre rövidebb távon kell tudni sikereket elérni. És egyre világosabb és egyszerűbben megfogalmazható kérdésekre választ találni.

A web fejlődését a nyugati világban Amerika diktálja. A magyar online piacnak pedig napról napra nehezebb lesz a helyzete, ha elszakadóban vagyunk a nyugati világ erősebbik és jobb bőrben lévő, egyértelműen domináns felétől.  

Ezek figyelembe vételével kell megfelelő célokat, stratégiát, eszközöket választani.

Címkék: index origo karrier sanoma uj péter kardos gábor magyar média cemp személyi változások

Kozma Jocó (Gawker) ráunt az új Gmail dizájn greyscale ikonjaira, és Kevével karöltve elkészítettek egy Chrome-kiegészítést Color Icons for Gmail (github link) néven, mely visszahozza a színes ikonokat a webmail főbb felületeire.

Egyáltalán nem vagyok meggyőzve arról, hogy nem jobb-e monokróm ikonokkal megépíteni egy olyan funkcionális oldalt, mint amilyen egy webmail szolgáltatás. 

A Google amúgy a fókusz-rugalmasság-könnyedség hármas szabályát követi dizájnjaiban. A kérdéses ikonok elszürkítését is az indokolta, hogy a fókusz erőteljesebben terelődjön azokra az oldalelemekre, gombokra, területekre, melyek az adott felületen a Google szerint fontosak.

Én úgy látom, hogy a Gmail azért is döntött a szürke árnyalatú ikonok mellett, hogy a színes címkéknek fontosabb szerepet tudjon adni. Valamint a színes háttérképek áttűnése a webmail felületre is indokolttá tehette, hogy ne nagyon színezzék a levelek körül az ikonokat. Amúgy pedig ugye a keresésen és a levélíráson van a színbeli hangsúly a felületen. Ami szerintem jó döntés. 

Címkék: gmail színek chrome color icons for gmail chrome extension

Magyarország mellett pedig Romániában, Bulgáriában és Albániában is ők értékesítik a kiemelt Facebook hirdetéseket. A közleményükben van pár stat is:

Havonta több mint 3,6 millió magyar tölt el átlagosan 280 percet az oldalon, és lép kapcsolatba átlagosan több mint 130 ismerősével. A Facebook prémium hirdetési megoldásai egyedülálló lehetőséget kínálnak a hirdetőknek, hogy tömegesen és hatékonyan érhessék el célcsoportjukat videó, és más vonzó formátumok segítségével.

Amikor a magyar online média helyzetéről esik szó, egyre inkább a Facebookon elköltött forintokat is figyelembe kell venni.

Érdemes egyébként megnézni (.pdf), hogy a Facebook mennyivel másabb lehetőségeket biztosít a hirdetőknek, mint egy hagyományos médiaszájt. 

A facebookos hirdetések valójában a szájt fő tartalmába illeszkedő kapcsolódó tartalmakként jelennek meg. Nincs nagyon egyénieskedés. A hirdető nagyjából ugyanazokat a lehetőségeket kapja a megjelenésre, mint a júzerek. Csupán némileg szeparáltan jelennek meg ezek a tartalmak. 

Na mindegy. A lényeg, hogy a Facebook sok vonzó lehetőséget kínál a hirdetési piacon. A médiaszájtoknak és más közösségi szájtoknak is van mit tanulni tőlük.

Címkék: magyarország facebook thinkdigital facebook prémium hirdetések

Pár napja írtam arról, hogy egyáltalán nem gondolom feltétlenül ésszerűnek, hogy lassan minden médiaszájtnak külön alkalmazása van.

Tegnap akadtam Scott Jenson prezentációjára, mely ennél is tovább megy, és azt firtatja, hogy vajon hova vezet, hosszabb távon mi értelme is van a natív alkalmazások világának. 

