Alig startolt el a Veddvelem.hu és a BónuszBrigád, máris újabb jelentkezőkkel bővült a friss hazai közösségi vásárlós piac. Egyrészt ugye eddig is volt már a Kupontár.hu, másrészről meg egy nagy hal, a Startlap is belecsapott a kuponlecsóba. Mondhatjuk tehát, hogy az esős-őszi magyar web egyik legforróbb témája az online kuponhalászat.
Aztán szintén eheti hír, hogy a Videosmart.hu optimalizálta webes megjelenését az okostelefonokra is. Androidon elég klasszul néz ki a mobilos verzió.
Szintén androidos téma. Ez a szoftver azt tudja, hogy a telefonra érkező értesítéseket a laptop deszktopján jeleníti meg. Egyelőre nem vagyok meggyőződve arról, hogy hasznos lesz az életemben, de egy próbát mindenképpen megér. Btw, nincs annál idegesítőbb, mint mikor az androidos GTalk kliensen és a laptopos GTalk kliensen is jönnek a csetbejegyzések. Ezzel igazán kezdhetne már valamit a Google. Mondjuk ha be vagyok jelentkezve a laptopomon GTalkba, akkor nem kéne a mobilomra is letolni az értesítést arról, hogy valaki csetelni akar velem. Szóval összeszinkronizálhatnák a különféle platformokon érkező értesítéseket.
Mi van még? Ja, igen, a Facebook frissített a Like-kezelésen. Van például olyan box count, mint a Twitternél. Sőt, alkalmazáson belül immár objektumok és aloldalak is lájkolhatóvá válnak. Vagyis, ha jól értem, akár egy termékoldal minden termékéhez is lehet biggyeszteni külön-külön like gombot.
HDR. Az Apple dobta be megint a köztudatba a témát. Úgye az iPhone-ok alapból HDR-képesek lettek az iOS 4.1-nek köszönhetően. Androidra talán a Camera 360 Pro adja ugyanezt az élményt. Még rosszabb hír, hogy állítólag a HDR videók kora is eljövend hamarost. Szóval a nem olyan távoli jövőben nem csak a Flickrt, hanem a YouTube-ot is el fogják árasztani a szürreális felvételek...
A Google hivatalos hirdetése, mely azt hivatott demonstrálni, hogy az Instant tényleg instant.
Kipróbáltam én is. A dalszöveg egyes részeire keresve valóban megtalálja néha a Google a dalszöveg folytatását, és a találati listában is néha megjelenik a "Subterranean Homesick Blues" dalszöveg-oldala, de azért arra még várnunk kell, hogy a Google Instant keresőablakával tudjunk egész verseket vagy dalszövegeket felfejteni.
Nem hiába, a mesterséges intelligencia helyett még mindig inkább a statisztikai átlagolás működik meggyőzően a keresők esetében.
A Google ma jelenetette be új keresőverzióját, az Instantot. Mi újat lehet még mondani 2010-ben webkereső témában? Azt gondolnánk, hogy nem sokat. A Google-nak azonban sikerült.
Ezúttal nem a találati lista rendezgetésével próbáltak előrébb lépni, mint anno a Universal Search vagy a valós idejű trendfigyelő bejelentésekor. Hanem valami sokkal kevésbé nyilvánvaló, ám annál nagyszerűbb dologgal.
Marissa Mayer, a Google keresőért felelős alelnöke az alapprobléma ismertetésével kezdte előadását: egy átlag felhasználónak 9 másodpercébe telik, mire beüt egy keresőkifejezést. Ugyanakkor a Google-nek mindössze 0,8 másodperc a hálózati idő, további 0,3 másodperc a találatok begyűjtése. Viszont a felhasználónak további 15 másodperc kell átlagosan ahhoz, hogy megtalálja a találati listában a keresett információt. Vagyis egy átlag felhasználó akár fél percet is elbíbelődik egyetlen kereséssel. Ebből a statisztikából pedig már látható, hogy a Google-kereséseket nem más, mint maga a felhasználó lassítja.
Mi tehát a megoldás? Nem a keresőmotor performanciáján kell javítani. Pontosabban nem úgy, ahogy korábban gondoltuk. Hanem a keresést végző felhasználónak kell ebben az első 9 másodpercben minél gyorsabb egérutat kínálni a vágyott találati oldal felé.
