Múltkor a Kutatócentrum, most pedig a Gemius tette közzé a magyarok online vásárlási szokásaival kapcsolatos felmérését. Nagyon nem is részletezném. Nagyjából ugyanazok a megállapítások: egyre többen és egyre gyakrabban vásárolnak a magyarok is a neten.

A két felmérés érdekessége, hogy a Hírek Média tulajdonában álló Kutatócentrum az árösszehasonlító szájtokra helyezte felmérésében a hangsúlyt, és a (szintén a Hírek Média tulajdonában álló) Depo.hu-t szólaltatják meg:

"A vevők gyakran éppen azért választják az internetes vásárlást, mert online rendkívül könnyű összehasonlítani az árakat. Egyes termékcsoportok esetében a forgalmazók egymást túllicitálva igyekeznek jobb áron kínálni a terméket, hogy a lehető legtöbb vevőt tudják „becsalogatni” a saját áruházukba. Ez viszont azt is eredményezi, hogy az online áruházak legtöbbször sikerrel veszik fel a versenyt a nagyobb hagyományos kereskedésekkel" - mondta Szabari László, Magyarország első árösszehasonlító oldalának, a Depo.hu-nak üzletág igazgatója.

A Gemius viszont a CEMP-es szájtokon szondázott, és az aukciós oldalakra helyezi a hangsúlyt a közleményében. Náluk a sajtóközlemény hivatalos megszólalója amúgy a CEMP-es Bookline:

Sándor Gabriella, a Bookline marketing igazgatója az eredménnyel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Tudatos marketing stratégia eredménye az, hogy a webáruházak között elsőként említenek meg bennünket a fogyasztók. A Bookline.hu felhasználói között egyedülállóan magas a márkahűség is, mert kiemelt figyelemmel reagálunk a fogyasztói visszajelzésekre. Ennek köszönhető, hogy 2010-ben nő a vidéki átvevő helyeink száma, hogy a törzsvásárlóinknak egyedülállóan magas kedvezményeket biztosítunk, hogy innovatív szolgáltatásokkal tesszük még könnyebbé, gyorsabbá és kellemesebbé a vásárlást. Folyamatos odafigyelésünket mind a szakma, mind a közönség díjazta, 2009-ben mi voltunk az év könyv és internetes kereskedője.” 

Eh.

Mindkét felmérés az árérzékenységet emeli ki, mint döntő online vásárlási szempontot. Csak két külön szegmenst (aukciós szájtok, árösszehasonlító szájtok) emelnek ki.

A Gemius felmérése szerint amúgy az aukciós oldalak ismertségi sorrendje a következő: Vatera (64%), Teszvesz (35%), eBay (35%). "Az online üzletek közül a Bookline (15%), az Extreme Digital (7%) és az Amazon (6%) jut először az emberek eszébe."

Jó lenne egy olyan kutatócég is, mely egyszerre mutatja az árösszehasonlító szájtok és az aukciós szájtok ismertségét, népszerűségét és felhasználótáborát.

Címkék: stat ebay kutatás vásárlás üzlet magyar amazon aukció vatera bookline edigital teszvesz

Barczi Imre (vagyis setalosas, Mr. Blog.hu) írt egy hosszabb lélegzetvételű publicisztikát az ÉS-be. A történet arról szól, hogy felkértek pár szakértőt és informatikust, hogy mentsenek le néhány mágnesszalagról adatokat. A nehezítés annyi volt, hogy a szakértők nem tekinthettek bele az adatállományba. 

A történelmi fontosságú projekt azonban nem ment simán.

A nyikorgás és a begyűrődés arra mutatott, hogy talán szorulnak valami miatt a szalagok, így először arra gondoltunk, hogy kézzel minden szalagot áttekerünk, hogy kicsit meglazuljanak.  A megoldást aztán természetesen az interneten találtuk meg, teljesen véletlenül, amikor alaposabban rákerestünk a hosszú tárolás alatt kialakuló lehetséges szalagromlásokra. Egy nagyon fura dologra bukkantunk: a régi szalagok körében meglehetősen gyakori egy SSS vagy Sticky-Shed Syndrome nevű betegség. Ezt nehéz lefordítani, de azt jelenti, hogy a mágnesezhető bevonatot a szalag műanyag alapjára rögzítő ragasztóréteg nedvességet szív magába, ha évekig nem elég száraz helyen tárolják. Ettől aztán felpuhul, és az egész szalag ragadóssá, nyúlóssá, olvashatatlanná válik. A jelenség annyira közismert, hogy még Wikipedia-bejegyzés is létezik hozzá. És persze gyógymód is, ami elsőre rossz viccnek tűnik: a szalagot sütni kell (igen, a szalagsütéshez is tartozik a Wikipediában külön bejegyzés). A sütés nagy hőfokon (50-60 Celsius-fok) történik, és akár több napig is tarthat, a lényeg az, hogy a felpuhult réteget kiszárítja, és a szalag a sütés után egy ideig újra olvasható lesz.

