A Samsung leugrott a piacra egy óráért

Bemutatták a Galaxy Geart. Íme: 

Én őszntén szólva majdnem elsírtam magam, amikor megláttam ezt a karórát. Két eset lehetséges szerintem. Az egyik, hogy a Samsungnál senki nem látott még szép karórát. A másik, a rosszabbik lehetőség, hogy ők maguk ezt az órát szépnek, modernnek, előremutatónak gondolják. 

Ennél még a Sony is tudott elegánsabb, szebb, értelmesebb karórát készíteni. És tényleg fölösleges felemlegetni, hogy ennél a Gearnél bármelyik iPod Shuffle vagy Nano jobban nézett ki, tetszőleges gumiszíjra ragasztva. 

A karóra talán az egyetlen olyan ékszer, ami a férfidivatban is a finom esztétikumról, megmunkáltságról, részleteiben is a kiválóságra törekvésről szól. Aki már látott életében Bremont, Certina, Chaumet, Glashütte stb órákat, az pontosan tudja, hogy a mérce magasan van, és egy karóra egyáltalán nem attól jó, hogy esetleg bele van varrva a szíjába egy 1,9 megapixeles kamera. 

A képen felül a Samsung órája, balra lent iPodok óratokban, jobbra pedig a Pebble.

smartwatch.png

Drága? Drága. Amerikában 300 dollár + adóért lehet megvásárolni. Ami átlagban valahol 70-75 ezer forint körül lesz. Európában gondolom még ennél is drágábban lehet majd vásárolni. Ennyi pénzért elképesztően szép és jó órákat lehet venni. (Arról nem beszélve, hogy a Pebble például pont a felébe kerül.)

knightrider.pngPersze lehet, hogy nincs bennük pár eszementen fontos funkció, mint például a pedométer vagy a voice memo, és nem egy 320x320 pixel felbontású kijelzőn kell megnézni a pontos időt, de legalább elegánsak, van stílusuk.

Tudom, tudom. A Samsung csak azért dobta piacra ezt az okosórát, hogy beelőzze az Apple-t. Én viszont azt mondom erre, hogy ha az Apple egy gyönyörű órát fog a piacra dobni, akkor tökéletesen mindegy lesz, hogy az övékben milyen lesz a pedométer a Galaxy Gear-éhez képest. 

A karóra ékszer. A Samsung Gear pedig nem az. 

Címkék: samsung gear samsung smartwatch smart watch android karóra
2013.09.05. 10:40. írta: hírbehozó

A Sanoma és a kék

Újrarajzolta magát a Sanoma. Nem csak a magyar leányvállalat, hanem úgy globálisan

Nekem két dolog szúrt szemet. Egyrészt, hogy furának tartom, hogy a Sanoma finn oldalán látható dizájnt nem örökölte meg a magyar szájt. Hanem gyakorlatilag újratervezték az egészet. Nem nehéz eldönteni, hogy a két megvalósítás közül melyik az érettebb. Hol végiggondoltabb a felépítés, a színkezelés, a hangsúlyok, a kommunikáció. Mindenesetre szerintem fura, hogy egy brand az egyik országban így, a másikban meg amúgy jelenik meg. 

sanomaszinek.pngA másik, ami feltűnt nekem, az a színpaletta, ami a brandre mostantól jellemző. (Lásd, a képen.) A szürkeárnyalatok és a pasztelesebb színek közül egyszerűen kiúgrik ez a kék. Ez a kék nekem a kilencvenes évek elejét, 2000-es évek végét idéző "kéklink" világot jelenti. Azt az iskolát, amit ma már talán csak a Wikipedia követ, utolsó mohikánként. Semennyire nem illeszkedik a többi, választott színük közé. 

Ezen az oldalon mindenki szembesülhet ezzel a bizonyos a kékárnyalattal, nagyban, odabaszósan.

Az is érdekes, hogy míg a sanoma.com a #0200ac árnyalatot használja, addig a magyar egy picit mást: #0300a4. Gondolom a brandbook nem tartalmazott pontos színkódokat, csak valami olyasmit, hogy legyen "nagyon kék". 

Persze ennek az otromba kéknek a létjogosultságát adhatná az is, hogy a finn zászló is tartalmaz mélykék árnyalatot. Csakhogy a hivatalos színdefiníció szerint ez az árnyalat a 294C Pantone szín, vagyis a #003580.

Mindenki eldöntheti, hogy melyik a finomabb, modernebb, jobban használható kék...

sanomafinnország2.png

Az új logó viszont nekem tetszik. Még ebben a változatában is.

Címkék: sanoma brand book arculat sanoma kék szín
2013.09.04. 13:33. írta: hírbehozó

Hogyan nyomtassuk ki az internetet? Indul a Poszt Magazin

posztmagazin.pngNem olyan régi hír, hogy Weyer Balázsék megpróbálkoznak heti rendszerességgel összeválogatni a magyar webről olyan írásokat, melyeket kinyomtatva, lefűzve is érdemes lehet olvasgatni. A Poszt Magazin, ha jól értem, azokhoz szólna, akiknek nincs idejük napi szinten végigböngészgetni a magyar online médiát.  Egyfajta újvilági Tallózó lesz. Bár szerintük nem ez a helyzet. Hanem: komolyan újraszerkesztett, helyenként exkluzív kiadványt fognak csinálni. Újraközlésekből. Vagy online cikkek... alapján?

