Három év, hegymenetben.

Címkék: videó lol twitter

Március nyolcadikán exkluzív sztorival jelentkezett a brit Sunday Express című lap. A cikk  Nagy-Britannia legsúlyosabb tömeggyilkossága túlélőinek jelenlegi életét kísérli meg feltérképezni, a bulvármédiára jellemző felületességgel.

Tizenhárom évvel ezelőtt a Skóciában található Dunblane-ben egy tömeggyilkos berontott a helyi általános iskolába, és lemészárolt 16 gyermeket, egy felnőttet, majd végzett magával. A brit sajtó az elmúlt évtizedben tabuként kezelte az ügyet. A túlélőkről nem közöltek képeket, neveiket nem írták le. Egyrészt kiskorúakról volt szó, másrészről pedig az egész országot megrázta a tömeggyilkosság. Érzékeny téma volt ez a média és a médiafogyasztó britek számára is.

Címkék: média blogok bulvár social network facebook bebo

Az elmúlt héten a Nokia hirdette új készülékét a Webisztán fejlécében. Amit ezúton is nagyon köszönök. Főként azért, mert hajlandóak voltak a hagyományos csilivili banner helyett egy közösen megálmodott statikus grafikus hirdetésben gondolkodni. Éljenek a barátságos és releváns hirdetések.

Címkék: hirdetés köszönet fyi

Eredményt hirdettek a Seedcamp közép-kelet európai startup versenyén: egy magyar fejlesztésű startup, a Joobili is a győztesek között szerepel. A Joobili egy lokalizált ajánlórendszer, melynek segítségével az utazók könnyedén meg tudják találni a számunkra legmegfelelőbb európai úticélokat, szállásokat, programokat.

Ha megnézitek a szájtot, láthatjátok, hogy nem csak az ötlet, de a megvalósítás is szépre, jóra sikeredett.

A szájtot egy magyar cég, az Inepex fejleszti. Maga a Joobili amerikai érdekeltségű cég, ám magyar tulajdonosok is részt vesznek benne. Buza Gáborral, az Inepex ügyvezetőjével beszélgettem. Ő egyébként a Joobili projektmenedzsere is egyben.

Kerek egy éve kezdték el fejleszteni a szájtot, és az első, meghívásos béta verzió szeptemberben már élesedett is. Egyelőre néhány száz egyedi látogatójuk van naponta, de várhatóan a mostani siker megdobja majd a mutatókat. A szájton, mely Google Web Toolkit-tel, Java alapokon készült, négy magyar fejlesztő dolgozik. A programozás mellett a dizájn is magyar munka.

A Seedcampen elért siker elsősorban azért fontos ennek az amerikai-magyar startupnak, mert a versengést európai mércével mérve is elég komoly kockázati tőkebefektetők kísérik figyelemmel. Így a Joobilinek a mostani győzelemmel jó esélye van arra, hogy a következő hónapokban komolyabb tőkeinjekciót kapjon, mellyel megnyílhat annak a lehetőség, hogy komolyabb sikereket érjenek el a nemzetközi piacon.

A Joobili amúgy hamarosan második korszakába lép: az alapötlet és funkciók kidolgozása és implementálását követően most kísérlik meg elérni azt a bizonyos kritikus felhasználói tömeget, mely láthatóvá teheti majd a startupot a webes szolgáltatások világméretű erdejében. Valamint nekilátnak seózni is a full JS szájtot. Az sem lesz egy egyszerű menet.

Van rá esély, hogy a Joobili befér az áprilisi Meetupra. Úgyhogy akit érdekel ez a startup, ott remélhetőleg személyesen is felteheti majd kérdéseit a magyar cég képviselőinek.

Ja igen, és nagy grat a seedcampes sikerért.

Címkék: magyar verseny startup joobili

A tegnapi Startup Konferencián a platformokról szóló kerekasztalban vettem részt. Ehhez még pár mondat. Pontosabban csak hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy ma egy startupnak (bármilyen induló webes/it-szolgáltatásnak) kell tudnia gondolkodni más platformokban is, mint amire épp fejlesztenek.

