Egyre több oyan híradással találkozom, mely a Wikipediára általánosságban hivatkozik. Arra gondolok, amikor egy cikkben arról írnak, hogy "... állítja a Wikipedia", "írja a Wikipedia", és hasonlók. Ezek a megfogalmazások azt sejtetik az egyszeri olvasó számára, mintha a Wikipedia egy hagyományosan működő szerkesztőség vagy kiadóvállalat lenne. Holott, mint tudjuk, a helyzet egyáltalán nem ez.

Ha a Blog.hu-n megjelenik egy olyan hír, amit egy másik sajtótermék érdemesnek tart arra, hogy idézzen, akkor sem szokták azt mondani/írni, hogy a "forrás a blogoszféra" vagy a "Blog.hu". Hanem az adott blogra, és annak szerzőjére hivatkoznak. Hiszen minden blog önálló sajtótermék, a Blog.hu pedig mindössze szolgáltató.

A hivatkozást a Wikipedia esetében ugyanakkor nehezíti, hogy a szócikkek szerkesztése, moderálása és írása nem köthető egyetlen személyhez. De épp szerkesztőbizottsághoz sem. A Wikipedián egy-egy szócikk köré ad hoc szerveződő wikipedistákra pedig nehéz egyetlen szóval utalni.

Szóval ha nem is éppen egyszerű pontosan fogalmazni a Wikipedián megjelenő tartalmak szerzőségével kapcsolatban, az bizonyos, hogy homogén csoportként kezelni a Wikipediát és annak közreműködőit legalább akkora tévedés, mint az egész internetre, mint információforrásra hivatkozni adott hírek esetében. (Lásd: tévéhíradók esetében a "forrás: internet" hivatkozásokat...)

Mi a helyes eljárás? Nyilván akkor járunk el helyesen, ha passzívan fogalmazunk. Vagyis ha azt írjuk, hogy "...az állítás, mely többek közt a Wikipedián is fellelhető...", "...a Wikipedia X szócikke hibásan tartalmazza azt, hogy...", "...olvasható a Wikipedia egyik szócikkében...", stb.

Ha pedig egy olyan állítással találkozunk az online enciklopédiában, mely szerintünk hamis, butaság úgy interpretálni, hogy "a Wikipedia hazudik". Mint ahogy a tévében vagy a blogokon esetenként megjelenő hülyeségekre sem teljesen oké, ha úgy reagálunk, hogy "tévedett a tévé", vagy: "nem tud írni a Blog.hu", stb.

Címkék: média wikipedia

Amikor két éve elkezdtük próbálgatni a Tumblrt, látszott, hogy ha valamikor kiforrja majd magát az ötlet, hasonló sikereket érhet el, mint az épp akkor felívelni kezdő Twitter. (Egyszerűen azért, mert hasonló fiolzófiára épül mind a kettő, és kizárólag azt támogatják, amit az emberek a legjobban szeretnek csinálni a közösségi szájtokon.)

Bár leginkább arra tippeltünk volna, hogy a Tumblr a Jaiku sorsára jut majd. És miként a Jaiku esetében jött a Twitter, úgy jön majd egy, a Tumblr hibáiból tanulni képes, jobb konkurens szájt.

Nos, a ma megszellőztetett adatok szerint most júliusban a Tumblr 255 millió oldalletöltést produkált. Ami persze elsősorban a nagyon virulens, horizontális tartalomújramegosztásnak köszönhető. A negyedmilliárd oldalletöltést amúgy 50 millió felhasználó hozta össze. Ők naponta 650 ezer "postot" publikálnak. (Bár a Tumblr esetében inkább gombnyomkodásról, mint cikkírásról beszélhetünk, ugye.)

A Twitter és a Tumblr elképesztő mennyiségben hányja a tartalmat a webre. Meg kell jegyezni, hogy mindkét szolgáltatónál rengeteg az újraosztott, "add tovább" tartalmak száma, ami nagyon zajossá teszi mindkét szolgáltatást.

Ezzel együtt a Twitter és a Tumblr picit átrajzolta a blogoszféra térképét, és az online hírmédiára, közösségi szájtokra is nagyon erős hatással van. A következő egy évben látni fogjuk, hogy az érintett szolgáltatások miként fognak reagálni a mikorblogging behálózó hatására.

