Kezdődött minden a Gmail címkéinek színezhetőségével. Mostantól pedig immár a Docs címkéi is éppen úgy színezhetőek, mint a levelezőé. Mivel a Calendarban a különböző naptárak már eddig is színezhetőek voltak, reménykedhetünk benne, hogy a következő szolgáltatás, ahol bevezetik a színes címkéket, a Reader lesz.

Amúgy miért is fontos ez a színes címke dolog? Valószínűleg a Google-hoz sok olyan visszajelzés érkezhet, hogy egy bizonyos tartalommennyiség fölött nehezen kezelhetők a "label"-ek, úgyhogy kell egy másik rendezési elv is, melynek segítségével könnyebben tájékozódunk a rengeteg felcímkézett email, dokumentum és feedelem között. Az ő megoldásuk a színezhetőség.

A színárnyalatokkal ugye könnyebb jelezni az "egymáshoz közel álló" címkéket, anélkül hogy a címke nevében erre külön utalnánk. Szóval ha van mondjuk egy "blogok" meg "blogkommentek" címkém Google Readerben, nyilván ésszerű lenne mindkét címkét mondjuk kék árnyalatúra színezni.

Szerintetek a színes címkék valóban hasznosak? Vagy tudtok jobb megoldást nagy mennyiségű tartalom kétszintű szervezésére? Címkék + kategóriák? Mappák és almappák? Ti mire használjátok a Gmailben/Docsban a színezést?

Címkék: google dizájn web office open thread

Hamarosan megújul az Indafotó. Úgyhogy a megfeszített munka közben nem fog ártani egy kis lazítás. Csütörtökön a Margit-híd pesti hídfőjénél, fényképezőgéppel felszerelve a havas-napos pesti hidakat - vagy ahogyan az Magyar Távirati Iroda fogalmazott egyik mai jelentésében: - "folyó feletti áthaladást lehetővé tevő építményeket" fogjuk fotózni. Lehetőleg minél több szögből és színben. Csatlakozzatok, ha van kedvetek.

Címkék: inda beharangozó

Gondolom sokan emlékszünk régi rádióműsorokban elhangzó üzenetekre, miszerint Pisti látott egy lányt a vonaton, szemeztek egy darabig, de a lány leszállt Sárbogárdnál. Pisti üzeni, hogy ha a lány hallja, küldjön neki levelet. Akkoriban azon töprengtem, vajon mekkora esélye van, hogy pont az a másik személy hallgatja adott rádiót adott időpillanatban? Kábé akkora, mint a lottó ötösnek.

Egy web oldal jobban képes összehozni az efféle futó ismeretségeket, mert az üzenetek bármikor visszakereshetők. Logikus tehát, hogy ez a szolgáltatás előbb-utóbb az interneten is megjelenik. A veledutaztam.hu próbálja betölteni ezt az igényt. De vajon mekkora igény van erre a szolgáltatásra? Bevallom, nem emlékszem, hogy valaha is szemeztem volna járművön, de az utóbbi 15 évben biztos nem. Ennek ellenére megpróbálok objektív értékelést írni.

Az oldal használata könnyű, az egyetlen komoly használhatósági hiba magukban a hibaüzenetekben, illetve azok hiányában van. Ha egy form kitöltésénél hibázok, csak annyit jelez a rendszer, hogy az adott szövegnél a fejléc fehérből halvány sárgába vált. Emiatt többször megakadtam a tesztelés folyamán, nem tudván mi a probléma.

Az egész rendszer social networkösen van felépítve, így regisztráció után képeket tölthetünk fel magunkról, ismerősnek (útitárs) jelölhetünk más tagokat, csoportnak nevezett fórumokban beszélgethetünk, valamint feltehetünk üzenetet ha keresünk valakit, akivel szemeztünk egy járművön.

Őszintén szólva kicsit szkeptikus vagyok a szolgáltatás hosszútávú működőképességével kapcsolatban. Tegyük fel, hogy rengetegen szemeznek járműveken, de hogy ez elég motiváció arra, hogy egy újabb social network oldalra regisztráljanak, és oda rendszeresen visszajárjanak, abban nem vagyok biztos.

