Ha már így belemelegedtünk a statisztikákba, ma küldték el a Gemius és az IAB közösen készített felmérését a közép-kelet-európai online piacok 2009-es helyzetéről. Ebből most csak a magyar résszel foglalkozunk.

Ezek voltak a legnépszerűbb webszájtok Magyarországon tavaly:

A dokumentum szerint az nem meglepő, hogy a Google a magyar piacot is dominálja. Az már sokkal inkább magyar jelenség, hogy egy helyi közösségi szájt (az iWiW) a második helyezett, ráadásul elég jó elérési átlaggal (71%) és oldalletöltési számokkal. Legalább ilyen meglepő régiós összehasonlításban a Startlap kiemelkedő sikere, főként a magyar netezők elérése terén.

A táblázatból jól leolvasható az is, hogy a videótartalmak területén is a Google, vagyis a YouTube a mindent vivő szolgáltatás a magyarok körében. A hírportálok közül viszont csak az Origo képviselteti magát a top 10-ben. A CEMP szájtjai közül pedig csak a Blog.hu tudott fellépni az élmezőnybe. Ez azt jelenti, hogy a Blog.hu ma már több magyar netezőt ér el, mint az Index.

Az összefoglaló szerint az "Index.hu az év elején mindössze 35 százalékos elérésre volt képes, amivel nem sikerült bekerülnie a top 10 magyar szájt közé." Ugyanakkor, mint a következő táblázatból is ki fog derülni, az Indexen több időt töltenek az olvasók, mint a konkurens Origo oldalain. Azzal együtt is, hogy az Index elérése 10 százalékkal rosszabb, mint az Origóé.

A doksi szerint ugyanakkor "a tavalyi évhez képest mindössze egy helyi piaci szereplő, az Index.hu tudta mérhetően növelni népszerűségét. A többi portál vesztett az eléréséből, közülük a legnagyobb vesztes az MSN, mely az átlagnál is nagyobb ütemben veszít népszerűségéből." (Persze már csak az a kérdés, hogy akkor vajon tavaly mennyi lehetett az Index elérése, ha a mostanival sincsenek a top 10-ben.)

A közösségi szájtok piacán nincsenek nagy izgalmak egyelőre. A Gemius 2009-es adatai szerint így fest az ábra: 

Jól látható, hogy a Facebook egyelőre nem tudott bekerülni a top 5-be Magyarországon. Várhatóan ugyanakkor ez idén, azaz 2010-ben változni fog. A Gemius szerint "az egyik legjelentősebb vonása a magyar online közösségépítésnek, hogy az olyan globális brandek, mint a hi5, a MySpace vagy a Facebook nem tudják legyőzni a helyi szereplőket. A külföldiek közül a legnépszerűbb a hi5, mely mindössze az ötödik helyezett a maga 18 százalékos elérésével. Különös módon a MySpace és a Facebook még kevésbé népszerűek - ők a hatodik és a nyolcadik helyre szorulnak, mindketten átlagosan kevesebb, mint 10 százalékos eléréssel."

Mondom, a helyzet folyamatosan változik. aki idén nem lép előre, nem erősödik, nem nyit új irányokba, nem kísérletezik, az hamar a leszakadók között találhatja magát.

A teljes dokumentum regisztrációt követően innen tölthető le.

Full Disclosure: A szerző annak a Virgo Systemsnek a tanácsadója, mely többek közt az Origo Zrt. tulajdonában lévő iWiW-et is üzemelteti, fejleszti, valamint az iWiW mellett a Facebookra is fejleszt kisalkalmazásokat.

Címkék: média google iwiw index stat origo blog.hu magyar myvip piac facebook startlap

A Szörcs.hu ma publikálta első statisztikáit. Az adatok a magyar web januári állapotát tükrözik. Eszerint 720 ezer új hír és 210 ezer új blogbejegyzés publikálódott a hazai weben egy hónap leforgása alatt. Szóval körülbelül egymillió szöveges tartalom jön össze 30 nap alatt. Ami azért nem rossz teljesítmény. Ha a fórumokat, egyéb szájtok frissülő tartalmait is idevesszük, akkor kb. 2 millió új szöveges tartalom jöhet létre havonta a magyar weben.

Az online hírek nagyobb része ugyanakkor hírügynökségi jelentések és egyéb anyagok újraközlései. A Szörcs.hu statisztkái szerint egy átlagos hírügynökségi anyagot 31 alkalommal publikálnak újra a különböző hírszájtok.

