A New York Times tegnapi cikkében mutatja be a Turntable.fm nevű új zenei közösségi szájtot, melynek lényege, hogy a felhasználók egymás dj-szettjeit hallgathatják, és eközben saját playlistjeiket állítják össze. Amiket pedig megint mások hallgatnak. És így tovább.
Those who have watched Turntable.fm over the last few weeks say that for now, the service is enjoying something of a golden moment, akin to the early days of LimeWire and Napster before copyright lawyers cracked down. Already there are certain aspects of the service that seem likely to raise hackles among music executives.
A Turntable.fm ereje abban van, hogy az egész szolgáltatást játékosították (gamification), vagyis avatarok járnak virtuális dj-fellépésekre, és így az egész zenehallgatás és zeneszavazgatás, playlistkészítés eggyel izgalmasabb, mint például a Last.fm esetében:
Ráadásul legális. Ezen a ponton írnám is, hogy menjen mindenki, és próbálja ki, mert tényleg klassz mulatság a Turntable.fm virtuális világában zenéket felfedezni. Csakhogy a szolgáltató nemrégiben korlátozta a hozzáférést, úgyhogy újabban csak amerikai IP-címmel lehet becsatlakozni a legújabb közösségi őrületbe.
Minderről eszembe jutott a nemrégiben a Kreatívon megjelent publicisztika. Horváth Szabolcs, a régi formájában megszűnő Songo.hu-t temeti, s ezzel együtt a magyar online fizetős zenekultúrát is:
A megszűnés különösen fájó a hazai jogvédő szervezeteknek és zenei tartalomtulajdonosoknak, hiszen a bevezetni tervezett „kalóztörvény” egyik kiindulópontja az volt, hogy létezik olyan legális forrás, ahonnan a zenei tartalmak jelentős része beszerezhető. A most kialakult helyzet viszont komoly munícióval szolgál azoknak, akik az illegális letöltést azzal védik, hogy legális módon nincs lehetőség zenei tartalmak beszerzésére.
(Amúgy ír nagy butaságokat is, például az iTunes profitabilitásáról, de most nem ez itt a lényeg.) A lényeg, hogy újabban idehaza akkor sem tudunk legálisan hozzájutni a weben kedvenc zenéinkhez, ha minden követ megmozgatunk. Az iTunes zeneáruházból ugye normál magyar accounttal nem tudunk zenét vásárolni. Bár van nagyszerű hekkelés erre is, mellyel az amerikai gazdaságba tolhatjuk a pénzünket, giftcardok formájában, jelenleg úgy fest a helyzet, hogy magyar ember Magyarországról ki van zárva az online zenekultúrából. A Last.fm-ért fizethet, valamint a YouTube-on még hallgathat egy-két zenei videóklipet. De a Pandora, a Spotify, vagy az iTunes zenebolt, és a Turntable.fm is el van előle zárva.
Hosszú évek jogi csűrés-csavarásának és makacs, konok önfejű kiadói magatartásának köszönhetően eljutottunk oda, hogy Kelet-Európában mindenkinek a tilosban kell járnia, aki online szeretne hozzáférni kedvenc zenéihez, ne adj isten, birtokolni is akarja azokat iPodján, okostelefonján, laptopján...
A legutóbbi zenei próbálkozások, így például a DragOnTape vagy a MixGar is a szürke zónában járnak. Csak idő kérdése, hogy mikor hívja föl őket Jeszenszky Zsolt, és kéri a Mahasz matrica felragasztását minden kódsorra.
Közben szépen-lassan felnőtt egy generáció, melynek éppen olyan idegen a CD, mint nekünk volt az orsós magnó vagy a gramofon. Mind mp3-lejátszókon hallgatnak zenéket. Unokaöcsik, nagybátyók warezolják nekik a legújabb tuti zenéket. Esetleg ők maguk találnak rá az ingyenzenés webszájtokra.
Felnőtt pár generáció, mely előbb tanul meg warezolni, torrentezni, proxizni, vpn-ezni, mint online vásárolni!
Csak gratulálni tudunk ehhez az illetékeseknek.