Előfordul, hogy nem egy teljes videóbejátszásra, csupán annak egy részletére szeretnénk hivatkozni. A YouTube-videók mélylinkeléséhez csupán az url végéhez kell hozzáadni a következő paramétereket: #t=[PERC]m[MÁSODPERC]s. Példa:

http://uk.youtube.com/watch?v=ykbMU58W08k#t=1m01s

Amúgy a fenti linken azt a történelmi pillanatot hallhatjuk, amint egy Google-alkalmazott először mondja ki azt, hogy "o-oh moments".

A beágyazott YouTube-videók esetében nem működik ez a fajta paraméterezés. Embed videóknál továbbra is a start paraméter használata a jó választás. (thx, agyvihar)

Az embed kódban az url-hez kell hozzácsapni, hogy &start=[MÁSODPERC]. Itt kizárólag másodpercet lehet megadni, úgyhogy a fenti videópéldánk beágyazós url-je így fog kinézni:

<object height="412" width="500">
<param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/ykbMU58W08k&hl=en&fs=1&start=61" />
<param name="allowFullScreen" value="true" /><embed height="412" width="500" src="https://www.youtube.com/v/ykbMU58W08k&hl=en&fs=1&start=61" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true"></embed></object>

És ez lesz eredmény:

Egy másik program segítségével pedig változtathatjuk a flashplayerben futó online videók lejátszási sebességét. A MySpeed egyelőre csak wines verzióban érhető el. Ha nem is olyan hasznos ez a program, mint mondjuk a Better YouTube, azért előfordulhat, hogy hosszabb videófelvételeknél jól jön, hogy tudunk gyorsítani/lassítani lejátszás közben.

Címkék: youtube videómegosztók how to

Kaptam egy e-mailt a YouTube-tól, hogy az egyik feltöltött videómban a videó alatt hallható zene (Jack Johnson-tól a Wasting Time) jogtulajdonosa a szerzői jogok megsértése miatt kérte a videó eltávolítását, így az már nem elérhető az oldalon.

Valóban, egy régebbi utazás élményeit vágtam össze, és alákevertem a számot, hogy hangulatosabb legyen.

A videó elérhetetlen, már én sem tudom megnézni, és a kommenteket sem tudom elolvasni. A YouTube négy opciót ajánl fel: Választok az ő saját, legálisan használható zenei gyűjteményükből aláfestő zenét, vagy lenémítom a hangot, vagy különböző formok kitöltése után vitázni kezdek a jogtulajdonossal, vagy törlöm a videót.

Őszintén szólva nem fogom fel, hogy mi a problémája ezzel a jogtulajdonosnak.

Címkék: zene youtube copyright

A Twittert elvileg szabad és védett módban is használhatjuk. A védett mód arra jó, hogy twitjeink csak azok számára látszódnak, akiknek ezt külön engedélyezzük. Egy magyar twitterező azonban figyelmes lett egy biztonsági résre, melynek kihasználásával a védett módban íródott twitek is látszódnak. 

Bár a normál api-hívásoknál nem látszanak a védett twitek, de ha az ismerősök listáját kérjük le api-n keresztül, abban benne vannak a védett twitek is. Egyszerűbben szólva: bármelyik felhasználó meg tudja nézni bármelyik felhasználó legfrissebb twitjét, függetlenül attól, hogy a tartalom védett vagy sem. Elég csak beütni a megfelelő felhasználónevet...
http://twitter.com/statuses/friends/[USERNAME].xml

(Benedek, a Twitter apiját használó Turulcsirip adminja már szólt a Twitternek a felfedezett biztonsági résről. Meglájuk, mikorra sikerül javítani az exploitot.)

Címkék: biztonság twitter

Rabbit szedte össze egy prezentációban a legfontosabb adatokat. Eszerint a magyar netezők többsége már blogolvasó, közülük minden ötödik ír is webnaplót. A közösségépítő szájtok elérik a magyar netezők 85 százalékát. A Skype extrém népszerű idehaza is. Videót leginkább a YouTube-ra és az Indavideóra érdemes feltölteni. Blogolni a Blog.hu-n és a Freeblogon érdemes. A képmegosztás még nem annyira megy (bár az iWiW nincs a listában): a Picasa, az Indafotó és a Flickr fej fej mellett halad. És szép sikereket ér el pár hardcore spamszájt is: HI5, MSNClub, stb...

