Amennyi mozgolódás van az - Instagramot felvásároló - Facebook háza táján mobilfotózás témakörben, biztosak lehetünk benne, hogy a Twitter még épp idejében lépett. Bár egy kicsit azért eldugták ezt a fotózás funkciót a Twitter appban. Főleg a filterezést.
Amúgy a minap bukkantam rá egy érdekes Twitter-alapú szolgáltatásra. Akár a Twitter egyik üzleti modellje is származhatna az ötletből...
Pay with a Tweet - An overview from Leif on Vimeo.
Akik esetleg még nem voltak a Superweek konferencián, azoknak a korábbi bejegyézéseimet tudom ajánlani a témában: Az első Superseo konferencia értékelése (2011), valamint: Milyen volt a SUPERWEEK 2012 konferencia?. Bánó idén készített is egy hosszabb videót a történésekről. Ezt is érdemes megnéznie azoknak, akik az előzőeken még nem jártak:
A jegyárak az előző években és idén is borsosak. Ezért továbbra is az a legjárhatóbb út, ha a munkaadótokat győzitek meg arról, hogy érdemes lenne egyszer egy évben egy olyan magyarországi konferenciára is eljutni, ahol érdemben lehet tanulni és előrelépni szakmai témákban.
Legelsősorban idén is arról lehet majd a legtöbbet tanulni, hogy mit érdemes és mit kötelező mérni a webes környezetben. Valamint, hogy hogyan is kell ezt csinálni. Illetve első kézből hallhatjátok a Google alkalmazottaitól, hogy mire kell készülni 2013-ban a webes mérések területén.
Akik eddig csak visiteket és pageview-kat reportoltak a főnökeiknek, esetleg egy-két custom reportot már összedobtak, de érzik, hogy még nem túrják elég mélyen a site-jaik adatait, azoknak mindenképpen érdemes ellátogatni ide.
Nem mellékesen persze itt van mindenki, aki ma Magyarországon valóban szakmaszerűen foglalkozni a webanalitikával. Úgyhogy nem csak hallgatni, de beszélgetni, ismerkedni is jól lehet a szcénával.
Caleb Whitmore, Nick Mihailovski és Justin Cutroni egy kerekasztalban a Superweeken
Amellett, hogy az előző években is tevékeny résztvevője voltam a konferenciának (konferálás, kerekasztal-beszélgetések vezetése), rengeteget tanultam az előadásokból. Pont tavaly viccelődtem azzal, hogy az egyetem óta nem jegyzeteltem annyit, mint a Superweeken.
Sőt, a munkám során rendszeresen használom is azokat az ötleteket, információkat, amiket az előadók prezentáltak. Az egyik leggyakorlatiasabb előadást egyébként tavaly az a Julien Coquet tartotta, aki idén egynapos nagyon komoly analitikatréninget fog tartani a Superweeken.
Mindezekkel együtt is, amit a leginkább fel lehet szívni a Superweekből, az maga a webanalitikai szemlélet. A nyers adatok nézegetésén és egyszerű mérőszámokon túlmutató szofisztikáltabb, üzletileg és technológiailag is relevánsabb kérdések feltétele, a valóban releváns mérőszámok jobb meghatározása és maguknak a méréseknek az implementációja az a tudás, ami gyakorlati eredményeket mutat.
Ez a szint pedig a mérési, analitikai bindzsizés, a számokkal való bűvészkedés meghaladása. Maga a webes üzleti logika.
Ezzel együtt persze az Instagram egy csodálatos dolog. Sem írni, sem fotózni nem kell tudni hozzá. Csak ott lenni a banális pillanatban, amit valamiért meg akarunk örökíteni. Legalábbis 5 lájkig.
Valamikor 2005 környékén futottam bele a Gawker híraggregátor szolgáltatásába, a Kinjába. Olyasmi dolgot kell elképzelni, mint a szintén a kétezres évek közepén népszerű Technoratit. Így nézett ki.
Arra volt jó az egész, hogy a weben felbukkanó érdekes, friss postokat lehetett gyorsan áttekinteni. Nagyon klassz moreover feedeket bányásztam belőle. Úgy kell ezt elképzelni, hogy még azelőtt olvastad el a híreket, mielőtt a hírszájtok megírták volna azokat. Szóval a nyers kontentet tudtad fogyasztani. Azt, amiből amúgy az újságírók dolgoztak.
