Tudom, hogy úgy tűnhet, mintha szurkolnék az iWiW gyengélkedésének. Pedig nincsenek bennem különösebb érzelmek (se pozitív, se negatív) az iWiW-vel kapcsolatban. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy ennek az idehaza egykor minden képzeletet felülmúló sikersztorinak az utolsó korszakát megörökítsem egy olyan közösségi médiával foglalkozó blogon, mely majdnemhogy egyidős az iWiW-vel (ha a WiW-vel nem is).

Három és fél évvel ezelőtt, amikor belekezdtem a nagy magyar Facebook-svindlibe, a Facebooknak mindössze 20 ezer magyar tagja volt. Észrevehetetlenül kicsinek számított a magyar sikerszájtok árnyékában. Akkor egy hónap alatt harmadával ugrott meg a regisztráltak száma. Ez volt az első aprócska előjele annak, hogy a Facebookban komoly közösségi erő van. Bár 2007 telén még nehéz volt elképzelni, hogy az iWiW megközelíthető, a rákövetkező évekre világossá vált, hogy a magyar közösségépítő szájt nem képes ritmust váltani, és felvenni a versenyt funkciókban, gondolkodásban, élményben az új riválissal.

Az iWiW már 2007 telén inkább a bezárkózást választotta. Az enerváltság sokáig tartotta magát. Mégha az Open Social irányba nyitás üdítő kivétel is volt a közösségi szájt életében.

Aztán tavaly októberben megtörtént az, amire már jóideje számítani lehetett: a Facebook beérte az iWiW-et. Ekkor még lehetett egy ideig konokul azt bizonygatni, hogy az iWiW ennek ellenére növekszik. Ám az év végére világossá vált, hogy a helyzet nagyon nem ez.

Tavaly december 10-én már azt írtam, hogy

a tendenciákból jelenleg az látszik, hogy a Facebook nem csak beelőzi, hanem súlyos vereséget is mér a helyi piacon ellenfeleire. Az iWiW például jó esetben is stagnál ezekben a hónapokban. Nincs messze az az időszak, amikor leszálló ágba ér a grafikon görbéje.

Most május 18-át írunk, és a Google Trends szerint az iWiW nemhogy a Facebookkal szemben vesztette el a csatát, hanem a magyar konkurenseivel szemben is: 

Érdekesség tehát, hogy az iWiW-et nem csak a nagy riválisnak számító Startlap, de a házon belüli Origo és Freemail is megelőzi újabban. A fenti adatsorból számomra az világos, hogy immár az internetül kevésbé jól beszélő netezők is elkezdtek elvándorolni az iWiW-ről. Ez pedig végzetes fejlemény.

Az első rivális, mely az iWiW mélyrepüléséből igyekszik saját tőkét kovácsolni, a CEMP. Pontosabban a Blog.hu. A mai közleményük szerint márciusban már a Blog.hu volt a leglátogatottabb magyar szájt. A közlemény a Gemius adataira hivatkozik. Érdekes, hogy a Google Trends magyarországi látogatottsági adatai viszont egészen mást mutatnak: 

Eh. A két mérés közti méretes különbséget talán az adja, hogy a CEMP jótékonyan a havi elérési adatokat veszi figyelembe, miközben "leglátogatottabb"-ról beszél. Plusz nagy eséllyel az Indexről átterelt forgalmat is bemérik a Blog.hu alá, amit a Google valószínűleg nem tesz meg. Vagy legalábbis nem egy-az-egyben.

(Mint Zsolti kommentjében rámutat, a Blog.hu látogatottságnövekedése a Facebookból érkező forgalomnak köszönhető, amit meg a következő kvázitartalmak szállítanak a Blog.hu-nak: aztadom.blog.hu, igynevess.blog.hu, azpara.blog.hu, 2perc.blog.hu, kacagj.blog.hu, linkgyanus.blog.hu, napinemszar.blog.hu, megaszar.blog.hu és társaik.)

A lényeg, hogy a Startlapnak azért több oka lett volna ilyen diadalittas közleményt rittyenteni.