Címkék: stat magyar social network

Sok szó esik mostanában arról, hogy milyen hatással lesz a gazdasági válság az online bizniszre. Persze nem csak nyugaton, hanem idehaza is fontos ez a téma mindenkinek, aki online hirdet, értékesít vagy online hirdetésekből él.
Novák Péterrel, a Kirowski digitális marketingügynökség ügyvezetőjével jártuk körül a témát...

A gazdaság lassulása minden bizonnyal érinteni fogja a cégek marketingbüdzséit is. Ugyanakkor a Kirowskinál ma úgy látják a hirdetők jelzései alapján, hogy ez legkevésbé a digitális költéseket érinti majd. Novák Péter szerint ebben a gazdasági környezetben a hirdetők szemében fel fognak értékelődni a mérhető, értékesítés-közeli megoldások. 

Címkék: marketing üzlet magyar válság

Furcsa dolgokat tapasztaltak a netezők, amikor a hét végén beléptek az iWiW-re. Volt, akinek egyszerűen csak nem működött az üzenetküldés. Megint mások azt látták, hogy -1, azaz mínusz egy (!) olvasatlan üzenetük van. A teljes zavart végül az iWiW gépházüzenete oldotta fel. Meghibásodás volt, adatok vesztek el és kicsi az esély a teljes helyreállításra...

Mint azt valószínűleg sokan tapasztaltátok, október 17-én péntek hajnalban leállt az Üzenetek funkció, ezt csak kora délutánra sikerült helyreállítani. A problémát több hardverelem együttes meghibásodása okozta, amelyek cseréje és javítása után az előző nap hajnali adatbázis-mentésből kellett visszaállítanunk az üzeneteket. Sajnálatos módon ezért az október 16-án napközben írt személyes-, kör- és klubüzenetek jelentős többsége elveszett, és kicsi az esély, hogy maradéktalanul helyre tudjuk állítani azokat. Az okozott kellemetlenségért elnézéseteket kérjük, mindent megteszünk annak érdekében, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő. Megértéseteket köszönjük.

A vesztesek között van valószínűleg a 322 Alajos, a 427 Ignác, az 1113 Hedvig és a 2118 Rudolf is, akik pénteken hiába várták, hogy iwiwes postaládájukba megérkezzenek a névnapi jókivánságok. Nekik utólag is boldog névnapot. :)

Címkék: iwiw

A VoIP-szolgáltató új kampánnyal kívánja népszerűsíteni "Unlimited World" csomagját.

Azok a Skype-felhasználók, akik emailben megkapták a vouchert, egy hónapig ingyen hívhatják több mint 30 ország vezetékes számait. (Magyarország, majdnem az összes uniós ország és az USA is benne van. A teljes listát lásd a képen.)

Nincs is jobb dolog, így a gazdasági világválság közepén, mint ingyen ebédet kapni egy szolgáltatótól. Úgyhogy hívjuk a vezetékeseket, amennyit lehet. Jó szórakozást hozzá.

Címkék: hirdetés skype

"Jó harmadik negyedévet zártunk minden fontos piacunkon, erős forgalommal és bevételnövekedéssel, köszönhetően a kereső- és hirdetési üzletágunk erősségének", nyugtatta a techpiacot Eric Schmidt, magyar idő szerint csütörtök este.

A Google vezérigazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bár ők "realisták" a "gyengélkedő világgazdaság miatt", ám továbbra is a kereső- és a hirdetési megoldásaik jobbításán dolgoznak, valamint folytatják befektetéseiket "a jövő növekedési területein": a vállalati, mobil és display-hirdetési szegmensekben.

Schmidt a világgazdaságról annyit mondott még, hogy az szerinte sokkal rosszabb állapotban van, mint egy hónapja bárki is sejtette volna. Ez a képlékeny helyzet pedig a vállalatokat "ismeretlen területre" sodorta.

Van hova visszakapaszkodni... Bár az 590+ dolláros részvényár ma elérhetetlenül messze van.

Na de térjünk át a részvényesek és piaci szereplők megnyugtatásáról a számokra. A harmadik negyedévben a Google 5,54 milliárd dollár bevételt jelentett, ami az előző év azonos időszakához képest 31 százalékos növekedés. Az előző negyedévhez képest pedig 3 százalékot nőttek.