Jason Kottke az induláskor ezt írta:
Kinja, the Web app for reading weblogs that Meg and Nick have been working on for the past year +, has launched as a beta. It's still a bit rough around the edges (especially design-wise) and a little schizophrenic as to who/what it's targetted at, but it's neat to play around with. I like that it reads like a weblog...which is not the case with RSS readers...something I never liked about them. A downside is that there's not a whole lot to play around with. One public digest per person? I want more than that, just like my playlists in iTunes. One neat feature is that I can make my digest public, so you can read all the sites I'm reading.
Aztán a kétezres évek második felében az egész híraggregátor téma feledésbe merült. Egy kicsit még mindenki Google Reader-ezett, de aztán beköszöntött a Twitter-Facebook-Tumblr korszak, és a (nyers) hírek elkezdték maguktól megtalálni a közönségüket. Már nem kellett keresgélni (annyit).
Nos, Nick Denton, a Gawker Media tulajdonosa valamikor egy éve úgy gondolta, hogy nem csak a Gawker-blogok alatt kellene felokosítani a kommentmotort és ezzel értékesebbé tenni a kiemelt kommenteket, de mindezt továbbgondolva újra platformot lehetne adni azoknak az olvasó-kommentelőiknek, akik amúgy is jó tartalmakat állítanak elő. Értsd: értelmes, de legalábbis vicces kommenteket írnak a Gawker blogjain.
Az új kommentmotor már látható a Gawker blogokon. És ha minden igaz, az ismétcsak Kinja néven futó közösségi platform is elindul valamikor januárban. Sem a UI, sem a dizájn, sem a motor nincs még végleges formájában. Tegnap azonban publikus lett egy tesztverzió....
Lehet postolni, újramegosztani, és aprópénzért megfuttatatni a saját tartalmainkat a networkben. Miként a Tumblren. Minden felhasználó köré a saját olvasóiból épül közösség. És ha ez a közösség erős és jó tartalmakat állít elő, akkor kerülnek feljebb és feljebb a kontenthierarchiában.
Valami olyasmi itt az alapgondolat, hogy az emberek betolnak mindenféle tartalmat a kinjás blogjaikba, és abból egyik-másik kiér valamelyik gawkeres blog címlapjára, vagy legalábbis kommentfelületére. Nekem egyelőre nem világos, hogy a Kinja mennyire fog tudni erős szimbiózisban élni a gawkeres blogokkal, és mennyire lesz önjáró, önszerveződő az a sok felhasználói tartalom, ami létrejön alatta.
A jelenlegi UI alapszintű aktivitásokat tesz lehetővé. De persze a Twitter vagy a Tumblr korai verziói sem a szofisztikáltságról voltak híresek. Igazából egy platformot teremtettek azok számára, akik unták a régi webes fórumokat. Ilyen szempontból persze minden új közösségi szolgáltatásnak van esélye. A Gawker nagy esélye a saját blogjai köré szerveződő sokmilliós olvasótábor. És az a várakozás, hogy ebből a sokmillió olvasóból legalább 10 százaléknyi értelmes, értékes tartalom kifacsarható.
Mint minden újabb közösségi szolgáltatásnak, így a Kinjának is az lesz a fő problémája, hogy hogyan tud a meglévő közösségi aktivitások (facebookozás, tumblrezés, twitterezés, instagramozás, pinterestezés, redditezés stb) közé úgy beékelődni, hogy közben valami jól artikulálható önképe is van a szolgáltatásnak.
Még nem teljesen világos, hogy a Kinja kinek a helyére fog törni. Ha tippet kellene mondani, én továbbra is a Redditet mondanám. (Annak ellenére is, hogy az egész UI jelenleg sokkal jobban rímel a Tumblr élményre.)
Miközben azt is gondolom, hogy a Reddit ma a weben a legerősebb és legjobb tartalomelőállító közösség. Elsősorban azért, mert a nördök elképesztően gyorsan és precízen egészítik ki az alaptartalmakat újabb és újabb információkkal. A Reddit nem csak meglepően értelmes, de egyben meglepően szórakoztató közösségi tartalom.
A Reddit jobb dolog, mint a média. Hát ezt kéne kísértenie a Gawker Mediának is. Nyolc év után újra.