Erre pedig a már ismert megoldást alkalmazza a Google Instant: prediktív keresést vezet be. Vagyis a felhasználók már a gépelés közben kapnak találatilista-ajánlatokat, így akár egy vagy két karakter leütését követően is megláthatják a keresett weboldalt. Nincs szükség feltétlenül arra, hogy a teljes kifejezés(ek)re keressenek rá.
Bár az ajaxos, prediktív keresők viszonylag elterjedtek voltak eddig is a weben, azt soha nem gondoltuk volna korábban, hogy ezt a módszert olyan robusztus rendszeres esetében is sikerrel lehet alkalmazni, mint amilyen például a Google keresője, melyet minden héten egymilliárd netező használ.
"lon"-ból eljutni London térképéig
Az ilyen típusú univerzális perdiktív keresésekhez ugyanis nagyon jó nyelvi elemzőrendszer, nagyon-nagyon gyors információfeldolgozó-képesség, és persze atombiztos hardverháttér szükségeltetik. A szénné optimalitált cache-elésről nem beszélve. (Itt ugye az alapproblémát azt jelenti, hogy a Google-nak nem csak gyorsan kell visszaadnia találatokat, hanem azoknak a találatoknak viszonylag frisseknek is kell lenniük.)
Úgy tűnik, hogy a Google-nál mernek nagyot álmodni. Ráadásul elég jó szakembereik is vannak az álmaik megvalósításához. Úgyhogy az Instant-tal végül összejött egy olyan univerzális kereső, mely képes akár néhány karakter leütéséből kikövetkeztetni, hogy a felhasználó pontosan melyik weboldalra is kíváncsi a több milliárdból.
Ráadásult mindezt extrém rövid idő alatt oldja meg a Google. Joggal nevezhetjük rocket science-nek az Instant-ot.
A másik oldalról pedig rossz hír a konkurens webkeresőknek, hogy a Google megint egy olyan fronton lépett el tőlük, amiben nagyon nehéz lesz követni őket a következő egy évben.
Tegyük azért gyorsan hozzá, hogy a prezentációban is elsősorban amerikai lokációkról működött jól a Google Instant. Magyar keresőkifejezésekkel, Magyarországról indított keresésekkel egyelőre sokkal esetlenebbül bánik a prediktív módszer. Ha minden igaz, hamarosan egész Európára, így Magyarországra is lokalizálják majd az Instantot. Addig érdemes angol nyelven próbálkozni az Instanttal.
note: amúgy a mai prezentáció alapján megállapíthatjuk, hogy Marissa Mayer pont olyan béna előadó maradt, mint amilyennek három éve volt szerencsém személyesen is megismerni. eh.
A sajtótájékoztató végén szokás szerint Sergey Brin várta az újságírók kérdéseit. Kiderült, hogy SEO-szempontból nem jelent változást az Instant. (Azért ebben nem vagyok teljesen biztos. Pontosabban abban nem, hogy nem lehet a rövid- vagy töredékszavas keresőkifejezésekre külön is optmializálni ezentúl. Azt is érdemes lesz figyelni, hogy a hirdetések megjelenését, hatékonyságát hogyan befolyásolja majd az Instant. A demóban az látszott, hogy az ad hoc (töredékszavas) találati listákhoz is passzintódtak hirdetések. Vagyis elképzelhetően a hirdetésmegjelenés kilóra nőni fog, viszont az átkattintási arány talán csökkenhet. Meglátjuk.) Aztán azt is elmondta, hogy a prediktív keresés persze dobja a loadot a szervereiken, de agyonoptmilaizálják a rendszert, úgyhogy nem lesz para. Valamint hamarosan a Chrome keresőjében is megjelenik az Instant.
Vajon mi a különbség aközött, hogy a való életben mondunk fel egy barátságot vagy Facebookon tesszük ugyanezt? A témát a New York Times boncolgatja. És a megszólaló szakértők szerint a helyzet változóban van.
Míg pár éve a virtuálisan felmondott kapcsolatok nem jelentettek túl sokat számunkra ("az csak az internet, nem a való élet"), mostanra sok esetben facebookos, virtuálisan is megerősített valós kapcsolataink felmondása legalább olyan (negatív) pszichés hatással lehet ránk, mintha élőben történt volna meg az eltávolodás, elhidegülés, szakítás.
Az elméleti magyarázat úgy szól, hogy a Facebookon megszakított kapcsolat pontosan ugyanolyan egyirányú folyamat, mintha a való életben kezdünk el ignorálni egy korábbi barátot. A virtuálisan megszakított kapcsolat elszenvedőjének ugyanannyira nincs ráhatása erre a folyamatra, mint mikor a való életben találkozik azzal a jelenséggel, hogy a régi jó barát már nem hívja el közös programokra, nem hívja meg a szülinapi bulijába, esküvőjére, és a többi fontos magáneseményére.
