Mostantól inkább kommentezzenek az érdekes emberek

A napokban már foglalkoztunk a Gawker Media vezetőjével, aki egy tévés interjúban a webes tartalomgyártásról mondta el a véleményét. Pontosabban azt, hogy ő mit gondol arról, hogyan sikerült néhány év alatt egy üzletileg is működőképes online médiacéget összetennie a semmiből. 

Az SXSW-n a kommentezésről, meg egyáltalán: a felhasználói részvételről beszélt. Leginkább azt ecsetelve, hogy a szabad kommentezésnek az ég világon semmi értelme. Minden online felületen, ahol kontrol nélkül lehet osztani az észt, tökéletesen érdektelen, off-topic, sőt kifejezetten mérgező hangulatú párbeszédek folynak. Ennek kezelésére, hostolására pedig se ideje se kedve senkinek. Olvasni meg aztán végképp nincs.

Olvasom tovább »
Címkék: kommentek kommentelés moderálás hozzászólások közösségek troll előmoderálás
2012.03.12. 20:08. írta: hírbehozó

Friendsheet: Pinterest életérzés ismerőseink facebookos fotóiból

Ha igaz az, hogy a Pinterest robbanásszerű sikere - miként arról korábban már beszámoltunk - nem csak a jól megválogatott alapfelhasználótábornak, hanem a nagyon finom és sok tartalmat könnyen fogyaszthatóvá tevő layoutnak is köszönhető, akkor nem is olyan rossz ötlet ez a Friendsheet, ami ugyanebben a látványban mutatja meg nekünk a facebookos ismerőseink által feltöltött és megosztott képeket. 

friendsheet

A Techcrunch pár napja írta, hogy a Friendsheet igazi sikerét az hozta meg, hogy maga Mark Zuckerberg is lájkolta. És azzal is egyet lehet érteni, hogy a Facebook amúgy nagyon sokat küzd saját felületeinek hegesztgetésével. Nem mindig érződik egy határozott filozófia a felülettervezések mögött. Az egyik kivétel talán a Timeline és a Cover Photo dolog. De például a Facebookon továbbra sem lehet olyan jól és könnyedén átfutni ismerőseink képeit, mint a Pinteresten vagy a Flipboardon. 

Ebbe az irányba tehát lenne még mit fejlődnie a Facebooknak. Gondolom ezért lájkolta Mark Zuckerberg a Friendsheetet is. Nem lennék most UI dizájner a Palo Altó-i South California Avenue 1601 szám alatt.

Címkék: ui facebook képek képnézegető facebook fotók pinterest friendsheet
2012.03.12. 19:33. írta: hírbehozó

Hamarosan érkezik az Instagram Androidra

Alig 16 hónapot kellett várni arra, hogy Kevin Systrom, az Instagr.am társalapítója bejelentse: az iPhone után immár Androidon is elérhető lesz a fotómegosztó szolgáltatás.

Pontosabban azt eddig is tudtuk, hogy valamikor érkezik az app Androidra, csak azt nem, hogy mikor.

Az épp most zajló SXSW-n Systrom úgy fogalmazott: "nagyon hamar" elérhető lesz az app az Android Marketben Playben. Sőt, azt is hozzátette, hogy az androidos változat még jobb is lesz, mint az iphone-os. 

Még egy infomorzsát szórt el: Tumblrre, Twitterre, Facebookra lehet majd osztani a képeket az Instagram for Androiddal.

Aki esetleg nem ismerné az Instagramot: ez az a cég, melynek köszönhetően a webet másfél év alatt ellepték a 1:1 arányú instamatic/polaroid/lomo hangulatú képek és fotófilterek.

A 2010 októberében indult fotómegosztó szolgáltatásnak immár 27 millió iOS-felhasználója van, és az iOS platform egyik sikersztorijaként szokás tekinteni az appra. 

Android platformon ezidáig leginkább a Picplz jelentette az Instagram életérzést. Nekik a hivatalos statok szerint valahol 1 és 5 millió közötti letöltésük volt eddig. 

Az Instagramot jelenleg félmilliárd dollárra értékelik. 

Már csak az a kérdés, hogy a korunk Instagramjára, a Cinemagramra is 16 hónapot kell-e várnunk Androidon. 

Címkék: iphone android instagram instagram android
2012.03.12. 00:25. írta: hírbehozó

Az Apple új filozófiája

Tudom, hogy egy kicsit megszaladtak mostanában az Apple-lel foglalkozó postok itt, de engem most ez foglalkoztat, úgyhogy erről is írok. 

A Gizmodón jelent meg egy cikk arról, hogy a mostani Apple-bejelentéskor feltűnően más dizájnban jelent meg az Apple logója, mint korábban. Visszahozták a szivárványt...