A korábban az Apple-nél, Symbiannál, Google-nál dolgozó szakember úgy látja, hogy az alkalmazásdömping a mobilokon valami nagyon hasonló, mint ami a desktop számítógépek korában volt tapasztalható: mindenki uralni próbálja a platformot natív programokkal. És még nincs meg az a közös, nyílt platform, ami ezt az egész őrületet feloldaná. Na de hallgassuk őt:

Jenson egy sor olyan dologban hisz, amiben például én is hiszek. Itt van mindjárt az "egy web" modell, ami szerinte is helyes és követendő idea. És a mobilalkalmazások, platformszegmentáltság pontosan ez ellen az idea ellen hatnak. 

Abban is egyetértek vele, hogy a mobilalkalmazásoknak nem kell törekedniük arra, hogy jobbak legyenek a natív alkalmazásoknál. Az Apple csupán a mappakezelést találta fel újra az alkalmazások támogatásával. Ugyanakkor (felhasználói oldalról) teljesen ésszerűtlen abba hajszolni magunkat, hogy minden egyes webszájtnak külön natív alkalmazása fusson a telefonunkon. 

Ő azt mondja, hogy az iOS és az Android szisztémája azt idézi elő, hogy a felhasználónak tulajdonképpen emberi garbage collectorként kellene üzemelnie. Hiszen a telefonunkra letöltött alkalmazásoknak a nagy részét egyáltalán nem használjuk rendszeresen. Sőt, egyre nagyobb hányadukat egyáltalán nem is használjuk. A mobilalkalmazás egy szükségmegoldás. De korántsem az a környezet, az az élmény, melyre a felhasználónak valóban szüksége lenne. 

Jenson szerint a "use it and lose it" élménynek kellene győzedelmeskednie. Vagyis a mobilnak csak akkor és ott kellene használnia bizonyos programokat, amikor nekünk arra éppen szükségünk van. 

Párhuzamként a tíz évvel ezelőtti Yahoo-gondolkodást hozza elő. Bizonyára sokan emlékeznek még rá, hogy a Yahoo megkísérelte felépíteni a web katalógusát. A directory-projekt pedig csúfos kudarcot vallott, hiszen a web sokszínűségét nem lehet kézzel szerkesztett katalógusokban értelmesen kezelni. Ekkor jött a Google, mely nem csak indexelte, de egyben a weboldalakat ki is értékelte, egyfajta ad hoc hierarchiát teremtve köztük. 

Na a mobilplatformok épp ezt utóbbit nem teljesítik jelenleg.

A másik oldalról a web appokkal az a probléma, hogy azok a mobil böngészőjébe vannak zárva. Ilyen formán a mobil böngészője egyfajta "operációs rendszer az operációs rendszerben" funkciót tölt be. És ez nem kellemes állapot. A böngésző funkcionálisan és navigáció tekintetében is máshogy működik, mint maga az OS. És végső soron egyfajta OS-szimulátor funkciót tölt be. Miként amúgy a desktop web böngészők is az utóbbi években. Hiszen ma már a laptopunkon nagyon kevés natív alkalmazást használunk. Időnk nagy részét a böngészőben töltjük, és webalkalmazásokat használunk. 

Jenson ad pár kitörési pontot ebből az egész világból. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy az Apple-nek és a Google-nek jelenleg sokkal fontosabb üzleti érdeke fűződik a marketplace-eik fenntartásához, minthogy egy valódi, nyitott, a webbel sokkal mélyebben együtt élő OS-verzió felé induljanak el, mint a jelenlegi. 

Az is egyre világosabb számomra, hogy a jelenlegi helyzet középtávon sem lesz fenntartható. Ha 5 ezer alkalmazásunk lesz a mobilunkon, 5 ezer féle értesítéstípussal, akkor meg fogjuk érteni, hogy ez a világ valójában egy zsákutca. Egy olyan zsákutca, melyen szükséges végigmennünk ahhoz, hogy belássuk: máshogyan kell majd felfognunk azt az egész rendszert, ami a mobilunk és a web közötti kapcsolódási pontokért felelős.

Hogyan? Részemről ez lesz a jövő év egyik nagy, megválaszolásra váró kérdése.