Címkék: stat twitter tumblr

Tegnap a TechCrunch hasonlította össze a comScore adatai alapján a legnagyobb amerikai szájtokat, szájtcsoportokat. Eszerint az elmúlt másfél év így nézett ki: 

2008, ápr.: a Facebook beéri a MySpace-t. 2008, aug.: a Facebook beéri az Amazont. 2009, jan.: a Facebook beéri az eBayt. 2009, feb.: a Facebook beéri az AOL-t. 2009, márc.: a Facebook beéri a Wikipediát.

Szóval így lett az egyébként (bevétel- helyett inkább) növekedésorientált Facebook a negyedik legnagyobb amerikai szájt a világon. Ha a menetelést tovább folytatják, legközelebb a Yahoo-t fogják beérni, majd a Microsoft szájtjai, végül pedig a Google szájtcsoportja következhet. Utóbbira azért jelenleg elég kevés esély látszik, hiszen a Google jelenleg több mint kétszer annyi látogatót vonz, mint a Facebook.

És ha a Facebook mostani növekedési ütemét vesszük alapul, valószínűleg több évbe telne, mire felérnének az első helyre. (Ehhez persze az is kellene, hogy a Google látogatottsági adatai befagyjanak hosszú évekre.)

Azt is látni kell, hogy a legsikeresebb webes szolgáltatások, szájtok a hazai (amerikai) és a nemzetközi piacon más és más növekedési lehetőséggel rendelkeznek. Az bizonyos, hogy a Facebooknak új szolgáltatásokat, új termékeket kellene elkezdenie felnöveszteni maga mellé, hogy eséllyel támadhassa a Google-birodalmat.

Kezdésnek mindjárt kreálhatnának egy szuperjó keresőt. Ha már a Microsoft úgyis bevásárolta magát a Facebookba, miért ne vonhatnák a jövőben szorosabbra az üzleti szálakat, és a Bing-Yahoo tandemmel összefogva egy szuperkeresővel is kirukkolhatnának.

Ha már egyszer az a sok tízmillió netező úgyis a Facebookon lóg éjjel-nappal, lazán rá lehetne szoktatni őket, hogy a webes információszerzésre is a FacebookBing integrált keresőt használják.

Címkék: stat filozomatika facebook

Mint bizonyára már olvastatok róla a napokban, a Nielsen kutatócég mérése is alátámasztani látszik azt a korábbi feltételezést, miszerint a fiatalok nem használják a Twittert.

Az állítás persze így nem igaz. Inkább úgy igaz, hogy a Twitter hipernépszerű szolgáltatás: ma már elérik az összes aktív amerikai internetező több mint 10 százalékát. Viszont a 25 év alattiak számaránya ebből mindössze 16 százalék. Ez pedig meglepő arány, tekintve, hogy az amerikai internetezők negyede éppen ebbe a korcsoportba esik.

A Twitter felhasználóinak több mint fele (64 százaléka) 25 és 55 év közötti. Kérdés, hogy ez olyan rossz dolog-e.

Amikor egy webes szolgáltatás felhasználói táborának legnagyobb hányadát a fiatalok adják, akkor az szokott lenni a siránkozás tárgya, hogy oké, de nekik sokkal nehezebb eladni termékeket, lévén általában még nem rendelkeznek állandó jövedelemmel.

Ha ezt az argumentumot alkalmazzuk a Twitter számaira, akkor azt mondhatnánk, hogy a szolgáltatás átlagon felüli hatékonysággal képes a hirdetőket összekapcsolni a potenciális vásárlókkal.

A Twitternek az igazi problémája nem is a korcsoport-eloszlás. Pontosabban csak annyiban, hogy azért nekik sem ártana a mértnél egy kicsit nagyobb arányban megnyerni a fiatal netezőket.

Számukra a fő problémát sokkal inkább az adja, hogy magán a szájton viszonylag kevés időt töltenek el a felhasználók. Úgyhogy amiből itt igazán pénzt tudnának keresni, az az API-ba építendő limitációk, különböző API-csomagok.

Mindezidáig azonban a Twitter ellenálló maradt mindenféle üzleti kísérletezgetéssel szemben. Biztosak lehetünk benne, hogy ez nem fog sokáig így maradni.

Címkék: stat twitter

Nemrégiben a Playhold grafikus hirdetése futott a Webisztánon. A cég saját iwiwes kisalkalmazását (Kint-leszek-a-Szigeten) hirdette. Az együttműködésért ezúton is köszönet, és remélem, találkozunk velük is a Szigeten.