Ha ezeket az újrapublikált tartalmakat nem számítjuk, akkor a hírportálokon összesen kb. 280 ezer cikk születik egy hónap alatt. Vagyis mindössze 70 ezerrel több eredeti cikk jelenik meg a magyar weben egy hónap alatt, mint blogbejegyzés.

Legnépszerűbb témák az új tartalmakban (a keletkezett tartalmak száma szerint):

1. Haiti (411 ezer)
2. Bkv (405 ezer)
3. Avatar (280 ezer)
4. Vagyonadó (165 ezer)
5. iPad, Apple Tablet (105 ezer)
6. Sherlock (88 ezer)
7. Kiss koncert (81 ezer)
8. PPO (60 ezer)
9. Vidám park (45 ezer)
10. Szmog (19 ezer)

Címkék: stat magyar szörcs

Mint az elmúlt napokban kiszivárgott, a Google ismét megpróbálkozik a social network iránnyal. Valószínűleg ez is témája lesz a mai, magyar idő szerint este 7-kor kezdődő élő sajtóeseményüknek. Ha egy kis szerencsénk van, már most bejelentik, hogy újabb országokba is szállítanak Nexus One-t. (Ezt ugye az év első hónapjaira ígérték.)

A Webisztán követi az eseményt, úgyhogy este 7-kor itt találkozunk.

Címkék: google beharangozó

Blogajánló. Az új hvg.hu címlapon "Napi merítés" névre hallgat a blogajánló felület, ahova a szerkesztők magyar nyelvű blogbejegyzéseket ajánlgatnak ki. A megoldás azért érdekes, mert bármelyik magyar blog kikerülhet ide, és röviden össze is foglalják az ajánlott postok lényegét. Blogpostokat maguk a netezők is tudnak ajánlani.

És hát a szájt szellemiségéből kiindulva azt hiszem joggal bízhatunk abban, hogy itt a minőségibb blogpost-ajánlgatás lesz az uralkodó, és nem a PI-hajhászás. Szóval talán ezzel a "Napi merítés"-sel lesz egy olyan hely is a magyar online médiában, ahova eséllyel tudnak kikerülni az érdekes és értelmes blogtartalmak. Ahol nem a mindennapi mocsokkal (sic!) kell versengeni.

(Egyébként külön aloldalt is kapott a Napi merítés. Íme.)

Twitajánló. Érdekes törekvés, hogy nem csak postokat, hanem twiteket is ajánlanak a szerkesztők. Egyelőre csak cikkoldalakon látható a doboz, de gondolom, ha valami érdekesebb téma kezd el pörögni a Twitter magyar felhasználói között, akkor a címlapra is ki fogják majd ajánlani az adott témában keletkező magyar twiteket.

Kommentezés Facebook-azonosítóval. Jó irány, hogy a kommentezés immár facebookos azonosítóval is működik. Egyrészt nem kell külön regisztrálgatni, másrészt pedig a valós névvel beírt kommentek azért valószínűleg higgadtabb párbeszédeket fognak eredményezni.

Az angolszász online médiában eddig talán csak a Gawker Media volt képes normális mederben tartani a kommentezést. Lásd még az irányelveiket: "Tips for auditioning to become a commenter: First, leaving multiple high quality comments on different threads (...) increases your chances of having your comments - and therefore your username - approved."

Szerintem ez az a három dolog, amiben a megújult hvg.hu már most irányt tud mutatni a magyar online médiának.

Plusz végre van egy olyan magyar hírszájt, mely egy használható megosztás funkciót tett az oldalaiba: adott cikkeket Facebookon, iWiW-en, Twitteren, Google Readerben és Tumblren is megoszthatjuk. (Tényleg, miért olyan nehéz ezt megugrani a többieknek?)

A dizájn szerintem oké. Nyilván erős az áthallás bizonyos megoldásokban az Indexszel, de figyelembe véve, hogy a két szájtnak ugyanazok kezdetektől fogva az alapszínei, nagyon markáns különbségre nem is számíthattunk.

Én talán csak egy erősebb vezércikk-megjelenítést hiányolok (két hasábos, hatalmas betűmérettel a címben). Plusz kevesebb cikket ajánlanék a first view-ban, viszont gyorsabban cserélgetném azokat.

Ami még jó ötletnek tűnik: a "Top témák" almenüben való megjelenítése. És szép a Nagyítás új, címlapos megjelenítése is.

Szóval ez egy friss és jó irány. Meglátjuk, lesz-e erő és elszántság tovább menni ezen az úton.