Az amerikai Black Friday a legjobb nap arra, hogy a nagy webes szolgáltatók lemérjék, hol is tart az adott évben az online vásárlás. A Business Insider közöl is néhány érdekes statisztikát az IBM éves felmérése kapcsán:
A mobil és táblagépes vásárlás még mindig a béka segge alatt van. (Az online vásárlások 16%-a). Bár novemberben minden második vásárló azt nyilatkozta, hogy mobil eszközén is fog vásárolni idén.
Ugyanakkor sokkal jobb konverziós rátával működnek. (A forgalom 24 százaléka, a vásárlások 16 százaléka jön mobilról.)
A mobileszközök közül egyértelműen a nagykijelzősök erősítik a vásárlási hajlandóságot. (A.k.a. iPad)
A Facebook és a Twitter gyakorlatilag 0 konverziós együtthatóval rendelkezik. Ehhez képest érdekes, hogy egy másik felmérésből az derül ki, hogy az e-commerce cégek döntő többsége idén a Facebookon és a Twitteren keresztül szeretett volna több terméket értékesíteni.
Szerintem a fentiekből az is következik, hogy
Jelenleg kevesen optimalizálják weboldalaikat mobilra (a fizetési folyamatot is ideszámítva). Nincs igazi mobilélmény a mobilon.
Termékekkel kapcsolatos információkeresésre nyilván jobb a mobil. Az olyan komoly dolgokat, mint a pénzköltés, pedig jobb laptopról végezni. Megfontoltság mindenkelőtt!
A Facebook és a Twitter jelenlegi formájában képtelen vásárlásra ösztönözni. Ébresztő, médiacégek!
A fenti adatok persze a fejlett amerikai piacra vonatkoznak. Idehaza valszeg ennél is siralmasabb a helyzet.
Ti hányszor vásároltatok eddig mobilon és mit? És hányszor vásároltatok neten úgy, hogy egy facebookos vagy twitteres hirdetésről, közvetlen ajánlatról jutottatok el a termék oldalára? Na ugye.
Ok, de akkor mi lehet a jó stratégia most?
Én a következőket csinálnám. Mindenekelőtt a komplett szájtunkat - beleértve a teljes vásárlási folyamatot - optimalizáljuk mobilra. Nem csak iPhone-ra, hanem a GA adatainkban látható fontosabb mobileszközök mindegyikére. Ne felejtsük el a sitemapünkbe belepakolni a mobilt.
Ésszel, megfontoltan, de használjuk a jQuery Mobile-t. (Példa.)
Adjunk mobilon egérutat a felhasználónak. A terméklista és vásárlás felületeken emailben is tudjon emlékeztetők kérni adott termékekről. Engedjük meg, hogy laptopon tudja befejezni a vásárlást. Ráadásul ha paraméterezett url-eket adunk az emlékeztetőben, Analyticsben azt is látni fogjuk, hogy a mobilon megkezdett és laptopon folytatott vásárlások hány százaléka sikeres.
Vásároljunk olyan mobilra optimalizált médiaszájtokon pr-cikkeket, ahol egyrészt lehetséges, hogy a pr-cikk hosszú távon (akár örökre) elérhető legyen a site-on, másrészt az adott mobil médiaszájt rendelkezik legalább 20-30 ezres heti eléréssel. Plusz sok AdWords.
Miért fontos ez? Mert a vásárlók egyre nagyobb hányada keres infót boltokban nézelődve, vagy amikor éppen eszébe jut. Azaz: mobilról. Ha vásárolni nem is biztos, hogy mobilon fognak, de legalább az esélyét adjuk már meg.
Ja, mobilalkalmazást nem kell készíteni. Pénzkidobás.
A Vaterának van jó mobilfelülete. Viszont egy Bookline hogyan engedheti meg magának, hogy nincs mobilverziója? A Vaterát kövessük!
Ha a Nokia ilyen minőségű formatervezéssel állt volna hozzá a termékeihez az iPhone öt évvel ezelőtti megjelenése előtt, ma egy másik smartphone érában élnénk. Még az is lehet, hogy a Symbianból is lett volna idő az elmúlt öt évben egy olyan platformot összehozni, ami megérdemli, hogy egy ilyen eszközön fusson.
Marko Ahtisaari, a Nokia dizájnfelelőse tavaly beszélt egy konferencián hosszabban a mobil UI-megoldásokról és törekvésekről is. Érdekes az az alapállítása, hogy az iOS és Android ui-megoldásokat nagyon gyorsan sztenderdként fogadtuk el. Miközben még nem beszélhetünk egységes nyelvről, narratíváról az okostelefonos felhasználói interfészek terén.