Egy garázscég onnan ismerszik meg, hogy ha valamire, akkor marketingre, píárra, kommunikációra végképp nincs pénze. Úgyhogy ezt is házilag kell megoldani. Saját erőből, saját lehetőségekhez mérten.

Ma már egy magára valamit adó startup kommunikál a felhasználóival. Bármennyire is elcsépeltnek hangzik, blogot vezetni, esetleg twitterezni, vagy online fogadóórákat adni a felhasználóknak nagyon fontos, főként az indulás utáni hónapokban.

És ugyanennyire fontos ma az is, hogy az adott szolgáltatást a startup meg tudja fogalmazni azon a miniatürizált szinten, amit egy facebookos vagy iwiwes minialkalmazás keretei jelentenek.

A közösségépítő szájtokon jelen lenni ma már nem kuriozitás, hanem mindenki számára adott lehetőség. Azok a startupok, melyek idejekorán élnek ezzel a lehetőséggel, előnyre tehetnek szert konkurenseikhez képest. Azok, akik nem élnek vele pedig akár hosszabb távon is jelentős hátrányba kerülhetnek, annak ellenére, hogy lehet, hogy jobb szolgáltatást nyújtanak, mint konkurenseik.

A kommunikáció és a platformköziségben gondolkodás mellett szintén elengedhetetlenül fontos a seo és egy legalább minimális szintű kulcsszavas hirdetés (adwords/etarget) beizzítása is.

A fenti négy pont, vagyis az online kommunikáció, a más platformokban/minialkalmazásokban való gondolkodás, a seo és a minimális hirdetésvásárlás alapvető és must-have feladatok egy induló vállalkozás számára.

Csupán elszántság és kísérletezőkedv kell hozzá. Az utóbbi időkben pozitív példaként például a Moly.hu-t lehet említeni. Bencéék blogot vezetnek, jelen vannak Twitteren, Friend Connect-et és GFC-t is támogatnak. És biztos vagyok benne, hogy miniappokban is gondolkodnak, iWiW-re, Facebookra egyaránt. Még ha nem is ettől lesznek sikeresek vagy nem sikeresek. De esélyt adnak maguknak. És egy induló vállalkozás számára az esélyek és lehetőségek kiaknázása a legfontosabb kezdő lépés a marketingben és kommunikációban is.

Be open, get social.

Címkék: dev magyar api startup open social facebook connect gfc

Streaming .TV shows by Ustream

Címkék: magyar startup élő ustream

Az van, hogy a mainstream média idehaza - legyen szó bár hírtévéről vagy hírszájtról - csak akkor és csak annyiban foglalkozik egy adott eseménnyel, amennyiben az a saját bonyolult szerkesztési és üzleti szempontrendszerében elér egy elég magas hányadost, ami úgynevezett hírösszefoglalóban, "valódi hírekben" csapódik le a képernyőn, weboldalon, papíron.

Ehhez képest meg vannak a civilek, akiknek a szempontrendszere jóval egyszerűbb: az a fontos, amit én annak élek meg. Az a hír, ami engem érdekel. És vannak olyan események, amikor ez a szempontrendszer nagyon sok más ember számára is érdekes hírforrást eredményez.

A tegnapi #m15 hashcímkézés a Turulcsiripen, valamint az élő, fejkamerás live-streamelés abból a szempontból semmiképpen sem számít nagy dolognak, hogy a világon ez már történik pár éve. Sőt, néha már idehaza is. Gondoljunk csak az Index tavalyi élő Sziget-közvetítésére, vagy a percről-percre modulra, ami szintén Index-találmány még a hőskorszakból, de mára a magyar online média alapelemévé vált.