Végül az adatok kimentése sikerrel megtörtént. Az ugyanakkor nem világos, hogy mikor fogják nyilvánosságra hozni az előző rendszerre vonatkozó, valószínűleg nem érdektelen kordokumentumokat. 

Valószínűsíthető, hogy nem szöveges adat, hanem adatbázisok vannak a szalagokon, tehát nem lehet közvetlenül értelmezni őket, előbb vissza kell fejteni a rekordformátumot, de ez nem tűnik túl bonyolultnak. A szalagokról közel negyven megabyte adatot sikerült lementeni. Mivel az adatok nincsenek tömörítve, ez szöveges adat esetében megfelelhet tízezer gépelt oldalnak, adatbázis esetében (ez a valószínűbb) néhány tízezer rekordnak.

A digitalizálásról még pár érdekes adatot itt lehet olvasni.

Címkék: politika biztonság adatmentés digitalizálás

Két fontos változás is történt az elmúlt napokban a magyar prezentációkészítő szoftver háza táján. Az egyik a megváltozott szerkesztőfelület. Az újításokról szól a következő prezi:

A másik fontos változás, hogy a Prezi mostantól az oktatóknak és hallgatóknak külön is kínál ingyenes alapcsomagot. A diákoknak és tanároknak csupán egy, az oktatási intézmény domainnevét tartalmazó emailcímmel kell regisztrálniuk. (Részletek.)

Amit kapnak cserébe, az egy fél gigás tárhely a prezijeiknek, valamint levehetik a prezentációikról a Prezi logóját, és akár privát prezentációkat is készíthetnek.

Címkék: oktatás ingyen prezentáció készítő prezi.com

Az egyik legsikeresebb randiszájt, az OKCupid.com munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy melyek a legsikeresebb profilképek. A több százezer felhasználó közül valamivel több mint 7000 - az ő besorolásuk szerint "átlagosan kinéző" - olyan felhasználót emeltek ki, akiknek csupán egy profilképük van. Majd azt vizsgálták, hogy a profilképek típusa milyen statisztikai összefüggést mutat a felhasználók új online kapcsolatainak alakulásával.

Címkék: fotó stat társkereső randi profilkép

A CNN publikált néhány exkluzív videófelvételt Haitiből. A felvételek érdekessége, hogy panorámakamerával készültek. A netező a videó nézése közben tud zoomolni, és változtathatja a szöget. Szóval teljesen olyan az egész, mintha mi magunk sétálnánk a felvétel helyszínén...

Címkék: média dev videó cnn panoráma 360 kísérleti haiti

Öt újságíró arra vállalkozott, hogy levonulnak vidékre, és megkísérelnek pusztán a Twitterre és a Facebookra hagyatkozva újságcikkeket írni. A kísérlet során sem más webszájtokat, sem mobiltelefont, sem tévét, sem rádiót nem használhatnak.

Már önmagában a kísérlet is elég fura. Hiszen ha információra van szükségem, és csak a Twittert olvashatom, elég megkérdeznem valakit, hogy nézzen utána ennek vagy annak. Például másolja be a Wikipediáról vagy más hírforrásokból a releváns információkat, és máris sokkal több adat áll rendelkezésemre, mintha csak a twiteket vagy facebookos státuszüzeneteket olvasgatnám.

Szóval, bár a kísérlet első blikkre érdekesnek tűnik, valójában szerintem mind a probléma megközelítése, mind a választott módszertan hibás.

Kicsit a francia kísérletre rímel Zerking mai postja, amivel ezer pontban tudnék vitatkozni, de most nem ez a lényeg. Hanem egy, a témánkba vágó megállapítás:

Elárulok egy titkot. Egy blogbejegyzés kommentjeinek  nagyobb aránya értékesebb és ugye értelemszerűen  aktuálisabb mint maga a blogbejegyzés. Sokkal hamarabb észrevenni a trendeket a kommenteken, fórumokon esetleg mikroblogokon. Ezért tud működni egyébként, és szerintem működik is.