Most tegyük félre arra vonatkozó aggodalmainkat, hogy kinek is szól ez a magazin egyáltalán. Próbáljunk meg arra koncentrálni, hogy miként is kell elképzelni egy ilyen kiadványt. 

Mi az, ami a Poszt Magazinból szükségképpen ki fog maradni: 

  • A cikkekben feltűnő linkelt hivatkozások 
  • A videók és animgifek, infografikák, grafikonok

Ha a linkeket ki kell gyomlálni egy nyomtatásra szánt, eredetileg azonban webre írt cikkből, akkor nem marad más hátra, mint ezeket a linkelt tartalmakat is össze kell valahogy foglalni a cikk környékén. Esetleg az url-eket begépelni a cikk alá. Még rosszabb esetben: QR-kód dzsungellel hivatkozni a vonatkozó weboldalakra. Innentől kezdve inkább újraírt cikkekről lesz szó. Olyan tálalásban, aminek nem sok közve van a forrásmédiumhoz, a webhez.

A videók és animgifek egyre fontosabb tartalmat jelentenek a weben. Lehet például a Psy - Gangnam Style videóját szövegesen is elmagyarázni, de nem biztos, hogy a célközönség ettől bármit is meg fog érteni a tartalomból. Nézzük végig a böngészőhistorynkat, és észre fogjuk venni, hogy rengeteg videót fogyasztunk.

Én azt gondolom, hogy nincs olyan, hogy nyomtatásban közölt webes tartalom. A webes tartalmakat nyomtatásban kénytelen lesz újrafogalmazni a Poszt Magazin. És ebben az újrafogalmazásban épp csak a webes mivolta fog elveszni ezeknek az írásoknak. 

Ha így lesz, akkor ez igazából egy még olcsóbban előálló, eredeti témáktól mentes Magyar Narancs. Ha csak az illusztrációnak kitett címlapból indulok ki, akkor hatalmas újdonságok nem várhatók témaválasztásban: "Az örök bendegúz, Trafikok határnapja, Tánc Zamárdiban, Sólyom vagy WizzAir? Kivándorló magyarok, Garancsi István interjú."

Mindezekkel együtt is, én megszavazom a bizalmat Weyer Balázsnak. Fogok vásárolni legalább egy példányt. Elsősorban azért, mert bízom a hozzáértésében, és mégha a papíralapú világtól jó tíz éve el is szakadtam, bizonyára ezen a formátumon is lehetne életképes terméket előállítani. Más kérdés, hogy én jobban hinnék egy táblagépre optimalizált heti kiadványban.  

Ők azt mondják magukról, hogy:

Tartalmában, küllemében, frissességben és innovativitásban is meghaladja a kategória jelenlegi szereplőit. A lap vizuális világa, ritmusa, kép-szöveg aránya, műfaji sokszínűsége egyedülállóan korszerű.

Korszerű, mint a 444. Csak félfamentes.

Akit érdekel ez az önfeledt kamikáze akció, itt tud előfizetni. (A pdf-változatok torrent-linkjeiről majd később.)

Akinek ez sem elég, nyomtassa ki bátran a Wikipediát. Az is nagyszerű olvasmány. 

Címkék: poszt magazin weyer balázs poszt poszt hetilap
2013.09.03. 22:26. írta: hírbehozó

Milyen favicon formátumot használjunk: ico vagy png vagy gif?

A négyszázötvenedik webes projekt környékén újra felmerült bennem, hogy ugyan csak megoldotta már a világ, hogy faviconokat simán png-ben is elegendő legyen belinkelni a html-be. (Szórakozott professzorok próbálkozhatnak a gifekkel is.) Tettem is pár kört Google-ben, Wikipedián, Stackowerflow-n, de minden jel arra mutat, hogy a favicont feltaláló Microsoft továbbra sem képes a nyílt formátumú png támogatására faviconok esetében. 

Úgyhogy a kötelező kört továbbra is be kell szúrni az oldalakba: 

<link rel="shortcut icon" href="/favicon.ico" />

Az ico fájllal a legnagyobb probléma ott van, hogy fölösleges vesződség. A png kényelmes és könnyen kezelhető. Miért kell állandóan még az ico konvertálással is foglalkozni? Angelday küldött egy jó linket Grubertől, ami bár jó mentőövnek, de a fölösleges kört ezzel nem úsztuk meg.

Közben meg körbenézve a frissebben buildelt szájtokon, sok helyen azt látom, hogy elkezdtek magasról tenni arra, hogy az IE mit támogat és mit nem. Egyszerűen nem foglalkoznak a kérdéssel. Nem vesződnek az ico fájllal. IE-ben nem lesz favicon, na puff. Kit érdekel.