Címkék: média blogok magyar facebook blogajánló twitter redizájn hvg.hu facebook connect

Lassan mindenkinek frissül a Facebook accountja, és láthatóvá válik pár kisebb módosítás a felületen. Az egyik fontos változás, hogy a bejelölések, az üzenetek és az értesítések felkerültek az egyik legfontosabb helyre, a logó mellé. Igaz csak ikonként, viszont ha valamelyik menüpont alá új tartalom érkezik, akkor feltűnően piros lesz. Szóval extra kiemelt helyre került mindhárom aloldal.

A második legfontosabb változás, hogy a bal hasábba felkúsztak az éppen online tartózkodó ismerősök. Ennek a módosításnak vélthetően az az előzménye, hogy a facebookerek eddig nem használták intenzíven a cset funkciót. Úgyhogy a mostani felületátalakítással egy kicsit még jobban a felhasználók szeme elé tolták ezt a fícsört.

A középső hasábban is ledolgoztak egy korábbi bénázást: a felhasználók nem értették a megkülönböztetést News Feed és Live Feed között, és valószínűleg nem is használták elég gyakran. A mostani verzióban új nevet kapott a kiemelős és a friss hírfolyam: "Top News", "Most Recent". Szóval a gombok nevei az új verzióban sokkal egyértelműbben utalnak arra, hogy milyen tartalmakat is fogunk látni, ha rájuk kattintunk.

A negyedik fontos változás pedig az, hogy a középső hasáb fölé került a keresőmező. Vagyis a Facebook kiemelten fontosnak tartja, hogy a felhasználók ne csak nézelődjenek, hanem keressenek is a tartalmakban. Meg ugye amióta a Bing találati listája is benne van a Facebook találati listájában, gondolom a Microsoft is egyre jobban tolta őket ebbe az irányba.

A mostani változások nem radikálisak, inkább finomaknak és átgondoltaknak mondhatók. Mind a négy változtatás azt eredményezi, hogy first view-ban, vagyis az első képernyőn több információt kapunk, mint korábban. Ez pedig a netbookok korszakában fontos és indokolt változtatás.

A tartalommegosztás erőltetéséről visszakerült tehát a hangsúly a barátkozásra, az ismerősközi kommunikációra. A kilépés gombot jól el is dugták, hogy sose jusson eszünkbe abbahagyni...

Címkék: dizájn facebook revamp

Még nem késő nevezni az idei Barcampre. Elsősorban olyan startupok vezetőinek jelentkezését várják, akik hisznek saját webes fejlesztésükben, ötleteikben, és úgy érzik, hogy (leendő) termékük valóban sikeres tud lenni a következő években. A startup tagjainak önéletrajzával és valamiféle üzleti tervvel (jövőképpel) lehet nevezni. Fontos, hogy a nevezési határidő február 15-e. (Akit érdekel, érint a dolog, olvassa el a konferencia honlapján a részleteket.)

Úgy tudom, hogy van már pár jelentkező. De nyilván az az ideális eset, ha minden olyan magyar startup megméretteti magát, amelyik hisz saját magában, és szeretne anyagi támogatáshoz jutni tervei megvalósításához.

A nyereményeken túl talán a legnagyobb haszna az ilyen versenyeknek, hogy ráirányítja a figyelmet a magyar webes induló vállalkozásokra. És ebben a Webisztán mindig is segítette a hazai startupokat. Ezúttal sem lesz máshogy.

A konferencián amúgy lesznek hagyományosabb műsorszámok is (előadások és kerekasztalbeszélgetések). A program még alakul. De a lényeget a Web 2.0 Symposium esetében is abban látom, hogy a startupok képviselői találkozhatnak a magyar online szakma képviselőivel.

Szóval nevezzetek, induljatok, szóljatok ismerősötöknek, aki valamilyen webes vállalkozásba kezdett, hogy bízzon az ötletében és a jövőben, és próbáljon szerencsét ezen a konferencián is. Soha nem lehet tudni...

Címkék: magyar konferenciák web2symposium startup beharangozó felhívás

Decemberben, a koppenhágai klímacsúcson mutatták be a fenti, Koppenhágai Kerék névre keresztelt koncepciót. Mint a videóból kiderül, a bicikli két dolog miatt is figyelemre méltó. Az egyik maga a hibrid tulajdonság. Vagyis a hajtásból és fékezésből származó energiát képes eltárolni a hátsó kerékbe épített eszköz, és visszaadni valamennyit ebből az energiából a biciklinek. Vagyis könnyebb hajtani, mint egy normál bicajt.