Persze lehet, hogy mindezzel csak azt akarták kommunikálni, hogy az új iPad retina kijelzője mennyire szépen szaturált képeket és full hd videókat tud megjeleníteni (meg amúgy is bénán nézne ki egy szivárvány logó a MacBook hátlapján), de az is lehet, hogy egy rebranding folyamat elején tart a cég. 

Ezt erősítené az is, hogy az új iPadet nem verziózták, hanem egyszerűen csak iPadnek nevezik. Szintén a Gizmodo értekezett arról, hogy fölösleges is az Apple számára negyvenhatféle típusnevet és verziót futtatni ugyanabból a termékből.

Végső soron az iPodok vagy Macbookok esetében is már elkezdte ezt az Apple. Nekem nem "MacBook Air 2"-m van, hanem 2010-es MacBook Air-em. 

Ha egy kicsit előre tekintünk, akkor az is világos, hogy a Macbookok között sem lesz értelme sokáig különbséget tenni. Világos, hogy az Apple arra tör, hogy a MacBook Air szériát vigye fel a Pro szintjére, és kivezesse a "Pro" típusokat a piacról. Ezen a ponton pedig az "Air" is értelmét veszti. Úgyhogy csak MacBookok lesznek. A MacBook. Az iPhone. Az iPad.

Macbook 2012

Ennek szoros következménye, hogy igazából hardveresen csak leküzdendő hátrányok, trade-off-ok vannak a típusok verziói között. A régebbi még nem olyan jó felbontású, még nincs benne ssd, még nincs benne Thunderbolt... Ezek olyan hiányosságok, melyeket az idővel leküzdi az Apple. 

Bizonyára jönnek a retina kijelzős MacBookok. És bizonyára az OS X és az iOS átjárhatósága, hasonítása is egyre mélyebb és mélyebb lesz. 

Egy olyan világban, amikor ezeregyféle termék közül választhatunk, az, ha egy cég egy, de jó terméket tud nekünk nyújtani az adott célra, vonzó lehet a fogyasztó számára. Bemegyek az Apple boltba, és meg akarom oldani ezt az okostelefon dilemmámat. Nem mérlegelgetek az iPhone-ok között, hanem egyszerűen veszek egy iPhone-t. Nem mérlegelgetek a MacBook-családok között, hanem egyszerűen olyan konfigurációt választok "a MacBookból", ami az én pénztárcámnak és céljaimnak a legjobban megfelel. Az, hogy a MacBook Pro nehéz, az Air meg hardveresen gyengébb, csak a ma problémája. Holnap ezek a különbségek, trade-off-ok el fognak mosodni.

Szóval ebben tényleg van ráció szerintem. De persze az is lehet, hogy a tegnapi szivárványszínű logó és a "The New iPad" dolgok csupán csak a Jobs utáni éra megújuláskényszerét tükrözik. 

Tim Cook vagy egy akkora arc, mint Jobs. Vagy nagyon, de nagyon nem nagy kaliberű csávó. A következő Apple-termékbemutatónál már világosan fogunk látni ebben a kérdésben.

Címkék: apple macbook iphone macbook air új logó apple logó új ipad új iphone ipad 2012 macbook 2012 iphone 2012
2012.03.08. 15:40. írta: hírbehozó

Nick Denton-interjú a Gawkerről

nick denton

Nem csak azért, mert a Gawkert nagyrészt Budapesten fejlesztik, és mert a régi Indexhez erősen közel álló amerikai médiatermékről van szó: Dentont mindig érdemes meghallgatni, elsősorban azért, mert tanulhatunk arról, hogy hogyan kell (lehet) sikeres online médiacéget felnöveszteni és működtetni ma.

Az online újságírás, média az elmúlt években azzal foglalkozott, hogy megpróbáljon olyan "komoly", komolyan vehető, "szakmai", "minőségi", "alapos" lenni, mint a print elődök. Pedig a weben más és máshogyan működik jól. Ennek egyik jó példája a Gawker is...

"We run the offcuts. The things that you're too precious to run. (...) It should be authentic. And it should capture the real conversations, the things that people actually talk about. Our catchline is: whatever we know, whatever we think."

Visit msnbc.com for breaking news, world news, and news about the economy

Címkék: interjú gawker nick denton gawker media
2012.03.08. 12:11. írta: hírbehozó

Resolutionary: kikhez szól az Apple az új iPad bejelentésével?

new ipad 3Az iPhone 2007-es megjelenésével megfigyelhető volt, hogy az early adopterek után mindig érkezett egy második hullám, egy sokkal nagyobb fogyasztói bázis, mely nem az Apple bejelentés napján akarta birtokolni az új Apple-terméket, hanem előbb megbizonyosodott arról, hogy valóban nincs jobb választás a piacon (mindegy, hogy így van-e vagy sem), és akkor kezdett el új Apple-termék bevásárlásában gondolkodni, amikor már látta, hogy mások is kiadnak erre ennyi pénzt, másoknak is bejön, és mindenki erről beszél. Szimbólum.