A végére pedig: egy hónappal ezelőtti interjúban beszél a Microsofttal való kapcsolatukról...
Nekem az a benyomásom, hogy a Nokiának be kéne lépni a tablet/laptop piacra is. Világos, hogy miként az Apple-nél, úgy a Nokiánál is elkezdett a termékfejlesztés felülettervezés és dizájn oldalról diktálódni. És ez volt az a pont, ami az autóipart is nagykorúvá tette...
Az 500 dollár nyilván irreális ár egy ilyen kameráért. Bár biztosan lesz, aki karácsonyra ilyet fog kapni idén. A legjobb persze az lenne, ha a technológiát a Google vagy az Apple tenné magáévá, és jöhetnének az iTelescope-ok és Google Goggle-k. Na meg persze szoftveresen is lehetne ugyanezt...
És innen már csak egy ugrás az instagramosítható végtelenített animgif sztereoszkópia.
Kelt kért meg néhány nappal ezelőtt, hogy nyilatkozzak az Origónak az Apple mostani helyzetéről. Az alapállításaimat továbbra is tartom: 1. Az Apple akkor szerepel jól, ha ő diktálja az ütemet, lehetőleg olyan piacokon (zenelejátszók, telefonok, tabletek, online film-, zene- és szoftverértékesítés), ahol hosszabb ideje tetszhalott mindenki. 2. A "retinaalatti" iPad Mini-nek - miként az iPodoknak - olyan vásárlói csoportokat kellett volna megszólítania, akik valamilyen okból kifolyólag nem vettek eddig iPadet. Elsősorban azért, mert nekik nem volt fontos a retinaság, annál inkább szeretnének olcsóbb eszközöket vásárolni. 3. Eljött az idő az Apple számára, hogy újabb iparágakat keressen magának a hódításra.
Utóbbira én az autóipart és a white goods, vagyis a háztartási gépek piacát hoztam fel példának. Utóbbira jó példa a Samsung egyik törekvése, vagy épp az Apple által is promotált Nest. Előbbie igazán jó példát még nem tudunk mondani. Eddig az Apple mindössze annyit próbálkozott az autóiparral, hogy némelyik járgányba belerimánkodtak egy-egy iPod/iPhone dokkolót.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy ebben a témában az Apple sokat tudna és fog is lépni. Talán ennek egyik előszele, hogy Eddy Cue, az Apple webes szoftverekért és szolgáltatásokért felelős alelnöke nemrégiben csatlakozott a Ferrari igazgatótanácsához. És valószínűleg nem csak azért, mert néhány éve már ő is Ferrari-tulajdonos.
Az egyik első jele annak, hogy az Apple újra megpróbálja betenni a lábát az autópiacra, a nyári WWDC-n bemutatott Siri Eyes Free iOS-funkció. Nem is az az érdekes, hogy néhány autóban hamarosan lehet majd hangvezérelten navigálni az iPhone segítségével, hanem, hogy az Apple a WWDC-n partnerként emlegette a BMW-t, a GM-et, a Mercedes-Benzt, a Land Rovert, a Jaguart, az Audit, a Toyotát, a Chryslert és a Hondát. (És véletlenül sem a Suzukit, a Citroent vagy a KIA-t.)
Nyilvánvalóan butaság lenne azt gondolni, hogy a Siri hangvezérlés miatt ül össze legfelsőbb szinten egy BMW és egy Apple tárgyalni. Ha már ott voltak, tuti másról is esett szó. Mondjuk 2013 stratégiai céljairól...
Visszatérve azonban a jelenhez: az iPad Mini fiaskót Dave Winer írja le a legjobban:
I believe it's not only not a winner, but it signals a new Apple that's no longer beyond compare, no longer insisting on delighting its users to the point of orgasm. This Apple is content to be a competitor. Not my idea of what Apple is, and definitely not Steve's.
Úgyhogy jöhet az az autóipar... És nem csak iPhone és iPad Mini dokkolóval. Hanem valami ennél forradalmibbal és meghatározóbbal. Ami miatt máshogy fogunk gondolni az autókra, mint előtte.