Persze vicces elképzelni, milyen lenne, ha egy ilyen oldal összehozná a rendszeresen egy járaton utazókat. Pl. lenne egy topikja, üzenőfala azoknak, akik minden reggel a 139-es busszal járnak melózni. Beszélgetések alakulnának, és végül mikor felszáll az ember a buszra, az egy nagy klubhelységhez hasonlítana, ahol minden nap 15 percre IRL lehet folytatni a neten megkezdett beszélgetéseket. Nyilván ez csak vicc, az ember nem feltétlen akar megismerkedni az utastársaival.

Egy ilyen szolgáltatás leginkább egy olyan oldalon tudna működni, mint a wiw, ahol már eleve ott van rengeteg ember. Még ott is kicsi az esélye, hogy összetalálkozzanak a járművön szemezők, de oda úgyis rendszeresen belépnek az emberek, talán nagyobb esélyük lenne.

Ti mennyi fantáziát láttok ebben a témában?
 

Címkék: magyar social network startup

Az OpenSocial kontra Facebook háború közepén vezércsere történt a szembenálló feleknél. Ethan Beard, a Google eddigi közösségi médiáért felelős igazgatója ugyanis átnyargal a Facebookhoz. Ez a mínuszos hír pedig mindjárt két dolgot is eszembe juttat. Egyrészt, a Google-nál is lehet vonzóbb munkahely, másrészt pedig a Facebooknál, úgy tűnik, szükség lehet friss kreativitásra és elképzelésekre a további növekedéshez.

Api-val köszönti a tavaszt a FriendFeed is. Mi ebben a hír? A FriendFeed lényege ugye, hogy a júzerek egyetlen feedbe gyűjtik összes online aktivitásukat. Egy helyen látható a del.cio.us-ben bookmarkolt linkjeim, diggeléseim, twitjeim, last.fm-es, youtube-os aktivitásom, és gyakorlatilag minden, amiről feedet lehet szerezni a weben, és hozzám van köze.

A FriendFeed apija ebben a kontextusban nem jelent mást, mint hogy egy netező összes online aktivitása olyan adat, mely egyszerre, strukturált formában hozzáférhető a weben, lehet rá fejleszteni harmadik oldali alkalmazásokat.

A FriendFeed tehát alapkonkurensévé lett az OpenSocialnak és a Facebooknak. 2008 az egységesedés, sztenderdizálódás jegyében fog telni.

Címkék: google üzlet hr facebook open social

Egy kanadai programozó állítólag tök egyszerű trükkel fért hozzá a Facebook-felhasználók privát képeihez. Mármint persze azokhoz, melyeket a júzerek feltöltöttek a Facebookba, csak éppen úgy állították be a jogosultsági szintet, hogy ne lássa fotóikat bárki.

A hack segítségével a programozó azonban hozzáfért például Paris Hilton nem publikusnak szánt facebookos fotóihoz is. Az AP hírügynökség le is csapott a sztorira, és például meglesték a Facebook vezetőjének nem publikus képeit is.

Bár a Facebook állítólag betömte a biztonsági rést, hivatalosan eddig nem nagyon kommunikálták a bug okát. Ami nyilván nagy hiba. Hiszen az AP a világ összes nagyonn szerkesztőségébe elrepítette a hírt. És nem árt, ha a soktízmillió facebooker nem bizonytalanodik el teljesen, ha képek privát megosztására szeretné használni a közösségi szájtot.

Mondjuk eleve hülye dolog ez a "megosztom a weben, de nem mindenkivel" jelenség. Ha valamit feltöltök a webre, akkor azt annak tudatában teszem, hogy publikus, bárki számára hozzáférhető. Ha meg nem akarom megosztani potenciálisan a bárkivel, akkor egyszerűen magáncsatornákat használok a tartalom célba juttatására. És ti?

