A hét egyik legjobb írása Zerkingé, aki megtörve a hallgatást, a pornószájt-készítéssel kapcsolatos tapasztalatairól írt hiánypótló postot.

Aztán: éles az Indexen a Google Latitude-embervadászat projektről készült videó. A Latitude-del kapcsolatban amúgy mostanában volt egy vírusvideó is. Ez itt.

Twitter. Elsőként a TweetDeck új verzióját reklámoznánk be, mely immár a facebookos státuszüzeneteket is mutatja. Sőt, a Deckről küldhetünk státuszüzenetet Facebookra is.

Megjelent a Twazzup, mely sokkal átfogóbb és érdekesebb trendanalízist mutat, mint a Twitter Search. Érdemes kattintgatni.

Szintén kicsit Twitter téma, hogy van már asztali verziója is a Blip.fm-nek. Blipsternek hívják, és a TweetDeckhez hasonlóan ez is Air-ben készült.

Míg el nem felejtem: nem igazi geek, aki húsvét hétfőn nem a Caprica kiszivárgott epizódját nézte. Én egyelőre még a Big Bang Theoryt ropogtatom. Két epizód között pedig az iClouddal teszek egy próbát, valamint átolvasom a dizájnparadoxonokat.

Hazai pályáról most annyi jut eszembe, hogy nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan iwiwes hírek fogják ellepni a magyar webet. Aztán, mi van még? A következő, májusi Meetup elképzelhető, hogy már a Dürer Kertben lesz. Remélem, ott legalább van stabil, könnyen elérhető wifi, nem úgy mint a Bem moziban. Btw, az áprilisi Meetup szerintem legjobb előadása a Mindroomé volt: 

Tompa Tamas (mindroom.hu): Beszédfelismerés és videó keresés magyarul from Budapest New Tech Meetup on Vimeo.

Ja, és kell készítenem egy összefoglalót 2008 magyarországi webes eseményeiről. Ahhoz kéne összekaparni a legfontosabbakat. Így indul majd a hétf... kedd.

Címkék: iwiw tv videó kávéhoz pornó twitter meetup blip.fm

Hangulatjelentés a partyról és ünnep:

Beszélgetés a vendégekkel, és a prezisekkel (infók, sztorik, so inside):

Címkék: magyar party startup prezentáció készítő prezi.com

Amennyire egyszerűvé tette a Blip.fm a zenemegosztást a Twitteren, éppen annyira teszi egyszerűvé a Vattoz nevű alkalmazás a Facebookon történő zenemegosztást. A Blip.fm-hez hasonlóan a Vattoz is a zavarosban halászik, nem jogtiszta forrásból löki ki a zenéket. De ez most mindegy is.

A működési elv pofonegyszerű. Rákeresünk egy dal címére, felvesszük a playlistbe, majd kitoljuk a számot a Facebookra, és máris velünk együtt hallgathatják ismerőseink az összeállítást. A Blip.fm-mel szemben van egy nagy előnye a Vattoznak: rengeteg nem angolszász (pl. magyar) zenét is tárolnak.

Hátránya pedig az, hogy míg a Blip.fm-re saját zeneszámainkat is felcsempészhetjük, addig a Vattozon csak hozott anyagból dolgozhatunk.

A lényeg, hogy van egy szolgáltatás, ami valahogy megoldotta, hogy három gombnyomással lehessen zenéket megosztani egy közösségi szájton. És ez még akkor is jó, ha nincs kétségünk felőle, hogy a zenekiadókat védő szervezetek már ott sündörögnek a szerverszobák környékén.

Címkék: zene facebook

A Mashable összeszedte azt a 19 európai startupot, amit érdemes lesz figyelemmel kísérni 2009-ben. Az első helyen a Prezi.com-ot említik. Véggiböngészve az elmúlt hónapok nemzetközi startup-híreit, azt hiszem, kezd egyértelművé válni, hogy a magyar startupnak momentuma van nyugaton is.

A Prezi.com jelenlegi hazai és várható nyugati sikere jól mutatja, hogy a siker egyik receptje, ha egy meglévő problémára ("unalmasak a prezentációk") kopernikuszi fordulattal reagál egy startup. Ne legyünk restek szemléletet váltani, és új szemszögből tekinteni egy problémára, ha már egyszer a régi személetből sok-sok éve kifogytak a lehetőségek.