Ettől persze még a fenti grafikonon a kék vonal egészen egyértelmű képet mutat: az iWiW néhány hónapon belül beleáll a földbe. Értsd: aktív felhasználói köre valahol a százezres nagyságnál fog megragadni. A magukra hagyott közösségi szájtok nagyon lassú, de visszafordíthatatlan végelgyengülésre vannak ítélve.

Címkék: iwiw magyar

Alig egy éve jelentette be a Google a WebGL-t, vagyis azt a webalapú grafikus libraryt, melynek segítségével lehetővé vált, hogy a HTML5 canvas elemével 3D grafikákat is lehessen generálni a böngészőben magában.

A technológia egyik legszebb megvalósítása a 3 Dreams of Black projekt. Nézzük is meg a koncepciót felvázoló videót: 

Az elképzelés tehát az, hogy a 2D, 3D és videó elemeket úgy is lehet mixelni, hogy azok egy interaktív játékká álljanak össze. A legszebb persze az egészben az, hogy mindehhez csupán egy korszerű webes böngészőre van szükség. Persze a gépet rendesen megpörgeti a WebGL, de most a víziót, a technológiát magát nézzük...

Chrome böngészőből érdemes megnyitni a projekt weboldalát: www.ro.me/

Érdemes megnézni a technológia hátteret bemutató aloldalt is. További WebGL kísérletek a Chrome Experiments oldalon nézhetők. Másik érdekes kísérlet az I/O-n is demózott Tinkercad.

A 3 Dreams of Black számomra nem csak azt jelzi előre, hogy a jövőben milyen irányba fejlődhet a web, hanem azt is, hogy a grafikusan és hardveresen erősödő mobil- és táblagépplatformokon milyen élmények várnak ránk a következő években.

Nem azt állítom, hogy a fentihez hasonló projektek fogják ellepni a webet. Csupán azt, hogy ezek a megoldások a legkülönfélébb weboldalakon meg fognak jelenni. Különféle felhasználási formákban. Gondoljunk csak a hirdetésekre, vizualizálásokra, dinamikus grafikai elemekre egy html-oldalon.

Isten jó kedvében volt, amikor a HTML-alapú webet megalkotta.

Nem mellékesen: a zenei projekt, amihez az interaktív html-film készült (Danger Mouse & Daniele Luppi: ROME) önmagában is nagyszerű. A film aláfestő zenéje amúgy a "Black" című szerzemény az albumról.

Címkék: google chrome html5 webgl 3 dreams of black ro.me 3d grafika interakív html videó html5 videó

Nem kell nagyon régre visszatekintenünk, hogy lássuk, a Microsoft továbbra sem képes egy erős vízió mentén megújítani önmagát. Inkább azt a taktikát választják, hogy bebetonozzák magukat a piac egyik-másik szegletébe. Vagyis tartós kibekkelésre játszanak.

Emlékezzünk csak, hogy a Google-t milyen ügyesen ütötték ki a nyeregből, amikor részt vásároltak maguknak a Facebookban, hosszú időre megbénítva a Google-t a közösségi média piacán. Utóbb pedig a Nokiával bútoroztak össze, hogy az Apple és az Android mellett létrehozzanak valami közepesen sikeres konkurenciát. Elsősorban persze a Nokiának köszönhetően.

A Microsoft-Nokia együttműködéstől sem várunk többet, mint a Google-riválisnak szánt Bingtől. Csupán annyi fog történni, hogy a Microsoft, mint brand jelen lesz a smartphone és a keresőpiacon. Lehet velük tárgyalni ezekben a témákban. Tisztára úgy festhetnek tehát, mintha tényezők lennének ezeken a piacokon.

A Skype felvásárlása is ezt erősíti tovább: ha semmit nem csinál a Microsoft a Skype-pal, akkor is tovább erősítette azt az önmagáról alkotott képet, hogy ők igenis tényezők a weben, akiket el kell hívni a webes konferenciákra, akikre oda kell figyelni mindenkinek, aki a weben akar nagy sikereket elérni.