A közösségi hírgyártásban az a más, hogy egy csomó olyan dologról is tudósít, ami a hagyományos újságírói/szerkesztői szempontrendszer szerint nem hír. Mégis, mint tegnap is kiderült, ezek a nemhírek nagyon sok embert érdekelnek, adott események kapcsán.

A tegnapi ustreamelés talán abban hozott újat, hogy megmutatta: tényleg össze lehet tenni egy élő közvetítést minimális rákészüléssel, és minimális technikai felszereléssel. Egy netbook, egy 3g kapcsolat meg egy külső webcam kell hozzá. Vagy még ennyi se. Nincs ebben semmi geek, semmi bonyolult, semmi linuxos bűvészkedés.

Ugyanez igaz a mobilos eseményfotózásra, vagy a lakásablakból, helyszínről (szintén mobillal) történő eseménytwitelésre is.

A tegnapi civil ustreamelés híre pár száz emberhez jutott el, akik így követték is az eseményeket, online. A nézettségen azért most is az Indexre való kikerülés dobott egy hatalmasat. (Volt olyan negyedóra, amikor ez a livestream volt a Ustream összes éppen futó közvetítése közül a 12-13. legnézettebb a világon.) Ebből is, meg egyéb látogatottsági statokból is kiderül persze, hogy a hírcsomópontok a weben továbbra is változatlanok.

Csak most bejött hirtelen egy civil vonal. Ha ez a fajta - nálunk még nem igazán meghonosodott - civil "újságírás", közösségi hírgyártás kicsit is erőre kap, nyilván érdemes lesz a mainstream médiának is egyre gyakrabban, egyre gyorsabban aggregálnia ezeket az ad hoc hírcsatornákat.

Mert mi van, ha egy jövőbeni budapesti eseményről lesz 4-5 civil livestream és 4-500 twit, 20-30 releváns blogbejegyzés, 4-5000 releváns képriport? Ezt valahol össze kell fogni, meg kell tudni mutatni, as it happens.

Remélhetőleg ezt felismerik a hírszerkesztők is. Mert a civil hírtartalomban nem csak az a vonzó egy mainstream médium számára, hogy ingyen áll rendelkezésre. Hanem az is, hogy olyan részletességgel tud bemutatni egy adott történést, amire egy szerkesztőségben sem idő, sem energia nincsen.

Mentsétek ki a civil híreket. Sün!

Címkék: média magyar kommuniti twitter turulcsirip ustream

A Boffin egy kísérleti projekt a Last.fm háza táján. A szoftver valójában egy nagyon egyszerű ötleten alapul, mégis, meglepően jól működik, alfa verzióban is.

A lényeg, hogy a program végigtapogatja a gépünket, kihalássza a zenefájlokat, jól megvizsgálja a zenékhez rendelt metaadatokat, majd megpróbálja megtalálni ezeket a dalokat a Last.fm/Audioscobbler adatbázisában, és az ottani címkerendszert, ajánlórendszert segítségül hívva rajzol nekünk a dalainkból egy címkefelhőt.

A saját rádió létrehozásához nincs más dolgunk, mint címkéket válogatni, és a Boffin ennek alapján elkezd játszani nekünk egy playlistet. Az alapanyag a saját zenénk, a dj pedig a Boffin ebben a buliban. Nehéz megfejteni persze, hogy egészen pontosan mi lehet az algoritmus mögötti logika, így egyelőre maradjunk az első benyomásoknál, megérzéseknél.

Zenék után kutakodik a Boffin.

Egy napja használom, és azt vettem észre, hogy nagyon kevéssszer kell szkipelnem zenéket. Ami egyrészt nyilván azt jelenti, hogy a gépemen valóban csak olyan zenék vannak, amiket szeretek. Másrészt meg érzésem szerint azt is figyelembe veszi a Boffin, hogy korábban milyen zenéket jelöltem kedvencnek, melyik dalt hányszor hallgattam meg.