Címkék: köszönet

Megint hónap első szerdája, avagy Meetup a Dürerben. A belépő pedig ezúttal is 700 HUF. Cserébe ez az 5 fogásos menü lesz hallgatható, kommentelhetó élőben: 

• Kocsis Attila és Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi (I-QRS International Kft.): Telemetriás sportöv és terhelésélettani szakértõi rendszer
  A szenzor rendszerek minden programozónak érdekesek, főleg, ha rólunk gyűjtik az adatokat. Az itthoni fejlesztésű kütyüt élő demóban mutatják majd be. Talán kiderül, hogy hány pizzát kell elfogyasztani egy átlag irodai napon egy geeknek, ha fitt akar maradni.
• Torma László (FSF.hu Alapítvány): Moblin - az új netbook platform
  A netbookok személyében lassan összeérnek a mobilos és számítógépes fejlesztések. Kérdés egy ilyen új linuxos platform mennyire tud majd versenyezni a Microsoft és a Google oprendszereivel.
• Bujdosó Attila (ONL Hungary Kft. - ONL [Oosterhuis Lénárd]): Komplex épületgeometriai rendszerek programozása
  Épül majd a Duna-parton (Közgáz mellett) egy érdekes modern épület, amiről talán kevesen tudnak. Attila elmeséli, hogy lehet 3D tervező programok és programozás segítségével dolgozni, és mennyire kötik meg ezek a kreatív építészek kezét. Mutat szép generált képeket is.
• Pfenninberger Ádám, Pengő József (kukori.ca): iWiW kisalkalmazás fejlesztés a gyakorlatban
  Helyszíni jelentés a NagyMagyarValóságból. Hőseink kis-alkalmazás-fejlesztők, akiknek nagyon sok felhasználójuk van. Vannak sejtéseik róla, hogy érdemes-e muka után vagy közben OpenSocial-el ismerkedni. Pénz, idő, hosting, iwiw api, rajongói levelek, világhír :)
• Vásárhelyi Dániel: Az M4 makroprocesszor, egy harminc éves makrónyelv mai alkalmazhatósága a rendszergazda szemszögéből
  Egy igazi hasznos oldschool előadás. Kiderül hogyan is lehet ezt a mellőzött nyelvet hatékonyan használni, ha jó sok gépet kell karbantartania valakinek.

Gyertek, jó lesz.

Címkék: startup meetup beharangozómagyar

Wifi-allergia, Wave teszt, bankhorror, Mr. Apple Cyborg és egy iszonytató geek szóvicc a heti toplistán...

Címkék: magyar twitter twitterszemle

Azt hiszem találó a twitterező reakciója arra a délelőtti hírre, miszerint többségi tulajdonosa lett az Árukereső.hu-nak a Vaterát is tulajdonló Naspers. Ezzel ugye a dél-afrikai cég portfóliójába került (a Vatera és a Teszvesz mellett) a legnépszerűbb magyar árösszehasonlító szájtként reklámozott Árukereső.hu is.

Megkérdeztem az Árukeresőt, hogy várhatók-e személyi változások, osztályok összevonása. A hivatalos válasz szerint: 

Létszámbővítést felelősen tervez az Árukereső.hu. Ha a fejlődés üteme indokolja, fel fog még venni munkatársakat. Az Árukereső ügyvezető igazgatója továbbra is Leskó Norbert marad. Az ő munkáját segíti társügyvezetőként Csupor Erik, a Vatera ügyvezetője, akinek többéves tapasztalata van az e-kereskedelemben. Kb. 40 ember dolgozik az Árukeresőnél, akik mind a hat országban működő árböngészőért felelnek. Az egyes országokban pedig néhányan sales-es kolléga tartja a kapcsolatot a helyi ügyfelekkel. Hirdetés, iroda-helyszín változást jelenleg nem tervez a cég, továbbá osztályok összevonását sem.

Amúgy érdemesebb egyre komolyabban venni ezt a csoportot, vagyis a Naspers közép-európai csoportját, az Allegrót. Márcsak azért is, mert ez eBay idehaza nem tudott eleddig átütő sikereket elérni. És úgy tűnik, van egy befektetői csoport, mely hisz a magyarországi e-commerce felvirágzásában.