Más dolog persze aktuális trendekre felfigyelni, és más az állítások igazságtartalmát ellenőrizni. Utóbbira nyilvánvalóan nem alkalmas sem a Twitter, sem a Facebook. Ahogy amúgy a hagyományos online média kiadványai sem. Csak azért, mert valaki olvas valami vad cikket az IPM-ben, még nem biztos, hogy igaz. És ugyanez áll a twitekre és Facebookon terjedő mendemondákra is.

A városi legendák ma már gyorsabban terjednek a weben, mint a fact-checking cikkek. És ez még akkor is így van, ha például a Katrina hurrikán vagy a haiti földrengés és hasonló események megmutatják, hogy az instant, civil híradások sok esetben nagyon fontos, helyenként pótolhatatlan információforrást jelentenek az egész világ számára.

Aki tájékozott és jól értesült akar lenni a világ dolgaiban, az nem hagyatkozhat egy-két hírforrásra. És azzal is tisztában kell lennie, hogy melyik hírforrás mire jó és mire nem jó.

A jó médiafogyasztó olyan mint a jó újságíró. Információéhes, tud szelektálni, értelmezni és összefüggésekben gondolkodni. Ha egy újságíró erről lemond, akkor kudarcra ítéli munkáját. Az önként vállalat hülyeség pedig kevés releváns következtetés levonására ad alkalmat.

Címkék: média kísérlet facebook twitter

Jelentős növekedésre számítanak az USA-ban a mobil alkalmazások piacán, míg a közösségi szájtokhoz készülő alkalmazások biznisze idén már stagnálni fog a tengerentúlon.

Engagement was the top reason to choose either mobile or social as an app platform, but social sites were perceived as better for many top goals, including engagement, audience targeting, sharing and branding potential, and reach. Mobile scored higher on creative control and persistence.

Amennyire én látom, idehaza még egy lépéssel hátrébb tartunk. Bár már 2009-ben láthattunk pár sikeres próbálkozást közösségi kisalkalmazásra (iWiW-en és Facebookon egyaránt), valószínűleg nálunk idén fog kiteljesedni a közösség erejére építő miniappok piaca.

Amerikában jövőre az iPhone-ra fejlesztett alkalmazások már beérhetik a Facebookra fejlesztett alkalmazásokat. Legalábbis ami a beruházást illeti. És nyilván Magyarországon is forró trend lesz idén az iPhone/Android platform, de várhatóan egyelőre csak a fejlesztők és a kísérletezőbb, bevállalósabb online hirdetők/cégek körében.

Címkék: dev iwiw üzlet facebook iphone app mibol

Az új, hivatalos verzióról amúgy jött ma egy magyar nyelvű közlemény is. Ebből másolom most ide a lényeget: 

• Persona: Újraindítás nélkül, egyetlen kattintással módosíthatók a Firefox témái
• Bővítményfrissítő: A Firefox jelezni fogja, ha egy bővítmény már elavult, és újabb verzió érhető el hozzá
• Javított stabilitás: Jelentősen csökkentek a külső gyártó okozta összeomlások
• Űrlapkitöltő: A webes űrlapok kitöltésénél a Firefox javaslatokat tesz az egyes mezők értékeire a korábban kitöltött űrlapok alapján
• Teljesítmény: Tovább gyorsult a JavaScript teljesítménye, a böngésző általános válaszideje, valamint csökkent az indítás ideje is
• Open Video és Audio: A Firefox böngésző biztosítja a legjobb támogatást a HTML5 audio és video elemeihez, ezen kívül a videó már teljes képernyős módban is megtekinthető, valamint támogatja kereteket (poster frame).

Újdonságok a fejlesztők számára:

• Támogatja a legújabb HTML5 specifikációt, beleértve a helyi fájlok kezelésére használható File API-t.
• Betűkészletek támogatása: az OpenType és TrueType betűkészletek mellett a Firefox 3.6 a Web Open Font Format (WOFF) szabványt is támogatja.
• CSS színátmenetek: Támogatja a lineáris és sugaras CSS átmeneteket, amely finom átmenetet tesz lehetővé a színek között.
• Eszközök helyzetfelismerése: A Firefox 3.6 a megfelelő helyzetben jeleníti meg a weboldalakat a laptopokon és egyéb hordozható eszközökön.

Címkék: böngészők firefox

Adobe Flash nélkül is használható már a legnépszerűbb videómegosztó szájt. A kísérleti fícsör lényege, hogy a megszokott flashlejátszó helyett natív lejátszóban nézhetők a videók.