A profit most 1,35 milliárd, ami tavaly ilyenkor még csak 1,25 milliárd dollár volt. Ez pedig a várakozásokat felülmúló növekedés. Ami - tekintve a jelenlegi világgazdasági helyzetet - megnyugtatónak mondható. Annak ellenére, hogy az elemzők korábban visszafogták várakozásaikat, elsősorban a válság miatt bizonytalanabbá vált online hirdetési piac és az erősödő dollár miatt.

A mostani jelentés alapján igaznak tűnik, hogy a klikkelésalapú hirdetési modell jobban bírja az ínséges időket, mint a banner. A Google ugyanis növelni tudta paid click rátáját. (Az előző negyedévhez képest 4 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 18 százalékkal.) A keresőmarketing tehát egyelőre jól teljesít. Valószínűleg nem kis mértékben azért, mert a Google a mennyiség rovására elsősorban a paid clickek minőségére koncentrál. Egyszerűbben szólva: hatékonyabbá tette a targetált hirdetéseket, így valószínűleg a hirdetők - akik most kétszer is meggondolják, hogy mire költenek - egyre jobban bíznak ebben a hirdetési formában, a bannerhez képest.

A Google részvényára a zárás utáni kereskedésen több mint 10 százalékkal (!), 387,22 dollárra emelkedett. Ami azt valószínűsíti, hogy a holnapi tőzsdenyitáskor felfelé mozdul a cég részvényárfolyama.

A Google tehát, úgy tűnik, egyelőre tudja tartani hirdetési bevételeit. Bár nagy kérdés - elnézve például az eBay bukdácsolását -, hogy a karácsonyi időszakot követően a fontosabb, 2009 első negyedéves időszakig is kitart-e a webes cég lendülete.

Címkék: google üzlet válság

Márciusban még azt írtam az Abaqoosról, hogy

Ugyanakkor az asztali kliens nem túl kényelmes megoldás, főként azoknak, akik több gépet is használnak. Mi van például, ha vendéggépen akarok online fizetni?

Tihanyban találkoztam az Abaqoos vezetőjével, Monus Ádámmal, és ő újságolta, hogy már webes felületen is lehet használni az online payment szolgáltatást. Kábé így:

Amellett, hogy tényleg a Marie Kristensen a legjobb szendvicsbár a városban, tök jó lenne, ha 2010-ben történne idehaza is előrelépés az online payment területén. Úgy értem, ne csak az online pornó- és szerencsejáték kapcsán jusson eszébe az embereknek, hogy online is lehet vásárolni, fizetni. Ebben talán az Abaqoos is segíthetne. Mondjuk nem ártana egy eggyel jobb, felhasználóbarátabb nyitóoldal sem a szájtnak. Ahol mondjuk a regisztráció/login felület a hangsúlyos, és nem a temérdek angol nyelvű menüpont. Nyilván ez is változik majd...

A mostani fejlesztéssel viszont tényleg már csak az a kérdés, hogy az Abaqoosnak sikerül-e elég partnert és versenyképes rátákat ajánlania. Ha így lesz, lehet, hogy itthon is felnő végre egy péjpal-generáció. Főleg, hogy mostanában megint phising-veszélyt jeleznek paypaolosok.

Címkék: abaqoos

Csütörtökön még azt írtam, hogy szerintem a helyzet elkeserítő. És az is biztos, hogy ez még messze nem a legrosszabb. Nézzük akkor, hogy mi is történt eddig.

Az irányadó technológiai index (Nasdaq) két hét alatt elveszített értéke negyedét. Kik hozták össze ezt a buktát? A Microsoft, a Google, az Amazon, a Yahoo!, az eBay, a Dell, az Intel, a Cisco, a Hewlett Packard és az Oracle. Ezek a cégek mind kétszámjegyű esésben voltak múlt héten.

A másik irányadó számunk a Morgan Stanley high-tech indexe, mely október elseje óta 25 százalékot esett. Míg júliusban a tech cégek harmadik negyedévre várható profitnövekedését átlag 12 százalékra saccolták, addig most már csak 7 százalékot prognosztizálnak.