Az iPhone 4 és az iPad 2 esetében az Apple tényleg olyan szintre vitte mindkét termékét, amit kár lett volna ezt a két típust nagyon gyorsan hátrahagyni. Angelday Józsi mondta a mai élő kommentárjában, hogy neki bizony első generációs iPadje van, és egy iPhone 4-e. Vagyis egyik terméktípusból sem birtokolja a frissebb változatot. Nincs ezzel egyedül. 

Olvasom tovább »
Címkék: apple ipad apple ipad 3gen
2012.03.07. 20:56. írta: hírbehozó

Érdekli a magyarokat egyáltalán az iPad 3?

apple ipad 3 hd

A szokásos zizegés van most is a techblogokon és techszájtokon a ma esedékes iPad 3 (iPad HD) bejelentése körül. Igazából mindegy is, hogy hogyan hívjuk, hiszen valójában a kiszivárgott információk és pletykák alapján gyakorlatilag egy hardveresen menőbb iPad 2 fog érkezni, amit akár hívhatnánk iPad 2S-nek is. Vagy iPad 4-nek. iPad 5-nek. Tök mindegy. 

Kivéve persze, ha tényleg belekerül az új iPadbe a Senseg gyártócég Feel-technológiája. Az azért megérdemelné a 3-as verziószámot. Bár az is lehet, hogy valamelyik androidos tableten fogjuk viszontlátni ezt a technológiát először, valamikor az év folyamán. És akkor már tényleg csak a megérinthető hologramot kell valahogy belegyúrni a mobilokba vagy táblagépekbe, hogy még több fogyjon belőlül. 

Olvasom tovább »
Címkék: apple magyarok táblagép pad apple ipad haptic ipad 3 ipad hd ipad száma
2012.03.07. 15:08. írta: hírbehozó

Beharangozó: Web 2.0 Symposium és ingyen jegyek

Kezdődik a tavaszi konferenciaszezon. Elsőként a Web 2.0 Symposiumról pár szóban: március 21-én lesz ez a konferencia. Miért érdemes elmenni? Az egyik előadást Lukas Maixner (Socialbakers) fogja tartani, és elsősorban a magyar közösségi média piaci helyzetet elemezi. Kevés átfogó és alapos előadást hallani ebben a témában. És hát egy külföldi szemével mindig érdekesebb a saját piacunk, mint amit mi látunk belőle. 

Aztán, Boros Tamás a Policy Solutionstól fog beszélni a politika és a közösségi média kapcsolatáról. Banga Gábor a Kirowskitól pedig a nagy közösségi média buktákról. 

Én egy kerekasztal beszélgetést fogok moderálni. A téma az IRC-korszaktól a lájkolásig tartó időszak. Uj Péter, Barczi Blumi Imre, Nyírő András és Nemes CyD Dani lesznek a vitapartnerek. A teljes program itt található.

Van két jegyünk is, amit kisorsolunk a Webisztán olvasói között. Írjátok meg kommentben vagy emailben (webisztan kukacgmail), hogy szerintetek melyik magyar cég csinálja a legjobb közösségi média jelenlétet a Facebookon. 

Címkék: ingyen konferenciák facebook nyeremény belépő barcamp socialbakers web2.0 symposium
2012.03.07. 10:48. írta: hírbehozó

Reszponzív webdizájn: hogyan, miért, kinek?

responsive web design

Az utóbbi egy évben sokan kérezték meg, hogy miért és hogyan érdemes reszponzív webdizájnban (sitebuildben) gondolkodni. Ugye a kérdést elsősorban az okostelefonok és táblagépek terjedése implikálja: milyen jó lenne, ha egyetlen sitebuilddel mindhárom kijelzőn rugalmasan működő webdizájnja lehetne a szájtunknak. 

A helyzet sokat bonyolódott és egyszerűsödött is az elmúlt hónapokban. Két szempontot szeretnék most itt megemlíteni, plusz pár hasznos tippet. 

Az egyik szempont, hogy azok a szájtok, melyek számára fontos az online hirdetési bevétel, sokszor külön értékesítik a mobilra optimalizált weboldaluk mobilra optimalizált hirdetési felületeit. Ilyen szempontból a reszponzív webdizájn nem olyan jó választás. Hiszen a különféle kijelzőméreteken és -felbontásokon nem fog ugyanolyan jól mutatni a hirdetéskreatív. Ezt a szempontot (mobil hirdetések) mindenképpen érdemes végiggondolni, mielőtt belecsapunk a lecsóba. 