A HTML5 lejátszó egyelőre csak Chrome-ban és Safarival (v4+) működik, és pár problémát (hirdetésmegjelenítés, full screen mód) még nem sikerült megoldani, de cserébe nem fog a flashpalyer miatt összeomlani váratlanul a böngészőnk, és nem is kell állandóan a flashplayer különféle verzióit töltögetni, installálni, stb - ami nagyon fontos, életminőségjavító intézkedés.

A kipróbáláshoz tehát Chrome-van vagy Safariban kell megnyitni ezt az oldalt. A kísérleti mód engedélyezését követően már használhatjuk is a YouTube-ot az új lejátszóval.

Egyelőre még akad, szakad, de alényeg, hogy van remény, van megújulás, van jövő. HTML5 rocks!

Címkék: dev flash youtube videómegosztók kísérleti

Minden ötödik magyar netező napi rendszerességgel lóg a közösségi szájtokon, és 12 százalék legalább havonta vásárol is a weben. A csetelés pedig leginkább az egyedülálló férfiakra jellemző gyakori elfoglaltság - ezek a legfontosabb állításai a KutatóCentrum friss, reprezentatív mintavételen alapuló felmérésének.

A legnépszerűbb netes tevékenység 2008-hoz hasonlóan továbbra is az általános információgyűjtés, ezt követi az elektronikus levelezés. Az elmúlt egy évben az e-mail címmel rendelkezők aránya 91-ről 95 százalékra emelkedett a legalább heti rendszerességgel internetezők körében.

A keresők használata és az emailcím tehát ma már tényleg alapdolgok. A közösségépítő szájtok és a blogok népszerűsége is növekszik:

Míg 2008-ban a rendszeresen internetezők 45 százaléka jelentkezett be hetente, és 14 százaléka naponta egy-egy közösségi oldalra, addig 2009-ben már minden második tette ezt heti, minden ötödik napi rendszerességgel.

A fórumokat, blogokat 2008 végén a netezők 51 százaléka olvasta, ez egy év alatt 56 százalékra nőtt, míg továbbra is 24 százalék azok aránya, akik blogot írnak, vagy aktívan részt vesznek fórumokon.

A kutatás legérdekesebb megállapítása, hogy idehaza is egyre népszerűbbek az árösszehasonlító szájtok. Ha nem is mindig vásárlásra, de információgyűjtésre már ma is gyakran használják az emberek ezeket a szolgáltatásokat: 

A (...) legalább hetente internetezők 12 százaléka havi rendszerességgel vásárol a világhálón, több mint 40 százaléka pedig hagyományos bevásárlás előtt is legalább havonta információt gyűjt, árakat hasonlít össze a neten. (...) Jellemzően a 18-29 éves korosztály, a felsőfokú végzettségűek, valamint a kisebb városokban élők vásárolnak online.

Számomra a fenti kutatás egyik tanulsága, hogy egy év alatt nem nőtt olyan számottevően a heti rendszerességgel netezők tábora, mint várnánk. Valószínűleg lassabb a váltás az alkalmi netezésről a rendszeres, rutinszerű böngészgetésre.

Címkék: blogok stat kutatás vásárlás üzlet magyar social network

Tegnap írta meg kedvenc amerikai lapom saját magáról a hírt, miszerint 2011 januárjától részben fizetős lesz a hírszájt olvasgatása. Egészen pontosan:

Starting in January 2011, a visitor to NYTimes.com will be allowed to view a certain number of articles free each month; to read more, the reader must pay a flat fee for unlimited access. Subscribers to the print newspaper, even those who subscribe only to the Sunday paper, will receive full access to the site without any additional charge.

Nos, a lényeg szerintem az idézet utolsó mondatában van. Vagyis a print Times előfizetői továbbra is teljes elérést kapnak a szájthoz. És a többi netező is nézegethet valamennyi cikket ingyen.

Szerintem ebből az fog következni, hogy a bloggerek idézgetni fogják a New York Times érdekesebb cikkeit, híradásait (ahogy most én is ezt teszem éppen), és bár vissza fognak linkelni a hír forrására, de az olvasók egyre kevésbé fognak visszakattintani a New York Times oldalára, hiszen ott egyre nagyobb valószínűséggel fognak fizetős regisztrációs űrlapba ütközni.

Executives of The New York Times Company said they wanted to create a system that would have little effect on the millions of occasional visitors to the site, while trying to cash in on the loyalty of more devoted readers.