És igazuk van.  

(Ha mégis szeretnénk szerencsétlenkedni az ico fájlokkal, íme Audrey Roy kiváló sorvezetője, amiben nem csak a desktop böngészőkre, de a mobileszközökre és az összes méretre is kitér. Hajrá!)

Címkék: favicon .ico favicon generátor favicon png ico support ie
2013.09.03. 20:47. írta: hírbehozó

Miért nem veszünk appokat az androidos telefonunkra?

Múltkor feltettem az ide vonatkozó kérdést Twitteren, és a válaszok alapján úgy tűnik nekem, hogy a geekek között azok, akik vásároltak is appokat az androidos telefonjukra, leginkább külföldi alkalmazásokért fizetnek. Jó példa az Endomondo Pro, illetve néhány játék is. 

Emlékeim szerint magyar alkalmazást viszont senki nem nevezett meg a válaszolók közül. 

Ami egyrészt persze azt jelenti, hogy nincsen olyan app ma Androidra, amiért az online bankkártyás fizetésben járatos magyar felhasználók fizetnének. Nem gondolom, hogy az árérzékenység itt a nagy téma. Egyszerűen arról van szó, hogy az elmúlt 4-5 évben idehaza senki nem tudott olyan alkalmazást kitenni az Android marketplace-re, ami megérhetett volna arra, hogy egyszer fizetős verzióban is sikereket érjen el.

Elképesztő mennyiségű konferencián elképesztő mennyiségű előadást hallgattam végig az elmúlt években arról, hogy a mobil van a fókuszban. Arra kell koncentrálni. Miközben nem nagyon látszanak a sikertörténetek. Vagy csak én maradtam le róluk. 

Nekem sem sikerült az elmúlt években olyan mobilprojektben részt vennem (talán egy kivétellel), mely kifejezetten olyan szolgáltatást szeretett volna nyújtani, mely hosszabb távon akár fizetős appként is sikeres tudott volna lenni. Persze, tudom, és akkor mi van, ha háromszáz forintot felszorzok tízezerrel, miközben ha nagy az elérésem, nagy a reach, akkor ezt a pénzt többszörösen is beszedhetem, hirdetésekből. 

Ezzel együtt is minimum érdekes szerintem, hogy sok év alatt egyetlen olyan magyar alkalmazás sem került ki a store-ba (Apple App Store-ba sem, amennyire tudom), melyért pénzt lehetne elkérni. Tudom, még mindig külföldi cég kell a paid verzió publikálásához. De akkor is. 

Ha egy kicsit tágabban nézem a kérdést, igazán komoly magyar, ingyenes app siker sem nagyon volt. Leszámítva talán a médiacégek alkalmazásait, amik így vagy úgy tudtak hirdetésekből kisebb sikereket elérni. Legalább a fejlesztésre szánt nettó kiadásokat visszahozni.

A tények tehát: kevés appot vásárolunk. És ezek között eddig nem nagyon volt olyan, ami legalább szegről-végről magyar fejlesztés lenne.

Címkék: android alkalmazások fizetős android appok magyar android appok
2013.09.03. 19:34. írta: hírbehozó

A lassú dizájn

A webszájt- vagy mobilalkalmazás-fejlesztés sokszor abban a szemléletben történik, mintha a felhasználó csak és kizárólag azt a webszájtot/mobilappot használná. Mintha a felhasználónak az egyetlen munkája az lenne, hogy egy adott webes vagy mobil szolgáltatást fogyaszt.  

Hajszoljuk a terméket, hajszoljuk a felhasználót is abba, hogy minél több mindenről legyen információja, minél több mindenről értesüljön, minél több időt töltsön el a mi termékünkkel. Mintha ez lenne a világon az egyetlen dolga. Mintha más appok, más webszájtok, más termékek nem is léteznének. Az egyéb elfoglaltságokról nem is beszélve.

Minél több ilyen alkalmazás van, minél többet használjuk a telefonunkat, annál inkább lesz az az érzésünk, hogy túl sok. Azért túl sok, mert az adatok, információk, értesítések, tartalmak nagy része valójában nem olyan fontos számunkra. Simán meglennénk nélkülük. Mégis, mindig odapillantunk a telefonunkra, hogy le ne maradjunk.

Egyáltalán nem arról van szó, hogy a digitális világot elutasítanánk. Sőt! De az a digitális világ, amiben élünk, sokszor szétaprózza a figyelmünket, nem kommunikálja felénk, hogy mi a fontos, mi a számunkra lényeges. És mi nem az. Hanem mindenki mindent mindig kommunikálni akar felénk. A Facebook falunkat ellepik a mindenféle érdektelen tartalmak, a telefonunkra percenként érkezik valami lényegtelen értesítés. Egyre kevésbé világosak a hangsúlyok. 

Amikor tavaly áprilisban úgy döntöttem, hogy kikapcsolom a mobilappjaimban az értesítésküldéseket, akkor pontosan az az élmény vezérelt, hogy túl sok a lényegtelen spam az életemben, ami feleslegesen vonja el a figyelmemet.