A másik szempont, ami viszonylag újkeletű, hogy az újabb generációs, nagyképernyős, nagyfelbontású, erős hardveres képességű okostelefonokon már nem annyira fontos a mobilverziók erőltetése. Kiváló példa az iPhone 4 vagy a Galaxy Nexus. Utóbbi esetében a 4,65 hüvelykes (118 milliméteres) kijelzőn 720x1280 pixel (316 ppi) jelenik meg. Ekkora felületen pedig már inkább a szájtok teljes verzióját szereti nézegetni az ember, és kevésbé az egyszerűsített, mobilra optimalizált layoutokat.

Avagy: a desktop kijelző méretek, a táblagépek és okostelefonok mellett immár a nagyképernyős, erős hardveres okostelefonokra is optimalizálni kellene. Ugyanakkor nincs érdemi különbség egy iPad 2 és egy iPhone 4 kijelzőélménye között. Persze, az iPad fizikailag nagyobb kijelző, de az olvashatóság, navigációs szempontok közötti szakadékok kezdenek szűkülni. Úgyhogy sokkal szofisztikáltabban kell hozzáállni egy reszponzív sitelayouthoz, mint korábban. 

És akkor néhány hasznos link, még mielőtt belekezdtek: 

A fenti cikkek és eszközök végigmolyolását követően én a lehető legegyszerűbb grideléssel kezdenék bele a tervezésbe. Ha egyszerű, mondjuk két hasábos layoutok esetében nem csak a tartalmak megjelenését, de a navigációt, menüszerkezetet, betűméreteket, képátméretezéseket, videómegjelenítéseket sikerül megoldani, akkor érdemes második körben nekiállni az egész szénné optimalizálásának.

Ne az legyen a vége, hogy egy nagyon reszponzív, ám nagyon nehézkesen betöltődő weboldallal végül felbosszantjuk a júzereket, rontunk az összélményen. Tehát minimalizált layout, majd szigorúan meghatározott alaplogikák, utána pedig optimalizálás. És ha ezek megvannak, esetleg újratervezhetjük az egészet eggyel összetettebb szinten is. 

Ezen a ponton pedig ismétcsak szembesülni fogunk a böngészőkompatibilitási problémákkal, valamint az egyes mobileszközök hardveres és böngészőt érintő korlátaival. Jön majd a felismerés, hogy az iPad 1 és iPad 2 között is van akkora különbség hardveresen, ami fejfájást okozhat a javascriptek nyakló nélküli alkalmazása miatt.

A mobiltelefonok böngészőjénél pedig a cache vagy a javascript futtatási képességek korlátaival. De ha már itt tartuk, nem fogunk visszafordulni. Mert reszponzív oldalakat tervezni alapvetően jó dolog: logikailag szigorúan koherens szemléletet kíván. Nincs más dolgunk, mint fluid gridekben, flexibilis képekben és media querykben gondolkodnunk. 

A reszponzív webdizájn a weboldaltervezés azon vetületéről szól, hogy a weben ésszerűtlen dolog egyetlen felbontásra, egyetlen, merev layoutra apellálnunk. Ha képesek vagyunk dinamikus oldalfelépítések tervezésére, akkor egyben a saját kontentünket, annak belső logikáit is jobban fogjuk érteni. Avagy: jobban fogjuk érteni a web igazi nyelvét

Címkék: webdesign felbontás sitebuild okostelefonok retina display reszponzív webdizájn responsive display resolution képernyőméret
2012.03.06. 20:22. írta: hírbehozó

Új magyar zenei szolgáltatás: Clouddeck

Újabb zenei témájú magyar startup a piacon. A Clouddeck.net arra vállalkozik, hogy összegereblyézi nekünk a zenei blogokból a soundcloudos trackeket és ezeket egy desktop alkalmazásban hallgathatóvá, értékelhetővé, playlistesíthetővé teszi a számunkra. 

Minekután egy sor érdekes online zenei szolgáltatásból ki vagyunk zárva itt, Kelet-Európába (Last.fm fizetős, Spotify, Pandora, Turntable.fm), nem csoda, hogy egymás után jelennek meg a zenei témájú fejlesztések. A Noispot és a Mixgar után most itt van nekünk a Clouddeck is. 

Külön kiemelném a nagyon szép sitedizájnt és sitebuildet. Az app felületi logikáin nyilván még lenne mit egyszerűsíteni, de így is nagyon hálásak lehetünk azért, hogy ismét foglalkozott valaki azzal, hogy valami értelmes zenehallgatós alkalmazást adjon nekünk. Ráadásul ingyen. 

A Clouddeck akkor lenne igazán menő, ha a felhasználó zenei ízlését maga próbálná meg felfedezni. Kicsit úgy, ahogy a Last.fm Audioscrobbler is teszi. Szóval kicsit Pandora irányba biztos értelmes dolog lesz ellépni.