És akkor most ennél rosszabb nem is lehet? Vannak elemzők, akik szerint ebben a helyzetben közel lehetetlen bármit is prognosztizálni a következő negyedévre. Hiszen a már most érezhető hatásokon túl még számolni kell a pánik faktorral. Mert - és erre is van esély - ha a következő napokban a vezető technológiai cégek máris rosszabb eredményeket jelentenek, mint a becsült, akkor ugyan mi jót várhatnánk az azt követő negyedévben?

A hardvercégek is szívni fognak, ha egyrészt a karácsonyi vásárlási láz nem a várakozások szerint alakul számukra, és a számítógép- és notebook-vásárlási kedv is érezhetően lanyhul a következő hónapokban. A tengerentúlon már most azért aggódnak, hogy az amerikaiak a leértékelések ellenére nem vásárolnak "eleget". Elképzelhető, hogy a harvertermékek nem fognak a várakozások szerint fogyni, pedig a gyártók valószínűleg próbálják majd a lehető legkedvezőbb áron beletuszkolni a karácsonyi kosarakba a kütyüket.

More than 40 percent of firms already reduced technology budgets, according to Cambridge, Massachusetts-based Forrester. The credit crunch prompted many clients to delay contract decisions, hampering the typically high volume of orders in the last quarter, Forrester analyst Pascal Matzke said. (Bloomberg)

A webes cégeket, így a Google-t is elsősorban az online marketingköltések visszaesése vetheti vissza. A keresőmarketing sem biztos, hogy érintetlen marad. Ha kevesebbet akarnak majd költeni online, akkor kevesebbet is fognak. Nem lesz annyira érdekes, hogy mi a "költséghatékonyabb".

A legrosszabb ma nem is az, hogy pesszimistábbak a várakozások, és lehet, hogy egy-két cég még ezt a leengedett lécet sem tudja hozni. Hanem az, hogy egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy a pénzügyi válság meddig húzódhat el, és a tőzsdei hullámvasutazást meddig bírják idegekkel a technológiai vállalatok legfelső emeletein.

A következő napokban mindjárt lehet is tesztelni: ugye hétfőn nyit a Nasdaq, aztán Apple keynote kedden. A Google pedig csütörtökön mondja be a lottószámait a harmadik negyedévre. (Aztán jön az Apple Q3 október 21-én, és a Microsoft 23-án.)

Ráadásul még azt sem tudni, ki lesz az USA következő elnöke, akinek majd ezzel az egésszel gyorsan valami nagyon határozottat kellene kezdenie. 

Szóval akkor elsöri a netet? Nyilvánvalóan és határozottan N.E.M. a válasz. Ugyanaz a megérzésünk, mint múlt hét közepén. Leépítések, kiadáscsökkentés, fontolva haladás, kevesebb kísérletező kedv fogja jellemezni a következő (hát... legyünk naívak) legalább fél évet a tech piacot.

(És valaki szóljon már a TechCrunchnak, hogy ne a nyaraló kaliforniai fiatalokon verje el a port. So lame.)

Címkék: üzlet filozomatika válság

A Google webes alkalmazásait használó netezőket könnyebb becsapni (és ezzel hozzáférni accountjukhoz), mint eddig gondoltuk volna. Nincs más dolgunk, mint egy egyszerű frame injectionnel olyan oldalt mutatni a netezőnek, ami megszólalásig hasonlít (screenshot) a Google valamelyik hivatalos belépőoldalára.

Oké, mondhatnánk erre, hogy ez egy egyszerű phising technika. Ismerjük már jóideje. Meg kell nézni a böngészőben az oldal címét, és máris kiderül a trükközés. Csakhogy, ha az előbb belinkelt oldalon megnézzük a címsort, a következőt láthatjuk: "http://mail.google.com/imgres?imgurl..."

Ennek oka, hogy a Google webes alkalmazásai - az alkalmazásközi megoszthatóság miatt - számos aldoménen elérhetők. Például a Google News nem csak a hagyományos news.google.com-ról hívható be, hanem a http://maps.google.com/news?sa=N&tab=ln címről is. (A fenti, Gmail-belépőoldalnak látszó weboldal valódi helye pedig ugye a Google Pages alatt van.)

A problémáról Aviv Raff és Adrian Pastor blogjában lehet olvasni részletesebben.