Az imént jelent meg a Mac App Store-ban a Clear desktop alkalmazása. (Ma egyébként féláron, 6 euróért beszerezhető.) Akik ismerik már a feladatkezelő alkalmazást iOS-készüléken, azok nyilvánvalóan meg fogják vásárolni. Így tettem én is.
A legérdekesebb az egészben, hogy a desktop verzióban is nagyjából ugyanakkora felületen és funkcionalitással működik a Clear, mint iPhone-on. Nagyon kevés extrát tettek bele. Az egyik legfontosabb, hogy a Clear ikonját ki tudjuk tenni a menüsávba, úgyhogy bármikor elérhető a to-do listánk Macbookon is.
Hiába fikázták korábban mindenféle "ux-szakértők" a Clear működési logikáját. A desktop verzió is megerősíti, hogy egy nagyon egyszerű, intuitív felületről van szó, ami nem csak érintőképernyőn, de laptopon is simán és gyorsan megtanulható és használható. Függetlenül attól, hogy semmiben nem követi a sztenderdnek számító ux megoldásokat.
(A Clearnek külön hangeffekt-tervezője is van. Annak a Josh Mobleynak a munkája, aki például a Sparrow hangeffektjeit is készítette.)
Kis hátrány, hogy az iCloud szinkronizáció mellett továbbra sincs link a Google Calendar vagy Google Task felé. Én el tudnám viselni, ha a Clear nem csak a Mac-kel, de a Google-lel is együtt tudna működni.
Szerintem a Clear továbbra is jó példája annak, hogy nagyon egyszerű, ám nagyon jól végiggondolt alkalmazásokra van szükség az eszközeinken. Egyszerű problémákra adjanak nekünk egyszerű megoldásokat az appok. Igazi segédletek legyenek. A Clear mellett a másik ilyen kedvencem az iA Writer.
Mindkét alkalmazás pont annyit tud, amennyi feltétlenül szükséges. Olyan segédletek a digitális életemben, melyek engednek magára az adott feladat elvégzésére fókuszálni. És ennél többet nem is várok el egy "smartphone" vagy laptop környezetben egy szoftvertől.
Az én megfigyelésem az, hogy a telefontöltés az egyik kulcskérdés a legújabbkori katasztrófák idején. Persze csak a nyugati féltekén.
Úgy látszik, a ráncfelvarrások heteit éljük. A napokban megújult a Prezi site-ja is. Kicsit komolyodott a megjelenés. Bár még mindig nem sikerült ellépni a kissé túlságosan is játékos Triplex fonttól, de az összebenyomás a korábbi designhoz képest mindenképpen egy komolyabb, magabiztosabb öndefiníciót mutat.
Nem belépett állapotban a nyitóoldalon egy hatalmas Buddha-kép (?) várja a látogatókat. Amiről nekem inkább jut eszembe a Lonely Planet thaiföldi kiadványa, mint egy prezentációs szoftver. Eleve az a benyomása az embernek, hogy a Prezi továbbra sem tudta eldönteni, hogy mit kezdjen a webbel.
Egyszerre több dolgot is kommunikálnak a nyitóoldalon: a cég alapfilozófiáját (kreativitás, nyitottság, lazaság, alkotás), valamint a befektetőknek, üzletembereknek is tesznek gesztusokat a Chris Anderson-idézettel (some serious testimonials...) és a növekedési görbe bemutatásával. Valahol a nyitóoldal alsó harmadában kerül sor annak bemutatására, hogy mi is az a Prezi. Mire jó.
Nekem az is nagyon fura, hogy inkább videókban, mint prezis prezentációkban beszélnek magukról. És továbbra sem tudom megszokni, hogy "Learn"-nek hívják a "Getting started" típusú tartalmaikat. Vagyis a felhasználóknak azt kommunikálják, hogy itt tanulni kell, mielőtt el tudnak kezdeni prezizni. Miközben azt is kommunikálják, hogy ez egy intuitív szoftver, amit bárki, tanulás nélkül tud használni.
A lényegi résznek, a kontentnek az Explore fül alatt kellene lennie (ha már a nyitóoldalra nem tudott kikerülni). Itt viszont nagyon kevés tartalmat látunk. Azok közül is nem kevés 2011-es. Ami meg egy kicsit azt sejteti, hogy a Prezi alatt kevés olyan publikus prezentáció készül, amit érdemes lenne reklámozni. Lehet, hogy nem így van, de a prezentációk közt barangolva nehéz tömegében friss és érdekes tartalmakra lelni. Pedig állításuk szerint közel kétszáz milliószor nézegették idén a prezis preziket a netezők.