Persze hobbiprojekthez ez a  mostani verzió is nagyon klassz. Várom a iPhone/Android verziót belőle.

A desktop alkalmazás telepítéséhez Adobe Air-re van szükség. Innen lehet tölteni a Clouddecket.

A site design és kivitelezés Szász Tibor munkája. Az app felületét Ch3k (Kövesházi Dani) tervezte, kódolás: Szász Tibor.

Címkék: zene soundcloud clouddeck clouddeck.net zenei alkalmazás
2012.03.06. 15:06. írta: hírbehozó

Ti elő meritek venni a laptopotokat, okostelefonotokat, táblagépeteket a metrón?

A fenti képet a Redditre postolták "macbook, iphone, kindle, ipod, book... nyc subway" címmel. Két vicces-érdekes kommentet ragadnék ki. Az egyik: "balról jobbra csökken az esélye annak, hogy kiraboljanak". A másik: "balról jobbra nő az akksiidő".

Bár New Yorknak, főként Manhattannek valóban vannak olyan metróvonalai, szakaszai, ahol én is gondolkodás nélkül kézbe merném venni a laptopomat vagy az okostelefonomat, de sokkal több vonal van, ahol még annak a látszatát is elkerülném, hogy rendelkezem ilyen eszközökkel. Nem hogy tüntetőleg használjam is azokat. 

Budapesten melyik BKV-vonalon lehet nyugodtan laptopozni, okostelefonozni, táblagépezni vagy e-könyvolvasni? És hol tanácsos maximum a papír alapú könyvünkbe révedni, ha információt akarunk éppen felszívni magunkba? 

Címkék: biztonság könyv laptop bkv metró macbook iphone rablás lopás okostelefon kindle
2012.03.06. 14:33. írta: hírbehozó

Square: egyszerű és okos CRM-rendszer (nem csak) geek kkv-knak

Miért nincsenek sokkal klasszabb elszámoltató rendszerek az éttermekben, sörözőkben?Olyanok, amik például Foursquare becsekkolások alapján adnak kedvezményeket a lojális fogyasztóknak. Vagy a rendelések vezetését Analyticsben lehetne követni és az adatok rendszeres kiértékelésével fejleszteni az üzletet, kínálatot, optimalizálni a nyitvatartást az árukészletet vagy a munkaerőt időbeosztását okosabban kezelni. 

Egy cég életében a belső CRM-rendszer kellene, hogy felelős legyen azért, hogy a lehető legtöbb adat keletkezzen a cég működésével kapcsolatban. És ilyen módon ezen vállalkozások számára is egyre fontosabb kellene, hogy legyen egy olyan analitikus, aki a rengeteg adatot időről-időre kiértékeli, értelmezi, segít a cégvezetőnek üzleti döntéseinek meghozatalában. 

Ahhoz, hogy a vállalkozásoknál ilyen informatikai forradalom menjen végbe, persze szükséges lenne egy nagyon egyszerűen implementálható és kezelhető CRM-rendszer. Az egyik legújabb példa a Square. Nézzük a demót:

A Square egyik fontos előnye - a forgalomban lévő szoftvereknél fényévekkel fejlettebb felhasználói felületei mellett -, hogy egy elég jó analitikát ad a cégnek. A másik jó dolog benne, hogy elvileg ingyen használható a szoftver, sőt, a kártyaolvasó eszközt is ingyen kiszállítják a cégeknek. Fizetni bankkártyás tranzakciónként kell 2,75 százalékot. A legfontosabb előnye pedig az egyszerűsége.

Lehet, hogy nem a Square a létező legjobb konstrukció, megoldás a kkv-knak, de az is biztos, hogy ez az az irány, ami felé a jövőben minden szolgáltató cégnek el kell mozdulnia. És most tényleg a kisvállalkozásokról beszélünk. Egyéni vállalkozókról. Itt az eklatáns példa: 

Itt az idő tehát lecserélni a kőkorszaki PDA-kkal kommunikáló még kőkorszakibb gépeken és szoftverrel futó CRM-rendszereket, az excel-táblákban vezetett adatfolyamokat, és egy picit az okosabb, könnyebb példákon elgondolkodni.

A Square egyik befektetője, Kevin Rose mutatja be a cuccot:

Ja, nem mondtam. A Square Jack Dorsey, a Twitter társalapítójának új projektje. Eddig 4 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolítottak. És hamarosan a New York-i taxisban is ott lesz a mobil fizetési megoldás. A Square értékét jelenleg kb 1 milliárd dollárra teszik.

