Whereas most designers start with mock-ups, Sharp developed and coded 50 working versions of the site, experimenting with various column widths, layouts, and ways of presenting the pictures. "From the beginning, we were aware that if we were going to get somebody to spend all this time putting together a collection, at the very least, the collection had to be beautiful," Silbermann says. As Sharp puts it, "The grid was everything." His final version displayed interlocking images of a fixed width--192 pixels--and varying heights. When new images were pinned, the entire site would rearrange itself, meaning that users rarely saw the exact same home page twice. (Can Ben Silbermann Turn Pinterest Into The World’s Greatest Shopfront?)
Hétfőn hajnalban az első benyomásaimat írtam le az indexes változásokról. Most egy kicsit részletezőbben, egyszersmind unalmasabban szeretném összefoglalni egy nap használata után még egy körben az észrevételeimet.
Mindenekelőtt a hétfő reggeli állapothoz képest (8 megabájtos nyitóoldal) valamelyes javult a helyzet. Sikerült optimalizálni a nyitóoldalon 2 megabájtot. Ez még így is négyszer-hatszor olyan nehéz oldal, mint egy átlag médiaszájté. Mert ugye az Index eredeti, valamint az "Index 2" oldala egyszerre töltődik be, ami azt idézi elő, hogy eszement mennyiségű kép, javascript töltődik le, és ráadásul nem is mindig a legoptimálisabban.
Nem véletlen, hogy a YSlow-nál az új Index a legrosszabb, vagyis az F besorolást kapja.
Erre írta sycko a Google+-on, hogy
Grade F. tulragozni ezt nem lehet. (ez az elso F-es site amit latok, meg a tudodmelyik site is D). (...) a dupla cimlap tartalmi hatasat (...) szamomra felmerhetetlen. a fetch as googlebot tool eredmenyet erdekes lenne megnezni. valoszinuleg x meret utan egyszeruen nem fog foglalkozni a bot az oldallal, tul nagy a merete. de h ez okozhat-e barmit azt passzolom.
ha google mernok lennek, biztos nem orulnek, h 3-4 megas html-t kell a robotomnak letoltogetni es csak 300 kbyte a hasznos tartalma. (a jquery-t pl meg mindig haromszor toltik le, ketszer minifyolva, egyszer pedig a la nature, a 91kbyteos verziot)
eddigi tapasztalataim alapjan a 27 masodperc korul oldal betoltes hosszutavon biztos, h negativ hatassal lesz a site pontozasaban. overlay: ha sitemap engine jol mukodik, akkor tul nagy baj nem lehet. talan. a seo idaig se volt fontos. ezutan se lesz.
Az bizonyos, hogy a Google azokat az oldalakat szereti, amit a felhasználók értelemszerűen, könnyedén és nyűglődésmentesen tudnak használni. Bár az átirányítások tényleg jól lettek megoldva, ezzel együtt túlságosan elbonyolódott az Indexnél az url-kezelés. Egyre nehezebb lesz kontroll alatt tartani, hogy a sitecsoport mely részei is képezik az értéket, és melyek rendelődnek alá a jól teljesítő oldaltípusoknak. Máshogy fogalmazva: honnan lehet megtudni, hogy mi az érdekes az Indexen?
Nézzük, hogy az Index egészen pontosan mit ad ezért a 6 megabájtnyi oldalért. Vagyis: miből áll ez az Index 2, ami miatt az egész navigációs struktúrát megbonyolították most a site-on:
Kb ötven darab extra blogpostajánlóból.
A címlapon is van ugyanennyi. Vagyis az Index mostani címlapja csak blogpostokból kábé 100 darabot ajánl egyszerre. Ha hozzávesszük az ennél több cikkajánlót, és az ezekhez tartozó képeket, valamint a mindenféle egyéb nagyméretű oldalelemeket, akkor érzékelhető, hogy az Index egy hatalmas és befogadhatatlan linktengerrel várja a címlapra látogatókat. Érdemes lenne lemérni, hogy ez a dupla oldalas címlap milyen gyorsan, milyen gyakran változik, és vajon az olvasók ebből mennyit észlelnek.