Címkék: google dev mobil üzlet android ios web app natív app

Valóságshow-k, tehetségkutatók - nagyon sok meglepő dologgal nem szolgál az idei Google Zeitgeist. De azért nem árt ezt a látleletet is eltárolni az agyunkban. Ilyen volt az év az információkereső magyar netemberek szemével: 

A leggyorsabban növekvő keresések

A leggyorsabban növekvő keresések a hírességek között

Címkék: google 2011 zeitgeist keresések top keresések

A napokban az Indexhez is beköszöntött a modern időszámítás, és iOS-re valamint Androidra is kihozták mobilalkalmazásukat. Az appok promorálására készített oldalon a unique selling pointot is leírják: 

Miért töltsem le az appot, hiszen böngészőből is működik az Index?
Mert az alkalmazásban mindennél kellemesebb olvasni. A teljes kijelző a betűk és a képek szép megjelenítésére van, semmi felesleg, semmi nyomasztó menü, szükségtelen gomb. Még lapozni is úgy lehet, mint egy rendes újságot. Ha gyakran olvas indexet, feltétlenül próbálja ki, mi már mind átálltunk rá, annyira jó. Ráadásul klassz kényelmi funkciókat is kínál: ilyen a mentés, a háttérszínváltás éjszakára vagy az értesítés a fontosabb hírekről. De nem ez a lényeg, hanem az olvasás zavartalansága.

Az érvelés tehát arra helyezi a hangsúlyt, hogy több millió forintért lefejlesztett alkalmazásokat azért érdemes a felhasználó kezébe adni, hogy az végre "zavartalanul" olvashassa a médiaszájtot mobilján, mert az "kellemes" és "nincs semmi felesleg".

A "kellemes"-t nem annyira tudom értelmezni. Az azonban világos, hogy a fenti magyarázat egyáltalán nem indokolja a mobil médiaalkalmazások létezését. Zavartalanul, sallangmentesen mobilra optimalizált oldalakat is simán lehet olvasni. 

Amúgy is, a "zavart" a deskop weben is az igénytelen bannerhirdetések és a túlburjánzó menük és linkerdők adják. Vagyis az esztelenség, nem a platform a hibás.

Persze egyben egy kicsit önkritikus is lennék, hiszen mi is gyártottunk az összes okostelefon platformra mobilalkalmazást. Azonban - mint azt egy-két konferencián már részletesebben is kifejtettem - egyáltalán nem gondolom azt, hogy feltétlenül értelmes dolog a felhasználókat arra ösztönözni, hogy minden egyes médiatermék fogyasztásához töltsenek le egy külön alkalmazást. (Amennyiben ezek a médiaappok semmi mások, mint hírolvasó appok.)

Én egyszer kipróbáltam iPaden, hogy milyen lenne, ha az összes médiatermék alkalmazását letölteném, amit amúgy olvasni szoktam. A hatás egyértelmű: értesítéscunamiba fulladt a táblagépezés. Folyamatosan pittyegett a gép, hogy innen vagy onnan új értesítés érkezett. Mindeközben ezen médiaalkalmazások döntő többsége semmi másra nem volt alkalmas, mint hírek, cikkek megjelenítésére. A webtől elzártan még a közösségi médiában való megosztás vagy újabb hírekre navigálásra sem volt lehetőség a többségnél.

Ajánlom mindenkinek kipróbálásra: töltse le mobiljára az Origo, Index, HVG, Hír24, Blikk, NSO, Hírkereső és a többi médiaalkalmazást. Majd várjon 5 percet. A hatás fenomenális.

Az egész kísérlet egy végtelenül kaotikus és értelmetlen eredménnyel zárult, aminek eredményeként egyetlen médiaalkalmazást tartottam meg az iPademen, és az a Flipboard. (Meg a DHVG-t, de az meg ugye olyan tartalom, amit weben nem érek el.)