Címkék: kkv square crm rendszer elszámoltató rendszer éttermi informatikai rendszer squareup.com
2012.03.06. 10:37. írta: hírbehozó

Szűcs Krisztina infografikájáról

Az Information is Beautiful versenyt hirdetett legjobb infografika témában. A feladat az volt, hogy a Rotten Tomatoes filmértékeléseit és az adott filmek bevételeit és termelt profitját kellett vizualizálni. 

A versenybe egy magyar grafikus, Szűcs Krisztina is benevezett, és az utóbbi idők egyik legjobban végiggondolt és legjobban kivitelezett infografikáját küldte be a zsűrinek. Íme: 

spotlight on profitability szucs krisztina movies

Az infografika tetején olvasható a jelmagyarázat: a bal oldalon a film címe olyan magasan van a vonalon, amilyen nagy értéket kapott a Rotten Tomatoes közönségértékelésén. A spotlight fénye pedig akkora fénysugarat zár be a jobb oldalon, amekkora büdzséhez viszonyított profitja volt a filmnek. 

Nem csak az áttekinthetőség, hanem a spotlight, mint filmhez kötődő grafikai elem szerepeltetése, és maga a színkezelés, a dizájn is csillagos ötös szerintem. 

Az Information is Beautiful első helyezettje ez az alkotás lett. A zsűri indoklása szerint: "Csodálatosak a színek. Egyszerű, tömör dizájn. Okosan használt sok tengelyek. Érdekes eredmények." A többi díjazott munkája itt látható.

Szerintem viszont fényévekkel jobb lett Szűcs megoldása, mint a zsűri választottja. A győztes egy klisékkel teli, színkavalkádban tobzódó tucatinfografikával pályázott, amiben láthatóan tized annyi gondolkodás és kreativitás nincs, mint Szűcs munkájában.

Nem, nem arról van szó, hogy a magyar nevezőt alapból jobbnak tartanám a többinél, csak azért, mert magyar. Viszont szerintem akkora a különbség a pályamunkák között, hogy a magyar pályázó megoldása minimum egy helyezésre érdemes kellett volna, hogy legyen.

A zsűri szerint viszont említésre sem volt méltó. Szerintem viszont igen. Ezért íródott ez a post.

Címkék: grafika infografika rottentomatoes adatvizualizáció szűcs krisztina
2012.03.05. 17:05. írta: hírbehozó

Repülő minirobotok lepik el a környezetünket (hamarosan)

Bár Vijay Kumar prezentációja nagyon szemléletes, és a bemutatott kísérletek is valamiféle pozitív küldetést sugallanak a robotfejlesztés mögött (földrengéskor feltérképezni az épületeket, építeni, összeszerelni, zenélni, stb), azért ha visszagondolunk az első slide-ra, éppen az is eszünkbe juthat, hogy katonai célokra is kiválóan alkalmasak lehetnek ezek a kooperatív repülő minirobotok.

A rosszhiszemű felhasználásról nem beszélve. Gondoljuk csak meg, ezekkel a robotokkal gyerekjáték bejutni épületekbe, lakásokba, és feltérképezni az ott látható dolgokat, vagy akár ciánkapszulát pottyantani segítségükkel egy pohár vízbe. Vagy esetleg egy kis kaliberű fegyverrel és kamerával felszerelve készen is van a tökéletes gyilkosság. 

A fenti prezentációban Kumar többször is hangsúlyozza, hogy ezek a minirobotok azért különösen izgalmasak, mert egy sor feladatot autonóm módon tudnak megoldani. Vagyis nagyon jól megírt programok futnak bennük, amik parancsait extrém gyorsan tudják végrehajtani, illetve a környezetükből származó információkat feldolgozni. 

Akár mennyire is lenyűgöző ez az egész prezentáció, bennem mégicsak sikerült némi aggodalmat keltenie. Pedig alapvetően a technológiai fejlődésben hiszek, és jó dolognak tartom, hogy egyre összetettebb problémákat egyre precízebben, kreatívabban tudunk gépek segítségével megoldani. Mégis, a hangtalanul suhanó, agilis minirobot-rajok világa egy picikét azért rémisztő is.

A múltkoriakban már írtam arról, hogy szerintem azok a technológiák lesznek érdekesek a közeljövőben, melyek kilépnek a megszokott interfészekről (laptop, mobil, tévé), és egy olyan problémát oldanak meg vagy kezelnek, melyek a közvetlen fizikai világunkat befolyásolják. Mint például a Nest projekt. 

Azt gondolom, hogy a minirobotok fejlődése is ebbe az irányba kell, hogy hasson. Előbb kell ezekbe a cégekbe az IT-szektornak pénzt fektetnie, mint a hadiiparnak. 