És ha felhasználóként zavarnak ezek a jelenségek, akkor terméktervezőként azt kell, hogy gondoljam, hogy meg lehet találni azokat a módszereket, amik lelassítják, élhetőbbé teszik a szolgáltatások felhasználását. Valamiféle flow-ra, zen állapotra törekvésről van itt szó. Egy olyan szemléletről, mely tekintettel van arra, hogy a mobilappoknak, webes szolgáltatásoknak mi a valódi helye és szerepe az életünkben. 

menu3.gif

Nem, nem fontos azonnal tudnom, hogy egy ismerősöm beregisztrált a Twitterre. Nem, nem szükséges azon nyomban tudnom, hogy egy másik ismerősöm lájkolt valamit Instagramon. És nem, nem szükséges minden egyes emailről azon nyomban tudomást szereznem. Valójában nem fontos számomra, hogy az Index minden egyes oldalán ezer másik cikket ajánlgassanak nekem. Az adott cikket szeretném elolvasni. És esetleh egy irányba tovább menni. Nem, nemhogy a bannerdzsungel zavar, de a kontentdzsungel is. Felnőtt ember vagyok, el tudom dönteni, hogy mikor mit szeretnék csinálni. Nem kell fogni a kezem.

Termék- és felülettervezés oldalról nagyon kis odafigyeléssel is közelebb tudjuk vinni a felhasználókat ahhoz, hogy ezt a flow-t, ezt a zen állapotot érezzék jobban, és ne azt, hogy az alkalmazás, webszájt állandóan erőszakosan tolni akarja magát. 

A lassú dizájn arra szoktatja a felhasználót, hogy kényelmesebb tempóban, követhetőbb ritmusban használja az adott alkalmazást. A lassú dizájn kevésszer nyaggatja a felhasználót. És amikor mégis hozzá szól, akkor azért teszi, mert valóban fontos, lényeges közlendője van. 

A felületi kialakításokban, dizájnmegoldásokban is tudunk törekedni erre. A transition effekt okos használatával például ritmust tudunk adni a linkek hover állapotának, mely már eleve egy kellemesebb tempót kommunikál a felhasználó felé:

transition3.gif

Apróság, de az ilyen apróságok teremtik meg a felhasználókban a szolgáltatással kapcsolatos alapbenyomásokat. Rengeteg hasonló UI és funkcionális ötletet, megoldást lehet végiggondolni és tudatosan elkezdeni használni.

Lassú dizájn alatt tehát nem a technikai problémák miatt lassan, nehézkesen működő oldalakat értjük, hanem éppen ellenkezőleg: a jól megírt jól működő dizájnokat, ahol már arra is van elég idő és gyorsaság, hogy finom ritmust adjunk a műveleteknek, egymásrakövetkezéseknek, folyamatoknak. Amikor már van elég tudás és végiggondoltság ahhoz, hogy tudjuk, az adott oldalon mi a fontos, és mi kevésbé az. És nem félünk csak a fontos mozzanatokra koncentrálni.

Az elmúlt hónapokban több olyan projekten dolgoztunk, amibe több hasonló megoldást tettünk. A lassú dizájnra, mint átfogó szemléletre pedig tegnap a FastCoDesign egyik cikke nyitotta fel a szememet. Innen idéznék végül: 

Slow used to mean inefficient. Now that technology has become less of a limiting factor, “slow” has taken on a more nuanced meaning. In certain contexts, such as virus-scanning software or medical diagnostics, slow is a reassuring signal for thoroughness and reliability, whereas faster-than-expected processing rates are signs of inaccuracy or lack of thoroughness. In product design, slow can also improve functionality.

If you manipulate workflow tempo through a product’s UI, it can make for a more emotionally satisfying user experience. That’s because it brings a human sensibility into a fast-paced, digital context.  (A) product’s UI is often the place where the mechanical comes to life, and it’s important to design its graphical and temporal elements in ways that recognize common human biases and rhythms.

A jól megválasztott tempó növeli a hatékonyságot.

A témában még: Slow Movement.

Címkék: web design terméktervezés lassú design ui tervezés alkalmazástervezés
2013.08.29. 13:34. írta: hírbehozó

Hőségszünet

Nos, itt a nyári nagy melegben nem nagyon van kedvem írni, például erre a blogra sem. Téma pedig lenne sok. Ennek ellenére a nyári szünetet kitolom még pár nappal. Addig is mindenkinek kellemes nyarat és agykikapcsolást.

2013.08.09. 10:06. írta: hírbehozó

A Bónusz Brigád már belátta: natív alkalmazások helyett a mobilra optimalizálás a nyerő

Most küldte át a Bónusz Brigád vezetője, Kaprinay Zoli a sajtóközleményüket, mely arról szól, hogy az androidos és iOS-es alkalmazásuk mellett immár mobilra optimalizált verzióban is elérhető a szájtjuk (m.bonuszbrigad.hu).