Címkék: üzlet magyar vatera e commerce allegro árukereső.hu

Múltkor, amikor a Big Bang Theory magyar szinkronjáról írtam, a posthoz hozzászólt a sorozat magyar fordítója is. Ezt követően kerestem meg Faludi Katalint és emailben beszélgettünk a sorozatról, geekségről, fordítási nehézségekről, egyebekről... (Spoiler alert: aki nem látta az első két évadot, csukott szemmel olvassa az interjút!)

Nem a Big Bang Theory az első sorozat, ami a nörd/geek vonalon mozog, mégis, mintha egy sajátos nyelvet beszélnének a szereplők. Elsősorban persze Sheldon Cooperre gondolok. Te hogyan kezdtél neki a fordításnak? Előre kigondoltál egy saját nyelvezetet, sajátos szóhasználattal, kifejezésekkel, vagy a fordítási munka közben automatikusan jött, hogy mit, hogyan kell átültetni magyarra?
Nem volt semmilyen előzetes elképzelésem, nem is láttam a sorozatot addig, amíg meg nem kaptam fordításra. Az első négy részt egy szuszra megnéztem (amúgy sem bírtam volna abbahagyni), ezalatt már ki lehet ismerni a szereplők stílusát, utána pedig igyekeztem hasonlót hozni magyarul is. Ez egyébként ennek a munkának az egyik legszebb része, különösen, amikor ilyen egyedi karakterekkel lehet dolgunk.

Amúgy hogyan dolgozik egy fordító? Ha a szereplők mondjuk említenek egy tudományos tézist, vagy matematikai törvényszerűséget, a fordító utánanéz, hogy az valóban létezik-e, mi jelentése? A fordítónak mennyire szükséges érteni azt a világot, amiben a szereplők mozognak? Még egyszerűbben: mennyire tartod magad geeknek, nördnek?
A fordítónak mindenképp utána kell néznie alaposabban is, hogy miről van szó, több okból kifolyólag. Először is, a célközönség érteni fogja, mert könnyen lehet, hogy jártasabb a matematikában, fizikában, számítástechnikában, mint a fordító. Ezért fontos, hogy a tézisek, tételek, elméletek neve úgy hangozzék el a magyar változatban, ahogy azt a tudományos életben magyarul használják. Elég aktív kutatómunkát végeztem a neten, mialatt a Big Bangen dolgoztam, és gyakorta hívogattam matematikus és programozó barátaimat, ha nem értettem valamit. Lényeges, hogy lehetőség szerint olyasvalakitől kérjünk tanácsot, aki valóban nap mint nap ezzel foglalkozik, és élő nyelvben használja a szakkifejezéseket. Különösen fontos ez olyan témáknál, ahol vannak ugyan magyar megfelelőik az angol kifejezéseknek, mégis gyakran elterjedtebb az angol (számítástechnika, baseball, póker). A másik, gyakorlatibb ok, hogy a szinkronfordításban sokszor át kell fogalmazni a mondatokat, például rövidebben kell mondani ugyanazt, a szájmozgás miatt. Ha nem értjük, miről beszélnek, ez szinte lehetetlen, mert nem tudjuk, mit lehet kihagyni és mit nem. Én egyébként nem tartom magam nördnek, teljesen más az érdeklődési köröm, viszont az ismeretségi körömben vannak néhányan, így egyáltalán nem áll távol tőlem ez a világ, talán ezért is szerettem annyira ezt a sorozatot.

Címkék: média geek tv fordítás interjú magyar sorozatok exkluzív big bang theory faludi katalin

Hagyományosan jó volt a viszont a Google és az Apple között. Összehozta őket a Microsoft elleni harc, meg persze a némileg hasonló vállalatfilozófia is. Hogy a számtalan hasonló üzleti érdekről most ne is beszéljünk.

Nemrégiben azonban kezdett elmérgesedni a viszony, mikor az Apple hirtelen kitiltotta a Google Voice-t az AppStore-ból. A rossz pletykák szerint az Apple az egész történetben csak áldozat, és igazából az iPhone-forgalmazás partnercégének, az AT&T telefontársaságnak nem tetszett, hogy a Google megoldása olcsóbb percdíjakat kínál, mint saját csomagjaik.