Van itt még egy dolog. A Skype luxemburgi bejegyzésű cég. Mint tudott, Luxemburg adóparadicsomnak számít, és egyes elemzői vélemények szerint a Microsoft nem fizetett volna ennyit a Skype-ért, ha az amerikai bejegyzésű cég lenne. Az MS tehát az USÁ-n kívül tartja ezt a pénzt - az amerikai adót beszedő amerikai állam legnagyobb bánatára.

Ennél sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi fog kisülni a Skype-Microsoft házasságból. Sokan arra figyelmeztetnek, hogy másfél évvel ezelőtt csupán 2,75 milliárd dollárra értékelték a Skype-ot. És nem tűnik úgy, hogy az elmúlt 18 hónapban olyan forradalmi változások vagy olyan hatalmas érdeklődés lett volna a Skype iránt, ami reálissá tenné a végül kifizetésre kerülő 8,5 milliárd dollárt.

A Microsoft tehát messze értékén felül fizetett a Skype-ért, miközben az rendre veszteségesen működik, annak ellenére is, hogy több száz milliós a felhasználói bázisa.

És ismétcsak: ha a Microsoft annyira fontosnak tartotta volna a VoIP témakört, már réges régen próbálkozna a hangalapú internettelefonálás sikeressé tételével - a meglévő termékeiben.

A Windows Live Messenger az egyik legnagyobb sikersztorija a Microsoftnak a weben. Nemrégiben a Facebook chatet is integrálták, belekerült az Xbox Live-ba... Mennyi kellett volna VoIP oldalon továbbfejleszteni ezt a terméket? 

Nagyrészt tehát tanácstalanok vagyunk a Skype jövőjét illetően. Az, hogy támogatott szolgáltatássá fog válni a Microsoft-termékekben, még nem elég indok a 8,5 milliárd dollár kifizetésére. És abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a Google a voice chat-tel, vagy az Apple a FaceTime vonalon nem kezdi el felenni a Skype piaci előnyét.

Az biztos, hogy a legfontosabb ingyenes webes szolgáltatások egyike a Skype, mely nem csak a nemzetközi kommunikációra volt hatással az elmúlt években, de a mobilszolgáltatásokra és az üzleti kommunikációra is.

A Skype korbbi tulajdonosai végre kivették a pénzüket a vállalkozásból, és egész életükben gondtalanul élhetnek. A Microsoft egy picivel trendibb cégnek érezheti magát - azzal együtt, hogy sikerült megfújniuk egy picit megint az internetlufit.

Nagyon sajnálatos, hogy Steve Ballmer minden elismerésre érdemes erőfesztése ellenére sem képes a Microsoft saját erőből meghatározó szereplővé válni a weben.

Ha 2003-ban egy nagyszerű és űj paradigmát képviselő, a kor technológiai lehetőségeiből a maximumot kihozó, a webre erőteljesen és hozzáértően koncentráló Windows-projektet visznek véghez, nem lett volna szükség a mostani Skype-felvásárlásra sem.

Sőt, az egész web teljesen máshogy nézne ki.

Ma nagyobb pénzösszegben fogadnék arra, hogy a Microsoft nem fog tudni mit kezdeni a házon belülre került Skype-pal. Mert, őszintén, mi az a know-how ami hiányzik a Skype-ból, de megvan a Microsoftban? 

Címkék: microsoft skype

Ha minden igaz, mostantól már sima magyarországi androidos telefonokon is lehet fizetős alkalmazásokat vásárolni. Vagyis végre a teljes Android Market kínálat hozzáférhetővé vált a magyarok számára. Az alkalmazásfejlesztők pedig immár a magyar közönségnek is kínálhatnak pénzért prémium appokat a piactéren.

Persze a rootolt androidos telefonokon már eddig is működött a fizetős alkalmazások vásárlása a Market Enabler-rel, de a mostani lépés mégis fontos, hiszen a széles androidos közösség számára válik elérhetővé az online fizetés a Marketben.

A magyarok mellett további 98 országot hoztak be a fizetős körbe. Szóval mostantól összesen 131 országban fizethetünk androidos alkalmazásokért legálisan.