A Prezi.com nem a meglévőknél jobb prezentáció-készítő, hanem egy, a prezentáció-készítést új szemléletben felfogó alkalmazás.

S bár a Prezi.com sok esetben nem megfelelő eszköz a hatékony prezenzálásra, mégis, jópár olyan téma akad, ahol kifejezetten ez a fajta többdimenziós prezentálás a megfelelő eszköz gondolatmenetek bemutatására.

A Prezi.com számomra azt mutatja meg, hogy különféle gondolatmenetekhez különféle szemléltetőeszközök passzolnak. Azt várnám, hogy a közeljövőben a mindmapping-alkalmazások, a vizuális megjelenítések és a prezentációs struktúrák háromszögéből újabb megoldások is kieshetnek. Abban a világban, ahol már csak 10 slide-ban, 10 tételmondattal lehet hatákonyan információkat megosztani nagyobb tömegekkel, a megjelenítés legalább olyan fontossá válik, mint maga a mondanivaló.

Csak Marcit tudom idézni, aki a Prezi.com-ot bemutató postját úgy zárta, hogy "megszokott dolgokat újraértelmező termékekből (feltéve hogy hasznosan sikerült újraértelmezni) akár nagy dolgok is születhetnek." Igaza van.

Címkék: magyar startup prezi.com

Olvasom Józsi írását arról, hogy nem adnak a művészeti vezetőknek elég szabadságot a nagy, főként technológiai irányultságú/alapítású cégeknél. És ez szerinte baj. Mert hadd döntse már el az art director, hogy milyen széles legyen az a border. Ne jöjjenek itt mindenféle NEM művészeti vezetők, és legfőképp ne legyenek kompetensek beleszólni abba, ami dizájn.

Címkék: dizájn filozomatika

Hamarosan kipipálja a bétateszt szakaszt az egyik legígéretesebbnek tartott magyar startup. Mint tudjátok, a Prezi.com a nemrégiben kapott 160 ezer dolláros induló tőkével indul neki a világ meghódításának. 

Mielőtt belekezdenének a srácok a pénzégetésbe és a nemzetközi piac, valamint a PowerPoint bedarálásába, bulit szerveznek április 9-én, este 7 órától, itt. Mindössze 160 ember fér be a Triplába, úgyhogy aki mindenképpen szeretne ott lenni, az ezt az oldalt figyelje. A partyn a Prezi.com komplett nyolc fős legénysége jelen lesz. Úgyhogy lehet faggatni a fejlesztőket, projektvezetőt a technológiáról, megvalósításról, üzleti elképzelésekről, jövőképről, PowerPointról, álláslehetőségekről. 

A prezisektől kaptunk 3 jegyet, amit most jól ki is sorsolunk. A feladat: küldjétek el mailben (webisztan at gmail) vagy kommentezzétek be az általatok legérdekesebbnek, legötletesebbnek, stb tartott (nem csak prezicomos) prezentációt. Szóval ha láttatok bármilyen prezit mostanában, ami felkeltette a figyelmeteket, dobjátok át, és nyerjetek jegyet. Beküldési határidő: április 2-a, csütörtök.

Címkék: játék magyar startup prezi.com

Folytatjuk sorozatunkat, melyben az IT-szektorban dolgozó magyar nők helyzetét kíséreljük meg bemutatni. Múltkor, az Ada Lovelace Nap alkalmából a kérdéskör első részét olvashattátok. Most pedig a kényesebb témákkal folytatjuk.

Éppen a felmerülő témák miatt - bérek, munkahelyi szexizmus, baráti reakciók, gyermekvállalás - a válaszokat ezúttal név nélkül tesszük közzé. A post végén pedig konklúziót mondunk...

Címkék: magyar kommuniti gender

Azt hittem, ez csak valami médiahack. Pár napja jelent meg a hír, hogy az Origo és az Index is "energiatakarékos üzemmódba" vált a természetvédelmi világnapon, és fekete háttérrel jelenik meg. Aztán ma kaptam egy másik közleményt, mely szerint:

Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezésére - a globális felmelegedés elleni összefogás jegyében - egy órára elsötétül a Föld. Az akcióhoz csatlakozott az Origo Zrt. is, így ezen a napon piacvezető internetes szájtjai, az [origo] és az iWiW címlapjai energiatakarékos üzemmódban, fekete alapon jelennek meg.

