Nexus One vagy iPhone 3GS: A DÖNTÉS

Az elmúlt napokban számtalan embert hallgattam végig, és számtalan kommentet, cikket olvastam el a Nexus One vs. iPhone témában. Kiindulópontom az volt, hogy másfél év várakozás, hezitálás, latolgatás után végre döntésre fogok jutni, és megvásárolom az egyik telefont. Nem érdekelnek az új megjelenések, a várható szoftverfrissítések. Eldöntöm és kész.

Igyekeztem észérvek alapján meghozni döntésemet. És minél több emberrel beszéltem, annál világosabbá vált számomra, hogy nagyon 50-50 a dolog. Nem lesz könnyű dolgom...

Olvasom tovább »
Címkék: mobil iphone android nexus one htc desire
2010.03.22. 17:34. írta: hírbehozó

Yamm - Bluu megállapodás: magyar twitek a találati listákban

A Yamm magyar twitter mashup és a Bluu magyar kereső szövetségre lép egymással. A megállapodás eredményeként a Bluu api-n keresztül éri majd el a Yamm által magyarként azonosított twiteket, és ezeket a tartalmakat kvázi valós időben tudják belegyúrni a webkeresőjük találati listáiba. 

Ha jól gondolom, az eredmény valami hasonló lesz, mint amit a Goolge + Twitter, vagy a Szörcs + Turulcsirip megállapodások hoztak: a keresők találati listáiban egyre gyakrabban jelennek meg a releváns és nagyon friss twitek.

Azt hallottam, hogy a Bluu a Yamm trendjeit is figyelembe veszi majd. Ez pedig tovább pontosíthatja a webkereső relevanciáját.

Állítólag egy választási melléklettel is készül a Bluu, amiben szintén szerepet szánnak a Yammtól érkező twitteres adatoknak.

Mindezek a fejlemények azt mutatják, hogy idehaza is egyre nagyobb jelentősége van a twiteknek, a Twitter-közösségnek. Ha a keresők ezeket a mikrotartalmakat igen gyorsan és relevánsan tudják megmutatni az információt kereső internetezőknek, akkor a Twitter-közösség valódi konkurense lehet a hivalatos hírtartalmaknak vagy félhivatalos blogtartalmaknak.

A Twitter egyre mélyebben ágyazódik be a webes információáramlásba.

Mi következik ebből? Mindenkinek (magánszemélyeknek és cégeknek, szervezeteknek egyaránt) érdemes rendszeresen értékes tartalmakat publikálni a Twitteren, és részt venni másokat is érdeklő párbeszédekben.

Címkék: google keresők magyar mashup startup twitter turulcsirip bluu.hu yamm.hu szorcs.hu
2010.03.22. 12:19. írta: hírbehozó

Megérkezett a valós idejű információkeresés a Google.hu alá

A Google októberben jelentette be, hogy webkeresője találati listáiban a releváns twitek és facebookos tartalmak is megjelennek, kvázi valós időben. Mai hír, hogy immár a Google.hu, vagyis a kereső magyar verziója is tudja ezt a funkciót.

Nincs más dolgunk, mint a kereső beállításainál a "Frissítések" menüpontra kattintani és rákeresni egy adott forró topikra. Ebben a percben a XIII. kerületi lövöldözés például rendkívüli híradás, úgyhogy láthatunk is pár friss tartalmat az "Erste Bank"-ra keresve.

De működik a dolog olyan általánosabb témákra is, mint például a választás.

A Google a valós idejű keresésnél többek közt a twiteket, facebookos tartalmakat és blogbejegyzéseket pásztázza végig, és adja vissza találatként, szinte másodperc pontosan az eredményeket.

(FYI: nem először fordul elő, hogy jóval később kapják meg a bloggerek - köztük a Webisztán is - a sajtóanyagokat, információkat, mint ahogy egy-két magyar hírszájton a hír megjelenne. Nehéz lenne megmondani, hogy miért ez a kettős mérce. Ugyanakkor én sem azért írok blogot, hogy poros sajtóközleményeket tömködhessek egy webes felületre. És valószínűleg olvasóként sem lenne túl érdekes lejárt szavatosságú hírek miatt ellátogatni egy szakmai blogra. Ebből következően a jövőben kevesebbszer fogok foglalkozni például a Google Magyarországot érintő híreivel. Megértésüket köszönjük.)