A Boffin puritán interfésze első ránézésre is azt üzeni, hogy ez a szoftver bizony az iPhone felé tart. Mi sem egyszerűbb, mint iPhone-on címkékre kattintgatni, hogy az aktuális hangulatunknak megfelelő zenéket hallgathassuk, azonnal.

Az ötlet zsenialitása abban van, hogy az egy dolog, hogy én a saját gépemen hogyan címkézem, rendezgetem a zenéimet: a Last.fm közösségét hívjuk segítségül, hogy ez a metacímkézési folyamat eggyel tökéletesebb legyen, mint amit én magam létre tudnék hozni saját, helyben tárolt zenéim esetében.

Négy és fél klikkelés után, zenehallgatás előtt.

Remélem hamarosan kijön a szoftver bétája, és lesz belőle iPhone verzió is. (Ja, ahhoz kellene mondjuk egy legalább 32 gigabájtos iPhone, na de mindegy. Majd nyáron, talán.)

Elképzelek egy ugyanilyen szoftvert, mondjuk youtube-os videoklipekre megálmodva. Esetleg egy hangulatindikátorral párosítva.

Egyben sajnálatos, hogy a nagy zenemenedzselő, zenelejátszó szoftverek a mai napig nem voltak képesek egy nagyon egyszerű interfésszel, ám nagyon okos algoritmusokkal felfegyverzett Boffin-szerű programot összehordani. Ne keseregjünk, itt lesz nekünk a Boffin.

Előttem van, ahogy hazaérek, és a hifi-hez lépve lenyomkodok pár címkét, és máris szól a személyre szabott wurlitzer, végtelen sok, általam jónak tartott dallal. Sounds great (sic!).

• A Boffin 0.0.4 letöltése (win, mac)

Címkék: zene kommuniti last.fm iphone ajánlórendszer boffin

Az elmúlt napokban a Facebook elkezdett frissíteni az új verzióra. A változások ismét markáns hangsúlyeltolódásokat mutatnak. Nézzük is röviden, mik ezek, és hogy örülünk-e nekik.

Mindenekelőtt talán a legfeltűnőbb, hogy a Facebook egy nagy lépéssel közeledett a Twitter felé. (Pedig a korai Facebook layoutok még egészen más irányt mutattak.)

A megjelenés mostmár egyértelműen a gyors, twitter-like tartalommegosztást támogatja. Az oldal túlhangsúlyozott felülete középen van. Itt folynak lefelé a twitek események. Mostantól nem aggregálva (arra mostantól ott a jobb hasáb), hanem nyersen, azonnal, minden.

Nem csak státuszüzenetek, hanem mostantól akár rögtönzött, a gépünk webkamerájával rögzített videófelvételeinket és fotóinkat is megoszthatjuk ismerőseinkkel.

Látványban a középső hasábot a nagyobb, lekerekített szélű avatarképek emelik az oldalhasábok elé. Akárcsak a Twitteren.

Facebook és Twitter: konvergáló filozófiák

A középső, twitteres hasáb mellett a legfontosabb változás a jobb hasábban van, mely az új felfogás szerint épp középső hasáb ellenpontja:  amíg középen a frisset olvashatjuk, addig a jobb hasábban a nagy népszerűségnek örvendő közösségi aktivitásokból kapunk ízelítőt. Ismerőseink körében aktuálisan népszerű események, szájtok, rajongói oldalak, threadek, csoportok, képalbumok, stb. Az igazi újságos, szemlézgetős rész tehát a jobb oldali hasáb.

A harmadik, bal oldali hasáb megmaradt a navigációnak. Hangsúlyosabb lett a szűrés funkció. Márcsak azért is, mert a középső hasábos hírfolyamban gyorsan elvesznek a szemünk elől az aktivitások. Úgyhogy egyre kézenfekvőbb, ha szűrőket állítunk be, hogy ismerőseink egyes csoportjainak (pl. család, barátok, munkatársak) aktivitásait külön is követhessük.