Címkék: jövő robotok futurológia mini robot repülő robot
2012.03.04. 15:48. írta: hírbehozó

Sorra derül ki, hogy hogyan élnek vissza mobilon tárolt személyes adatainkkal

Az utóbbi években egyre többet kellett küzdenünk azért, hogy az internet megmaradjon olyannak, aminek ki lett találva, ami miatt alapvető hatással volt nem csak a kommunikációra, a médiafogyasztásra, de szinten minden területen a munkavégzésre, a munkafolyamatokra és ezen keresztül a gazdaságra, a mindennapi életünkre is. 

Néhány éve folyamatosan támadás alatt van a net semlegessége. Néha erről, néha arról az oldalról. A net semlegességét jellemzően olyan vállalatok, vállalatcsoportok és iparágak akarják kikezdeni, melyek bénák voltak az elmúlt tíz évben értelmes stratégiát kialakítani ebben a megváltozott világban, és most erőszakkal próbálják visszaszerezni korábbi bevételeiket.

Ehhez persze időről időre politikai támogatást is próbálnak szerezni, és akkor a net semlegességét védő vállalatoknak, élükön a Google-lal, valamint a web ügyét fontosnak gondoló netezőknek kell tömegesen felemelniük a hangjukat ahhoz, hogy az internet és a webes tartalom ne jusson valamilyen kétes üzleti érdekekkel rendelkező, rövidtávú profitcélokban érdekelt vállalat vagy iparág igája alá. 

Az internet ügyét legutóbb az amerikai SOPA törvénytervezet, valamint az ACTA próbálta meg kikezdeni. De itt van az egyre esztelenebb európai cookie-ellenes törvénykezési izgatottság is. 

Mindhárom politikai kezdeményezés nagyon hasonló atekintetben, hogy kiválasztanak egy-egy valóban erősen negatív történést a múltból, és erre hivatkozva próbálnak nagyon kemény és kategórikus tiltásokat törvényi erőre juttatni. Hogy egy egyszerű példát említsek: amikor a Margit-híd felújításakor arra hivatkozva tiltitták be a biciklizést a hídon, mert állítólag (!) történt ott egy baleset, amikor egy biciklis (vagy robogós) figyelmetlenségből elütött egy kiskorú gyereket.

Gondoljuk meg, hogy mi lenne, ha minden negatív eseményre általános tiltás lenne a reakciónk. Ha például történik az utcánkban egy autóbaleset, és erre a törvényhozónak az lenne a reakciója, hogy betiltja az utcánkban az autózást. Persze addig nem fogja, amíg nem látja emögött az egyértelmű politikai hasznot a maga számára. Mármint a törvényalkotó. 

A cookie-t érintő regulázások az EU-ban most azt próbálják elérni, hogy ha egy website cookie-t tesz le a látogatója böngészőjében, erről explicit módon tájékoztassa a júzert. Nyilván voltak a múltban is, és lesznek is, akik vissza fognak élni azokkal az eszközökkel, amiket a kezükbe adnak. De önmagában ebből nem szabadna, hogy következzen, hogy nehezítsük el annak az eszköznek a használatát, úgy általában. 

Betiltható-e a kés azért, mert rendszeresen történnek a városban késelések? A kés szerepe sokkal fontosabb a mindennapi életünkben, minthogy egyes, egyértelműen káros felhasználási módjai miatt egy komplett társadalmat büntessünk, bürokratizáljunk, keserítsük meg az életüket mindenféle papírozással, bejelentési kötelezettséggel, stb. 

A cookie-k legfontosabb szerepe - a sessionkezelésen túl -, hogy a webszájtok információval rendelkezzenek a látogatóikról. Nem az egyes emberek életében turkálásról van szó, hanem statisztikagyűjtésről. A webszájtok döntő többsége nem azért helyez el a látogató böngészőjében cookie-t, hogy gonoszkodjon vele, hanem azért, hogy a felhasználói statisztikák alapján még jobb, még hatékonyabb szolgáltatásokat tudjon nyújtani... a felhasználónak. 

Minden olyan kezdeményezést, mely az internet alapértékei ellen irányul, meg kell tudni hiúsítani. Túlságosan nagy árat fizetnénk azért, ha az internet néhány, a digitális szakadék túloldalán botorkáló, egyes vállalati lobbiérdekeket meglepően esztelenül támogató politikus miatt az internet valami agyonszabályozott, jogi pereskedésekkel agyonütöttm az aktulis politikai és törvnykezési érdekeknek kiszolgáltatott rendszerré korcsosulna. 

Mi, akik együtt nőttönk fel az internettel, talán jobban érezzük a tétet, mint azok, akik úgy nőttek fel, hogy számukra természetes az internet, a web jelenléte. Ők nem tudják, hogy az elmúlt 2 évtizedben mekkora változást, mekkora pozitív impaktot jelentett az internet felfejlődése, a maga gyerekbetegségeivel együtt. 

Az internet a legfontosabb szabadságélményünk a politikai szabadságjogaink megélése mellett.