Címkék: google keresők magyar real time
2010.03.19. 14:24. írta: hírbehozó

Már 4 bankot támogat a "magyar PayPal", az Abaqoos

Mai hír, hogy az Abaqoos magyar online fizetőrendszert immár nem csak az OTP, hanem az Erste, a CIB és a K&H ügyfelei is igénybe tudják venni. Mind a négy bank fiókhálózatában készpénzben is lehet az Abaqoos-számlára befizetni, függetlenül attól, hogy a befizető ügyfele-e az adott banknak. Az Abaqoos a mostani 4-en felül szeretné a közeljövőben az összes fontosabb magyarországi bankot bevonni a fizetési rendszerbe.

A használathoz egy Abaqoos vásárlási utalványt kell regisztrálni, majd kiválasztani, hogy melyik webszájton akarunk fizetni vele. A rendszer egyik fontos előnye, hogy a felhasználónak sehol nem kell megadniuk bankkártya- vagy személyes adataikat.

Technikailag úgy működik az egész, hogy a felhasználó regisztrál egy vásárlási utalványt és utána utal az Abaqoosba pénzt, a közleménybe pedig beírja a regisztrált vásárlási utalvány felhasználónevét. A rendszer automatikusan jóváírja a felhasználónév alapján a befizetett pénzt az Abaqoos vásárlási utalvány egyenlegén.

Az utalványt a felhasználók több részletben is el tudják költeni. Így ha valaki feltölti például 5000 forinttal az Abaqoos vásárlási utalvány fiókját, akkor többször is tud például a Netpincéren ételt rendelni.

A fizetési rendszert jelenleg ezeken a szájtokon lehet igénybe venni.

Címkék: magyar fizetés e commerce abaqoos
2010.03.18. 17:13. írta: hírbehozó

Nexus One vagy iPhone 3GS? Melyiket, honnan, mennyiért, miért?

Kész, eddig vártam, és a következő napokban döntésre fogok jutni. Az iPhone 3GS és a Nexus One merült fel, mint lehetséges kiszemelt prédák. Az elmúlt időszakban egy sok pro és kontrát olvastam, hallottam mindkét telefonról. Ám továbbra sem tudtam nyugodt szívvel eldönteni, hogy miért inkább az egyik, mint a másik.

A support hiánya dönt? Az Androidban lévő potenciál? Az OS frissülésének várható gyakorisága? A kiforrott felhasználói felület? Az alkalmazás-támogatottság mértéke, minősége? A kvázi nyitottság? A proci? A rendelkezésre-állási idő? Az ár? A fejlesztői közösség? A technológia megbízhatósága?

Szóval várom a javaslataitokat, tapasztalataitokat, érveléseiteket. Plusz ugyanennyire fontos lenne, hogy a lehető legjobb áron jussak hozzá a két telefon valamelyikéhez. Úgyhogy a hol venni, mennyiért venni is legalább annyira érdekel.

Minden vélemény és tipp érdekel.

Címkék: mobil iphone open thread nexus one
2010.03.17. 12:50. írta: hírbehozó

Twitter @Anywhere: megérkezett az üzleti modell

Az SXSW-n jelentette be a Twitter társalapítója, Ev Williams új dobásukat, az @Anywhere-t. Miről van szó? Néhány sornyi javascript kódot kell beszúrni az oldalba, és az adott szájt máris betwittereződik. Nagyon sok részletet még nem tudunk, de minden jel szerint a twitteres adatlapok is megjelennek és maga az autentikálás (belépés, regisztrálás), twitterezés és relevancia szerinti twitleválogatás is az adott, @Anywhere-rel támogatott webszájtokon történhet.

