
Azt írták, hogy nem értem a webkettőt. Szó sincs erről. Csak, ahogy Kádár elvtárs mondaná, értem én, csak nem szeretem. A baj az, hogy körülbelül öt perc, amíg jön valaki, és szétkommentez, hogy ezt nem is Kádár elvtárs mondta, és még tíz perc kell, hogy valaki egy rakás linket idehányva bebizonyítsa, hogy még ezt a mondást is Nick Denton szarta.
Kávézni voltunk. De most visszatértünk.Juhász beszél arról, hogy egyelőre a Ringier a pénzt a printben látja.
Na, úgy tűnik, a jogi vita a végéhez közeledik. Újabb szünet jön, aztán már új postban: az iwiw és a többi magyar social network startup.
szakkomentátor is lesz, aki nem érti az egész webkettőt, és ettől a szimpóziumtól várja, hogy mindez megváltozzon.Szóval megpróbálunk beszámolni a legmeghökkentőbb elszólásokról, a legunalmasabb következtetésekről, a legparázsabb vitákról. Ha nem lesznek ilyenek, akkor fotózunk.

Bármennyire is szerette volna az Apple ha kiszolgáltatják neki azoknak a bloggereknek az adatait, akik termékeiről szivárogtattak ki infókat, a bíróság nem enged.
A San Jose-i kerületi fellebbviteli bíróság ugyanis az első alkotmánykiegészítésre hivatkozott, mely többek közt a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát is kimondja. A döntés azért érdekes, mert eddig csak a mainstream médiára volt szokás értelmezni a kiegészítést, mégpedig úgy, hogy a sajtónak jogában áll megtagadni bizalmas forrásai kiadását.

Megjöttek az ügyvédek, végre! Mivel mára a web 2.0 kifejezés a köznapi nyelv részévé vált, megérett az idő arra, hogy aki először használta, kaszálni kezdjen.
Egészen pontosan azt történt, hogy Tom Raferty, aki az it@cork nonprofit szervezet egyik rendezvényét Web 2.0 half-day Conference néven szervezi, tegnap meglehetősen barátságtalan levelet kapott a CMP ügyvédeitől (a CMP gründolja az O'Reilly-vel közösen a Web 2.0 Conference név alatt futó konferenciákat, innen terjedt el végső soron szélesebb körben a kifejezés), amiben felszólítják, hagyjon fel a névbitorlással (a CMP-nek folyamatban levő bejegyzett védjegykérelme van a Web 2.0 kifejezés használatára, legalábbis a konferenciák területén).
Bár az O'reilly - mint cég, nem Tim maga - később mosakodott kicsit saját blogján, - elnézést kért a kommunikáció módjáért, illetve az idei évre még engedélyezte a név használatát az it@corknak, - nem hagyott kétséget afelől, hogy komolyan gondolják és támogatják a levelet. Ez persze nem népszerű lépés, a tech-blogoszféra háborog is rendesen, - jószerivel minden webkettes konferenciának benne van a nevében a Web 2.0, hiszen arról szól, pl. a hétfői hazai Web 2.0 Symposium is ilyen.
Sokak - pl. Shel Israel vagy Rick Segal - szerint az ügynek egyetlen vesztese lesz, Tim O'Reilly (Mr. Open Source perel, írja Shel, lévén O'Reilly a szabad szoftverek és nyílt forrású rendszerek élharcosaként szerzett nevet magának). Michael Arrington természetesen nem hiszi el, hogy O'Reillynek köze van a levélhez (pedig de). Robert Scoble annak örül, hogy végre valaki más lesz a főgonosz, nem ő. Ben Metcalfe április elsejei tréfára gyanakszik, de sajnos május végén járunk. Jóformán Nick Carr, az örök ellenálló az egyetlen, aki O'Reilly melllé áll.
Folyt. köv.