Persze a Facebookon is van már szofisztikáltabb megoldás arra, ha egy ismerősbe nem akarunk többé belefutni. Nem kell feltétlenül "unfriendelni", "defriendelni", visszamondani virtuálisan az ismeretséget. Elegendő, ha a Facebookban olyan privacy beállításokat rendelünk az "unfriendelt" emberekhez, hogy ne lássák többé aktivitásainkat, valamint ha a saját hírfolyamunkból eltüntetjük aktivitásaikat.
Az én módszerem egyszerű: a Facebook bal menüjében a Friends-re kattintva létrehozunk egy listát, majd felvesszük rá azokat az embereket, akikkel többé nem akarunk kapcsolatba lépni a szájton...
Majd bemegyünk a privacy beállításokhoz, és ott hozzáadjuk ezt a csoportot a kivételekhez. Valahogy így:
A fentiek eredményeként a listához adott emberek semmilyen facebookos aktivitásunkat, velünk kapcsolatos információt nem fognak látni, és ha a falunkról is kihájdoljuk az illetőt, akkor végképp megszakítunk minden információáramlást. Finomabb megoldás, mint egyszerűen unfriend-et nyomni az illetőre.
Amúgy tavaly az év szava volt az "unfriend" a New Oxford American Dictionary szerint. Persze ebből nem következik az, hogy az emberek újabban tömegesen elhidegülnek korábbi barátaiktól, ismerőseiktől. Inkább annak lehetünk tanúi, hogy az emberek nem csak könnyedén igazolják vissza felületes ismertségeiket a Facebookon, hanem ugyanilyen könnyedén szakítják is meg azokat.
Minél többet töltünk a Facebookon, annál fontosabbá válik számunkra az ott leképeződő közösségi élmény, ismerősi kapcsolat. Mely immár nem pusztán virtuális, hanem valódi érzelmekkel párosuló közösségi életet eredményez.
Olvasom a Mashable-ön a 35 legszórakoztatóbb 404-es oldal listáját. Gondoltam, ennek ürügyén áttekintem, hogy a magyar szájtok mit kezdenek ezzel a lehetetlen, ám kötelezőnek számító felülettel.
Az első, ami eszembe jutott a téma kapcsán, az a korábbi munkahelyem, az Index. A redizájn óta vannak az ufós-jetis-műtős témakörben készült 404 oldalak. Biztos találkoztatok már ti is valamelyikkel. Íme:
Megkérdeztem az Index dizájnerét, Etelét (a fenti képen épp sebésznek öltözve) a hibaoldalak történetéről...
szóval az indexes 404-es oldala nehéz feladat volt a dizájnváltáskor, nem szakmailag természetesen, hanem spirituálisan, hiszen Razzia kultikus Petőfi Gameboy című versével megtámogatott régi 404 nagyon népszerű volt (http://index.hu/ing/404.html). Valami tökegyszerűt szerettem volna, amin mindenképpen rajta van jó nagyban a szám és a szomorú szmájli, ez volt az alap. Aztán jött, hogy legyen rajta valami random vicces kép is, és az akkor már két éve el nem készült Ötéves az Index könyvhöz fotózott képekből kezdtem válogatni, mert rengeteg jó anyag volt, amit még sehol nem mutattunk meg. Két sorozatból vettem ki képeket: az egyiken Csubakka italozik a Téeszelnökkel (Sasvári Angelday Józsi, mint Csubakka, és Bodoky Tamás), illetve a klasszikus brit tudósok témához készült ufóműtős-kutatós sorozatból, amin Zsadon Bélával szereplünk. Az összes képről amúgy a Tízéves az Index blogon posztoltam egy csomót, pl itt és itt.
A Velvetes és a Sport Gézás 404 ugyanez a kaptafa, de ott ügynökségi fotókból válogattam.
Igen, hát Razzia klasszikus 404 oldalát tényleg nehéz elfelejtenie annak, aki internetezett az elmúlt tíz évben Magyarországon. De szerintem azért az Etele-félék is épp elég jól sikerültek. Alant a két ex-indexes, Angelday és Bodoky Tamás kalauzolnak minket a hibaoldal lelkébe... Az utolsó képen pedig Zsadon olvasószerkesztő úr műt ufót Etelével...