Címkék: google biztonság phising

Nagyon sok ötletük, vagy komolyabb stratégiájuk nincsen. Legalábbis számomra ez derül ki a FAZ.net-en tegnap megjelent Zuckerberg-interjúból. A német lap munkatársa arról faggatja a Facebook alapítóját, hogy hogyan fognak betörni arra a német piacra, ahol már most is tízmillió felhasználója van a Facebook német megfelelőjének, a StudiVZ-nek. De más piaci szereplők is jelentős sikereket értek el.

Zuckerberg szerint önmagában az, hogy a Facebook interfésze megjelenik az adott nyelven, növekedést hoz. Erre példaként - meglepő módon - a két angolszász piacon (Nagy-Britanniában és Ausztráliában) elért sikereiket hozza fel.

A német piaccal kapcsolatban optimista. Szerinte ugyan beletelhet pár évbe, de le fogják nyomni a német iWiW-et. Az interjú fő állítása amúgy éppen az, hogy a növekedés fontosabb számukra, mint a bevételtermelés. Legalábbis ezekben az években.

(Ezt az érvelést hallottuk már a Google-tól korábban. Minden azon múlik tehát, hogy a Facebook képes lesz-e legalább megközelítően olyan sikereket elérni a weben, mint a Google tette az elmúlt években. Egyelőre van pénzük. A Microsoft bevásárolta magát a Facebookba, úgyhogy a tőke ott van, biztosan. Nemsokára a Live Search lesz a Facebook keresője. És ez lehet, hogy önmagában is hoz majd jelentősebb új bevételt.)

A netezői szokások változásáról azt mondja Zuckerberg, tapasztalataik szerint a felhasználók egyre többet töltenek fel mobillal készített képeket. Ez szerinte ugyanaz a trend, amit a blogok és a státuszüzenetek kapcsán is láthatunk. Utóbbi - nyilván egyszerűsége és gyorsasága miatt - népszerűbb kommunikációs eszközzé kezd válni az előbbinél.

Amúgy érdekes, hogy a Facebook és idehaza az iWiW is a képfeltöltést és képmegosztást emeli ki, mint fő felhasználói tevékenységet. A sikeres közösségépítő szájt ezek szerint alapvetően nagy, virtuális fotóalbumként jellemezhető 2008-ban.

Címkék: üzlet social network facebook

Valószínűleg a múltkori két postból nem jött át teljesen világosan, de tényleg baj van. Ne higgyünk azoknak, akik szerint ezúttal a tech piacot nem fogja annyira mélyen érinteni a pénzügyi válság. (Még akkor sem, ha ma például a Nasdaq a Dow Jones fölött teljesít.)

És azoknak se higgyünk, akik szerint a technológiai piacnak jót tesz a gazdasági lassulas vagy a recesszió. Ők nem veszik figyelembe, hogy a tech piacok is a pénztől függnek. Nem mástól. Kapitalizmus egyszeregy. Lehet, hogy fejlesztési oldalról "teher alatt nő a pálma", és a gazdasági krízis csak lendít az innováción, na de kinek lesz pénze ezt finanszírozni?

Megdöbbentő, ahogy az Apple-blogok továbbra sem hajlandóak tudomásul venni, hogy már nem az új, titkos laptop a fontos, hanem az, hogy mi történik valójában szeretett cégükkel.

És még nem is nekik a legrosszabb. Itt van nekünk a Yahoo, mely 2001 után emblematikus szereplője tudott maradni a webnek (a Google megjelenése ellenére). És most azt látjuk, hogy az egész cég jövőjét az határozza meg leginkább, hogy sikerül-e hirdetésmegosztási (!) megállapodást kötniük legfőbb riválisukkal (!!). És mi a mágikus gyógyszer? A Microsoft után most állítólag az AOL kapott vérszemet, és szeretné felvásárolni az 5 éves mélypontra süllyedt Yahoo-t.

Képzeljük csak magunkat a Yahoo-részvényesek helyébe. A Microsoft még februárban 31 dollárt adott volna részvényenként. Ezt akkor a Yahoo-menedzsment megalázóan alacsonynak tartotta. Most meg 12,79 dolláron állnak.

A szó, amit keresünk, az elkeserítő.

Ma minden elemző, az online piacot követő szakember arra figyel, hogy a következő negyedévekben az online biznisz veszíteni fog-e lendületéből.