A New York Times ezzel a lépéssel nem csak azt éri el, hogy a másodközlő hírblogokon fognak maradni a netezők, hanem saját törzsolvasóit is belekényszeríti abba, hogy a kattintgatás helyett csupán egyegy cikket olvassanak el náluk.

Én azért tennék arra 10 dollárcentet, hogy a NYT mégsem fogja bevezetni ezt a modellt, és inkább a print szerkesztőség racionalizálásával fognak felkészülni az újabb kihívásokra.

Címkék: média print new york times

Bill Gates néhány órája regisztrált a Twitterre. A Microsoft alapítójának 8 óra leforgása alatt 100 ezer követője lett. Ennél is nagyobb aktivitást okozott a mikroblog szájton, hogy nemrégiben utórengések rázták meg Haitit. Valószínűleg ez a két ok is szerepet játszhatott abbam, hogy a Twitter nem nagyon bírja ma a terhelést.

A Twitter utoljára január 8-án volt hosszabb ideig (12 percig) elérhetetlen. A mai leállás több mint fél órája tart. Néhány hely, ahol a Twittermentes időszakban is lehet twitelni: Google Reader, Google Wave, Tumblr.

[13:46] Közel egy órás leállást követően ismét elérhető a Twitter.
[14:25] Megszületett a lehalás első geek poénja is.

Címkék: twitter down horror

Tegnap óta tematikusan, blokkba szedve is láthatók blogajánlók az Index címlapján. Ha összejön egy adott időpillanatban pár, egy témára felfűzhető post, akkor a szerkesztők blokkot csinálnak belőle, és felteszik a blogketrec (indexcímlapos blogajánló doboz) fölé.

Horror blogblokk az Index címlapján

Amennyire látom, az extra kiemelés nincs hatással a normál blogketrec hosszára, amiből pedig arra következtethetünk, hogy a blogok még több helyet kapnak az Index címlapján. Ebben pedig - technikailag - az újságos (bal oldali) blokk meghosszabbítása is szerepet játszhatott.

Ha idevesszük még, hogy az "újságos" hasábokban is rendszeresen jelennek meg postok, megkockáztathatjuk, hogy az Index nyitólapján a blogok lassan átveszik a hatalmat a hagyományos cikkajánlóktól. Főleg, ha az egyenletből kivonjuk az MTI-s híreket, és egyéb hírügynökségek lefordított anyagait.

Címkék: média blogok index.hu

Múltkor már beszámoltunk róla, hogy elkezdte publikus életét a Szörcs. (Btw, jó hír, hogy gyorsabbak lettek, mint az induláskor voltak.) Nos, a másik két magyar webkereső háza táján is vannak fejlemények.

Az egyik, hogy a Yahoo motorjára épülő Johu immár a magyar fórumokban is keres. A fejlesztők elsősorban azoknak ajánlják ezt a funkciót, akik például termékekkel kapcsolatos vélemények után kutakodnak a weben.  A fórumkeresést amúgy a Fórumkereső.hu szolgáltatja a Johunak.

A harmadik magyar keresős startup, a Bluu pedig jelenleg dizájnert keres. "Egy kicsit a Mac-es érzést szeretnénk visszatükrözni rendszerünkben" - írják a felhívásban.

Címkék: keresők magyar startup szörcs.hu johu.hu bluu.hu

Miért csak a kérdésnek vagy a felszólításnak van írásjele? Miért ne lehetne a szarkazmusnak is? A kérdés adekvátnak tűnik az emotikonok korában. Gondoljunk csak bele: az elmúlt években ha írásban például azt akartuk jelölni, hogy amit írunk, azt jóindulatúan értjük, nem a megfogalmazással bíbelődtünk, hanem egyszerűen a mondat után tettünk egy szmájlit: Hogy te mekkora hülye vagy :)

Nem kérdés tehát, hogy az internet alakítja mindennapi kommunikációnkat.

Egy amerikai cég fel is találta a tuti megoldást, például a szarkazmusra. Egyszerűen csak rendszeresíteni kell egy írásjelet, és máris megóvhatjuk magunkat a félreértésektől: 

A "sarckmark", vagyis a gúnyjel szépséghibája, hogy a jelet kiötlő cég pénzért árusítja. Két dollárért tölthetjük le a gépünkre az új írásjelet - hm, ez aztán az igazi szarkazmus az interneten.

Bár, mint a Big Bang Theory óta tudjuk, a szarkazmus jelölése a geekek számára - nem csak írásban, de élő szóban is - tud problémát okozni...

Címkék: lol emotikon szarkazmus big bang theory