Gongolom alapvetően az lesz a különbség a Twitter jelenleg is elérhető api-jaihoz képest, hogy az @Anywhere implementálásával teljes mértékben megszűnik az implementáló szájt függősége a twitter.com-os url-ektől. Vagyis tökéletesen tud majd integrálódni a Twitter-funkcionalitás idegen szájtokba.

Azok a szájtok tehát, melyek fontosnak tartják, hogy olvasóikkal, látogatóikkal a Twitteren is minél élénkebb kommunikációt tartsanak fenn, mostantól ezt az egész kommunikációt saját online birtokukon, saját webszájtjaikon belül tarthatják.

A Twitter @Anywhere-t már most a Facebook Connect riválisának tartják. Egy fontos különbség ugyanakkor lehet a két megoldás között. Míg a Facebook Connect minden szájt számára ingyen és szabadon használható, addig a Twitter @Anywhere a sejtések szerint fizetős lesz. Pontosabban: bizonyára lesz egy fizetős verziója is.

A bejelentés szerint első körben olyan nagy szájtok fogják implementálni az @Anywhere-t, mint például az Amazon, a Yahoo, az eBay, a YouTube, a Bing, a New York Times vagy a Digg.

Nekem kicsit a tavalyi Twitter-üzletelések jutottak eszembe: ha emlékszünk még, októberben a Twitter megállapodást kötött a Google-lal és a Binggel is arról, hogy átadja a két keresőnek a friss twiteket, melyet a két kereső szépen integrál a találati listáiba.

Már akkor azt suttogták, hogy a Twitter olyan komoly bevételekre tett szert a két megállapodással, hogy nyereségessé vált tavaly a szolgáltatás. Ha a mostani @Anywhere is hasonlóan jó megállapodásokhoz vezet, akkor igazi üzletté válhat az a Twitter. Az a Twitter, melynek alapítói az indulásakor és az első években is büszkén vállalták, hogy nincs üzleti modellje a szolgáltatásnak, és csak a növekedésre fókuszálnak.

Szóval van rá esély, hogy az idő Ev Williamsék optimizmusát és bátorságát igazolja. Főleg ha a változó online fogyasztói magatartásokat is figyelembe vesszük.

Címkék: üzlet twitter @anywhere
2010.03.16. 20:00. írta: hírbehozó

A zsiráf felemelt egy magyar fontot...

Mindig is lenyűgözött a tipográfia, illetve maga a betűtípus-készítés is. Kicsit misztikus, ugyanakkor finom és funkcionális mesterségnek gondolom. Nemcsak szépet, de olvashatót is kell alkotni, ami ráadásul tetszőleges karakterkombinációban és méretben optimálisan néz ki. Az egyik legjobb példa erre talán a Kottke által tervezett Silkscreen, melyben mindezek a törekvések egyszerre érződnek. Nemrégiben volt hír, hogy egy magyar dizájner, Halmos Levente fontját választották a dél-afrikai foci vébé egyik helyszíne alapbetűtípusának. A váratlanul jött elismerésről beszélgettem Leventével...

HH: Amikor Facebookon olvastam, hogy a dél-afrikai vb egyik stadionjában a te betűtípusodat használják, egyből az jutott eszembe, hogy egyáltalán miért készít ma valaki ingyenes betűtípusokat... Puszta passzióból, vagy emögött volt valami konkrétabb - üzleti, marketing - szándék is?

HL: Gondolom, ez emberenként változó. 1995-ben készítettem az első betűtípusaimat, puszta kedvtelésből. Talán hihető, hogy akkor még nem lebegtek e-commerce célok a szemem előtt. :) Ahogy internet közelébe jutottam, bekerültem egy viszonylag kis community-be - talán egy falunyi ember közé - akiknek akkor szintén ez volt a hobbijuk. Közülük páran ma már "fontcsinálásból" élnek. Nekem soha nem voltak ilyen szándékaim, a tipográfia szakmáról felületes ismereteim voltak, egyszerűen csak fabrikáltam, rajzolgattam ami eszembe jutott. Nem éreztem korrektnek pénzt kérni ezért.