Azonnali kép- és videómegosztás a laptop webkamerájával. Intant get²

Az új Facebook tehát legelsősorban még több aktivitást, több tartalommegosztást vár el a felhasználóktól. Erre ösztönzi őket. Észrevehető az is, hogy a minialkalmazások egyre jobban háttérbe szorulnak. Pontosabban a legfontosabb megjelenési helyük a középső hasáb marad. Vagyis többnyire csak akkor találkozunk össze minialkalmazásokkal, ha valamelyik ismerősünk aktivitásába belekerül. Vagy ha felvesszük alulra, a toolbarba kedvenc miniappunkat.

A 170+ milliós felhasználótáborral rendelkező Facebook tehát úgy érzi, felhasználószámban lassan eléri a plafont. Nincs más hátra, mint eggyel feljebb váltani, és a felhasználók becserkészése után a felhasználók közötti aktivitást serkenteni minden lehetséges eszközzel.

Az új felületek még egy fontos előnyt hordoznak magukban: könnyebb lesz kontextuális hirdetéseket hatékonyan megjeleníteni. Elsősorban a jobb hasáb kiemelt ajánlói közé rejtve. Merthogy jelenleg főként ugye csak a profiloldalakon és a képoldalakon látni hirdetéseket. Szintén a jobb hasábban.

A twit, mint komment.

Összegezve: a Facebook az azonnali és egyszerű tartalommegosztást támogatja az új nyitóoldalával. Ez pedig pedig várhatóan még több aktivitásra ösztönzi majd a felhasználókat. A Facebook ezzel némileg kifoghatja a szelet a Twitter vitorlájából.

A facebookerek szerintem inkább szeretni fogják ezt a váltást, mint a múltkorit. A funkcionálisan egyszerűbb felületek, az érthetőbb aktivitásfolyamatok, és a tartalomtípusok egyre határozottabb elkülönítése felhasználói oldalról szerethető és megszokható. Figyeljük magunkat. Ha ezentúl többet használjuk, és több tartalmat osztunk meg a Facebookon, mint tettük eddig, akkor az új nyitóoldal elérte célját.

(Érdekes lépés lenne, ha válaszul a Twitter alapfunkcióvá emelné be a videó/kép/link-megosztást a publisher felületbe. Vagyis az sms-hosszúságú szövegek megosztása mellett az egyéb tartalmak is egyetlen gombnyomással szóródnának szét a háló csomópontjaiból. Még ha nem is adunk nagy esélyt egy ilyen jövőképnek, az mára nyilvánvalóvá vált, hogy 2009-ben a Twitter bizonyult a legnagyobb közösségépítő szájt számára a jó mintapéldának. Még egyszerűbben szólva: 2009 az igazi instant get eljövetele.)

Címkék: dizájn social network facebook twitter

Mezei Áron együtt dolgozik a NIOK Alapítvánnyal különféle projekteken, és innen jött az ötlet: miért ne lehetne az egyszázalékos felajnánlásokhoz Facebook-minialkalmazást készíteni.

Az ötlet és a megvalósítás tehát nem megrendelésre, nem is pénzért, hanem magánszorgalomból jött létre. Egyrészt jó cél, másrészt érdekelt a facebookos app-készítés, magyarázza Áron.

A minialkalmazás valójában az egyszázalékos szervezetek adatbázisára épül. A facebookos felhasználó felveszi a miniappot, majd kiválasztja az általa támogatott szervezetet, mely egyrészt kikerül az aktivitásfeedbe, másrészt kiteheti saját profiloldalára is, hirdetve ezzel a támogatott nonprofitot. Ennyire egyszerű.

A toplista szerint eddig elsősorban a geekek kaptak rá az alkalmazásra, ugyanis az FSF.hu Alapítvány a legnépszerűbb szervezet. Ők ugye a szabad szoftverek népszerűsítésére és honosítására gyűjtik az adófelajánlásokat. (Én most is a Heim Pál Gyermekkórházat támogatom. És ez valószínűleg így is marad, amíg csak adózom ebben az országban.)