Summa summarum, mára a feszkó odáig élesedett, hogy a Google vezérigazgatója lemondott az Apple igazgatótanácsában eddig betöltött tagságáról. Ezzel pedig egyértelműen jelezte az Apple-nek, hogy számukra elfogadhatatlan az a piaci magatartás, amit AT&T-s nyomásra mostanában magára aggatott az Apple.

Hozzáteszem, azért mindkét fél magatartása érthető. Hiszen az Apple+AT&T tandem nyilvánvalóan maga szeretne keresni az iPhone-felhasználókon. A Google szintén, pláne, hogy jobb percdíjakat tudnak adni a normál mobilos csomagénál.

Schmidt távozása az Apple igazgatótanácsából persze csak jelképes üzenet. Nem csinált ott ő semmit sem. Csak jelenlétével jelezte, hogy a Google számára szimpatikus az Apple, és szoros partneri viszonyra törekszik velük.

Most azonban a két cég világossá tette egymás számára, hogy haverkodni lehet, de ahol az üzleti érdekek élesen eltérnek egymástól, ott nincs pardon.

[frissítve] Az alábbiak szerint Steve Jobs kérte Schmidt távozását:

“Eric has been an excellent Board member for Apple, investing his valuable time, talent, passion and wisdom to help make Apple successful,” said Steve Jobs, Apple’s CEO. “Unfortunately, as Google enters more of Apple’s core businesses, with Android and now Chrome OS, Eric’s effectiveness as an Apple Board member will be significantly diminished, since he will have to recuse himself from even larger portions of our meetings due to potential conflicts of interest.”

Eszerint tehát az Apple elsősorban az oprendszerek (Chrome OS, Android) miatt parázott rá a Google-barátságra. És a Google Voice csak hab volt a tortán.

Címkék: google apple üzlet iphone

Jó egy hónapja a Netpincér megkeresett három magyar blogot (doransky, plastik, webisztán), hogy kipróbálja, mennyi hirdetési potenciál van ebben a szegmensben. A webisztános akció úgy szólt, hogy mindenki, aki igényel bónt, kártyás fizetés esetén egyszer 500 forintot megspórolhat a netpincéres kajarendeléséből.

Nos, letelt a tesztidőszak, vagyis az egy hónap. Nézzük a webisztános számokat.

Összesen 805 bónt igényeltetek, aminek az értéke 398300 forint. Ebből ténylegesen mindössze 305-en használták fel a bónjukat. Ennek értéke: 151700 forint. (A Webisztánnak ebben a hónapban egyébként közel 100 ezer pageview-ja, és több mint 42 ezer egyedi látogatója volt.)

Érdekes a két szám közti nagy különbség, ugyanis azt jelzi, hogy sokan csak igényelték, ám végül nem használták fel a kedvezményt. Ez mondjuk jelentheti azt, hogy ők végül nem tudtak kártyával vásárolni, vagy egyszerűen csak megfeledkeztek a bónjukról. Passz.

A webisztános kampánnyal a Netpincér 146 új felhasználót szerzett magának. A Netpincértől egyébként azt az infót kaptuk, hogy így két és félszer többe került nekik egy új felhasználó, mintha Google-on hirdették volna meg a bón-kampányt.

Ha tehát csak a számokat nézem, a Netpincérnek nem feltétlenül érné meg a jövőben blogokon hirdetni magát. Vagy csak jóval kisebb kedvezménnyel. Ugyanakkor az is igaz, hogy a három blognak köszönhetően valószínűleg annyi felületen és olyan sokszor esett róluk szó, amire korábban nem igazán volt példa. Kérdés, hogy ez mennyire lényeges egy e-commerce cég számára.

(A másik két blog statjai nincsenek benne a fenti összesítésekben.)

Címkék: kampány stat magyar e commerce netpincér

Ugye az amerikai szakblogokon ez mostanában a forró téma. Elsősorban azért, mert a Microsoft új keresője, a Bing a vártnál sokkal megkapóbb lett. Másrészt meg ugye itt van nekünk ez a Yahoo-Microsoft deal, ami azt vetíti előre, hogy a keresőpiacon tovább fog erősödni a Microsoft, nyilvánvalóan a Google kárára.

A Bing nem hozott semmi újat. Sőt, egyesek szerint nincs is másról van szó, mint a találatok (Google-hoz képest) eltérő kategorizálásáról. Amit meg nem a Microsoft talált fel, hanem a Kayaktól vagy a Hakiától "tanult el".