A Koppenhágai Kerék persze nem csak arra jó, hogy kisebb energiabefektetéssel tudunk elkerekezni vele A-ból B-be. A kerékpárhoz jár egy iPhone-alkalmazás is, mely nem csak a leadott kalória mennyiségét mutatja, de az aktuális, helyi légszennyezettségi adatokat, a zajártalom mértékét is nyomon követhetjük, amerre csak járunk.

Az alkalmazás használói anonim módon megoszthatják a közösséggel adataikat, így arra is van mód, hogy segítségével ne csak a legrövidebb, de a legegészségesebb útvonalat is ki tudjuk választani.

Megkerestem a projekt gazdáit pár kérdéssel. A leginkább arra voltam persze kíváncsi, hogy mikor és mennyiért lehet majd kapni a Koppenhágai Kereket. Azt a választ kaptam, hogy a prototípus tesztelése mostanában zárul le, és kereskedelmi forgalomba valamikor az év folyamán kerülhet. Az ára pedig körülbelül 500 dollár, azaz 100 ezer forint lesz.

Az iPhone-alkalmazás a bicikli lelkét fogja adni. Egyrészt a telefonon tudjuk majd be- és kikapcsolni a hibrid üzemmódot. (A Kerék hibrid módban - az uniós direktívákat követve - maximum 25 km/órás sebességet fog engedni.) Másrészt a kormányra erősített telefon valós időben mutatja nekünk személyes statisztikáinkat, a már említett környezeti adatokat.

Harmadrészt az iPhone app segítségével azt is megtudhatjuk, hogy ismerőseink közül ki kerekezik épp a környéken. Negyedrészt pedig anonim módon megoszthatjuk saját statisztikáinkat a közösséggel, úgyhogy átfogó képet kaphat mindenki arról, hogy egy adott városban milyenek a feltételei a biciklizésnek.

És a végére még egy érdekesség: azt hallottam, hogy lesz rajta lopásgátló funkció. Nem csak a kereket lehet zárni a telefon segítségével, de arról is azonnal értesítést kaphatunk telefonunkra, ha a lelakatolt biciklinket valaki megmozdítja. Innen már csak egy lépés a vázba épített gps nyomkövető.

Az alkalmazás amúgy minden városra, így Budapestre is működni fog. És jó esély van rá, hogy a forgalomba kerülés idején hozzánk is eljut majd a bicikliből néhány darab.

A Koppenhágai Kereket már két hagyományosan biciklis város (Koppenhága és Toronto) polgármestere is tesztelte...

Címkék: sport iphone bicikli városi app biciklizés

Az utóbbi órákban jó néhány twitterező jelezte, hogy a Twittertől azt az utasítást kapták, hogy változtassák meg a jelszavukat. A hírek szerint phising támadás miatt figyelmeztette emailben a szolgáltató egyes felhasználóit. Hivatalosan még nem kommentálta a Twitter a történteket.

Címkék: biztonság phising twitter

Japán befektetőktől (Softbank) érkezett a 75 millió dollár. Az élő streameléssel foglalkozó webes szolgáltatás feltehetően a mostani befektetést az USÁ-n kívüli piacokon való terjeszkedésre fogja elsősorban használni.

A Softbank korábban olyan cégekbe invesztált, mint például az Alibaba.com (a világ legnagyobb B2B e-commerce platformja). Valamint ők a Yahoo Japan legnagyobb részvényesei. A mostani befektetéssel a Softbank lesz a Ustream legnagyobb részvényese is.

A Ustream.tv fejlesztői csapata magyar, és székhelyük Budapesten található. A fenti bejelentés fényében az is érthető, hogy miért hirdettek meg egy sor fejlesztői és egyéb állást az elmúlt időszakban Magyarországon.

A mostani befektetés (mértéke) szerintem részben legalább annak az előszele, hogy változások előtt áll a szórakoztatóipar, főként annak online ága. És ez Ázsiára valószínűleg még igazabb, mint a nyugati világra. A befektetők pedig valószínűleg nem akarnak lemaradni egy következő, YouTube-szintű online sikersztoriról.

Címkék: üzlet befektetés ustream

Egy bő hónapja, amikor a hazai Vodafone-ügy utórezgéseiről írtam, már említettem egy amerikai ellenpéldát arra, hogy hogyan is kommunikának normál esetben egymással például a mobilszolgáltatók, és hogy miért béna érv etikai magatartásra hivatkozni ott, ahol valójában a konkurensről kéne kommunikálni egy cégnek.