Az appok megengedett méretét is felvitték 50 megáról 4 gigára. Vagyis jönnek majd a legújabb telefonokon is klasszul futó, a mostaniaknál jobb élményt nyújtó alkalmazások is.

Ami szintén fontos, hogy az androidos júzerek személyre szabott alkalmazásajánlatokat is kapnak a Marketben. Szóval a Google 2011 második felére tényleg le akarja törni az Apple App Store szarvait és az alap mobilplatformmá szeretne válni.

Az alkalmazásfejlesztők számára pedig egyre egyértelműbb előnyökkel jár az Android felé nyitás.

Címkék: android android market fizetős appok fizetős android market

Címkék: google videó android keynote io

A Goole szokásos éves konferenciáján természetesen a fő hangsúly ismét az Androidon lesz. A pletykák szerint az Android 2.3 és 3.0 egységesítése is napirenden lehet. De az is majdnem biztos, hogy fogunk hallani pár részletet az Android soron következő verziójáról is.

Minden jel szerint a szokásos fejlesztői telefon mellett fejlesztői táblagépet is bemutat majd a Google. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a konferencián jelen lévők ebből is kapnak-e egy tiszteletpéldányt vagy sem.

Az androidos táblagépek nem indultak olyan jól, mint sokan számítottak rá. Az Apple még egy közepesen érdekes iPad 2-vel is képes volt a vásárlók számára érdekesebb eszközt összehozni (köszönhetően a Smart Cover-nek), mint az androidos táblagépgyártók. Vagy az árazás, vagy a készülék hardverképessége volt rosszul belőve. Igaz, erről a Google nem nagyon tehet. 

Amit még mindenki vár, az a Google Music, vagyis a Google cloud-alapú zenemegosztó rendszere. Valamint a Chrome OS kereskedelmi forgalomba kerülését is ma jelentheti be a Google. Még pár óra, és minden kiderül. 

A Google I/O 2011 hivatalos weboldala itt található. Kezdés - magyar idő szerint - 18 órától. 

Címkék: google konferenciák android chrome os google io google music

A Startup 2.0 ma hirdette meg európai mobilalkalmazás-versenyét. Egyelőre a nevezések zajlanak. Ha van olyan magyar mobil app, ami szerintetek eséllyel versenyezne az európai mezőnyben, ne habozzatok nevezni a versenyre.

A legmeggyőzőbb 5 európai mobil app az idei Nonick-on mutathatja be magát. Azt gondolom, hogy aki komolyan gondolja a mobilfejlesztést és a mobilra szánt termékét, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia kijutni Bilbaóba, és jó eséllyel érdemi pénzt szereznie projektjéhez.

Címkék: mobil verseny mobil app startup 2.0

Ma végre sikerült megnéznem a Middle Men című amerikai filmet, ami azon túl, hogy természetesen "megtörtént eseményeken alapul", sokkal jobbra is sikeredett, mint a szintén az internet felvirágzását témául választó The Social Network.

A Middle Men nagyjából arról szól, hogy a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején a leghülyébb hülyegyerekek is multimilliárdosok lehettek abból, hogy néhány meztelen nőt ábrázoló képet vagy videót kipakoltak a netre, és online lehetett fizetni a felvételek megtekintéséért.

A web hőskorában egyetlen dolgot lehetett igazán jól értékesíteni online - és ez a pornó volt. A helyzet azóta sem változott meg alapjaiban: 

A szexipar világméretekben a legjövedelmezőbb üzletág. Egy nemzetközi felmérés szerint minden másodpercben 3 ezer dollárt (630 ezer forintot) költenek pornóra a neten, ugyanekkor 29 ezren néznek pornográf tartalmakat, és minden másodpercben 372-en gépelnek be szexuális tartalmú keresőszavakat. Minden 39. percben készül egy-egy újabb pornóvideo az USA-ban. Az iparág bevétele nagyobb, mint a technológiai óriásoké: a Microsoft-é, a Google-é, az Amazon-é, az eBay-é, a Yahoo!-é, az Apple-é, a Netflix-é és az EarthLink-é együttvéve. Csak az USA pornóbevételei meghaladják a nagy, országos hálózattal rendelkező televízió és rádiócsatornákét. (forrás: Index)