A Bónusz Brigád által végzett kutatás kimutatta, hogy a felhasználók a gyorsaságot és a hagyományos oldalon található minden funkció elérését tartják a legfontosabbnak, amikor mobiloznak. Sem az iOS, sem az Android platformmal nem lehet elérni olyan sebességet és a funkciók teljes skálájának azonnali biztosítását mint a mobil oldallal.

Magyarán: a web appoktól nagyobb forgalmat, és ezzel nagyobb CPA-t is várnak, mint a natív mobilalkalmazásaiktól. 

A web appoknak számtalan előnye van a natív appokkal szemben. Évek óta írok erről. Többek közt ezen a blogon is. Persze van egy sor eset, amikor a natív alkalmazás egyszerűen jobb választás. Ha bonyolult, böngészőben nehezen megoldható funkciókat akarunk fejleszteni, mindig jobb út a natív app. És akkor is, ha olyan funkciókat kínálunk a felhasználóknak, melyek napi használatra szolgálnak. Például az időjárás-jelentés vagy tőzsdeindexek követése. 

Akik viszont alapvetően keresésekből élnek, azoknak kihagyhatatlan a mobilra optimalizált verzió. Az online termékünk (webszájtunk, webes szolgáltatásunk) egyszerűen csak így fog felkerülni a radarra. És mivel mobilon legalább annyira szeretünk információkat keresni, mint desktopon, nem mindegy, hogy tartalmaink megjelennek-e a mobilról google-ozó netezőnek. Vagy elrejtjük azokat egy appban. 

A Bónusz Brigád egy nagyon tisztességesen összetett web app-pal jelentkezik most. A teljes funkciókészletüket megvalósították mobilra optimalizáltan. Tehát konkrétan a vásárlást is lebonyolíthatjuk a mobiltelefonunk böngészőjében, nem csak a termékkínálatot tekinthetjük át. Részemről a dizájn is rendben van. Jól érzik, hogy kattintható (érinthető) felületekben kell gondolkodni ebben a műfajban. És nem kell félni attól, hogy hosszú, sokat scrollozós oldalakat építsünk. A lényeg, hogy a felhasználó minden oldalon tudja, hogy mi a teendő, és kényelmesen lehessen navigálni (kattintgatni) a szájton belül.

Nagyon okos megoldás egy e-commerce szájttól, hogy a láblécben egy hatalmas gombra nyomva egyből felhívhatjuk az ügyfélszolgálatot. Végülis egy telefonon fogyasztjuk a tartalmat. Ez a legegyszerűbb módja a problémák kezelésére. 

Én összességében kiemelkedően jónak gondolom a megvalósítást. Ritka az ennyire kompakt, végiggondolt, szakmailag is korrekt megvalósítás Magyarországon. 

Címkék: bónusz brigád bónusz brigád mobilon mobilra optimalizált oldalak
2013.07.08. 12:22. írta: hírbehozó

Hogyan optimalizáljunk árösszehasonlító oldalakra?

Németh Attila (Seoaudit) készített egy klassz irányítópultot Analytics alá, melynek segítségével kompaktabban láthatjuk, hogy a saját e-commerce szájtunkra mely árösszehasonlító oldalak milyen forgalmat szállítanak. 

A Dashboard jelenleg az argep.hu, az olcsobbat.hu, a shopmania.hu, az arukereso.hu, a depo.hu és az olcso.hu oldalakról érkező forgalommal számol. E-commerce konverziós arányokat, bevétel alapú látogatási értékeket, és a tranzakciók átlagos értékét lehet nyomonkövetni az árösszehasonlító szájtok vonatkozásában. 

Nagyon klassz és értelmes dashboard. Akik online értékesítenek termékeket, és van számottevő forgalmuk az említett szájtokról, mindenképpen érdemes megpróbálkozniuk ezzel az eszközzel. 

Részletes poszt az irányítópultról itt. 

Nem lenne éppen hülyeség, ha egyre többen tennék nyilvánossá azokat a dashboardjaikat, melyek segítségével napi analitikai munkájukat végzik. Mindenki készít hasonló irányítópultokat ilyen-olyan célokra. És ha a szakmaiság egyik fontos alappillére a tudásmegosztás, akkor dashboardok szintjén is működhetne az információáramlás.

Márcsak azért is, hogy ne az ilyen 14900 plusz áfáért terjedő, semmire sem jó Analytics "tudásanyagok" szedjék áldozataikat a marketingesek között. Sajnos a valódi webanalitikai tudáshoz sem elég elolvasni egy összehányt kézikönyvet. Sose dőljünk be a pénzért vásárolható, tanulásmentes tudásszerzést igérő szélhámosoknak!

Az analitika pont arról szól, hogy mélységében próbáljuk meg megérteni saját weboldalaink forgalmát és teljesítményét. Annak gyengeségeivel és hátrányaival egyetemben. 

Ha eddig nem néztük elég mélyrehatóan az árösszehasonlító szájtos forgalmunkat, akkor tegyük meg! Kövérebb CPA-t kívánok minden kedves olvasónak!