Az "egyszázalékos" miniapp szerintem azért jó ötlet, mert lehetőséget teremt az adózók számára, hogy ismerőseiknek megmutathassák, s így reklámozhassák saját választásukat. Másrészt pedig kiderülhet végre, hogy ismerőseink milyen szervezeteket preferálnak, amikor a könyvelőiroda magányában ikszelnek.

Ha még nem tettétek meg, csatlakozzatok az ügyhöz.

Címkék: dev magyar nonprofit facebook miniapp

Hamarosan új funkcióval bővül az iWiW. (Az átállás miatt lehetnek fennakadások a kiszolgálásban.) Az "Évről évre" névre keresztelt social timeline lényege, hogy összeszedhetjük életünk történetét, ismeretségeinkből. Kivel jártunk közös suliba, kivel mikor nyaraltunk együtt, kivel jártunk, kivel mikor dolgoztunk együtt, kik voltak üzleti partnereink, stb.

A funkció úgy működik, hogy elmegyünk egyik ismerősünk profiloldalára, és ott megadjuk, hogy az illetőt honnan, mikortól ismerjük. Ha ismerősünk megerősíti múltbéli kapcsolatunkat, akkor az esemény felkerül mindkettőnk életvonalára.

Az adott kapcsolatot publikussá tehetjük, vagy megtekinthetőségét korlátozhatjuk ismerőseinkre, illetve csak közös ismerőseinkre. Úgyhogy van arra is lehetőség, hogy a személyesebb kapcsolatainkat csak azok lássák, akik mindkettőnket ismernek.

Az életvonalakat az ismerősök profiloldalán, a bal oldali menüben az "Évről évre" linkre kattintva lehet előcsalogatni.

Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy nem megrázó dolog időegyenesre feszíteni a múltat. De legalább jól le lesznek tesztelve az ismeretségek az iWiW-ben. Ignorkák és Nememlékszemrádok a Büszkénvállalomok és Azokvoltakanagyidőkök ellen.

Kis színes híreinknek mára vége. És most alvás.

Címkék: iwiw magyar social network social timeline

Ma éjjel tolt ki egy rilízt a Google Reader. Ezentúl nem csak megjegyzést lehet fűzni a megosztott hírekhez, de válaszolni is lehet a megjegyzésekre. Pontosabban kaptak egy kommentfelületet a megosztott hírek (feedelemek). Úgyhogy mostantól threadelhetnek az egymással híreket megosztó Google-barátok.

A "share with note" funkció mostantól igazából topiknyitóként üzemel. Van egy érdekes hír, amit meg akarok osztani a többiekkel, rábökök. Majd az ismerősök kommenteket fűznek a hírhez, és esetleg ők is továbbosztják más ismerőseiknek. Vagyis újabb topikot nyitnak ugyanarra a témára.

Az új kommenteket és threadeket a bal menüben a "comment view"-ra kattintva lehet követni. Az igazi persze az lenne, ha a "Friend's shared items" aloldalon mindig a lista élére ugrana az a hír, melyhez új komment érkezett.

Nem mondom, hogy teljesen értelmetlen ez a frissítés, de az is biztos, hogy egy értékelőrendszernek vagy egy mély Gmail-integrációnak jobban üröltem volna. Na, majd legközelebb talán ezek jönnek. Addig itt ez a kicsit kusza, kicsit not-so-handy kommentmegoldás.

Címkék: google google reader

Minden olyan online szolgáltatásnak, mely jól strukturálható, profi, értékes tartalmat állít elő, el kell, hogy jöjjön az életében az a pillanat, mikor komolyan fontolóra veszi, hogy készítsen-e egy apit, melyen keresztül harmadik oldali fejlesztők is hozzáférhetnek valamilyen ellenőrzött formában a tartalmához.

