Arra a felvetésre, hogy egyes blogok miért kerülnek rendszeresen az Index címlapjára, a blogketrec egyik szerkesztője a népszerűséggel vágott vissza. Sőt, az is kiderül, hogy nem is feltétlenül van egy adott időpillanatban annyi érdekes post, ami lehetőséget adna a szerkesztőnek arra, hogy nagyobb merítésből szerkesszen ki postajánlókat az Index címlapjára.
Az éppen két évvel ezelőtt élesedett új Index dizájnnal éppen az volt a cél(unk), hogy a blogok sokkal hangsúlyosabb, integráltabb részét képezzék az "újságos" Index-tartalomnak. Az elmúlt két évben ezt a bevállalást szakmai (és nem szakmai) körökben egyértelműen pozitívan fogadták.
Ez tehát nem csak indokolt, de egyben nagyon sikeres váltás is volt. Meghozta a maga gyümölcseit. Rengeteg érdekes, az Indexen korábban nem látott tartalom kap így publicitást. Pipa.
A blog.hu az elmúlt években lenyomta konkurenseit, és a default magyar blogszolgáltatóvá vált. Talán az egyik legnagyobb sikertörténet az iWiW 2005-ös skyrocketing berobbanása óta. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma már a legkülönfélébb cégek saját reklámkampányukban is blog.hu-s url-eket adnak meg hivatalos honlapként.
A blog.hu közintézménnyé vált. Amúgy a szolgáltatás új back- és frontendje éppen most élesedik ki. Úgyhogy a robosztus növekedést újraalapozás, újrabetonozás is kíséri, ami nagyon jó és kívánatos lépés.
A blog.hu sikere ugyanakkor valamelyest alakította is az elképzelésünket arról, hogy mit is gondolunk jó vagy sikeres blognak. Míg régebben azt gondoltuk, hogy egy jó blog önmagában képes arra, hogy elterjedjen, népszerűvé váljon, az utóbbi években inkább azt láthatjuk, hogy az Index címlapja húzott föl pár olyan blogot, ami saját erőből sokkal kisebb eséllyel tudott volna sikereket elérni.
Mindez nem baj, sőt. Csupán érdekes helyzetet teremt abban a világban, melyben egyre többet beszélünk a mikroblog-szolgáltatásokról. A Twitter, a Facebook News Feed, a Tumblr és a Posterous világában azt láthatjuk, hogy ismét fontossá vált a horizontális információterjedés. Vagyis amikor a netezők egymásra hivatkozva terjesztenek, népszerűsítenek tartalmakat. (Ez az egész márcsak azért is kapott új lendületet, mert ugye a nyugati világ országaiban nicnsenek Indexek, amik hatékonyan tudnának blogokat népszerűsíteni, "befuttatni".)
Azt nem tudom, hogy a blog.hu-nak célja-e a Tumblr-hez vagy a Posteroushoz közelíteni, de az bizonyossá vált, hogy a bloggereknek idehaza is egyre nagyobb igénye van arra, hogy horizontálisan (blogról blogra, tartalomról tartalomra) tudjanak eljutni potenciális olvasóikhoz.
A horizontális tartalommegosztás tehát a másik nagyon fontos ismertetőjegye ennek a 2007 óta alakuló új blogszcénának. (Az első és legfontosabb ismertetőjegye az volt, hogy nincs többé blogíró és kommentelő közt különbség. Mindenki blogger, illetve mindenki kommentelő. Valójában egy 140 karakteres szöveg is éppen annyira lehet fontos vagy érdekes, mint egy postlitánia. Egy posthoz írt komment is lehet érdekesebb és fontosabb magánál a postnál. A repostolásokkal, retwitelésekkel pedig néha gyorsabban és szélesebb körben képes elterjedni az információ, mint egy fél órás indexcímlapos kiemeléssel.)
Az online tartalommegosztás jelszava 2009-ben az egyszerűség és a gyorsaság és a terjeszthetőség. Ezért a publikálásra alkalmas platformoknak és felületeknek is ezeket a tulajdonságokat kell felerősíteniük. Valamit meg kell jelenniük előbb-utóbb az ügyesen és gyorsan dolgozó, ajánlórendszereken alapuló aggregátor szájtoknak, melyek képesek megmutatni számunkra a zavarosan hömpölygő információóceán tisztább, érdekesebb hullámait (sic!).
(Legközelebb a mikroblog-szolgáltatások gyenge pontjairól lesz szó.)