Korábban már beszámoltunk a VeddVelem.hu indulásáról. Nemrégiben startolt el egy hasonló, csoportos kedvezményeket kínáló szájt, a BónuszBrigád.hu is. A szolgáltatás egyik alapítóját, Kaprinay Zoltánnal beszélgettem...
Hogyan jött az ötlet? Egyáltalán, miért gondoltátok úgy, hogy egy ilyen típusú szolgáltatásnak van létjogosultsága Magyarországon? A vezető amerikai portálok egy évvel ezelőtt már komolyan foglalkoztak a közösségi vásárlással és a 2008 novemberében indult Groupon.com-mal is. A közösségi weboldalakra specializálódott online tanácsadóként Heller Gáborral közösen elkezdtük tanulmányozni a közösségi vásárlással foglalkozó weboldalakat, azok fajtáit és a legjobban működő modell különböző kultúrákban megjelenő mutációit, klónjait. Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy ennek a szolgáltatásnak Magyarországon is működnie kell és mivel nem láttunk ehhez fogható weboldalt, csináltunk egyet.
Azt szokták mondani, hogy a magyar fogyasztó kifejezetten árérzékeny, ugyanakkor nem nagyon szokott online vásárolni. Ha jól értem, a ti rendszeretek ezt úgy oldja meg, hogy ti csupán közvetítők vagytok. A kedvezményes vásárlásokat nem ti bonyolítjátok. De akkor számotokra hol itt a haszon? Igen, a legnagyobb fejfájást éppen az online vásárlástól való ódzkodás jelenti a számunkra is, bár eddig ez az aggodalmunk nem igazolódott be. A biztonság kedvéért a bankkártyás fizetésen kívül az átutalásos fizetést is lehetővé tettük a vásárlóinknak. Az üzleti modell szerint a Bónusz Brigád hasznát a szolgáltatást nyújtó cég biztosítja a számára befolyt összegből (százalékos megoszlásról beszélünk).
Honnan jönnek az első kedvezmények? A személyes kapcsolati hálótokat próbáljátok beizzítani, vagy vannak már olyan cégek is, akik ismeretlenül jelentkeztek nálatok, hogy szeretnének csoportos kedvezményben felajánlani terméküket? Az első 8-10 ajánlat saját kapcsolati háló. Az indulás óta eddig kb 40 ajánlatot kaptunk a legkülönfélébb cégektől. Nem hiszem, hogy mindegyikkel élni tudunk, vagy akarunk majd. Egyelőre azon vagyunk, hogy feldolgozzuk őket. Egyébként az USA-ban nagyon nehéz egy-egy cégnek az ajánlatával bekerülni. Mivel mi is azt határoztuk el, hogy csak olyan szolgáltatásokat hirdetünk meg amelyeket egyébként is jó szívvel ajánlanánk barátainknak, ismerőseinknek, nagyon komoly szűrésen mennek keresztül a partnerek.
Mik a tipikusan jó termékek, terméktípusok az ilyen csoportos kedvezményes témában? Elsősorban a szolgáltatásokra koncentrálunk, azokból is az étterem, szépségápolás, masszázs, tehát a kényelmi szolgáltatások azok amik jellemzik ezt a piacot. Olyan dolgot szeretünk közösségben vásárolni amit már régóta szeretnénk kipróbálni, de kicsit drágának tűnik. Féláron viszont nem kérdés: muszáj kipróbálnom!
Voltatok már Index címlapon is, és ha jól látom, az azóta érvényes akciótokhoz még mindig nem jött össze a megfelelő számú jelentkezés. Az ajánlat pedig lejár két nap múlva. Hogyan próbáljátok meg elérni, hogy minél több olyan netezőhöz eljussanak az ajánlataitok, akiket potenciálisan érdekelhet az adott akció? Az első akciónkhoz még 2 vásárlás hiányzik. A hétvégén valóban belassultak a vásárlások, de mi jó eredménynek tartjuk az eddig elérteket. Három munkanap alatt eddig 32.300 Ft-ot spóroltunk meg az internetezőknek. Az szerintem nem annyira rossz, főleg úgy, hogy - a hétvégét is beleszámolva - öt napja él az oldal. Egyébként az első ajánlattal szembe mentünk a trendeknek, nem igazi kényelmi és nem a nőkre fókuszáló szolgáltatást kínáltunk. Azért nem, mert szerettük volna egy olyan branddel indulni ami mindenki számára ismert és világosan mutatja, hogy milyen minőségi szintet lőttünk be.