Kész. Ülök a gép előtt, és kiakadt bennem a process a döbbenettől.

Az egész fekete hátteres történet ("Blackle") ugye évek óta tart. A hipotézis szerint ha a Google a szokásos fehér helyett fekete háttérrel jelenne meg, akkor a netezők monitorai kevesebbet fogyasztanának. És - a Google népszerűségét figyelembe véve - ezzel rengeteg áramot lehetne megspórolni.

Csakhogy, mint kiderült: a fekete hátterű nyitóoldal valójában nem energiatakarékos, sőt, még többet is fogyaszt, mint a fehér.

A témában számos kutatás készült, és még a legengedékenyebbek is arra a következtetésre jutottak, hogy nincs kimutatható különbség a fekete vagy fehér hátterű honlapok energiafogyasztása között. Amúgy erről anno maga az Index is beszámolt. Úgy látszik, mindhiába.

Our own analysis as well as that of others shows that making the Google homepage black will not reduce energy consumption. To the contrary, on flat-panel monitors (already estimated to be 75% of the market), displaying black may actually increase energy usage. Detailed results from a new study confirm this. (Bill Weihl, a Google zöldenergia-ügyi vezetője, Google blog)

Energiát spórolni tehát nem azzal lehet, ha sötétre váltják a szájtok háttérszínét. Hanem például azzal, ha a lámpalekapcsolás órájában lekapcsolják a szervereket is.

Bár a fekete háttér projekt inkább a sötétség egy másik jelentését juttatja eszünkbe, azért a közleményben értelmes projektekről is szó van:

Hamarosan korszerű, takarékos rendszer vezérli majd Magyarország legnépszerűbb közösségi szolgáltatása, az iWiW szervereit: a terhelés szerinti le- és felkapcsolás segítségével csökkenthető az áramfogyasztás. A [freemail] esetén a két évnél idősebb, elavult és kis kapacitású háttértárolók korszerű, nagy kapacitású eszközökre történő cseréjével is jelentős fogyasztáscsökkenést fog elérni az Origo Zrt.

És valójában ez is lenne itt a lényeg. Persze csak akkor, ha nem egy feketébb, hanem egy zöldebb világ a valódi cél.

• A Google lekapcsolt lámpával többet fogyaszt?
• Spórolunk-e a fekete háttérszínnel?

Címkék: iwiw index origo fail

Hamarosan minden magyar netező szembesülhet azzal, hogy megváltozik az iWiW ruhája. Nem dizájnváltásról, csupán a meglévő dizájn faceliftjéről van szó. Változik például a betűtípus, finomodnak a főbb dizájnelemek, más lesz a link stílusa is, etc etc.

Régi és új fejléc.

A facelift egyben előkészület is, hiszen hamarosan megjelennek a minialkalmazások a szolgáltatásban. Ez a fejlemény pedig várhatóan nem csak a felhasználók aktivitására, hanem az iwiwes oldalak megjelenésére is hatással lesz. Na de nézzük is váratlanul országos népszerűségre szert tett kollégám tesztprofiloldalát az új iWiW-en: 

Facelift után: tesztjúzer a Sandboxon, tesztcomingouttal :)

Akik még azelőtt szeretnének értesülni az iwiwes változásokról, hogy az éles felületeken megjelennének, azok a Sandboxot figyeljék. (Note: a Sandboxhoz deves acc kell, nem iwiwes.) Ott minden előbb lesz látható, mint az éles felületen. Hamarosan nem csak a facelift, de az aktivitásfolyam is megjelenik majd a homokozóban. És már nincs sok hátra az alkalmazások indulásáig sem. De az egy következő post témája lesz.