Szerintem az Index tart afelé, hogy linkmegosztó oldallá alakuljon. És dizájn szempontból lehet, hogy érdemesebb lett volna kisebb szövegméretekkel, kisebb képméretekkel, sűrűbb layouttal megjeleníteni ezt az elképesztő mennyiségű tartalmat.
Ha már dizájn. Érdekesnek tartom, és az én szememet speciel egyre jobban zavarja, hogy úgy vezetnek be újabb és újabb dizájnelemeket, hogy közben a régi dizájnelemeket is megtartják. Én biztosan holisztikusabban gondolkodtam volna a dizájnról, és ha már több körben hozzá kell nyúlni, ráadásul sok változást is át kell rajta nyomatni, ésszerűbb lenne egy határozott, egységes és következetes dizájneszköztárból felépíteni a site minden oldalát, szegletét, funkcióját. Mert most kb itt tartunk:
A duplahasábos újítás mellett a másik figyelemfelkeltő változtatás az overlay cikkelőnézet. Ha csak ízlés kérdéséről lenne szó, annyival letudnám, hogy a weben megszokott és bevett navigációs folyamatoktól idegen, kifejezetten zavaró megoldás. Nem csak az Index esetében van ez így, hanem a sokkal világosabb vonalvezetéssel készült USAToday.com esetében is. Hogy a rengeteg korábbi microsite-ot ne is említsem, ahol ugyanezzel próbálták meg érdekesebbé tenni az amúgy érdektelen tartalmat. Meg persze az Apple, ami a Readert azért hozta be, hogy egy kicsit odapiszkáljon a számára érthetetlen webnek: "peruse pages from the clean, uncluttered, ad-free Safari Reader." Köszi, Apple. Menj vissza iOS-t meg iCloudot hegeszteni. Ping.
Az emberek böngészőfüleken, klikkeléseken, visszagombokon, egyértelmű wireframe-eken szocializálódnak a weben. Főleg ha a felület tengernyi tartalomból áll.
Arról nem is beszélve, hogy ma már nem az overlayben egységesített reader layout az érdekes, hanem az olyan, a layout és a tartalom dinamikáját jobban megragadó megoldások, mint amire mostanában az egyik érdekes példa a SilkTricky. Vagy épp a Mountain Dew oldala.
De még az ilyen megoldások sem arra vannak kitalálva, hogy több száz tartalmat megjelenítsenek egy dupla oldalon. Azt szokták mondani, hogy manapság a jó webdizájnnak legalább annyira ismérve a megfelelő optimalizálás, a frontend oldali átgondoltság, mint a grafikai vagy UI munka.
Az átgondoltatlan és indokolatlan javascriptdömping nem csak a site optimalizálását és kezelhetőségét, hanem továbbfejlesztését is megkeserítheti.
Hogy egy kicsit visszacsatoljak az előző postomhoz: azt kellene 2013-ban eldöntenie az Indexnek, hogy szakítani akar-e az újság énjével, és elindul-e a linkmegosztó oldalak irányába vagy sem. Ha elindul, akkor egy alaposabban átgondolt, és a mennyiségi tartalomfogyasztást jobban támogató layoutban és dizájnban kellene gondolkodniuk, és egyszersmind szakítani a médiás nagyképes, nagyfelületes ajánlókkal. Ha viszont újság akarnak inkább maradni több száz nem újságos tartalom közepette, akkor egy sokkal erőteljesebben hierarchizált, és talán egy időpillanatban jelentősen kevesebb, ám jobban szerkesztett és többet frissülő újság koncepciójához kéne megjelenést varrni.
Az Origo is hamarosan megújul. Számukra adott most a helyzet, hogy határozott és átgondolt víziót mutassanak az identitáskeresésben ragadó Indexhez képest.
A Zindexet meg rendbe kell rakni. Gyors, kipucolt, optimalizált, átgondolt. A mostani meg legyen az eldobható prototípus.