HH: Beszéljünk egy kicsit a konkrét fonttípusról, a Niobiumról. Mi volt az alapötlet? És milyen szoftvereket használtál a rajzoláshoz, teszteléshez?

HL: Ezt a betűtípust valamikor a 90-es évek vége felé készítettem. A célom egy szöveg megjelenítésére is alkamas készlet volt. Az ilyen betűtípusok ugyanannyi kreativitást igényelnek, mint egy látványosabb(nak tűnő), dekoratív darab, azonban jóval több szakmai tudást és aprólékos munkát igényelnek. Egy-egy ilyen készletet fejlesztői csoportok hosszadalmas munkával hoznak létre, ezekkel nyilván nem állt módomban versenyre kelni. A szerkesztést CorelDraw!-ban végeztem, aminek a vektoros szerkesztőjét nagyon kedvelem. Aztán a teljes karakterkészletet átraktam a Macromedia cég ősrégi Fontographer 4.1-esébe. Mivel Corelre a munkámhoz amúgy is szükségem volt, gyakorlatilag a Fontographer volt az egyetlen beruházásom. Mondhatjuk tehát, hogy a fontkészítés hobbinak is olcsó. A karaktereket szétválasztottam, megpróbáltam legjobb tudásom szerint beállítani a spacing és kerning értékeket, legeneráltam a fontot, aztán Corellel és Photoshop-pal teszteltem. Ahol nem tetszett, igazítottam rajta. Amikor úgy tűnt, hogy orbitális hibákat már nem tartalmaz, tömörítettem és útjára engedtem a weben.


A magyar zsiráf Afrkában

HH: Szóval kikerült az ingyenes fontkészlet a webre. Aztán mi volt a sorsa? Hogyan jutott el a dél-afrikai vb-re?

HL: Ahogy egyre több ingyenes betűtípus került fel a webre, megjelentek az ezeket gyűjtögető site-ok is, és hamarosan persze ezek is szaporodni kezdtek. Mivel ez egy nagyon régi ingyenes font, sok helyen rá lehet bukkanni. Pusztán kíváncsiságból, minden betűkészlethez mellékeltem egy szöveges fájlt, miszerint "kereskedelmi" felhasználás esetén írjanak nekem. Annak ellenére, hogy már hosszú évek óta nem foglalkozom a dologgal, még mindig 4-5 levelet kapok ez ügyben hetente. Kaliforniai fodrászszalontól (ők kalocsai mintákat szerettek volna használni), tűzhelytisztító folyadékot gyártó cégen át a legkülönbözőbb vállalkozást és személyes projektet vivő emberek kérdezik a feltételeket. Jó tudni, hogy ilyen sokan vesznek fáradságot ilyesmire. A szóbanforgó stadiont kivitelező cégtől is kaptam egy ilyen levelet. Nagyon tetszett nekik a font, a karaktere illik a "zsiráf stadionhoz", és használni szeretnék. Természetesen mint mindig, most is beleegyeztem.

Címkék: dizájn magyar font webdizájn niobium
2010.03.11. 22:01. írta: hírbehozó

Mit tudtam meg a Web 2.0 Symposiumon?

Blogok. Azt, hogy a Blog.hu-nak nem feladata a pénztermelés, vagy csak áttételesen, az Index miatt. Szóval a Blog.hu továbbra is egy növekedésorientált startup, üzleti modell nélkül - következtettem, amint Blumit és Uj Pétert hallgattam arról beszélni, hogy a Twitter vagy a Tumblr jó dolog, és van hatása a blogokra, de nem úgy, hanem máshogyan. Illetve volt valami olyasmi téma is, hogy a blogok gyorsabbak a hírversenyben, mint a hírszájtok. Viszont az újságírók számonkérhetők, és ez adja létjogosultságukat blogosodó világunkban. (Azt pontosan nem értettem, hogy a blogok/bloggerek miért ne lennének számonkérhetőek.)