Mi diktálja ezt? Néhány éve láthatjuk, hogy egy online szolgáltatás nem csak attól lesz sikeres, hogy minél több netezőt vonz. A sikerességnek már az is paramétere, hogy mennyi helyen van jelen az adott szolgáltatás a weben. A kulcsszó tehát a szórtság és az elérhetőség.

Címkék: média magyar api online

Ki gondolná, lassan két éve, hogy elindult a Twitter magyar mashupja, a Turulcsirip. Ebből az alkalomból felfeszítettük Benedek titkos ládikáját, melyben a statisztikai adatait rejtegeti.

Nos, két év alatt összesen körülbelül egymilliószor csiripeltek a magyarok. Jóllehet, ennek fele botcsirip, vagyis automatikusan generált üzenet. (Lásd még: lentebb, a top ignoráltak listáját.)

Ami egzaktabb adat, hogy körülbelül 3000 magyar Twitter-felhasználó van (körülbelül harmaduk aktív csiripelő). Ők eddig ötezerszer ignoráltak egymás között. Lássuk be, a magyar twitterelők nem jó zajtűrők.

Új csiripek száma havi bontasban, az elmúlt egy évben.

Viszont azért kíváncsiak is egymásra. Hiszen eddig összesen 124 ezer követést regisztrált a rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy magyar twitterező átlagban kb. 41 másik twitterező aktivitását figyeli/követi.

És akkor nézzük, hogy kik a legnépszerűbb magyar twitterezők: ba78, doransky, angelday, hh, kelt, eszpee, b_konrad, tothbenedek, longhand, dw1, setalosas, rabbitblog, tapir, LacKac. Hát igen, eléggé belterjes ez a lista. Ráadásul mindenki early adopter. Sehol egy szakács, műsorvezető, költő, földrajztanár, zöldséges vagy mozigépész.

A top ignoráltak listájából kiderül, hogy a twitterezők kifejezetten rühellik, ha a magyar hírszájtok szpemelnek a Twitteren. Sorrendben az Indexhirek, a frisshirek_hu, a Hirszerzo, a tehgiraffe, az origohu, a szabolcsonline, a tibaly, a gazdasagihirek, a manna_ro, a hajduonline, a hvg_hu, az idojaras, a magyaronline és a borsodonline a legutáltabb felhasználók. Lehet, hogy jobban járnának ezek a hírszájtok, ha a robotüzenetek helyett értékes, egyedi tartalmakkal reklámoznák magukat. Lehet ezt máshogy is csinálni.

Új felhasználók az elmúlt egy évben, havi bontásban.

A szerverstatok szerint havi 23 millió lekérés van, ami kábé 60 Gb sávszélt eszik. Ebből kettőt a Googlebot. A látogatások 90 százaléka közvetlen. Mindössze 5 százalék talál a Turulcsiripre keresőkből. A kérések ötöde a Csiripróka Firefox-kiterjesztésből jön.

A háromezres felhasználótáborhoz képest meglehetősen kevesen, mindössze 72-en kötötték be eddig a turulcsiripes facebook miniappot. És közülük is csak 13-an használják rendszeresen a Facebookot szpemelő alkalmazást.

Összefoglalva: a Turulcsirip első két évében kiválóan összefogott egy geek kört. Reméljük, hogy a következő két évben kicsit színesedik majd a kép.

Címkék: stat magyar twitter turulcsirip

Kiküldött tudósítónk jelenti Bulváriából. Egyik olvasó nyomunkra akart bukkanni a Twitteren. Első próbálkozását máris meglepő ajánlattal honorálta a mikroblog szolgáltatás. Olvasónk meglepettségében elő is rántotta a startmenüből a Paintet, hogy megüzenje nekünk a megdöbbentő valóságot:

A Twitter mentségére legyen mondva, hogy valóban létezik egy Web Satan nevű felhasználójuk, Saurav Patnaik, aki amúgy a SocialTwist indiai marketingese. Mondjuk comingoutban még így is jobban állunk, mint az Almás Ember a szomszédból.

Címkék: lol twitter