[update] Látom, a HWSW is foglalkozik a facelifttel. Még egy igazi, hamisítatlan úgynevezett szóviccet is bepróbáltak. Ami üdítő fordulat a hírszájt eddig megszokott nyelvezetéhez képest. A cikk címéről ("Facebookosodik az iWiW") meg az jutott most eszembe, hogy a Facebook ugye twitteresedett, a Twitterre pedig korábban azt mondták a magyar netezők, hogy pont olyan, mint az iWiW üzenőfala. Körbeértünk. Mindebből pedig jól látható, hogy itt igazából egy funkcióval azonosítják a netezők a szolgáltatásokat. Ami egyrészt érthető, másrészt pedig: soha nem a funkció jelenléte, hanem annak működési elve, felhasználásának módja a fontos.

Címkék: dev iwiw dizájn

Akik csak a postok első mondatát szokták elolvasni, azoknak mondom gyorsan, hogy nem kell összeomlani fejben, a Last.fm továbbra sem lesz fizetős, csupán a rádiót dugják el a havi 3 euróba kerülő lakat mögé.

Amúgy én eddig sem használtam a Last.fm rádióját. Az ember nem is azért Last.fm-használó, mert zenéket szokott ott hallgatni. Hanem azért, hogy zenéket fedezzen fel, és hivatkozni (linkelni) tudjon, mikor a weben zenéről beszélget ismerőseivel.

És akkor mostmár a többieknek fejteném ki, hogy szerintem mi indokolja ezt az amúgy tényleg szokatlanul barátságtalan lépést.

Először is: miért barátságtalan? Azért, mert a Last.fm rádióért továbbra sem kell fizetni az USA-ban, a briteknél és a németeknél. Ugye ez az a három ország, ahol a Last.fm a legnagyobb felhasználótáborral rendelkezik.

Vagyis a szolgáltató a számára üzleti szempontból fontos felhasználókat békén hagyja, a többiekről meg most kimondatott, hogy nem fontosak.

Ez kábé olyan, mintha egy magyar szájt csak azokban a kerületekben lenne ingyenesen elérhető, ahol az átlagnál jobban kereső, a neten többet vásárló emberek élnek. A szegényebb kerületekben meg fizessen a szájt használatáért a sok szerencsételen, ha már a marketing és a vásárlásra ösztönzés lepattan róluk.

Ez a fajta üzletpolitika joggal vált ki ellenszenvet minden Last.fm-felhasználóból. Főként ha nem az USA-ban, Németországban vagy Britanniában élnek.

Ugyanakkor van itt egy másik szempont is. Vegyünk egy példát. Rendszeresen nézek online amerikai tévéműsorokat. Majdnem mindegyik esetben a csatorna reklámokat tesz a videóklipek elé, mögé, közé. Éppen úgy tehát, mint a tévében: van reklámszünet.

Csakhogy a hirdető nem engem, a szerencsétlen magyarországi netezőt akarja elérni hirdetésével, hanem az amerikaiakat. Ugyanis a műsor alapvetően nekik szól. És én (az amerikai műsorok iránt érdeklődő külföldi netező) minden egyes klikkelésemmel valójában rontom az amerikai hirdető kampányának hatékonyságát.

Hiszen ő fizet a hirdetés megjelenéséért. Csakhogy jelen esetben egy olyan valaki klikkelt, akinek lehetősége sincs megvenni az adott terméket. Ez meg a hirdetőnek még rosszabb is, mintha nem klikkeltem volna.

Visszatérve a Last.fm esetére. Értem én, hogy az amerikaiak, britek és németek sokkal többet vásárolnak, költenek online zenére a Last.fm-en, mint például mi, magyarok, akiknek mégcsak esélyük sincs online fizetni ezekért a zenékért. Meg amúgy sem szoktunk.

És joggal mondja az amerikai zenekiadó (megjegyzendő, hogy a Last.fm már két éve a CBS médiacsoport tulajdona), hogy ő ugyan nem a kelet-európai meg ázsiai Last.fm-felhasználók kattintgatásai után akar fizetni, hanem az amerikaiak kattintgatása után. Ugyanis tőlük várja, hogy vásárolják is meg az adott zeneszámot. Meg a hozzá kapcsolódó mindenféle termékeket.

Kicsit szociáldarwinizmusnak tűnik ez az egész stratégia. "Survival of the fittest." Nem is nagyon szimpatikus.

És nem tartom éppen elképzelhetetlennek, hogy a közeljövőben egyre több szájt fogja követni a Last.fm példáját, és korlátozza az ingyenes, hirdetéses elérést azokra az országokra, ahonnan direkt bevételt, termék iránti elkötelezettséget, jelentősebb fogyasztói költést remél.