Címkék: index mobil app flipboard index iphone index android

A magyar startup cég második fordulós befektetője az Accel Partners, mely többek között a Facebook, a Dropbox vagy a Rovio korai befektetője is.  

A mostani 14 millió dolláros (azaz kb 3,3 milliárd forintos) befektetést a 2009-es másfélmillió dolláros első körös befektetés előzte meg. Jelenleg 7 millió regisztrált felhasználóval rendelkeznek világszerte. És aktívan terjeszkednek az ázsiai piacok felé. 

Az Accel részéről Andrew Braccia vezette a Prezivel folytatott befektetési tárgyalásokat, ő egyébiránt tagja lesz a Prezi igazgatótanácsának is.

A most kötött üzletről a hvg.hu is részletesen ír.

Közel egy éve írtunk róla, hogy a Prezi nem csak irodát cserélt Budapesten, de a céget is fejlesztették. A 2011-es céljuk az volt, hogy az év eleji 25 főről 50 főre nőjenek. Az új tőkebefektetés nyomán tovább emelik a tétet, és a Ustreamhez hasonlóan a közel 100 fős budapesti iroda megteremtése a cél. 

Ha már Ustream: az amerikai-magyar fejlesztőcég 2010 februárjában kapott 14 milliárd forintnyi befektetői pénzt. 

Címkék: startup tőkebefektetés prezi prezi.com prezentációkészítő

Az iTunes Store-ba már kikerültek a karácsonyi filmek, amiket rendelni, vásárolni lehet. Nem árt, ha észben tartjuk. Sosem lehet tudni, hogy mikor lesz a következő hetekben elengedhetetlen szükségünk egy jó kis Reszkessetek betörők-re vagy társaikra. 

A Dragontape is jelentkezett karácsonyi alkalmazással. Az Xmas Stereo egy karácsonyi playlistet tartalmaz. Nem mondom, hogy feltétlenül megér 2 dollárt, de ha valaki elfelejtette bekészíteni a karácsonyi zenéit, annak utolsó pillanatban ez is jó választás lesz. Főleg, ha iPad vagy iPhone is van a karácsonyfa alatt. 

Android Marketben folyamatosak az akciózások. Érdemes nézegetni az aktuális ajánlatokat. Néhány forintért egész jó app készletet lehet összeállítani így év végére. 

Ugyancsak említésre méltó az App Store "12 Days" karácsonyi alkalmazása. Karácsony első napjától kezdődően naponta egy ingyen zenét, videoklipet vagy alkalmazást kap ajándékba, aki telepíti ezt az alkalmazást. 

Címkék: dragontape karácsony 2011 12 days ipad app xmas stereo

Őszintén szólva, én jó ha az ötödét láttam ezeknek a videóknak év közben. Az összeállítást amúgy Luc Bergeron készítette. Van teljes playlist is. Íme... 

Címkék: youtube legjobb videók 2011 videó top videók

A hónap egy nagy, látványos és elég jól sikerült redizájnnal kezdődött: a YouTube alakult át, finomodott felületileg, közeledett a Google új arculatához. Nem mellesleg, az átalakítással a YouTube kicsit közelebb került ahhoz, hogy a Twitter és a Facebook mellett valódi, élő közösségi platfommá nője ki magát, és ne csak videóklip tárhelyként funkcionáljon az internetezők döntő többsége számára. Bár ez utóbbi sem feltétlenül egy rossz imidzs. 

Aztán. Az elmúlt napokban a Facebook és a Twitter is új mobilalkalmazással jelentkezett. A Twitter esetében elsősorban dizájnelemekben finomodott az app. Kezdenek visszakúszni a gradiens megoldások. Készítettek az appnak szép, új ikonokat is. A beíró felület kifejezetten finom megoldás. Hangsúlyos lett a "discover" funkció. Vagyis a Twitter - a Foursquare után - próbál egy picit többet mutatni felhasználóinak, mint az ismerősök tweetjei. Kicsit a serendipity felé húzzák el a hangsúlyt. Jól teszik. 