Pár alkalmazás Androidra, amiket próbálgattam az elmúlt hetekben:
Talking Tom Cat Őrület van az androidos közösségben ezért az amúgy nagyon egyszerű elven működő alkalmazásért. Ellepték a YouTube-ot a hülyeségeket beszélő macskák.
Angry Birds Lite Beta Végre androidra is kijött a játék. Tizenöt pályával startol az ingyenes verzió. Vásárolni fogom a fizetőset is.
Nintaii Ha már játékok, hét végén találtam rá erre a példányra. Kiváló időgyilkos.
Camera 360 Elsősorban a HDR és lomo fanboyoknak jó alkalmazás. Én egy kicsit fájdalmasnak tartom, hogy nem lehet jól default értékekek, beállításokat megadni. De amikor sok ideje van az embernek, akkor jó játék.
Multicon widget Blumi mutatta ezt az appot. Annyit tud, hogy egy ikon helyére négy kisebbet tud kitenni. Nagyon nagy segítség tisztábban tartani, jobban szervezni a kijelzőn megjelenő ikonkészletet.
Audioguru Sokáig kerestem egy hasonló appot. Minden hangtípust tudunk egy felületen kezelni. Nagy segítség, főleg akkor, ha már magunk sem emlékszünk arra, hogy az értesítőket vagy a médialejátszót állítottuk-e hangosabbra.
PhoneUsage Lehet, hogy van ennél jobb app. Mindenesetre én most ezt használom arra, hogy mérjem, mennyit telefonálok és mennyi adatforgalmat használok el. Könnyedén követhető, hogy a napi limithez képest mennyivel használom többet a csomagomat, mint kellene.
TrafficStats Megmutatja, hogy melyik program mennyi adatforgalmat használ. Segít optmializálni a telefont.
Vintage Comic Droid Pár napja tettem fel. Még nem biztos, hogy marad. De nagyon szeretnék egy jó képregényolvasót a telefonomra. Hátha ez a jó megoldás.
Tumblr Nem mondanám, hogy sikerült megalkotni a tökéletes appot ehhez a közösségi szájthoz, mindenesetre egy próbát ezzel is teszek. Hátha véletlenül használható.
Auto Wifi Enabler Ha már egyszer kapcsolódtunk egy hotspotra, az app eltárolja ezt az eseményt, és ha legközelebb a hotspot közelébe érünk, automatikusan felkapcsolódik rá. Mondanom sem kell, hogy mennyire zseniális segédprogramról van szó.
Cirka És a végére egy magyar app. Partykalaúz, ami tartalmazza néhány pesti szórakozóhely programját. Kipróbálom a héten.
És két félkész dolog: az egyik a mobilos Firefox, vagyis a Fennec alfája. A másik pedig a Gmail nem hivatalos 2.2.1-es verziója. Mindkettő felejthető egyelőre.
Nos, végre nekem is lett Priority Inbox-om, és egy nap használat után már azt is tudom, hogy nekem nagyon nagy szükségem volt egy ilyen megoldásra. Miért?
Elsősorban azért, mert bár nagyon aktívan használom a levélcsillagozás funkciót, gyakran elfelejtem megnézni a Starred (csillagozott emailek) oldalt. A Priority Inbox-szal viszont mindig szem előtt vannak a csillagozott levelek. Sőt, még valamire rászoktat ez a felület: ha elolvastam egy csillagozott levelet, vagyis végeztem vele, akkor leveszem róla a csillagot. Ezt korábban sosem tettem meg. (Mindig rajta maradtak a leveleken a csillagok, és amikor próbáltam visszakeresni fontos leveleket, bonyolultabb volt megtalálni azokat, amelyek aktuálisak még.)
A tisztán tartott inbox
A másik fontos rendezőelv, amit használok a Gmailben, hogy azokat a leveleket "mark as unread"-elem, amiket később akarok elolvasni, visszatérni rá. Lévén a Priority Inbox együtt tudja kezelni a fontos és olvasatlan leveleket, ezen a téren is kaptam támogatást. Ha egy fontos emailbe belekattintottam, és utána nem nyomom vissza "mark as unread"-re, akkor eltűnik a listából. Vagyis: már nem olyan fontos az adott levél. Ráér elolvasni majd valamikor később.