Lévén sem a Yahoo, sem a Microsoft keresője nem rendelkezik értékelhető piaci részesedéssel Magyarországon, egyelőre a hazai SEO-sok sem foglalkoznak mélységében a Bingben rejlő lehetőségekkel.

Egyelőre mindenki megelégedik azzal, hogy regisztrál a Bing Webmaster Tools-ba. Szóval biztos, ami tuti, pingelni azért érdemes már most is a Binget, főként ha amerikai netezőket akarunk elérni az adott webszájttal.

Amúgy ha már keresők, a minap Kevin Rose ült le Marissa Mayerrel, a Google keresőért felelős alelnökével, hogy feltegye neki a Digg közösség által beküldött kérdéseket. Szó van többek közt a Bingről, a Wolfram Alpháról és a Google Wave-ről, valamint a Twitter által már zászlóra tűzött valós idejű online információkeresésről is.

Mayer ugye azt mondja a videón, hogy a Microsoft erős versenytárs, és mint ilyet, komolyan kell venni. És ha egy cégnek erős a versenytársa, akkor mindenki keményebben dolgozik, és ez a keresőket is jobbá teszi. Az alapvető hangsúlybeli különbségeket a felhasználókra való figyelésben látja. Vagyis a Google várhatóan a felhasználói visszajelzésekre, perszonalizálható keresésre még nagyobb hangsúlyt fektet a jövőben.

Gondolom valami olyasmi itt a pr/marketingverdikt, hogy a Google legyen a "mi" (felhasználók) keresője, míg a Bing maradjon meg az "ők" (a fejlesztő Microsoft) keresőjének.

SEO-val foglalkozó olvasóinkhoz pedig úgy szól a kérdés, hogy ti mennyire számoltok a Binggel? Érdemes-e bevenni a profilba, vagy egyelőre inkább kivártok, és megnézitek, mi lesz a következő hónapokban a Bing piaci részesedésével, és hogy mit lép a Google a hirtelen halottaiból feltámadni látszó konkurensekkel?

Címkék: microsoft google keresők yahoo videó twitter bing wolfram alpha

Az utóbbi év magyar sikerstartupja, a Prezi elköltözik régi helyéről. Az eseményt hétfőn 7-kor egy utolsó nagy sörözéssel ünneplik meg a régi iroda tőszomszédságában, a Királyi Pál utca 4. szám alatt található Triplában Molokóban (illetve előtte, az utcán). A költözés oka egyébként az, hogy a Prezi kinőtte régi irodáját. A helyszűkét a következő fotó hivatott bizonyítani.

Címkék: fotó magyar startup prezi.com

A PCMag idén is összeállította az év (általuk legjobbnak gondolt) 100 webszájtjának listáját. A toplistára felkerült két amerikai-magyar startup is. Az egyik a nemrégiben indult utazós szájt, a Joobili, a másik pedig az öregebb (és sikeresebb) motorosnak számító Ustream.tv. Sőt, ha a fejlesztők nemzetiségét nézem, a listán szereplő gawkeres blogok is félig-meddig magyarnak számítanak. Grat³

Címkék: gawker magyar verseny startup ustream joobili

Tegnap volt egy szűkebb körű beszélgetés a Mindroom fejlesztőivel. Tudjátok, ez az a magyar startup, mely arra vállalkozott, hogy az online fellelhető videókban elhagzó beszédeket elemezze, és ez alapján kereshetővé tegye.

A beszélgetésen sok érdekes dologról esett szó. Például arról, hogy jelenleg 52 ezer percnyi hangsáv van az adatbázisukban. Úgyhogy ez az a tartalom, amiben jelenleg keresni lehet náluk.

Az is elhangzott, hogy a hangfelismerés könnyebben megy, ha az alany nő. Vagyis bármilyen meglepő, - a mindroomosok tapasztalatai szerint legalábbis - valamivel könnyebb szoftveresen kielemezni egy átlag női hangot, mint a férfiakét.

Amúgy szó volt arról is, hogy a közeljövőben esetleg valamilyen limitációkkal megnyissák az api-jukat.

Úgyhogy adódik a kérdés: ti milyen Mindroom API-t és mire tudnátok használni? Láttok-e fantáziát a szolgáltatásban, szoftverben?

Címkék: dev magyar api startup mindroom