Investors say they are tired of waiting for Yahoo to turn around the company and have less faith that it will be able to do that given grim economic forecasts for '09. Rumors that Yahoo has renewed talks to team up with AOL don't seem to have helped. (Fortune)

"We are reducing our financial projections for Yahoo to reflect a more cautious global economic outlook," Stifel Nicolaus analyst George Askew. (MarketWatch)

Hamarosan jönnek a negyedéves jelentések a Google-tól, a Microsofttól, az Apple-től és az Inteltől is. Az IBM némi optimizmusra adhat okot mostani negyedéves jelentésével (20%-os profit). De ha a többi nagy cég eredménye mind a várakozásokhoz képest gyengébb, vagy egyenesen egy lassuló online piac képét vetíti előre, akkor azért érdemes 2009-et némi ésszerűsítéssel, megszorításokkal kezdeni a (kisebb) technológiai cégeknél is. Copy?

Címkék: üzlet filozomatika válság

Egyszerűen kínos, hogy a mai napig nem lehet feedet kérni a Google-kereső találati oldalaira, miközben az összes konkurens webkereső már régen túl van ezen a "fejlesztésen". A Google lemaradása ezen a téren márcsak azért sem érthető, mert egyébként minden más tartalomra (hírek, blogok, dokumentumok, naptárak, stb) adnak feedet. Csak épp a keresésekre nem.

Na de ha minden igaz, "hamarosan" ez is változik, és bekerül végre a Google keresőjébe is a kis feedikon. A funkció nyilván elsősorban azoknak lesz hasznos, akik egy adott kifejezésre érkező új találatokat szeretnék követni, vizsgálni, elemezni.

(Jut eszembe, sokan nem tudják, de a Google News-ban van lehetőség arra, hogy kulcsszavak szerint nézzük át a nagyobb magyar hírszájtok tartalmait, és ezekből a keresésekből feedet generáljunk. Íme egy példa, és hozzá a feed.
Példa2, példa3, példa4, példa5, és így tovább...)

Címkék: google keresők feed

Még mindig nagyon sokan vásárolnak kizárólag hazai online boltokból, holott sok esetben nem csak az amerikai, de az európai kínálat is sokkal kedvezőbb. Olcsóbb hozzájutni bizonyos dolgokhoz, ha valamelyik másik európai országból rendeljük.

Az Európai Bizottság tervei szerint az online vásárlóknak több jogot és jogi védelmet kell biztosítani, és máris növekedni fog a határokon átívelő online biznisz. A direktíva elsősorban azt szeretné elérni, hogy az Unión belül a forgalmazók tegyék egyértelműbbé a külföldi online vásárlók számára is a termékkel kapcsolatos infókat (termékleírás, adók, a kereskedő székhelye, stb.) Azt is szeretnék elérni, hogy Európa-szerte a jelenlegi gyakorlatnál egyszerűbben lehessen visszaváltani a hibás termékeket.

És azt is tervezik, hogy legyen végre egy feketelista, ahova fel lehet írni az inkorrekt boltokat, név szerint. (Mielőtt mindez jogerőre emelkedne, előbb még az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamoknak is alá kellene írniuk. Úgyhogy ez akár rossz esetben évekeig is eltarthat.)

Abban valószínűleg nagyon igazuk van, hogy ha az európaiak többet vásárolnának online más európai országokból, azzal erősödne a verseny, és a fogyasztók jól járnának.

Jelenleg a helyzet azonban ennél sokkal aggasztóbb. A jelentés szerint öt európai online vásárlóból mindössze egy merészkedik másik ország domaintartományába, árucikkek után vadászni. És ez annak ellenére így van, hogy az európai országokban bizonyos termékcsoportok kapcsán igen jelentős az eltérés az árakban.

A fő probléma szerintem továbbra is az idegen nyelv és a helyi viszonyok ismeretének hiánya. Ha véletlenszerűen kérdeznénk meg magyar netezőket, hogy miért nem vásárolnak külföldről, valószínűleg elég sokszor kapnánk azt a választ, hogy "körülményes", "a posta úgyis ellopja", "mittomén, hogy jó-e az a garancia itthon", "nem beszélek angolul/németül", "nincs online fizetésre alkalmas bankkártyám", "eBay? Amazon? Azmiaz?"

Pedig online vásárolni jó dolog.

Címkék: vásárlás üzlet európa