A Facebook szintén nagyon jól sikerült alkalmazás-redizájnjának egyik legszembetűnőbb újdonsága, hogy pontosan ugyanolyan hangsúlyos helyre tették a becsekkolás gombot, mint a Foursquare. Láthatóan a Facebook továbbra is komoly erőfeszítéseket kíván tenni annak érdekében, hogy maga alá gyűrje a Foursquare-t. 

Lehet, hogy ennek a Checkin menüpontnak a kihelyezésével többet tettek ennek érdekében, mint a Gowalla felvásárlásával...

Visszatérve az alkalmazás felületeire: a bal (fő) menü, de akár a status beíró felület is végre megtalálta funkcióját a mobilplatformon. És az is nagyon jó, hogy a Facebook is eldöntötte végre, hogy mit is akar valójában a felhasználóktól: státuszfrissítéseket, fitókat és becsekkolásokat. 

Az alkalmazások felülettervezésénél nagyon fontos, hogy a júzereket kevés, de jól megfogalmazott választás elé állítsuk, és egyértelműen leszűkítsük az aktivitások irányát. A kevesebb több. Ilyen kis méretű képernyőkön ennél fontosabb alapelv nem is lehet. 

Ami még teljesen világos kezd lenni a számomra: a navigációs gombok fő felülete, Androidon legalábbis mindenképpen a jobb felső sarok.

Maga a popup mobilalkalmazásban úgy kell, hogy megjelenjen, hogy a popupban feltett kérdés, az alertüzenet, stb a felület legtetején, csíkban helyezkedik el.

Az akciógomb ("ok", "confirm", "send", stb) pedig a jobb felső sarokban. Jobbkezesek számára ez a felület a legjobban érinthető a mobilon.

Érdemes ide pakolni a legfontosabb interakciós elemeket (akciógombokat) a felülettervezésnél.

(Tudom, dugjam töltőre a telefonomat, mert le fogok merülni... :)

A Twitternél a mobilfelületek megújításával a szájt külalakja is változott. Felületileg a legfontosabb változás a hasábos megcserélése. Ezt a lépést nyilván az indokolhatta, hogy a heatmap statjaik szerint a tweetek melletti hasábot kevéssé használtják a júzerek. És az F-szabály mentén talán a hasábcserével aktívabban használják majd a második hasábot is. Plusz idekerült a twit beviteli felülete. Amúgy én a magam részéről a Twitter natív alkalmazását használom OS X alatt. Ez a leglnyegretörőbb, legfunkcionálisabb Twitter-felület eddig. A legszebb pedig továbbra is az iPad-alkalmazásuké. 

Címkék: facebook app foursquare twitter app youtube redesign twitter redesign

Végre bekerült a Tumblr is a Flipboardba. Vagyis a Facebook, Twitter, Flickr, Google Reader és LinkedIn mellett a Tumblr-t is lehet magazinosan nézegetni az iPad alkalmazásban.

A Flipboard amúgy is az egyik legjobb iPad-alkalmazás: segít vizuálisan is áttekinthetőbbé tenni azokat a közösségi média csatornákat, melyeken önmlik ránk percről percre a sok hír. Nekem a Flipboard mutatta meg azt is, hogy a LinkedIn valójában egy tök jó és hasznos hírforrás tud lenni. Ugyanez igaz a Facebookra vagy a Twitterre is. Egyszerűen áttekinthetőbbé, fogyaszthatóbbá teszi iPaden ezeket a médiákat a Flipboard. 

A Flipboard sikerén a Google is felbuzdult, és az amerikai App Store, illetve Android Market-be már ki is tette a maga Flipboard klónját, Google Currents néven. (Androidra innen lehet tölteni az .apk fájlt.)

A Flipboard, és hát a Google Currents is jó példa arra, hogy a táblagépek megjelenésével hogyan kapnak új lendületet a feedolvasás és a feedolvasók. Nem sok értelme van minden egyes médiatartalomnak külön iPad-alkalmazást gyártani. És felhasználói oldalon is jobb és kényelmesebb megoldás egy jó feedolvasót használni, mintsem 50 különféle médiaalkalmazást installálni a készülékünkre.