A példa akkor a Verizon kampányfilmje volt, mely arra öszpontosított, hogy az ő 3G-lefedettségük az Egyesült Államokban ötször olyan jó, mint a konkurens AT&T-é. Emlékeztetőül: 

Egy dolog persze, hogy hogyan és mit kommunikál a konkurenséről egy cég. És megint egy másik dolog, hogy hogyan és miket kommunikál a fogyasztók felé...

Gondolhatjuk a fenti videó megnézése után azt, hogy a Verizon kúl cég, az AT&T, vagyis az amerikai mobilszolgáltatói piac behemótja képtelen kommunikálni - nem csak a konkurenséről - de úgy általában a közösségi médiában is.

Épp úgy, ahogy a magyar cégek. És itt nem csak a Vodafone Hungary-t lehet említeni. Nemrégiben egy nagy magyar ügynökség nyitotta meg Facebookon a rajongói oldalát. Az egyik postjukhoz írtam valami gyámoltalan csipkelődést, mire a reakció az volt, hogy törölték a kommentet, sőt, letiltották a kommentelési lehetőséget is. Szóval jelen lenni szeretnek a cégek a közösségi médiatérben, de kommunikálni, élni már nem annyira.

Aztán a napokban olvastam Chris Kieff postját egy nagyon érdekes jelenségről. Az alapvetés az, hogy a Facebookon ma már fű-fa-virág létrehozza cége termékeinek a rajongói oldalát, ám ezzel le is tudták a "közösségi média kommunikációt". Ők innentől kezdve "webkettesek", "smo-császárok", "a tömeg bölcsességének filozófusai".

Közben pedig egyetlen dolgot felejtenek el: használni ezeket a tereket arra, hogy kommunikáljanak fogyasztóikkal.

Kieff talált egy ellenpéldát, vagyis amikor egy cég tényleges, aktív párbeszédet folytat facebookos rajongói oldalán az ügyfeleivel, a fogyasztókkal. És meglepő módon ez a cég épp az AT&T.

Az érdekes az egészben, hogy az AT&T munkatársai nem csak a releváns és érdekes netezői kérdésekre válaszolnak, ráadásul válaszaik nem is a szokásos céges bullshitek. Még a legrosszindulatúbb, leginkább akadékoskodó facebookos kommentet is komolyan veszik, és igyekeznek releváns válaszokat adni.

Ez még azzal együtt is nagy szó, és kivételesen jó céges kommunikációnak számít, hogy az AT&T sem képes minden felmerülő kérdésre válaszolni, és az egész kommunikáció lehetne még ennél is olajozottabb, gyorsabb és hatékonyabb.

Érdemes végigolvasni ezeket a threadeket. A szemünk előtt történik meg a marketing- és pr-csoda: a felhasználók megjámborodnak, tetszik nekik, hogy végre szóba áll velük a multi, és többségük igyekszik megoldást találni problémájára és értékeli a releváns vállalati válaszokat. Mi az eredmény? Egyértelmű siker.

Mi a tanulság? Aki mer, aki okos, aki megpróbálja, annak van esélye nyerni. Azok a cégek, melyek megelégednek azzal, hogy rajongói oldalakat és Twitter-accountokat regisztrálgatnak be, és excel táblákban számolgatják a rajongókat és a követőket, viszont párbeszédbe elegyedni a fogyasztókkal, érdeklődőkkel félnek, azok egyáltalán nem fogták fel, hogy miről szól a web idestova 5-6 éve.

Címkék: marketing kommunikáció facebook vodafone at&t verizon

A kommentezés engedélyezésén kábé egy éve töprengtem el, mikor olvastam a Képviselő Funky moderációs elveiről szóló postját. A lényeg: 

A blog bármely bejegyzéséhez bármely regisztrált felhasználhó hozzászólhat. Ez a hozzászólás azonban nem jelenik meg egyből a blogon, hanem csak akkor, ha valamelyik szerkesztő áldását adta reá. És itt ugrik a közmondásos majom a közmondásos vízbe.  A blog minden egyes bejegyzéséhez legfeljebb 30, azaz harminc hozzászólást fogunk engedélyezni. Miután megszületik a harmincadik olyan hozzászólás, amelyet publikálásra érdemesnek tartunk, az adott bejegyzésnél lezárjuk a kommentezés lehetőségét.

Számomra azért volt szimpatikus ez a moderációs irányelv, mert az értékes (a szerkesztők által értékesnek gondold) kommentek engedélyezésére helyezi a hangsúlyt.