Címkék: google analytics google analytics dashboard árösszehasonlító szájtok hatékonysága cpa e-commerce árösszehasonlító site statisztika
2013.07.05. 08:39. írta: hírbehozó

A megújult Gmail kinyírja a hírleveleket, értesítéseket?

Egyelőre kevés szó esik arról, hogy a Gmail megújult inboxa milyen hatással van a különféle email-alapú kommunikációkra, pedig a hatás nagyonis egyértelműnek és drasztikusnak látszik. 

Akiknek még nem frissült a Gmail accountjuk az új verzióra, azoknak íme a promo videó: 

Az átalakítás fő iránya egyértelmű: a Google azt szeretné, hogy levelezőrendszerét az emberek minél inkább személyes kommunikációra használnák. A bacn, hírlevél, levelezőlista és minden egyéb automatikusan generálódó kontent pedig szoruljon hátrébb az emailek között. 

Ez általánosságban jó a felhasználónak, hiszen az új rendszer kedvezményezi a valós kommunikációt. Ugyanakkor a felhasználók nem feltétlenül lesznek tudatában, hogy az új inboxszal kedvenc hírleveleik és közösségi médiából érkező értesítéseik el lettek rejtve egy másik tab alá. 

Példaként vegyünk a hírlevelet. Ahhoz, hogy az új inboxban a Webisztán Weekly a "Primary" felületen jelenjen meg, vagyis ne kallódjon el a "Promotions" fül alatt, ahhoz a hírlevélre jobb klikkel kell kattintanom, meg kell adnom, hogy ezentúl a "Primary"-ba érkezzen a hírlevél, majd még egyszer meg kell erősítenem, hogy az adott hírlevél minden jövőbeni emailjét is a fő inboxba szeretném érkeztetni. Valahogy így: 

inboxconfirm.png

Hogyan kerül a hírlevél alapból a "Promotions" fül alá? A tapasztalatok szerint azok az emailek kerülnek ide, melyekben van leiratkozás link / funkció, és melyeket ugyanazzal a feladóval küldenek ki sok címre. Ha viszont nem teszünk leiaratkozás linket a hírlevelünk végére, a Gmail simán a Spam folderbe fogja egy idő után érkeztetni a hírlevelünket. A kör bezárult. 

Nem mondom, hogy ördögtől való a Gmail új logikája. És abban is biztos vagyok, hogy nagyon sok felhasználó számára meg fogja könnyíteni az emailek kezelését. Viszont azoknak, akik eddig is tisztességesen filterezték és címkézték a típusleveleiket, itt most egy kötöttebb, merevebb rendszerben kell tudni élniük. 

Akik hírlevelekben vagy email-alapú értesítésekben kommunikáltak a júzereikkel, azoknak pedig nehezebb lesz az élet. 

A Webisztán Weekly forgalmának kb 80 százaléka érkezik Gmailből. Ebből már érezhető, hogy milyen problémák elé fognak nézni azok a szolgáltatók, akiknek az üzletük, bevételeik is múlnak azon, hogy mennyire hatékony az emailkommunikációjuk az ügyfeleikkel. 

Címkék: hírlevél optimalizálás gmail primary inbox gmail hírlevél promotions hírlevélkiküldés gmail
2013.06.24. 11:46. írta: hírbehozó

Itt az Instagram Video: igazi tömegmédiává alakulhat a mobil app

A korábbi hetekben már pletykálták, ma pedig hivatalos: érkezik a mobilokra az Instagram videófunkciója. Az iPhone felhasználóknak előbb frissült, de lassan lecsepeg az androidos készülékekre is. Az app új verziója iPhone-on valamivel jobban fog funkcionálni, mivel itt egy intelligens képstabilizátor is beépül a képfeldolgozásba. Androidon egyelőre nem.

instavideo.png

A 3-15 másodperces felvételeket egy sor klassz effekttel tudjuk még szebbé tenni. A Vine-hoz képest különbség, hogy a videók nem loopolódnak, valamint hangsávot is lehet rögzíteni. A Vine-nal ellentétben ugyanakkor embedelni itt nem lehet a videókat. Csak linkelni.

Az Instagram alapítója szerint három éve dolgoznak a videófunkción, de első körben a fotózást akarták tökéletesíteni, ezért csak most jött a Video. A Facebook-felvásárlás miatt pedig nyilván kevésbé kell aggódniuk a videók kiszolgálásán, mint az amúgy rendszeresen dögledező Vine-nak. 

Plusz szerencsétlenség az utóbbi cég számára, hogy alig jöttek ki Androidra az appjukkal, az Instagram máris kifogja a szelet a vitorlájukból. Pedig a tizenvalahány millió júzeres Vine-nak sokáig komoly esélye volt arra, hogy a mobilvideózás Instagramjává nője ki magát. Sajnos nem voltak elég gyorsak. Mehetnek a süllyesztőbe.