Végül a harmadik fontos dolog, hogy az "Important and Unread" blokkot hamar ki tudom üríteni, úgyhogy megvan az elégedettség-érzésem, hogy végeztem a fontos emailekkel. Korábban ugye sosem állt elő ez a helyzet, hiszen a Gmailem mindig tele volt olvasatlan, megcsillagozott levelekkel. Csak gyűltek, gyűltek, sosem tudtam a végére érni. Most sem tudok. Viszont mivel a fontos levelek külön szekciókban jelennek meg (Gmailben Gmail), azokkal elég könnyen tudok végezni.
Ugyancsak ide tartozik, hogy mindhárom blokknál (Important and unread, Starred, Everything else) beállítható, hogy mennyi emailt tartalmazzon maximum. Nagyszerűen tudom priorizálni, hogy milyen típusú emailből mennyit akarok látni. Vagyis mennyire fontos az adott blokk számomra.
Amúgy a Priority Inboxra a Google adott ki saját shortcutot is. A szokásos j-vel és k-val tudunk ugrálni a levelek között, és x-szel jelöljük ki a leveleket. Majd pedig (és ez az újdonság) a + vagy a - karakterek megnyomásával tudjuk fontosnak vagy nem fontosnak jelölni az adott emaileket. Nice.
Summa summarum, nekem már egy nap használat után is produktivitásnövelő a Priority Inbox. Áttekinthetőbbnek, kezelhetőbbnek érzem az egészet. Nyilván azoknak lehet hasonló élménye, akik viszonylag sok és sokféle levelet (bacn, sajtóközlemények, blogkommentek, szakmai levelek, munkalevelek, privát levelek, stb) kezelnek a Gmailjükben, és amúgy aktívan labeleznek, filtereznek, de nem tudták vagy akarták eddig tisztán tartani az inboxukat.
(Az persze egy másik kérdés, hogy az olyan funkciók, mint a Priority Inbox, vajon mikor kerülnek bele a Gmail mobilalkalmazásaiba. Mint már többszörírtam róla, a mobilappokkal ez az egyik legnagyobb probléma. Tudniillik, hogy sokszor nagyon le vannak maradva verziókövetsben, funkciókban, az eredeti webszolgáltatáshoz képest.)
A GeoX megmérte a múltkori Facebook-leállás napján keletkezett pozitív és negatív twitek számát. A grafikonon jól látható, hogy mikor történt a Facebook lehalása.
Nagyobb verzióért katt a képre!
A hasonló vizualizációkból azt tanulhatjuk meg, hogy ma már nem csak az uptime monitorozásából tudjuk megállapítani, hogy egy webes szolgáltatás elérésével problémák vannak. Bizonyos esetekben a Twitteren születő reakciók is elég jól reprezentálják, hogy mi a történés. Humánpingelés.
Engem speciel szórakoztat, amikor a Google I/O-n csipkedi Vic Gundotra az Apple-t, és ugyanígy, ha Steve Jobs teszi ezt a Google-lal. Ugyanakkor az ostoba számháborút igazán abbahagyhatnák már a srácok.
Tegnap Steve Jobs mondta azt, hogy ők úgy gondolják, "barátaik" a telefonaktiválási statisztikájukba beleszámolják az OS-frissítéseket is. Ezzel egyértelműen Eric Schmidt (Google CEO) múlt hónapban tett kijelentésére reagált Jobs. Schmidt akkor azt állította, hogy immár 200 ezer új androidos készüléket aktiválnak a világon, naponta.
Jobs egyébként tegnap azt jelentette be, hogy az Apple napi szinten 230 ezer eszközt aktivál. A prezentáción a szám mellett az is szerepelt, hogy ez az adat nem tartalmazza az OS-frissítéseket.
A keynote után a Fortune megkereste a Google-t, hogy kommentálják Jobs célozgatásait. Az egy mondatos válasz a következő: "az androidos aktivációs szám nem foglalja magában az upgrade-eket, sőt, az adat az androidos készülékeknek csak egy részét tartalmazza, hiszen mi csak azokat a készülékeket számoljuk, melyek Google-szolgáltatásokat is tartalmaznak." Ergo Steve Jobs tévedett.
Biztos így van. De nem tök mindegy? Nem tök lényegtelen, hogy 200 vagy 230, ne adj isten 231 ezer készüléket aktiválnak naponta az egyik vagy a másik platformon? Azt tudjuk, hogy mindkét platform nagyon jól teljesít. És azt is tudjuk, hogy amíg az iOS-be csak az Apple pár terméke számolódik bele, addig az androidos adatok rengeteg márkájú és típusú készüléket tartalmaznak. Tökéletesen irreleváns ilyen mennyiségeknél azon izmozni prezentációkban, hogy ki tol ki több készüléket napi szinten.