Címkék: privacy videó képmegosztók facebook security

Azt már megszokhattuk, hogy a Google logóját előszeretettel dedikálja valamilyen fontos nemzetközi eseménynek, ünnepnek. (Bár nem mindig botránymentesen.) Azt viszont én még nem láttam, hogy a kereső egyik lokális oldala emlékezne meg ideiglenes logócserével valamilyen eseményről.

Nos, akik a Google keresőjének magyar nyelvi verzióját használják, ma bartókos logót láthatnak a Google.hu-n. Íme:



A Google Magyarország ezzel emlékezik arra, hogy a leghíresebb magyar zeneszerző éppen 127. éve született. Szép tőlük.

(Amúgy magamtól nem vettem volna észre ezt a logócserét, hiszen a Google angol nyelvű verzióját használom. Úgyhogy köszönet Viktornak a jelzésért.)

Címkék: google dizájn lol

Az amerikai Sequoia Capital kockázatitőke-befektető cég összeállított egy listát arról, milyen alapelveknek kell megfelelniük azoknak a startupoknak, amelyek hosszabb távon prosperálásra, és nem utolsó sorban tőkeinjekcióra számíthatnak. Egészében ez a lista közhelyesnek tűnik, a tökéletes startupot írja le. Nem tudom elképzelni, hogy van cég, amely minden pontnak megfelel. Persze ők is írják, hogy inkább azt mutatják be, hogy ha nem ezen elvek mentén dolgozol, akkor nincs esélyed hosszútávon.
 
Íme a jellemzők:

Olvasom tovább »

Címkék: techcrunch startup

Kezdjük egy húsvéti blogszemlével. A szoftverfejlesztés művészetéről ír Kulcsár Zsolt, aki a Synergon vezető fejlesztőjével készített interjút. Aztán, a szemantikus webről írott postom ihlette meg egy másik blog íróját. Az Opteamus projekt és a szemantikus web áthallásairól szól a vállalati blog postja.

Aztán, barátaink már nagyon készülnek az idei Next Webre. Elég jó előadókat sikerült megint elhozni Európába.

Ha majd jön végre az iPhone 2.0, végre én is kipróbálhatom, hogy tényleg ez a készülék-e a mobil blogolás csimborasszója...


Hogy egy kicsit belsős dolgokról is kotyogjak. Azon túl, hogy elindult az IndaMail publikus beta, valamint tesztelhető az IndaFon 2.0 (meetup/indafon), és hamarosan érkezik az IndaGeo, újabb híreim vannak innen, az Inda projektből. Hamarosan újabb mérföldkőhöz ér az IndaFotó. Ennek alkalmából szervezünk egy kis photowalkingot. Ha van kedvetek csatlakozni, valahogy jelezzétek felénk.

Más. Láthatóan sok olvasót érdekelt a Szonda Ipsos - Gemius felmérés boncolgatása. Ebből arra mertem következtetni, hogy a jövőben is érdemes ilyen kutatási eredményeket megosztani veletek. Úgyhogy rajta leszünk a témán.

A Firefox 3 mellett érdemes még próbálgatni az új Safarit (wineseknek is). Tényleg klassz. Úgy tűnik, a Microsoftot leszámítva mindenki képes jó termékeket készíteni a böngészőpiacon. (Nincs kedvem még egy esélyt adni az IE8-nak. De tényleg.)

Kellemes IRL easter egg keresést mindenkinek.

Címkék: konferenciák kávéhoz iphone inda

A közösségi karrierszájtban mostantól céginformációk is megjelennek. Alapból beletették 160 ezer cég és szervezet profilját. Így megtudhatjuk például, hogy a Microsoftnál a legnépszerűbb állás a "program manager". A LinkedInbe regisztrált alkalmazottaik közül a legtöbben a University of Washingtonra járnak/jártak. És átlagban 33 évesek, 70 százalékuk férfi.

A Google-nál a legnépszerűbb állás a "Software Engineer" (23%). A LinkedInben jelen lévő alkalmazottaiknál a legnépszerűbb egyetem a Stanford. Átlag 29 évesek és 38 százalékuk nő.