Azt gondolom, hogy az Instagram Video megjelenése nem csak a Vine-ra lesz drasztikus hatással. Az Instagramot ma havonta 130 millióan használják világszerte. Ez egy akkora közösség, mely - a sokszázezer értelmetlen videón felül - rengeteg nagyon érdekes és értékes videótartalmat is létre fog hozni. Ezzel pedig az Instagram lehet a következő évek legmeghatározóbb online videomédiája a YouTube mellett. 

Instagramra előbb fogunk saját videót posztolni, mint YouTube-ra.

Címkék: vine instagram video instagram video android instagram vine
2013.06.20. 21:49. írta: hírbehozó

Egyre menőbb belvárosi irodákba költöznek a magyar startupok

A Prezi nyitotta a sort a menőzésben: a Merkúr Palotába költöztek nemrégiben. Most a Ustream próbálja meg felvenni velük a ritmust. Mai hírek szerint az Andrássy úti Párizsi Nagyáruház tetejére költözik a száz fős hazai fejlesztőcsapat. Íme pár kép: 

ustream3_600.png

ustream1_600.png

ustream4_600.png

ustream2_600.png

(Képek: Nec)

A pletykák szerint a Gawker Budapest (pontosabban: a Kinja) is mozogni fog hamarosan. Bár ők már eddig is a nagyon reprezentatív Hercegprímás utcában dolgoztak, a hírek szerint csapatbővülés miatt egy másik, nagyobb belvárosi irodában folytatják nemsokára, szintén valahol a Deák tér környékén. A LogMeIn a Ustreamhez hasonlóan szintén az Andrássyt választotta irodájának. Ők a 9-es szám alatt laknak.

Általában mindegyik cégnél azt szokták érvként felhozni, hogy azért van szükség menő belvárosi irodára, mert az anyacég és a befektetők, na meg persze a felsővezetés is reprezentatív környezetet várnak el. Elsősorban PR okokból. Merthogy a Szilícium-völgyben vagy a Távol-Keleten nem nagyon ismerik a magyar fővárost. Viszont a fenti képek alapján hihetőnek tűnhet, hogy itt, minálunk, Kelet-Európában is késsel-villával esznek az emberek. Budapest van annyira menő, mint San Francisco.

Amúgy meg lassan összeállhatnának valami klassz belvárosi fesztivált csinálni, geekeknek.

Címkék: ustream prezi budapesti irodák
2013.06.20. 16:51. írta: hírbehozó

A Google végre büntetni fogja a lassú mobiloldalakat

A SEO-sok és webmesterek már tudják, de nem árt, ha mindenki más is tudatosítja magában, akinek köze van weboldalak, webes szolgáltatások üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez: Matt Cutts hivatalosan is megerősítette, hogy a mobiloldalak esetében is fontos tényező lesz a rankelésben az oldal betöltődési ideje. Vagyis akinek lassú a mobilverziója, az hátrébb fog kerülni a Google releváns találati listáiban. És ezzel csökkeni fog a webszájt mobilról érkező organikus forgalma. 

A Google ezen felül figyelni fogja a rossz redirecteket is desktop és mobil verziók között, valamint a csak a mobilverzió esetében jelentkező hibára is ki lesznek élezve. Ők továbbra is azt tanácsolják, hogy reszponzív dizájnnal vegyék elejét a fejlesztők a desktop/mobil dualizmusból fakadó problémáknak.

Persze sok esetben nem jó megoldás a reszponzív dizájn mobilra. De aki a nehezebb utat járja, az mostantól legyen még körültekintőbb. Optimalizálás, tesztelés, új feature, optimalizálás, tesztelés, stb stb...

Termékfejlesztésnél is állandósulnia kell annak a szempontnak, hogy pusztán azért nem fogadunk el egy featureötletet vagy új felületi megoldást, mert az rossz hatással van az adott oldal kulcsfontosságú teljesítménymutatóira, például a betöltődés idejére.

A lényeg, hogy különös tekintettel kell lenni arra, hogy mobilon gyors és jól működő, a desktop verzióval szinkronban lévő oldalakat építsünk. 

Ugyan nem mobil, hanem desktop téma, de ilyesmikről szól mostanában a webfejlesztés: 

origovsindex.png

Az optimalizálást nem szabad megspórolni. Sem desktopon, pláne nem mobilon. Bár az optimalizálás sokszor nem látványos, viszont mindig mellé kell tenni a forgalomra gyakorolt közép- és hosszútávú hatásait. 

Kezdésnek nem árt megnézni a Google PageSpeed-del, hogy mobiloldalunkban mik látszanak a főbb hibáknak, gyengeségeknek. (URL-re keresés után a jobb felső sarokban váltsunk a Mobile menüpontra.)