Pornó. Azt is megtudtam, hogy Kovi nagyon nem szereti a torrentezést. És nem érti, hogy miért nem fognak mindenkit perbe, aki fájlcserél. Azt hiszem, arról is szó volt, hogy az online pornóipar már régen nem akkora biznisz, mint egykor. Hígul a piac. És sok a tartalomlopás. De lehet, hogy erre rosszul emlékszem.

Mobil. Sajnos az egyetlen, szerintem valóban érdekesnek ígérkező előadásról jól lemaradtam. Akik ott voltak, azt mondták, joggal sajnálkozom, tényleg jó előadás volt. Úgyhogy Körmendy Domonkost és Kubatov Márkot ezúton is kérjük, hogy foglalják nekünk össze az elhangzottakat.

Izé. Viszont hallgattam Doranskyt ahogyan az SMO-ról beszél. Azt hiszem, az volt a lényeg, hogy a Facebook és az iWiW nagyon fontos platformok, amiken keresztül el lehet érni sok embert. Volt pár jó megállapítás is. Például, amikor arról beszélt, hogy a közösségépítő szájtokról érkező forgalom nem egyenletes, hanem inkább egy "fogas" grafikonra hasonlít. És hogy ezt el kell fogadni.

Startup verseny. A startupok versenyének számomra az volt a tanulsága, hogy a zsűri nagyon nem szereti a kockázatot. Viszont a webes startupok mindegyikében jókora kockázat van, úgyhogy ebből a dilemmából nem sikerült kikavarodni. Érdekes volt, hogy a zsűri egyetlen online piaci példát vagy ellenpéldát sem hozott fel, amikor a startupokról mondott véleményt. Sőt, egyszer-egyszer elhangzott az is, hogy a zsűri egyik-másik tagja nem tudja, hogy az adott startup/megoldás/ötlet egyáltalán létezik-e már a világon, vagy hogy a piac nagy szereplői törekednek-e hasonló megoldások bevezetésére. Szóval inkább úgy álltak a startupokhoz, mint bármilyen más induló üzleti vállalkozáshoz. Kár, hogy éjjelnappalik nem nevezhettek...

Talán Simó Györgynek voltak a legjobb meglátásai. Nem csak az üzleti megtérülést kérte számon a startupok képviselőin, de azt is, hogy hogyan lesznek ezek az induló vállalkozások sikeresek a közösségi szolgáltatások uralta weben.

A végére maradt egy comingout is. Straub Elek és Simó György - azt hiszem - először vállalták nyilvánosan, hogy ők állnak a Doransky-féle Peer mögött. (Nem a fodrászatról, hanem a tanácsadó cégről van természetesen szó.)

Sőt, egy bejelentést is sikerült elcsípni: a Csajok és Pasik című iwiwes alkalmazás felnő, és hamarosan saját domainen, önálló szolgáltatásként is megpróbálja kamatoztatni az iWiW-en elért sikereit.

Amúgy a startupversenyt a PocketGuide nyerte. Második a gépelő.hu Otthonról.hu, harmadik pedig egy iwiwes alkalmazás, a Jószaki. Én meg gondolatban a Moly.hu-nak adtam a különdíjamat. Aztán irány a ruhatár.

Címkék: magyar konferenciák web2symposium startup
2010.03.11. 11:00. írta: hírbehozó

Kik, mik voltak az elsők a magyar weben? [frissítve]

Olvasom a nagy elsőkről szóló összefoglalót a Tech Readersen. Az első emailt 1971-ben küldték, az első domaint (symbolics.com) '85-ben jegyezték be, az első mobil, amin netezni lehetett, a Nokia 9000 Communicator volt.

Minden idők első webszájtja persze a CERN-é (info.cern.ch). Az első blog 1994-es, az első áru, amit eladtak az eBayen, egy működésképtelen laser pointer volt. Az első Wikipedia-szócikket az alapító írta ("Hello, World!"). A legeslegelső YouTube-videó pedig ez volt.

Érdekes adatok. Gondoltam, tehetnénk egy próbát, és összeszedhetnénk pár magyar webes elsőzőt is. Melyik volt az első .hu domain? Az első magyar nyelvű weboldal? Az első magyar blog? Az első magyar képfeltöltés vagy videó? Az első hazai online vásárlás? Online tranzakcióra képes magyarországi bankszájt? Első netképes mobil, amit nálunk is lehetett kapni? 