Aztán ma este kaptam egy sajtóközleményt a hazai online felnőtt filmipar egyik főszereplőjétől, a Golden Gate-től:

„Mivel az okostelefonok és a táblagépek is egyre jelentősebb szerepet töltenek be az online média-fogyasztásban, így az erotikus tartalom sem maradhat ki a trendből. Magyarország kedvenc felnőtt oldalát több hónapos fejlesztéssel optimalizáltuk az új érintőképernyős platformokra, ennek köszönhetően a nagyobb felbontással rendelkező eszközökön a képek és a videók is jobb minőségben jelennek meg”

A sajtóközleményt olvasva az jutott eszembe, hogy a pornóipar azért egy kicsit most biztosan rosszul érzi magát amiatt, hogy kimaradnak az Apple és a Google által hajszolt online mobil piacterekből. Steve Jobs megmondta, hogy az iPhone azért jobb, mint az Android, mert nem lehet rajta pornót nézni. Mindeközben az Android Marketben sem támogatott műfaj a felnőtt tartalom.

Úgyhogy a pornóban utazó cégek ezeken a zárt, de egyre népszerűbb marketplace-eken és közösségi tereken (pl. Facebook, iWiW) kívül élik életüket.

Persze azért nem kell sajnálni a szexipart. A mobilra és táblagépekre optimalizált verziók mellett felfedezték maguknak például az Apple FaceTime megoldását is, mely végre elhozta annak lehetőségét, hogy a szexcsetelést iPad-en is lehessen gyakorolni. Már akinek erre van ingere. A html5-ben újraírt, és ezzel iPad-kompatibilissé vált szexvideóoldalakat ne is említsük.

Technikai oldalon elsősorban a streamelt videók megjelenése és népszerűsödése, valamint az élő streamelés, mint műfaj feltűnése, illetve - 3D szexfilmek ide vagy oda - az "olcsó pornó", az amatőr műfaj előretörése hozott változásokat.

És - ha már a Facebook tiltott hely az ilyen tartalmak számára - a Twittert egyre jobban belakják a pornósztárok, filmajánlók, egyebek...

A menő helyek, ahol az új tartalomértékesítés és termékmarketing történik (a Google keresője, az App Store, az iTunes Store, az Android Market vagy a Facebook) nem nyitottak a pornóra. Így a szexbiznisz kénytelen lesz egyre rafináltabb módokon eljuttatni online tartalmait a laptopokra, mobilokra, táblagépekre.

Címkék: mobil pornó pornóipar ipad goldengate.hu online pornó mobil pornó

A Városligetben épp a Critical Mass után szopogattuk a limonádénkat, mikor elsuhant előttünk egy srác egy sci-fibe illő elektromos deszkával. Mint kiderült, egy saját éptésű mountain boardról van szó. A geekek mindjárt össze is sereglettek, hogy meghallgassák John Z Vamosi rögtönzött bemutatóját...

Az elektromos mountain board 3250 W 3 fázisú kefenélküli motorral és egy 150 amperes szabályzóval van felszereleve. 16 Ah 23.1V LiFe akksik adják az energiát. Hatótávolsága 25 km. És - mint a videóban is elhangzik, akát 60 km/órás sebességre is képes lenne. Bár a tapasztalatok szerint 30 km/óránál azért már elég "félős" az utazás a deszkán.

Sajnos a működésről nem készítettem végül videót, de körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy nagy távírányítós autót, amire rá lehet állni, és a távirányítóval adni neki a sebességet. Van rajta fedélzeti lámpa is, úgyhogy éjszaka is használható. Plusz a hegymenetet is viszonylag jól bírja. 13 kiló az összsúlya. Igényesen elkészített, végiggondolt darab. Mi egyből beleszerettünk.