Címkék: mobil seo oldalbetöltődés mobilon ranking factors mobile
2013.06.14. 14:10. írta: hírbehozó

A platformfüggő dizájn

Az elmúlt napokban a dizájnerközösség önteltebb része megmutatta a weben, hogy mennyivel jobb és átgondoltabb ikonokat (!) tud csinálni az iOS-hez, mint maga az Apple. Aztán a kiábrándultság igazolására előtúrták a pletykát, miszerint az Apple alvállalkoztatta az ikonrajzolást. Sőt, a Tumblren kampány indult a teljes történelem iOS7-esítésére

Itt futottam bele abba a konceptbe, mely vicceskedve a Mac OS-t is iOS7-esíti: 

macos7.png

A fenti képből az is világos lehet számunkra, hogy mennyire máshogyan kell hozzáfogni egy desktop operációs rendszer és egy okostelefon felületeinek dizájnolásához. (Egyébként ugye az Apple is máshogy áll hozzá már most is a Mac OS és az iOS dizájnjához.) Más a két eszköz alapfelhasználási köre, mások a fő feladatai, még akkor is, ha vannak hasonló vagy megegyező elemei, funkciói. 

Józsiékkal egyetemben mi is elkezdtük az iOS projektjeinknél megvizsgálni, hogy iOS7 környezetben hogyan fognak működni. Miben kell máshogyan hozzáállnunk ehhez az oprendszerhez, mint elődjeihez. 

Én azt mondom továbbra is, hogy ha a funkcionális, flat dizájnokban dolgozunk, akkor platformonként és oprendszerenként a legkevesebb módosítanivalónk lesz. Minél jobban erőltetünk egy saját formanyelvet az alkalmazásainknál, annál többet kell majd foglalkoznunk azzal, hogy hogyan harmonizáljon a renitens dizájnunk a környezetével: a különféle oprendszerek és platformok dizájnjával.

Bár nagyon fontos mások dizájnmunkáiban rámutatni a hibákra, problémákra, inkonzisztenciákra, kidolgozatlanságokra. De még fontosabb megérteni és magunkévá tenni azoknak a dizájnoknak a főbb alapelveit, melyeknek együtt kell élnie a saját munkánkkal. Különösen így van ez, ha egy oprendszer dizájnkoncepciójáról beszélünk. 

És azokkal is mélyen egyetértek, akik szerint egy oprendszernél a UI/UX a fontosabb. A konkrét grafikai megoldások csak második hullámban vehetők számításba.

Címkék: ios7 apple dizájn
2013.06.14. 11:26. írta: hírbehozó

iOS 7 dizájn: az élénk egyszerűség kora

ios7design.png

Bármennyire is drasztikus az iOS új dizájnja és felületei, szerintem egészen pontosan érzik, hogy merre érdemes menni ezen a téren. Bár 2012 jelszava a flat design volt, és svájci-német funkcionalista iskola is megjelent korábban már a Microsoft-féle Metro UI-jal, az Apple igyekezett ezek között a trendek között megtalálni a saját hangját. 

Jonathan Ive vonzódását a svájci-német funkcionális dizájnhoz már jól ismerjük. És az Apple élményre, érzelmekre való apellálását is. Ebből a két felfogásból született meg az új nyelv, az iOS7 dizájnja, mely a flat design, a 3D elemek és az élénk színek használatát egyszerre képviseli. 

Én pontosan ilyen irányra számítottam tőlük. A flat designban eluralkodó halvány, döglött, élettelen színeket becserélték harsogóbb árnyalatokra. Viszont a szabályosan, arányosan, precízen tervezett UI hivatott ellenpontozni ezeket az élénk, sokszor gagyinak ható színeket. 

icondesign.png

Azért hat gagyinak ez a színskála, amit most bemutattak, mert úgy szoktuk meg, hogy ezeket a színeket túlharsogó, idétlen, banális tálalásban látjuk. Kínai játékokon, buta, túlzó, értelemmentes termékeken. 

Viszont ha ezeket a harsogó színeket kordában tartjuk, szigorú rendszerben, a helyükön kezeljük, akkor egy izgalmas, életteli és érzelemteli svájci dizájnt kapunk. Egy olyan formanyelvet, ami a szórakoztatóelektronikához a legjobban illik. 

Itt van még egy példa ugyanerre.

És ne felejtsük el: csak azért mert valamit megszoktunk, még se nem feltétlenül szép, se nem feltétlenül jó. Szerintem ez volt a téves út:

iphone2007.png 

Ez egy egységes koncepciót nélkülöző, zavaros formanyelv volt. Ahol a YouTube-ot egy poros, katódsugárcsöves tévével, a beállítás funkciót röhejes fogaskerekekkel, a fényképeinket pedig egy napraforgóval (!) sikerült összegiccsezniük. A műbőr, 3D és üveglapmániáról nem beszélve.

Persze, majd a készüléken kiderül, hogy mennyire működik a valóságban az új koncept. Főként az egyre klasszabb Android UI-jal összehasonlítva. De azt gondolom, hogy az Apple megmutatta, hogy ebben is tud a hardverhez méltó mélységekben gondolkodni. 

update: a Gizmodo részletesen elemzi a dizájnt.

Címkék: ios 7 ios 7 dizájn
2013.06.10. 21:28. írta: hírbehozó