Az Explore oldalon érzékelhető talán a legjobban, hogy a Prezi továbbra sem akar igazán webes cég lenni. Bár tudom, hogy nagyon sokat foglalkoznak teszteléssel, méréssel, de ez számomra egyelőre sem a site navigációjában, sem pedig felépítésében nem köszön vissza.
A másik oldalon persze az is igaz, hogy maga a desktop szoftver rengeteget fejlődött az elmúlt években. Egyértelműen az előnyére.
A prezentációkészítő webes verziója továbbra is Flashben van. Viszont itt a redesign sokkal határozottabb, következetesebb és letisztultabb hatást is kelt. Sokkal inkább olyan, mint egy igazi prezentációkészítő szoftver. Egy játékosabb, hipszterebb Keynote...
És itt talán méginkább tetten érhető, hogy a korábbi, kissé valóban infantilis dizájnból elléptek a funkcionális, minimalista vonal felé. Ahogy azt már a Google-nál, Apple-nél, YouTube-on, Ustreamen, stb, stb láthatjuk. Bár a Prezi nem mert annyira elmenni a greyscale irányba, mint mondjuk a Google (főként a YouTube-bal), de sikerült ezt a fajta minimál, funkcionalista, háttérben maradó dizájnt átvinni. És ez jó.
Az Apple, a Gmail, a Ustream és a Prezi felületei.
Kifejezetten tetszik, hogy mertek ellépni a buborékszerű menümegoldásuktól egy dashboardosabb, racionálisabb irányba. (A webes prezikészítőről lásd még a dizájner írását.)
Visszatérve még egy kicsit magára a site-ra. Látszik, hogy egyelőre nem akarnak a mélyére ásni a html5/css3 világnak. Sem a tartalom megjelenítésében, sem a prezentációk prezentálásában nem érzékelhető (technológiai, grafikai) kreativitás a site-on. Akkor már az Index accordion-effektes videóajánlója inkább számít kreativitásnak, mint a Prezi.com-on a linear gradient gombok.
Az már végképp csak az én szememet bánthatja, hogy a website egy sehogyan sem értelmes 940-es gridben készült. Amibe néha belerondítanak 960-as divek is itt-ott. Ez a méret szerintem sem desktopon, sem tableten, sem mobilon nem túlságosan optimális. Sőt, mobilnézete mintha nem is lenne a site-nak.
Összefoglalva tehát én továbbra is azt gondolom, hogy bár jó, hogy a Prezi a weben eggyel komolyabb, kimértebb, egyszerűbb megjelenést választott magának, mint a korábbi. Ugyanakkor továbbra is inkább egy céges honlapban gondolkodnak, ahonnan elérhető a szoftver, mint egy valódi webes szolgáltatásban, ahol legalább annyira izgalmas átböngészni az újabb ás újabb, érdekesebbnél érdekesebb prezentációkat, mint nekiülni a flash popupban prezit barkácsolni.
Ideas matter - a weben is.
Az Android Police lőtte az infót. Nekem mondjuk teljesen beleillik a Square, PayPass, PassBook vonalba. Vagyis mindenki próbálkozik egyszerűbbé tenni az online-on túl az offline fizetést is. És mindenki - érthető okokból - a telefonhoz próbálja kapcsolni a jövő fizetőeszközét. Hiszen ez a számítógép van velünk mindenhol.
Eddig ugye csak NFC-képes helyeken lehetett a Wallettel fizetni. Leginkább Amerikában.
A Google Wallet fizikai változata viszont egy álhitelkártya lesz a leírás szerint.
A Wallet appba felvisszük a mindenféle hitelkártyaadatainkat, és onnantól kezdve ezzel az egy Google kártyával is tudunk bárhol fizetni, ahol elfogadnak hitelkártyát. De nincs NFC-fizetés.
Kiválasztjuk az appban, hogy épp melyik hitelkártyánkat szeretnénk terhelni, és a Wallet kártya azt a hitelkártyát fogja képviselni a fizetéskor. Szerencsésebb országokban közlekedési bérletként, vagy egyszerű utalási megoldásként is működhet.