Legutóbb a Beol.hu vezetett be a korábbiaknál szigorúbb moderálási elveket. Ugyancsak abból a megfontolásból, hogy kezelhetőbb legyenek a threadek.

A kommentelési lehetőséget sokan csetelésre, offtopik témák felvetésére, spamelésre, direkt marketingre és - páran - trollkodásra használják. Mindezek a jelenségek pedig a bloggert/szerkesztőt, a tartalom gazdáját egyre több feladattal látják el. Ma már egy népszerűbb blog esetében a kommentek moderálása több időt vesz el, mint maguknak a postoknak a megírása.

Aki pedig nem ápolja a kertjék (nem követi figyelemmel a postjainál kulminálódó threadeket), az később már csak bajosan fog tudni kezdeni bármit is az öntörvényűvé váló kommentáradatokkal.

Bezárjuk-e a kommentelési lehetőséget? Régebben azt gondoltam volna erről a lehetőségről, hogy azért nem oké, mert elvi szinten mond ellent mindennek, amit a közösségi webről gondolunk.

Csakhogy. Csakhogy közben a web tényleg mindenkié lett. Blogot indítani, Twitter accountot regisztrálni, Facebookon fent lenni ma már minden ember számára megugorható dolgok.

Éppen ezért lehetséges, hogy elegendő, ha más blogokon, a Facebookon vagy Twitteren vagy Google Readeren megjelenő, releváns kommenteket (reakciókat) engedi be / engedi visszalinkelni egy blogger a saját postja alá.

A másik lehetőség, ha a kommentelők whitelistelve vannak. Vagyis csak a megbízhatónak jelölt kommentelők kommentjei jelennek meg moderáció nélkül a post alatt. A többiek pedig a Képviselő Funky irányelvei mentén előmoderálva kerülhetnek csak ki kommentjeikkel.

Mert mire is jó valójában a kommentek engedélyezése? Hogy a kommentek kiegészítsék, kritikákkal, reakciókkal, plusz információkkal gazdagítsák az adott témát, amit a post felvet.

Arról nem beszélve, hogy jellemzően egy blog látogatóinak több mint 90 százaléka sosem vagy ritkán kommentel. És őket leginkább az rémíszti el a kommenteléstől, hogy kialakul egy olyan kommentelői mag, akikkel ő nem szeretne leállni vitatkozni.

A parttalan threadek tehát nem csak a bloggert, szerkesztőt zavarják, hanem az olvasók csendes többségét is.

Mondom, az egész témakör elég bonyolult. És én sem vagyok biztos abban, hogy mi itt a jó megoldás. Egy biztos, valamiféle irányelveket mindenkinek követnie kell.

Címkék: blogok kommentek kommentelés irányelv

Blumi előbányászta 16 éves Apple MessagePadjét.

Newton OS fut rajta, lehet vele e-bookokat olvasni. Tizenhat év után is működőképes. Tökéletes kiegészítő egy iPhone és egy MacBook mellé. EBayen 15 és fél 30 dollár.

Egy 2002-es Wired-cikkből idéznék: 

[A] machine that did it all: Web, e-mail, calendar and address book, but it could also recognize ordinary, cursive handwriting that wasn't as awkward as graffiti.

(...) Apple finally killed the Newton in February 1998 after Steve Jobs returned to the company, even though fans demonstrated in the parking lot of Apple's Cupertino campus. Apple officials gave them coffee and cookies but refused to resurrect the device.

(...) "The Newton community is great, friendly and very competent," said Marco Polenta, an Italian Newton fan. "Newton developers are still continuing to work on Newton projects, and most of their software is shareware or freeware. I think this is very cool."

(...) Wireless networks like Wi-Fi (802.11b), GSM and GPRS all emerged after the Newton was killed, but Newton hackers have released software to support them all.

Ennyi.

Címkék: tablet ipad messagepad newton os

Steve Jobs tegnapi Apple Keynote-ja mindjárt egy nagyon merész felvetéssel indított. Tudniillik azzal, hogy van-e szükség egy harmadik készülékre a laptop és az okostelefon között, félúton. (Természetesen nincs. De ezt most hagyjuk.)