Nem tudom, hogy lehetséges-e egyáltalán ilyen, vagy ehhez hasonló historikus adatokat összeszedni. De ha valakinek van tudomása nagy magyar webes elsőkről, ne hallgassa el!

[19:06] Eddig ezeket sikerült kideríteni: 

  • Az első magyar blog: Technocol.hu (2000)
  • Az első magyar domainregisztráció: Sztaki.hu (1991.10.07.)
  • Az első magyar honlap: bme.hu (1993)
  • Az első magyar kereső: Heuréka (1997)
  • Első magyar Wikipedia-oldal (2003. 07. 09.)
Címkék: stat internet magyar történelem
2010.03.09. 14:09. írta: hírbehozó

Az Apple kidobta az App Store-ból a hotspotkereső alkalmazásokat

Ne menjünk el szó nélkül a tegnapi hír mellett, miszerint az Apple kidobta az AppStore-ból a wifi-detektálást tartalmazó alkalmazásokat. Korábban beengedték ezeket az appokat, de most valamiért úgy döntöttek, hogy inkább mégsem szabad wifi-detektálással operáló alkalmazást használni iPhone-on.

Szóval tegnap megoszottam ezt a hírt a Buzzon, és ki is alakult egy thread erről az egész Apple-témáról. A vélemények nagyjából egybehangzóak: egyre kiszámíthatatlanabb iPhone-ra fejleszteni és iPhone-t használni.

Az egyik károsult, a WiFi-Where írt egy postot a történetről. Kiderült, hogy az Apple minden olyan alkalmazást kirúgott az App Store-ból, mely aktív wifi-keresést foglal magában. Ugyanakkor azok az appok bent maradhattak, melyek hotspot adatbázist használva, a felhasználó GPS adatai alapján mondják meg, hogy hol van a közelben hotspot.

Az Apple egyelőre nem kommentálta a lépést. Csupán az érintett alkalmazások fejlesztői kaptak egy körülményes magyarázatot: 

There are no published APIs that provide the ability to manipulate the wireless connection or the show level of information regarding the wireless connection as demonstrated in the application....

Igazából majdnem mindegy is, hogy mi a hivatalos indoklás. Önmagában az a tény, hogy ezeket az alkalmazásokat a kezdetektől fogva kiengedték az App Store-ba, aztán most hirtelen mégsem engedélyezik őket, azt mutatja, hogy iPhone-ra fejleszteni valóban rizikós vállalkozás.

Egyesek szerint a mostani lépés csak a kezdet. És az Apple a jövőben egyre szigorúbb szabályokkal próbálja úgy alakítani az App Store kínálatát, hogy saját üzleti érdekei és irányelvei érvényesüljenek. Ez viszont sok fejlesztőt el is kedvetleníthet. Sőt, az Android felé fordíthat...

Címkék: dev mobil apple iphone app store
2010.03.05. 16:55. írta: hírbehozó

A Sanoma tovább erősít az iPhone-vonalon

Múltkor már keseregtem egy sort azon, hogy idehaza az online médiavállalatoknál nem helyeznek elég hangsúlyt az okostelefon bizniszre. Számomra kicsit meglepő is volt, hogy a Sanoma jelentkezett elsőként iPhone-alkalmazással a magyar online médiapiacon.

Hogy mennyire nem egyszeri fellángolás volt ez náluk, jól mutatja, hogy a nemrégiben megvásárolt Olcsóbbat.hu árösszehasonlító szájtjukhoz is készítettek egy iPhone-appot.

Az alkalmazás szerda óta érhető el az App Store-ból, és pár óra alatt a legnépszerűbb ingyenes alkalmazás lett a magyar iPhone-felhasználók körében.