A Graphisoftról kevesebb az adat. Annyit látni, hogy a LinkedInbe regisztrált alkalmazottaik közül a legtöbben a BME-n végeztek, átlagosan 32 évesek és 59 százalékuk férfi.

Végül pedig akasszuk a hóhért. A LinkedIn alkalmazottai közül a legtöbben "Software Engineer" állásban dolgoznak a cégnél, legtöbben a Stanford növendékei (voltak). Átlag 32 évesek és 37 százalékuk nő.

Ja, és találtam egy webes céget, ahol jelentősen több nő mint férfi dolgozik. Mármint a linkedineseket figyelembe véve. Ez pedig a Flickr. Gyorsfelmérésem szerint a webes cégek közül az átlagéletkor a Gawkernél a legalacsonyabb.

Az új fícsört a YouTube-on mutatta be a szolgáltatás termékmenedzsere:


(Amúgy épp a napokban kezdtem el használni a LinkedIn Firefox-kiterjesztését, mely például a gmailes kontaktoknál is feltünteti, ha az adott személynek van linkedines profiloldala. Remélhetőleg hamarosan a cégnevekre is megcsinálják ugyanezt a fejlesztést.)

Mire lesz jó a LinkedIn Company Profile? Hamarosan a cégek saját linkedines profiloldalukon adhatnak majd fel célzott álláshirdetéseket, mutathatják be legújabb termékeiket és szolgáltatásaikat. Mivel a LinkedIn össze is kapcsolja a hasonló piacon mozgó cégeket, így a munkakeresők számára gyerekjáték megtalálni az adott profillal rendelkező egyéb vállalatokat.

Címkék: microsoft google stat videó karrier linkedin graphisoft

Kivételesen nem magyarországi, hanem egy kaliforniai startupról lesz most szó. A Greener One-t félig Magyarországról, félig Kaliforniából fejleszti egy lelkes magyar programozói csapat. (Miért onnan? Kettőt találhattok.)

A webes szolgáltatás alapvetően egy környezetvédelmi értékelőrendszer, melynek célja, hogy az arra fogékony netezőknek segítsen a környezetbarát termékekkel kapcsolatos információk beszerzésében.

Az alapötlet az, hogy egy átlag fogyasztó szeretne környezettudatosan vásárolni, csak éppen nehéz, körülményes hozzájutnia a megfelelő információkhoz.

Esetünkben azonban nem csupán arról van szó, hogy a webes közösség értékeléseiből jön ki egy környezetbarát termékranglista. A Greener One kormányoktól, és non-profit szervezetektől szerzi be a fogyasztói termékekkel kapcsolatos alapadatbázist. És ebből számolnak ki egy úgynevezett Green Indexet.
Olvasom tovább »

Címkék: magyar zöld startup

Jövő szerdán tartja első sajtótájékoztatóját az Open Document Format Alliance (ODFA) frissen alakult magyarországi tagozata. (AZ ODFA tagja többek között a Novell, az IBM, a Google, a RedHat, a Sun vagy az Oracle.)

Az előzetes hírek szerint ezen az eseményen ismertetik majd terveiket. Az ODFA magyar tagozatának megalakulása már nagyon időszerű volt, így, a nagy formátumháború közepén. Főként azokban az időkben, amikor a Microsoft ismét überbizniszeket köt a magyar állammal, sőt, keményen lobbizik is saját dokumentumformátuma mellett. Szóval nem fog ártani ha a másik oldal is hallatja a hangját.

Az ODFA Hungary szerdai sajtótájékoztatója egyébként egybeesik a Document Freedom Dayjel. Ezt a napot tűzte ki a szövetség arra, hogy világszerte felhívja a figyelmet a nyílt dokumentumformátumok létezésére.

Címkék: microsoft odf iso

A hír szerint ugye a Google uniós szinten elvesztette a "Gmail" márkanevet, mert vannak cégek, melyek még a Google webmailje előtt használták ezt, vagy valami hasonlót. A németeknél, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban már eddig is Google Mail néven brandelte magát a Google levelezője.