Jobs szerint csak akkor van szükség erre a harmadik eszközre, ha a következő területeken jobbat tud nyújtani, mint az előző kettő: 

Szegény MacBook-tulajdonosok, nem tudom, hogy mit érezhettek, amikor bemondta nekik a Nagyfőnök, hogy a MacBook nem elég jó böngészésre, emailezésre, videó és képnézegetésre, zenehallgatásra, játékok és alkalmazások futtatására. Aztán persze jól megkapta a netbook is a magáét, mondván, azok a gépek meg bár olcsók, de lassúak, "rossz a kijelző minősége" és amúgy is, "pc szoftverek" futnak rajtuk. Hát ez aztán az ultimate érv! Főleg egy olyan tablet mellett, amin iPhone OS-van, annak minden limitációjával. Ahelyett, hogy adtak volna egy valóban teljes értékű számítógépet a népnek.

Noha, maga az iPad is csak egy netbook, csak épp az iPod Touch funkcionalitását hordozza magában, és nem egy rendes számítógépét. Nincs benne bika proci. Jobb kijelző? Hát nem tudom, hogy milyen lehet glossy-s, színes kijelzőn e-bookot olvasni, de tartok tőle, hogy nem jobb az élmény, mint egy netbook esetében. A Kindle-t kegyelemből nem is említem.

A multitasking és a flash-támogatás hiányán pedig már csak röhögni tudunk. Arról nem beszélve, hogy a fenti 7 pontból 6-ot az iPhone is tökéletesen megold. Ráadásul az iPad huzamosabb használata valószínűleg legalább olyan fárasztó és kényelmetlen, mintha állandóan a levegőben kellene tartanunk a netbookunkat.

Az Apple küszködött azzal, hogy hogyan is kommunikálja az új kütyüt, az iPadot. Szerintem két csoportnak akartak szólni. Az egyik a fanboyok, akik már rendelkeznek egy MacBookkal meg egy iPhone-nal, de mivel a MacBook túl nehéz, és kényelmetlen ide-oda hurcolászni, netbookja meg nem volt az Apple-nek, ők szépen be lesznek csalogatva az iPad utcába.

A másik tábor, akire számíthat az Apple, azok az emberek, akik a számítógépet tényleg csak böngészgetésre szokták használni. Nekik teljesen megfelel egy CrunchPad. Akarom mondani: egy iPad. Persze csak akkor, ha beletörődnek a fent említett limitációkba.

Az újság-élményű számítógép, na meg Steve Jobs feltűnő New York Times-imádata juttatta eszembe, a múltkori hírt, miszerint a NYT jövőre részben fizetőssé tenné tartalmait.

Gondolkodjunk csak... elképzelhető, hogy az Apple pont ugyanazt a modellt fogja végigzongorázni az online írott tartalmakkal, mint tette az mp3-akkal? Zenét az iTunesből, alkalmazást az App Store-ból... újságelőfizetést és e-bookot meg szintén az Apple-től fogunk vásárolni? Lehet, hogy Steve Jobs fogja megvalósítani Rupert Murdoch nagy álmát, a fizetős online hírekről, újságokról, magazinokról?

Hm. Ha ez lesz a modell az iPad mögött, akkor valóban egy luxustermékről beszélünk. Gazdag embereknek való játékszerez ez. Olyanoknak, akiknek van idejük letenni a laptopjukat, félretenni az okostelefonjukat, lemenni egy trendi kávézóba, és egy nagy iPod Touch-on olvasgatni a fizetős New York Times-t.

Kérdezzük csak meg Hitlert...

Címkék: apple steve jobs tablet ipad netbook

Elég rég óta követem a TED konferenciasorozatot. Az egyik legjobbnak tartom a maga műfajában. Sokféle téma, sokféle érdekes ötlet, egy sor nagyon jó előadó. Itt, a Webisztánon is sokszor szoktam hivatkozni TED-es előadásokat. Ez a rendezvény ugyanis minden évben kínál egy sor olyan témát, amivel érdemes foglalkozni, érdemes elgondolkodni rajta. Technológia, pszichológia, művészet, antropológia, építészet, zene, stb stb.

Egyértelmű tehát, hogy az első budapesti TEDx konferenciára (TEDx Danubia) is elmentem. A rendezvény mottója szerint az előadások a "nyilvánvalón túliról" fognak szólni. Úgyhogy bennem volt az a fajta naivitás, hogy képesek lesznek a szervezők legalább részben olyan színvonalas rendezvényt összehozni, mint az amerikai előd. Hatalmasat tévedtem.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy reggel 8-ra csődítették az Uránia Filmszínházba az embereket, és a szervezők érezhetően nagyon komolyan vették a kezdési időpontot. Ugyanakkor egész délelőtt az volt a program, hogy a hatalmas kivetítőn korábbi TED-eken elhangzott kiváló előadásokat vetítették le nekünk. A külföldi előadók felvételeit általában magyarok vezették fel. Egyszerűen sikító volt a különbség a magyarok és a videón szereplő külföldiek között. Nem csak hozzáállásban, előadásmódban, de sajnos mondanivalóban is. (Akinek van pár fölösleges órája, kezdje el nézni itt.)