Az Androidnak jelen pillanatban sokkal jobb esélye van elhúzni, hiszen nem korlátozzák le magukat 3 készüléktípusra. Ugyanakkor azt sem gondolnám, hogy az Apple-termékek minőségét az fémjelezné a legjobban, hogy hány darab kel el belőlük. Nem lesz rosszabb telefon az iPhone 4 attól, hogy nem ebből az okostelefonból fognak eladni a legtöbbet a világon.
Tegnap jelentette be Steve Jobs az Apple Pinget, amit ő maga is úgy definiált, mint a zene Facebookja+Twittere. Persze mindenki másnak inkább a Last.fm vagy a MySpace ugrott be, ám ezzel együtt is érdekes kérdés, hogy az Apple be tud-e lépni egy olyan piacra, ahol semmi tapasztalata nincsen. Nézzünk is be a Pingbe.
A Pinget az Apple valószínűleg csak kísérletként fogja fel. Ez számomra abból derül ki, hogy a szolgáltatás kizárólag az iTunesból érhető el, ráadásul csak azoknak, akik amerikai számlázási címmel regisztráltak maguknak Apple-fiókot.
Nyilván a hardcore Apple fanboyokon kívül mindenki egy györtelmes, "szükséges rossz" dolognak tartja az iTunest. Az Apple mindent ebben az asztali zeneszoftverben akar az emberekkel csináltatni. Kicsit eddig is olyan érzésem volt, hogy az Apple egyszerűen nem mer rendes webszájtot készíteni az iTunes/App Store-nak. Most sem merték kivinni a webre a Pinget. Inkább megpróbálják még inkább böngészővé erőszakolni az iTunest. Ki ne ismerné ezeket a szörnyszülött redirektelő weboldalakat?
Ha mindezektől el is tekintünk, a Pingbe lépve valóban nem látunk mást, mint egy Twitter-logikával (followolás) összehozott Facebook klónt, ami csak és kizárólag a zenéről szól. Lehet persze lájkolni, meg egy-két előadónak a twitjeit (pingjeit) olvasgatni. Nyilván azok számára hasznos és használható lesz a Ping, akik már eddig is éjjel-nappal nyitva tartották az iTunest, és valami oknál fogva nem a weben, hanem az iTunesban akartak tájékozódni zenei témákról.
Csakhát a Ping jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy része legyen a közösségi webnek. Nincs kapcsolata a külvilággal. Be van zárva az iTunesba. Távol a Facebooktól, Last.fm-től, MySpace-től, zenei honlapoktól, zenei hírszájtoktól. Vagyis mindentől, amire a zeneszeretők, és főleg a tinédzserek annyira kattannak.
A zenekaroknak persze jó lehet a Ping, hiszen eggyel több felület, ahol promotálni tudják friss alkotásaikat, és a velük kapcsolatos híreket, történéseket. És nyilván jó dolog, hogy egyből vásárlásra is tudják ösztönözni a felhasználókat. Bár ezek a felhasználók eddig is könnyedén eltaláltak az iTunes Store-ba - a Last.fm-ről, a zenei hírszájtokról, előadók honlapjairól, stb.
Kevés inger.
Szerintem az Apple-nek egyetlen célja a jelenlegi Pinggel, hogy minél több netezőt regisztráltasson be az iTunes Store-ba. A bankkártyaszám vagy a PayPal account begyűjtése itt a cél, hogy amikor legközelebb beesik a felhasználó - mondjuk a Last.fm-ről - az iTunesba, akkor már tényleg csak egy klikkre legyen a vásárlástól.
A másik ok, ami indokolhatja az Apple számára a Ping létjogosultságát, hogy az Apple ezen keresztül is tudja terjeszteni az iTunes-t, amin keresztül meg a Quicktime-ot és a Safarit is terjeszti. Szép kis árukapcsolásos rendszer ez.
A Ping hamis ígéret marad (még akkor is, ha iPhone-on és iPod Touchon is kéznél lesz), egészen addig, amíg az Apple nem szedi össze minden bátorságát, és nem kezd el webszájtokat megálmodni hasonló kezdeményezéseinek. De akkor meg az iTunes-ra felépített stratégián kéne változtatni. És hát nagyon nehéz dolog olyan tyúkon kísérletezgetni, mely egyébként az aranytojást tojja.
update 14:31 Közben - fél óra mélykóma után - elkezdett magához térni a Facebook. Halleluja.