A lépés azért érdektelen, mert egyrészt a gmailesek mindig is "Gmail"-nek fogják hívni a levelezőjüket, másrészt én még életemben nem próbáltam Gmail.hu domainen belépni a levelezőmbe. (Ugye Magyarországon a G-Portál birtokolja ezt a domaint.)

A németeknél ugye úgy van, hogy ha a .de tartományból érkezünk, akkor a logó "Google Mail", de amint belépünk, s ezzel ugye átlépünk a .com tartományba, ismét "Gmail" a logó. Vagyis az EU annyit tudott elérni, hogy a Gmail lokális belépőoldalán ne legyen kiírva, hogy "Gmail". Hát ez nagyon klassz és hasznos lépés volt.



Szóval az átlag Gmail-júzer szerintem a .com-os domainen lép fel a levelezőbe. Úgyhogy igazából teljesen mindegy, hogy a helyi domaineket elhappolják-e ügyes cégek. Merthogy kétségünk ne legyen felőle, ezek a cégek, melyek hirtelen nagyon fontosnak érzik, hogy nekik van egy "gmail"-esen hangzó termékük, véletlen kattintásokra pályáznak.

Címkék: google gmail jog

Az általános kutatási adatok, a magyar YouTube- és a Google/Live.com felhasználókról már írtunk. Még mindig a Szonda Ipsos - Gemius kutatási eredményeinél maradva, most következzenek a közösségépítő szájtok.

Ugye múltkor már kiderült, hogy a kutatás szerint ez év januárjában az iWiW volt a legnépszerűbb közösségépító szájt a magyarok körében. Összesen 2,6 millió látogatót mértek egy hónapra. A MyVIP pedig 1,3 millió magyart vonzott ugyanebben az időszakban. De mi van a külföldi szolgáltatókkal?
Olvasom tovább »

Címkék: iwiw magyar social network myspace facebook

Tegnap beígértem, hogy ma folytatjuk a Szonda Ipsos és a Gemius kutatási eredényeinek boncolgatását. Tegnap a YouTube magyar felhasználói, ma pedig a Google és a Microsoft webes alkalmazásainak magyarországi felhasználói vannak terítéken...

Olvasom tovább »

Címkék: microsoft google stat gmail magyar live.com térképalkalmazások

Egy amerikai professzor tananyaggá tette média és kommunikáció szakos diákjai számára a Twittert. A feladat egyszerű volt. A diákoknak használniuk kellett a Twittert, és követniük kellett néhány diáktársukat.

A tanár szkeptikus volt a kísérlet kimenetelét illetően. Ám - számolt be az Ars Technicának tapasztalatairól -, a Twitter az osztályon belüli és kívüli beszélgetések kapcsává vált. Tapasztalatai szerint pozitívan hatott a Twitter-használat a csoportdinamizmusra.  Sokkal tisztelettudóbb és produktívabb interakciók alakultak ki a tanulók között, azáltal, hogy az osztály virtuális közösséggé formálódott.

I learned a great deal about students lives, where they work, that one of them had Thanksgiving dinner with 50+ people. Now this type of supplementary material might not be attractive to all educators, I can definitely say that changed the classroom dynamics for the better. I think this is connected to what Clive Thompson calls the sixth sense of Twitter. Having the Sixth Sense can really help the classroom. (Twitter for Academia)

Egy másik postjában pedig azt írja a professzor:

Others have suggested that this just illustrates a problem in our society whereby we replace face-to-face communication with mediated communication. Two things, first I often use Twitter to foster face-to-face communication, and second there is no such thing as none mediated communication (even face-to-face is mediated). As I have pointed out on multiple occasions, I find that some students have actually increased their participation in class, once we began using Twitter.

Remélem média szakos hallgatók és tanáraik közül is olvassák páran ezt a postot, és adnak egy esélyt egy osztályszinű virtuális közösség-kísérletnek. Várjuk a beszámolókat.

(Bátraknak ott van a magyar származású Alex Juhász webes kísérlete is. A YouTube-tanóra.)

Címkék: oktatás kommuniti twitter