Címkék: geek elektromos járművek mountain board

Végtelenül egyszerű, ám - remélhetőleg - ennek következtében népszerű alkalmazással állt elő három magyar fejlesztő srác. Az iPhone-ra és Androidra elérhető app semmi mást nem csinál, mint a GPS-adatok alapján méri, hogy mekkora távot teszel meg bicajozás közben Budapesten.

Mi számít biciklizésnek az app szerint? Amit a felhasználó annak számol el. Az alkalmazásban egy érintéssel jelezhetjük, hogy épp bicajra ültünk. És egy következővel, hogy leszálltunk a bicajról.

Az adatok tehát nem lesznek száz százalékosan megbízhatóak, de ha bízunk a felhasználók becsületességében, akkor talán megtudhatjuk, mik a legnépszerűbb útvonalak a városban, és mennyit teszünk meg átlagosan két keréken.

"Amint összejön a 10 000 km, az adatokból megrajzoljuk Budapest bringás forgalmi hőtérképét, így láthatóvá válik, hol van leginkább szükség bringautakra.   Ezenkívül lehetőséget adunk bárkinek, hogy saját vizualizációs algoritmust készítsen, és azt a Google szerverfarmján lefuttassa (cloud), majd az elkészült vizualizációt a honlapon közzétegye" - ígérik az alkalmazás-fejlesztők.

Az iPhone- és Android alkalmazást, valamint az egésznek a backendjét, a szájtot három srác dobta össze. Egyikük, Véhmann Fecó azt mondja, az egész onnan jött, hogy 2 éve bringázik Pesten, és utálta, hogy nincs rendes bringaúthálózat a városban. Ugyanakkor a Critical Mass nagy tömegeket mozgat meg, és mégsincs ebben változás.

A Budapest Cycle Track pedig segíthet abban, hogy valamivel jobb képünk legyen arról, hogy merre kéne bicajút, biciklibarát közlekedési feltételek a városban. Mondjuk elképzelésem nincs, hogy az ilyen méréseket, statisztikákat miért nem az állam kezdeményezi vagy legalább szponzorálja. Városfejlesztési szempontból nagyon is fontos dologról beszélünk. Megkockáztatom, hogy még az utcanevek és terek átnevezésénél is fontosabb, hogy a több tízezer budapesti bringás milyen körülmények között tud közlekedni a városban, valamint közlekedésbiztonságilag fog-e javulni a helyzet a közeljövőben.

Ha máskor nem, a hét végi Critical Mass-en érdemes lesz használni az alkalmazást. Meglátjuk, lesznek-e meglepő eredmények a statokban.

Címkék: iphone kerékpár android app biciklizés városi biciklizés budapest cycle track

Tegnap publikálta Twitteren a Gawker Media blogbirodalom fővezére, Nick Denton szájtjai látogatottsági adatait. Az adatsorból amúgy továbbra is az világlik ki, hogy a Gizmodo a zászlóshajója a Gawkernek: naponta átlagosan közel 3 millióan követik a techblogot.

A második helyezett maga a Gawker.com, amit 1,7 millióan néznek átlagosan naponta. A Gawker.com statisztikáiban ugyanakkor van egy érték, ami elsőre meglepetést okozhat: 

Vagyis volt olyan nap, amikor a Gawkert 231 ezren nézték meg Magyarországról, miközben az átlag napi érték mindössze 754 magyarországi látogató. Kellett lennie tehát egy eseménynek, ami a magyarokat is érdekelte annyira, hogy tömegesen látogattak el a Gawker.com-ra. A grafikonból ki is derül, hogy melyik volt kiemelkedő időszak a magyarországi látogatások szempontjából: március második felének valamelyik napja.

Az én személyes tippem az volt, hogy a megfejtés valami indexes cikk lehet Charlie Sheenről, melybe be volt linkelve valami gawkeres post. Az Index és a Gawker amúgy is egymáshoz közel álló cégek, hiszen utóbbi budapesti fejlesztői irodájában dolgoznak az Index korábbi meghatározó fejlesztői közül többen is. És az Index amúgy is előszeretettel szemlézi a bulvártémákra fogékony Gawker.com-ot. Harmadrészt Charlie Sheen hírhedt interjúja idehaza is hatalmas mém lett, nem csak a tengerentúlon.