Az európai felhasználók tömegesen jelentik, hogy elérhetetlenné vált a Facebook, körülbelül délután 2 óra magasságában. Egyelőre a visszajelzések alapján lokálisnak (Európa-szintűnek) tűnik a probléma. Amerikában például elérhető a szájt...
Több kutatás is foglalkozik azzal, hogy mire és hogyan használják az emberek az iPadet. Röviden úgy foglalhatjuk össze az általános tapasztalatokat, hogy az iPad és a többi hasonló gép elsősorban passzív médiafogyasztásra (olvasgatásra, videónézegetésre), valamint játszásra a legalkalmasabb.
Az világos tehát, hogy újságok és magazinok számára fontos, hogy jelen legyenek ezen a platformon. Bár, tegyük gyorsan hozzá, az iPad a papírújságok olvasására szánt időből is nyilván lecsippent valamennyit.
Hasonló lehet a helyzet a tévézésre fordított idővel is. Az iPad-felhasználók a tévé képernyője helyett az iPadet használják videónézésre. A fő médiaforrások közül tehát a tévékészülékkel és a papírújsággal verseng leginkább a táblagép - a figyelmünk és a szabadidőnk minél nagyobb részének megszerzéséért.
A héten kezdi el befrissíteni a Gmail-fiókokat a Google a "Priority Inbox"-szal. (update: A Google közben elkezdte frissíteni a magyar nyelvű Gmail-fiókokat is. Magyarul a "Fontos levelek" nevet kapta a funkció.)
A Priority Inbox nem más, mint egy olyan ajánlórendszer, mely a feladót, a levél tartalmát és a levelezés gyakoriságát veszi figyelembe.
A Google tehát nem tesz mást, mint a híresen jól működő spamszűrőjében felgyűlt tudást, algoritmusokat használja fel arra, hogy ezúttal a hasznos emailek elősválogatásában segítsen.
Biztosan lesznek, akik nem fogják szeretni ezt a funkciót. (Gondolom, kikapcsolható lesz.) Mindenesetre az én várakozásom az, hogy a Priority Inbox egy hasznos, életminőség-javító újítás lesz, főként azoknak, akik naponta sok tucat, esetleg több száz emailt kapnak.
Mert egy dolog kézzel felcímkézni, filterezni a beérkező emaileket. És egy másik, ha okos algoritmusok as-it-happens elvégzik ennek az előszortírozásnak az oroszlánrészét, helyettünk.
Ne feledjük, a felhasználók többsége valószínűleg a bacn-öket sem szűri az inboxában. Nekik biztosan nagy fellélegzés lesz, hogy a facebookos és egyéb értesítőemailek, hírlevelek nem fogják többé eluralni a levelesládájukat.
A Mashable-nek amúgy már volt alkalma tesztelni az új cuccot. Íme a véleményük:
Our inboxes get filled with hundreds of e-mails daily, but only a few of them require our immediate attention. Even with dozens of Gmail filters, important messages often get lost in the pile, leading to lost opportunities or missed meetings. Priority Inbox, while not perfect, is a dramatic step toward solving that problem.
Akinek már befrisült a Priority Inbox, nyomjon lájkot vagy not lájkot az első benyomásai alapján:
A Facebookot nem csak ismerkedésre, kommunikálásra, hanem képmegosztásra és videómegosztásra, videónézegetésre is egyre többet használjuk. Az elmúlt évben a Facebook vált a tengerentúlon a legnépszerűbb képmegosztó szolgáltatássá, és jó esélye van arra, hogy az online videópiacon is jelentős szerepet töltsön be a jövőben. A helyzet persze ezen a fronton sokkal összetettebb. Főleg akkor, ha a magyar piacra próbáljuk meg értelmezni az amerikai tendenciákat. Nézzük...
A legfrissebb adat, ami a rendelkezésünkre áll, a comScore idén júliusra vonatkozó statisztikája, mely szerint a Facebook immár a harmadik legnépszerűbb olyan hely a weben, ahol az amerikaiak videókat nézegetnek.
A piacvezető továbbra is a YouTube 143 millió havi egyedi nézővel. A második helyezett Yahoo nyakán viszont már ott liheg a Facebook. Előbbit 55,1 millió, utóbbit 45,6 millió amerikai használja videónézegetésre havonta.
A fenti adatok meglehetősen impozánsak, csakhogy a képet árnyalja, hogy a facebookos videónézések nagy része valószínűsíthetően youtube-os videók Facebookon történő megosztásából tevődik össze.