Címkék: linkedin tumblr flipboard google currenst tumblr api ipad hírolvasó

Dianne Hackborn Google-alkalmazott írt egy hosszabb postot az Android UI renderelődési problémáiról. 

Android has always used some hardware accelerated drawing. Since before 1.0 all window compositing to the display has been done with hardware. This means that many of the animations you see have always been hardware accelerated: menus being shown, sliding the notification shade, transitions between activities, pop-ups and dialogs showing and hiding, etc. (...) Hardware accelerated drawing is not all full of win. For example on the PVR drivers of devices like the Nexus S and Galaxy Nexus, simply starting to use OpenGL in a process eats about 8MB of RAM. Given that our process overhead is about 2MB, this is pretty huge. That RAM takes away from other things, such as the number of background processes that can be kept running, potentially slowing down things like app switching.

Erre írt választ a Google egykori gyakornoka, Andrew Munn: 

Why is Android laggy, while iOS, Windows Phone 7, QNX, and WebOS are fluid? (...) It’s because on iOS all UI rendering occurs in a dedicated UI thread with real-time priority. On the other hand, Android follows the traditional PC model of rendering occurring on the main thread with normal priority.This is a not an abstract or academic difference. You can see it for yourself. Grab your closest iPad or iPhone and open Safari. Start loading a complex web page like Facebook. Half way through loading, put your finger on the screen and move it around. All rendering instantly stops. The website will literally never load until you remove your finger. This is because the UI thread is intercepting all events and rendering the UI at real-time priority.If you repeat this exercise on Android, you’ll notice that the browser will attempt to both animate the page and render the HTML, and do an ‘ok’ job at both. On Android, this a case where an efficient dual core processor really helps, which is why the Galaxy S II is famous for its smoothness. (...) With some luck, Android 5.0 will bring the buttery-smooth Android we’ve all dreamed about since we first held an HTC G1.

Az egész polémiát érdemes végigolvasni. 

Címkék: google ui animation android rendering renderelés

Nos, úgy néz ki, lassan minden a helyére kerül, úgyhogy idén is legalább olyan jókedvű és önfeledt évzáró buli kerekedik majd, mint az előző években. 

A legfontosabb, hogy azok a cégek, melyek szeretnének apróságokat küldeni a mikuláscsomagba, jelezzék emailben (webisztan kukac gmail). 

A rendezvényre ezen a linken lehet jelentkezni. 

Csütörtökön este fél 8-tól nyitjuk a kapukat. Este 11 óráig a Mixgar rendszere segítségével lehet majd beleszólni abba, hogy milyen zenéket hallgassunk. A használat egyszerű. A mixgar.com/places/webisztan címre kell fellépni a mobiltelefon böngészőjében, majd szavazgatni a playlistben található zenékre. A Mixgar pedig megtanulja a jelenlévők zenei ízlését, és olyan zenéket fog játszani, amiket mi szeretünk. Ráadásul a playlist alakulását a kivetítőn is lehet majd követni. 

Este 11 körül fogja visszavenni a dj a hatamlat a hangfalak felett. Onnantól kezdve pedig a beszélgetés-iszogatás szolid karácsonyi táncolgatással egészül majd ki.

Az este - mint az előzőek is - alapvetően a szocializálódásról fog szólni. Ismerkedni, beszélgetni, szakmázni, koccintani... ezeknek a képességeknek a gyakorlására lesz szükség a bulin. 

Van esélyünk arra, hogy a helyen kiváló minőségű wifi is lesz. Ezt még szervezzük. 

Kedves barátok, ismerősök, olvasók: csütörtökön találkozunk. A webes szakma éves sörözése. Jó lesz.

Dress code: Gyere a kedvenc ruhádba. Ajánlott kiegészítő: okostelefon.

Címkék: buli beharangozó reminder webisztán kuplung webisztán mikulás party