Nem is csoda. Január elején írtam az okostelefon-használat vásárlási szokásokra gyakorolt hatásáról. Ha ezt a tendenciát veszem alapul, akkor az Olcsóbbat.hu iPhone-appjának jó esélye van arra, hogy idehaza elsőként nyújtsa azt az élményt a vásárlónak, hogy mikor bemegy egy boltba és kinéz magának egy árut, az alkalmazásban megnézheti, hogy amúgy máshol meg tudja-e kapni ugyanazt a terméket olcsóbban.

Az egész iPhone-téma kapcsán meg is kerestem a Sanomát, és az azt firtató kérdésemre, hogy miért tartják fontosnak ezt a platformot, a következő választ kaptam: "úgy látjuk, hogy az iPhone felhasználók olyan fiatalos, innovatív csoport, amely sok hasonlóságot mutat az online termékeinket használó csoportokkal. Így az iPhone tartalom publikálása számunkra egy új és szükséges média-kiterjesztés. Az iPhone-on keresztüli tartalomfogyasztás olyan jelenség, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni." 

Azt is megkérdeztem tőlük, hogy ha már iPhone, akkor Android miért nem. A Sanoma erre azt mondta, hogy látják az Android platform erősödését, és a közeljövőben több terméküket szeretnék bejelenteni Androidra is.

Címkék: mobil vásárlás magyar sanoma iphone kereskedelem android árösszehasonlító olcsóbbat.hu
2010.03.05. 12:23. írta: hírbehozó

Íme, a kedvenc mobilalkalmazásaitok...

Úgy alakult, hogy kaptunk 3 jegyet az áprilisi iPhone vs Android konferenciára, és ennek kapcsán kérdeztük tőletek a facebookos Webisztán-csoportban, hogy mi a kedvenc alkalmazásotok.

Szép számmal érkeztek válaszok. A legtöbben a dallamfelismerő Shazamot írtátok be kedvencnek. Szintén nagyon népszerű a Fring és a Google Maps mobilverziója. Aztán megint egy zenével kapcsolatos app, a SoundHound következik. Több felhasználó kedvence az Evernote, a Stanza, a SlideScreen és a Skype mobilverziója is.

A legnépszerűbb Twitter-kliens a Tweetie. De a következő alkalmazásokat is érdemes kipróbálni az olvasók szerint: VoiceBand, Photoshop Mobile, OperaMini, Surfacer, ConnectBot, Star Walk, Echofon, Radiant, Maemo (Nokia), VLC Remote, eBuddy, LastFM Mobile, Advanced Task Killer, Gmote, Dropbox iPhone, Knocking Live, LogMeIn Ignition, Drop7, Mobisle Notes, Sleep Cycle, PocketGod, NewsRob, Layar, Lego Photo, RingDroid, stb stb...

Végül, de nem utolsó sorban a 3 nyertes: Rátky Gábor, Schmidt Gergely és Keresztes Ákos. Gratulálunk! És találkozunk - remélhetőleg a többiekkel is - a konferencián...

Címkék: mobil játék iphone android app
2010.03.04. 20:21. írta: hírbehozó

Elegáns interfész emberekkel, dolgokkal, helyekkel és idővel

Egy kiváló felhasználói felület-megoldást láthatunk az alábbi demovideón. Elsősorban tableteknél, nagyobb kijelzős okostelefonoknál lehet hasznos a PTPT.

Mondjuk kissé nehézkes lenne 5-6 emberrel egyszerre kommunikálni ezen az interfészen, de biztosan vannak olyan munkafolyamatok, kommunikációs helyzetek, amikor ez a felület/szemlélet nyújtja a helyes és hasznos megoldást. Bétatesztre itt lehet jelentkezni.

A tippért köszönet Kobaljovnak.

Címkék: interfész ptpt
2010.03.04. 16:13. írta: hírbehozó

Melyek a legjobb alkalmazások okostelefonra?

Kaptunk pár jegyet az áprilisi iPhone vs Android konferenciára. Tegnap már meghirdettem egy játékot a facebookos Webisztán-csoportban. A tagoknak a kedvenc alkalmazásukat kell megírniuk a csoport falára, hogy részt vegyenek a sorsoláson. És mivel úgy tűnik, hogy sokan érdeklődnek a téma iránt, legyen úgy, hogy mind a 3 jegyet ott fogjuk kisorsolni.