Ha valaki a TED sikerelőadásaira kíváncsi, akkor szépen elmegy a TED honlapjára, és megnézegeti az előadásokat, ingyen, online. A videók nézegetéséhez fölösleges elmenni egy budapesti konferenciára.

A TED jelmondata az, hogy "ötletek, melyek érdemesek arra, hogy terjesszük őket". Nos, a budapesti TEDx konferencia - akarata ellenére - egyetlen dolgot kommunikált világosan: hogy a magyarok nem hogy a világ legrosszabb előadói, de még egy épképzláb ötletük sincs.

A mélypont talán a KiBu előadása volt a... hát azt nem tudnám megmondani, hogy miről szólt a prezentáció, de a végén már valami babszembe oltott versekről volt szó. (37:55-től látható) Az egész nem csak amatőr, de helyenként nagyon kínos is volt. Persze akadtak azért nívósabb előadók és előadások is. De ezek sajnos nem tudták elvinni a hátukon a rendezvényt.

Hallhattunk például arról - Barabási Albert-László tolmácsolásában -, hogy a mobil cellainformációk alapján statisztikailag megjósolható az emberek mozgása. Nahiszen, ki gondolta volna, hogy az emberek ugyanoda járnak közértbe, meg dolgozni, meg iskolába, minden nap. Ezzel együtt ez legalább egy értelmes témáról szóló, jó előadás volt. És érdekes volt az angol Rachel Armstrong előadása is az élő, szerves technológiákról. (Annak ellenére, hogy Armstrong egyszer már előadta pont ugyanezt egy másik TED-en. Amúgy meg egy kicsit a biobeton témakörre rímelő előadás.)

Pedig egy pillanatig sem gondolnám, hogy nincs 10 olyan magyar ötlet, amit ne lenne érdemes előadni, jól előadni egy ilyen konferencián. Lehetséges, hogy a szervezők kapcsolati hálója nem túl nagy, és ezért nem tudták felkutatni a valóban érdekes, izgalmas magyar ötleteket, és azokat az előadókat, akik képesek izgalmasan beszélni saját ötleteikről.

A tegnapi TEDx Danubia mindenesetre legjobban a "kínos" szóval jellemezhető. Országimázsnak katasztrofális, konferenciának pedig fárasztó és érdektelen. Leszámítva persze a felvételről bejátszott amerikai és egyéb előadókat és előadásaikat. De azt meg már úgyis látta mindenki a neten, akit érdekel. Erre belépőjegyet és időt áldozni hülyeség.

Címkék: magyar konferenciák ted tedx danubia

A Twitter az elmúlt napokban elkezdte kiélesíteni a helyi trendkereső funkciót. A funkció egyelőre csak a következő területekre működik: világszintű, Brazília, Kanada, Írország, Mexikó, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Atlanta, Baltimore, Boston, Chicago, Dallas, Houston, London, Los Angeles, New York City, Philadelphia, San Antonio, San Francisco, Seattle, Sao Paolo és Washington D.C.

Az ígéret szerint hamarosan bővülni fog a lista. Reméljük Magyarországgal vagy Budapesttel is.

A magyar szájtok közül utóbb a Yamm, a Szörcs és a Csirip is próbálkozik a helyi, magyarországi trendek feltérképezésével. Persze kérdés, hogy ha a Twitter jó trendfigyelő eszközt ad a netezőknek, és a mashupoknak, az API-ján keresztül, akkor vajon van-e értelme a Yamm és a Csirip hasonló próbálkozásainak. Nyilván van. Hiszen elméletben a helyiek pontosabban tudják figyelembe venni azokat a körülményeket, amik a Szilícium-völgyből nem látszanak. Feltehetjük tehát, hogy igazán jó lokális trendkutatást csak helyben, az adott lokáció szokásait és kultúráját ismerve lehet tolni.

Ennél is fontosabb kérdés, hogy vajon a Twittert mikor követi ezen a területen a Google vagy a Facebook. A lokációérzékeny tartalomajánlás és trendkutatás a mobiltelefon évében az egyik forró témává kezd emelkedni.

Címkék: trend twitter lokáció