Sajnos a fent említett eszementségek elleni harc az utóbbi hónapokban kicsit nehezebbé vált, miután sorra robbantak ki a privacy botrányok. Tényleg a teljesség igénye nélkül:

A Path.com lelopja a címlistát a telefonunkról. Egy fejlesztő, Arun Thampi fedezte fel, hogy a Path mobilalkalmazása a felhasználó tudta nélkül küldi el a Path szerverének a júzer telefonján taláható komplett address book-ot. Dave Morin, a Path.com vezérigazgatója blospostban ismerte el, majd kért bocsánatot a dologért, később pedig frissítették is az appot, hogy mostmár tényleg ne nyalják be sunyiban a felhasználóik címlistáját. Morin hosszas magyarázkodása a Wiredben is olvasható.

Apple: észrevétlenül kerülhettek az alkalmazások szervereire a fotóink. A New York Times február 28-án írt arról, hogy azzal, hogy a location datá-hoz hozzáférést engedünk egy iOS alkalmazásnak, egyben tudtunkon kívül a telefonunkon tárolt összes fotónkhoz is hozzáférést adunk az app fejlesztőjének. 

Az Android még durvább? Mindössze pár nap telt el, mire kiderült, hogy az Android platformon még nagyobb a botrány. Az androidos alkalmazások esetében semmilyen módon nem kap tájékoztatást a felhasználó, hogy az alkalmazás a felhasználó telefonján tárolt összes képéhez titokban hozzáférhet. Szintén a New York Times robbantotta az ügyet. 

Az Apple nem hivatalosan annyit közölt, hogy elképzelhető (!), hogy a jövőben szoftverfrissítéssel javítani fogják a hibát. 

A Google is elismerte a Times-nak a dolgot, és egy meglehetősen fura indoklással magyarázta, hogy miért hagyja, hogy bármelyik androidos alkalmazás ellophassa a telefonunkon tárolt képeinket: 

A Google spokesman said that the lack of restrictions on photo access was a design choice related to the way early Android phones stored data. The first Android smartphones could put photos on a removable memory card, which complicated the issue of photo access, he said. For example, a user might grant an app permission to retrieve photos from one card but not want the app to use photos on a card that was in place on another day.

 

A sornak nincs vége. Szintén február végi botrány, hogy a Google, kijátszva az Apple-készülékek Safari böngészőinek biztonsági pajzsát, titokban cookie-kat küld le a Safariba, és adatokat gyűjt  az otttani aktivitásokról.

Szintén március elsején robbantott ki egy másik ügyet a PandoDaily: az Instapaper alkalmazás a felhasználó tudta nélkül tárolja el a telefon vágólapjára tett tartalmait! Ha tehát bármilyen szöveget másolgatunk a telefonunkon, az Instapaper sutyiban azt jól eltárolja. Ebben az esetben is alkalmazásfrissítést ígért be az app gyártója. És, akárcsak a Path.com esetében, usability okokra hivatkoztak: ők csak meg akarták könnyíteni a felhasználóik életét azzal, hogy helyettük (és a tudtuk nélkül) kezelik adataikat. 

Nyilván nem tudunk minden esetet, ugyanakkor a fenti példák alapján ma azt állíthatjuk, hogy a telefonunkon tárolt adatainkat egyáltalán nem tekinthetjük személyes adatoknak.

Addig, amíg az Apple és a Google nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a telefonainkon tárolt személyes adataink valóban biztonságban legyenek (és jelenleg messze nem tesznek meg mindent), és nekünk legyen kontrolunk afelett, hogy mihez engedünk hozzáférést és mihez nem, addig úgy kell tekintenünk a mobiltelefonunkra, mintha az azon tárolt adataink, tartalmaink nyitottak lennének bárki számára. Igen, a személyes fotóink is. Igen, a címlistánk is. Igen, az is, hogy mit gépelünk a telefonunkon. 

Nem lennék meglepve, ha ezen ügyek kapcsán felerősödne, tovább erősödne a törvényhozói izgatottság azzal kapcsolatban, hogy még szigorúbb, még szabályozottabb, még inkább állami kontroll alatt legyen ez az egész internet nevű mizéria. 

Ez pedig valódi veszteség lenne mindannyiunk számára. Nehéz lesz ésszerű keretek között tartani az állam folyamatos felügyelő-regulázó magatartását, ha közben a túloldalon esztelenség, agyatlanság, butaság, rosszhiszeműség miatt folyamatosan okot és támadási felületet ad például a Google és az Apple is.

Címkék: google apple biztonság privacy net neutrality botrány iphone android netsemlegesség acta sopa cookie tracking path.com iphone címlista iphone fotók android fotók
2012.03.03. 13:27. írta: hírbehozó