Az Index archívumát bogarászva ugyanakkor nem találtam március közepén olyan tudósítást, mely több százezer látogatót irányított volna a Gawkerre egy jól elhelyezett linken keresztül. A statisztikában szerepel egy 2011 január 11-ei dátum is, ami a látogatószám-kiugrást jelöli, de ezen a napon sem találtam olyan magyar webes tartalmat, ami a Gawkert hivatkozná forrásként, és ekkora forgalmat lenne képes terelni az amerikai blogra.

A megfejtést tehát máshol kell keresni. De hol? Honnan jött a Gawkernek negyedmillió magyar olvasó egyetlen nap alatt?

Címkék: média blogok index stat gawker charlie sheen statisztikák gawker media

Nem csak a gyárak, autók környezetszennyezőek, hanem például a technológiai cégek is. A Greenpeace tisztaenergia-indexe szerint például az Apple - legalábbis ami datacentereit illeti - egyáltalán nem nevezhető zöld cégnek: észak-karolinai komplexumuk annyi áramot fogyaszt, mint negyedmillió európai otthon együttvéve.

• A Greenpeace összeállításán itt lehet szörnyűlködni (.pdf)

Címkék: apple zöld energiafogyasztás

A mostanában extrém módon bővülő magyar startup, a Prezi.com irodai fotóit nézegettem Facebookon, mikor figyelmes lettem a következő képre: 

Mint látható, a Prezinél többféle (technológiai és "there i fixed it") módon védekeznek az irodába napközben beáramló napfényszennyezés ellen.

David Gauquelin, a Prezi.com francia dizájnere egyrészt egy LaCie 324i monitorral dolgozik, amihez jár egy LaCie easyHood. Ez az árnyékoló megoldás alapvetően abban segít, hogy a kijelző fénye optimálisabb legyen. Meg némileg véd is a hatalmas irodai ablaküvegeken beáramló fénytől. Ennyit a technológiai védelemről.

Valószínű, hogy a Prezinél nincs mindenkinek ilyen csini monitorkapucnija, úgyhogy - biztos, ami tuti - felragasztottak még pár papírlapot is az ablakokra. There they fixed it.

(Ínyencek számára mondom, hogy David egy Wacom Intuos 4 PTK 640-en firkálgat, amikor elfárad a Photoshop egérrel és billentyűkkel történő masszírozásában.)

Címkék: startup irodák prezi.com http://prezi.com/jobs/

A Google szerdán minden account alá kitolta az új Analyticset. A cél az volt, hogy gyorsabb, felületeiben letisztultabb, funkcióiban gazdagabb szolgáltatást készítsenek. Én továbbra is szenvedek fele. Próbálom megszokni, hogy mi hol van az új verzióban. A layout amúgy tényleg kellemes, és érezhetően gyorsabb is lett a cucc (a régiben már nagyon utáltam az állandó homokórázást), ugyanakkor én továbbra is küszködök vele. Keresem a régi, jól bevált rutinklikkelések új megfelelőit. Egyelőre egy dolog, ami bejött: hogy sok dashboardot lehet készíteni.

Nektek hogy tetszik, mik a tapasztalatotok? Találtatok már olyan fícsört, amit a régiben nem, de az újban használni fogtok?

Címkék: google analitika mérés google analytics

Chromaroma from Mudlark on Vimeo.

Abba már bele se merek gondolni, hogy mi lenne, ha a BKV egy ilyen játék mellé még kedvezményeket is adna a legjobbaknak... Persze ahhoz nem csak a játékot kellene lefejleszteni, de az elektronikus jegyeket is be kellene vezetni.

A játék nagyszerű lenne a Foursquare-rel együttműködve is.

Addig pedig irigykedjünk együtt a Chromaroma projekten. (Nem mellékesen: csodálatosra sikeredett a szájt dizájnja is.)

Címkék: játék közlekedés bkv helyzetmegosztó chromaroma mudlark