Más kérdés, hogy közösségi szolgáltatásokról beszélünk. És ha a szolgáltató hátat fordít felhasználói jelentős részének (de legalábbis barátságtalan gesztusokat tesz irányukba), abból sok jó nem következik. Mert ugyan ki szeretne másodrendű polgár lenni azon az interneten, amiről azt mondták, hogy demokratikus alapokon épült...

Címkék: zene üzlet last.fm fizetős fail

Két héttel ezelőtt írtam róla, hogy csatlakozunk az Ada Lovelace Nap-hoz, és március 24-ét mi is a nők és az IT témakörnek szenteljük. A téma azért is érdekes, mert köztudott, hogy az IT-szektorban arányaiban nagyon kevés nő dolgozik. Egy viszonylag hosszú kérdéssorozatot küldtem ki azoknak az IT-ban dolgozó nőknek, akiket ajánlottatok. Sokan válaszoltak is. Most az ezekből a válaszokból készült első postot olvashatjátok.

Címkék: magyar kommuniti gender

Sokszor szokták azt mondani, hogy a Twitter csak a geekek unaloműző eszköze. Azt tudjuk, hogy Angliára és az Egyesült Államokra ez nem igaz. Ott már mainstream webes szolgáltatásnak számít. Ugyanakkor idehaza mindössze pár ezer - jobbára tényleg geek és nörd - felhasználója van csak a Twitternek. Csakhogy.

Csakhogy a helyzet gyökeresen megváltozott másfél hete azzal, hogy a Facebook nyitóoldali redizájnával bemutatta a facebookereknek, hogy mire jó a twitterezés. Jól látható, hogy olyan emberek, akik korábban fújoltak a Twitterre, most lelkesen "twitelnek" a Facebookon.

Valamint olyan netezők, akik nem is értették, hogy mire jó, mi az a Twitter, a Facebookon lelkesen és rendszeresen írogatják a státuszüzeneteket, osztják meg arra érdemesnek gondolt linkjeiket.

Mindebből pedig arra következtethetünk, hogy a Twitternek ezidáig azért nem sikerült a magyar netezők tömegeit elcsábítania, mert a magyar netezők döntő többségének egyetlen ismerőse sincs fent a mikroblog szolgáltatásban.

A Facebookon viszont az elmúlt egy évben számos magyar baráti hálócsomópont keletkezett, és ezek már képesek felizzani.

Bő egy hete tehát 3000-ről potenciálisan 115 ezerre ugrott a magyar twitterezők száma. Bár konkrét statisztika nem áll rendelkezésre a státuszüzenet-funkció használatáról, megérzésre legalább 20-30 ezer magyar máris rendszeresen használja a Facebookot "twitterezésre".

Mi jár a fejedben?

Címkék: magyar facebook twitter

Régóta adós vagyok ezzel a posttal. És bár már mindenki elmondott mindent az MSI Windről, gondoltam leírok pár hosszabb távú tapasztalatot is. Hátha segít azoknak, akik netbook-vásárlásban gondolkodnak.

Nos, az én választásom az újabb U-100-as modell lett. Van benne 2 giga ddr2-es memória, egy 160 gigás vinyó, a többi nagyjából ugyanaz, mint az előző típusnál: 1,6-os Intel Atom proci, 10'' led kijelző 1024x600 pixel felbontással.

Szóval végiggondoltam, hogy miért és mire kell nekem egy ilyen gép, megkerestem, hogy hol a legolcsóbb, majd fogtam magam, és az eDigital Pólus Center-beli üzletében vettem egy fehéret, bruttó 112 900 forintért. (Nem a reklám helye, de náluk volt akkor a legolcsóbb.) Szóval ár/érték arányban ez a legjobb netbook a piacon. A konkurensek vagy nem tudnak ennyit, vagy drágábbak, vagy mindkettő egyszerre.

Címkék: teszt notebook msi wind

Nem hiába ökörködött annyit a webkamera előtt Angelday "Júsztrím" Józsi. Hétvégén megindult a háztáji Indavideó élő streamelős megoldásának tesztelése. Az Inda az - amúgy magyar fejlesztők által üzemeltetett - Ustream technológiáját vette meg használja.

