Uj Péter hívott össze egy szűkkörű találkozót annak apropóján, hogy 15 éves a magyar kereskedelmi internetszolgáltatás, és ugyancsak 15 éves az Internetto, valamint a Magyar Elektronikus Könyvtár. A meghívottak között elsősorban az akkori kulcsemberek voltak, illetve pár olyan ember, akik azóta lettek fontos szereplői a magyar webes tartalomiparnak.
Ott volt például Szakadát István (bio, ABDC, Internetto, Origo, BME MOKK), Szalay Tamás (ősrendszergazda az ELTÉ-n, IBM-guru, Tilos-műsorvezető), Bodoky Tamás (bio, újságíró, Magyar Narancs, Internetto, Index), Moldován István (Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Elektronikus Könyvtár alapítója), Drótos László (bio, OSZK, MEK), Kokas Károly (bio, MEK-alapító, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának főigazgató-helyettese), Straub Elek (bio, IBM, Matáv), Barczi Imre (bio, ABCD, Internetto, Index, blog.hu, Origo/Postr), Horváth Iván (irodalomtörténész, reneszánszkutató, az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének vezetője, Internetto), Gerényi Gábor (bio, ABCD, Transindex, Index), Kiss Bori (bio, Internetto, Index, Velvet), Zsadon Béla (Mancs, Index, Korrektorblog), Kéki Balázs (Internetto, Index, Gawker), Rényi András (bio, ABCD, Internetto), Weyer Balázs (bio, Magyar Narancs, Origo), Simó György (bio, Tilos, Narancs, Matáv, T), Sasvári József (Internetto, Index, Plastik.hu), Varjas Gabi (Internetto), Orbán Miklós (vel;emenyvezer), Szigeti Szabolcs (Pink Panther) és mások...
Ja, hát mi mással indulna egy ilyen összejövetel, mint a múltidézéssel. Régen minden jobb volt. Amikor még új volt ez az egész internet nevű dolog. Meg hogy ezt az internetet lehet gyúrni, alakítani, tartalmakat tölteni bele. Médiát játszani. Nulláról csinálni valamit, ami működik, fejlődik, szerethető. A semmiből létrehozni a valamit.
Egyrészt persze jó újra meg újra meghallgatni az alapsztorikat a 15 évvel ezelőtti indulás időszakából. Hogyan alakult a legelején a magyar web. Ki hogyan érkezett ehhez az egész témához, és merre haladt tovább. Hol tart most. Keresni az összefüggéseket, tanulságokat.
A múltról azért érdemes beszélgetni, amiért a jövőről is: hogy inspirációt adjon a jelenben. A múltról való beszéd segít értelmezni a jelenidőt. Az ABCD-Internetto-Index sztori újra és újra átbeszélése közben én folyton azon gondolkodtam, hogy vajon azok az évek, az a lelkület, az a lendület és elszántság vajon megvan-e még ezekben az emberekben. Ha most lenne 15 évvel ezelőtt, ha most kéne elkezdeni, vajon meglenne-e ugyanaz a kraft ezekben az emberekben? Vajon mennyire életkori, generációs, korszakos az, ami 15 évvel ezelőtt történt?
Vagy inkább ezeknek az embereknek a személyisége, világlátása, elhivatottsága volt a meghatározó? Vannak ma olyan közösségek, melyek hasonlóan fontos dolgokat fognak véghez vinni a következő években? Vajon miért lehet ma annyira lelkesedni, mint akkor, az internetes tartalomszolgáltatás elindulásakor?
Persze stabilan működő válaszokra nem nagyon számíthatunk ilyen témákban. Mégis, számomra inspiratív újrahallgatni az alapsztorikat. Az alapélményeket. Én végül arra jutottam, hogy az internet 15 évvel ezelőtt volt az az ÜGY, melyben lehetett annyira erősen hinni, hogy az egy sor nagyszerű embert hosszú távon tudott összehozni, inspirálni.
Az elmúlt 15 évben az internet, a web az életem. És ilyen módon ezek az emberek, és ezek a másfél évtizedes események számomra szentek és sérthetetlenek. Őbennük hiszek. Ezekben a történetekben hiszek. És ez már így is lesz, a végéig.