Ha szeretnél játszani, akkor nincs más dolgod, mint csatlakozni a Webisztán-csoporthoz, és kiírni a Wall-ra, hogy szerinted melyik a legjobb alkalmazás mobiltelefonra. iPhone, Android vagy egyéb platform is játszik. Úgyhogy hajrá! Szerdán sorsolunk.

Címkék: játék konferenciák iphone android
2010.03.01. 19:01. írta: hírbehozó

Chat Roulette: a közösségi web, egy moszkvai tini szemével

A Chat Roulette akkor vált közismertté, amikor előbb a New York Magazine írt a jelenségről, majd nem sokkal később a New York Times fedte fel a random videochat szájt fejlesztőjének kilétét (egy 17 éves moszkvai srácról van szó). És ugye amiről a New York Times ír, az hír lesz. Így történt ez ebben az esetben is: pár nap alatt a fél blogoszféra elkezdett a Char Roulette-tel foglalkozni, és a szájt látogatottsága pár nap alatt az egekbe emelkedett. Így jutott be végül a magyar hírfolyamba is a történet. 

Nemrégiben Casey Neistat ült neki a csetrulettnek, és végzett egy kisebb kutatást. Nézzük a videót: 

A riportból kiderül, hogy a Chat Roulette-et elsősorban olyan fiatal srácok használják, akik csajozni szeretnének. Nem olyan meglepő ez az eredmény, hiszen maga a szolgáltatás felfogásban talán az élő webcam+chat szexszájtokhoz áll a legközelebb. És ha még ideveszem, hogy a szájtot állítólag egy orosz tinédzser készítette, akkor nem is lepődhetünk meg ezen.

A nyugati világban az utóbbi években a webkultúra a szép és okos megoldásokat tekintette mintapéldának. Ma egy jó közösségi szájt nem csak népszerű, de finom a dizájnja, szofisztikáltak a privacy-beállítási lehetőségek, személyre szabható, és valamilyen szintű tartalomajánló-rendszert is magában foglal. Mindneki megtalálja benne a helyét, az ízlésének valót, a szerethetőt.

A Chat Roulette viszont mindennek a megvalósult antitézise. Kicsit utazás a múltba, a web piszkos, sötét és kaotikus hőskorába. A tinik uralta pimasz virtuális vadnyugatra.

Ha ez a szájt egy amerikai vagy európai startup lenne, akkor nemcsak a privacy-szabályok és a moderálás lenne sokkal rigorzusabb, de már régen lenne az egész alatt egy olyan profilrendszer, mely segíti a felhasználókat abban, hogy egyrészt elkerüljék az obszcén tartalmakat, másrészt könnyebben rátaláljanak az érdeklődésüknek jobban megfelelő felhasználókra.

Ha a Skype-nak jutott volna eszébe, hogy társkeresőt, beszélgetőpartner-keresőt fejlesszen a szolgáltatásába, biztosan ilyen lenne. Csakhát épp a kényes tartalmak nehézkes kiszűrése a gátja sokszor annak, hogy meglépjenek ilyen fejlesztéseket a nagy cégek. Nem akarnak pert a nyakukba. Hát még rossz pr-t.

A tizenéves fejlesztőknek viszont nincsenek ilyen skrupulusaik. Mint nemrégiben kiderült, egyes amerikai iskoláknak sincs. Úgyhogy nincs mit csodálkoznunk a csajok után webkamerával kajtató tini srácok és a kamera előtt önkielégítő perverzek népszerűségén sem.

Ezzel együtt, vagy ennek ellenére, mind a videótartalmak, mint a közösségiség az egyik legfontosabb részét képezik a webnek. Csak épp ahhoz vagyunk szokva, hogy a vállalható, korrekt tartalmakat teszik elénk.

Címkék: chat privacy filozomatika chat roulette
2010.03.01. 08:14. írta: hírbehozó