Nem csak élőzni lehet majd a Ustr.. Indavideón, de a felvételeket tárolják is. Vagyis később vissza lehet majd nézni a közvetítéseket. Ha rákattannak a felhasználók.

Sajnos már a teszt alatt is látszott, hogy az élő kép mellől nagyon hiányzik a cset. Mert bár míg az Indavideó főnöke Karotta blogján kint volt egy ustreames csetablak, az indavideós oldalon csak a válaszokat lehetett hallgatni. A csetelők kérdése ugye azon a felületen nem látszott.

A karosszékben webkamera előtt unatkozó tinik már az amerikai piacon sem nagyon ingerelték fel a monitor előtt ülőket. Kellenek tehát a webcelebek. És azért nyilván lesznek itthon is érdekes, vagy legalább vicces élő események. Bár azt sem tartom kizártnak, hogy az HBO vagy a dél-afrikai rögbiliga tévéadása is beficcen majd valamelyik "lifestreamben".

Ezzel együtt mi továbbra is rendületlenül bízunk/hiszünk a magyar netezőkben: tessék menni videózni, live-, sőt lifestreamelni. Ne csak mindig a YouTube-ról lehazudott videókkal kelljen összetalálkozni a magyar videómegosztókon.

Amúgy a március 15-ei közvetítésünk második felében is ezt az indavideós-ustreamet használtuk. Akkor vegyesek voltak a tapasztalataink, legalábbis az adás első felében használt Ustream.tv-hez viszonyítva. Igaz, erősen prebéta volt még az Indavideó streamje. A mostani közvetítéseket elnézve az elmúlt napokban sikerült optimalizálni a stream minőségét. Ami jó. Remélhetőleg 3G alatt is.

Szóval kíváncsian várjuk, hogy a nem túl eredeti magyar feltöltött videótartalmak mellett milyen élő közvetítéseket sugároznak majd a weben honfitársaink. Hátha megmozdul valami - éppen most, éppen így.

Címkék: magyar stream videocast inda indavideó ustream

A Facebook magyar közössége dinamikusan növekszik: jelenleg 110 ezer magyar van fent. Nem elképzelhetetlen, hogy év végére már közel negyedmillióan lesznek. Az iWiW, története során talán az egyik legnagyobb változáson megy át:  hamarosan megjelennek az Open Social-alapú kisalkalmazások. Több millió magyar netező fog szembesülni azzal, hogy az iWiW nem csak közösségi háló, hanem egyben közösségi játszótér is, ahol a játékok maguk a kisalkalmazások.

A Google erősít közösségi vonalon: a Google Friend Connect-be kötött, Open Social-applikációk lephetik el 2009-ben a webet. A nagy közösségi szájtok egyre jobban ki vannak lyuggatva: az ablakokon pedig minialkalmazások néznek vissza a felhasználókra.  A játékszerek gyártása mostantól épp olyan közösségi élménnyé válik, mint maguknak a játékoknak a használata.

Mindez persze sok magyar fejlesztőt és startup tulajdonost, online hirdetőt is arra ösztönöz, hogy egyre többet foglalkozzon a minialkalmazások témakörével. Ez az apropója a Facebookon most indult csoportnak is. A cél, hogy egymásra találjanak a kisalkalmazások fejlesztői, az Open Social, Facebook API, Google Friend Connect és egyebek iránt érdeklődők.

A csoport tagjai szabadon nyithatnak topikokat adott kérdéskörökből, oszthatják meg adott témákkal kapcsolatos linkjeiket. Ha eleven lesz ez a közösség, akkor talán érdemes lesz irl is találkozókat szervezni.

Az egymásra találás mellett azt is szeretnénk, ha az érdeklődők egymást segítenék, bátran megfogalmaznák legnaívabb kérdéseiket is, melyekre releváns válaszokat kaphatnak. Emellett igyekszünk minél több hírt, érdekességet, tudnivalót is összeszedni. És tőletek is ugyanezt kérjük. Mindenkinek van mit tanulnia, megbeszélnie, kérdeznie, átadnia.

Úgyhogy akit érdekel ez az egész, csatlakozzon bátran.

Címkék: google dev iwiw api facebook open social miniapp gfc