A fantáziát én ott látom benne, hogy tényleg egyetlen mobil appra és kártyára korlátozódna a fizetés történet az életünkben. És ez elsősorban az amerikaiaknak lehet felszabadulás. Ott általánosabb a sok hitelkártya birtoklása, mint például nálunk.
Amúgy meg elég közel járunk a bankjegyek korának végéhez. Valami univerzális, egyszerű és jól működő szolgáltatásnak kell jönnie. Egyszer majd Ká-Európában is.
Nincs nagyon mit írni. A Google egyszerűen jól csinálja ezt a webmail témát. Nem tudnak hibázni.
Csak a lényeg. Nincs színezgetés, komplikálás, minden júzer minden hülye igénye után futkorászás. Írás van. Aki mást akar, az menjen WoW-ozni.
Öt és fél éve már annak, hogy alapjairól redizájnoltuk az Indexet. Elég fura innen, 2012-ből visszanézve belegondolni, hogy akkoriban az egy elég radikálisnak számító elképzelés volt. Viszont elég jól átgondolt és karakteres is ahhoz, hogy erősítse az Index egyediségét, egyéniségét, határozottságát.
A jó webdizájnt ugyanakkor szerintem az is jellemzi, hogy mennyire tud időtálló maradni. Az újabb és újabb igényeknek mennyire tud megfelelni az évek során. Így visszatekintve az látszik, hogy a 2007-es dizájn képes volt az évek alatt úgy alakulni az új igényekhez, funkciókhoz, hogy közben nem (annyira) zilálódott szét az alapstruktúra.
Olyannyira, hogy az elmúlt években például az Origo is ezeken a 2007-es alapokon kezdett el járni. Érdekes volt látni, hogy a magyar hírszájtokon például a blogok megjelenítése, prezentálása, vagy a három egyenlő hasábra osztás mennyire általánossá vált.
Közben a 2007-es csapat nagy része (köztük én is) elszivárgott már az Indextől, de persze az élet nem állt meg. Az elmúlt években középre rendeződött a site, lett háttere, szélesedett a bal hasáb a nagyobb hirdetési méretek miatt. Bekerült egy csomó layout, ami korábban nem volt. Lásd például a Nagy Kép oldalát. Nem biztos, hogy ezek feltűnnek az olvasóknak. De ez így is van jól. Valószínűleg van Magyarországon több százezer ember, aki bármilyen screenshot alapján meg tudja mondani, hogy az a screenshot az Indexről készült-e vagy sem.
Mindeközben azt is gondolom, hogy bár kibírta ezt az elmúlt öt évet az Index dizájnja, de valójában ez nem biztos, hogy minden szempontból jó hír. (Én például már nagyon meguntam.) Egy cég, egy webre született cég, egy hírszájt tudjon élményben, felfogásban meg-megújulgatni pár évente.
Jó hír, hogy tovább nem kell várni, Hipráék nekifeküdtek a szájtnak. (Már jó ideje új csapat ápolgatja az Index frontendet, és ma reggel ki is pakoltak pár dolgot.) Ha ma ránéztek az Index nyitóoldalára, már láthatjátok a változásokat. Bekerült egy fehér fejléc sor az oldal tetejére, némileg idegen dizájnelemekkel, mely a CEMP-es szolgáltatásokat reklámozza a régi jobb hasábos megoldás helyett. Fejlécbe került az euró/svájci frank, ami egyértelműen a kétezertizes évek jellemzője :), lett egy érdekes időjárás-megoldás, és a jobb hasáb tetejére egy cikkajánló, friss hírek kombó doboz is kikerült. Plusz felbukkant - számomra kissé érthetetlenül - egy hatalmas, szürke hátteres, fura arányú videóajánló box a vezető anyag alatt.
Cikk legalja...
Ezek így egyben észrevehető, és értelmezhető változások. Én - pár éve már kívülről - egy dolgot látok beigazolódni: az Index végül úgy döntött, hogy 2013-ra nem definiálja újra magát, hanem inkább kis lépésekben, finoman változtat az alapdizájnon. Ha eléggé előregondolkodva teszik, még az is lehet, hogy 2013 végére egy friss, az eredetihez már csak nyomokban hasonlító új Indexet fogunk nézegetni a reggeli kávé mellett.
Hajrá, srácok!
A Google letette a maga két centjét. Íme a Nexus-vonal...
Elképesztően jó árakon kínálják amúgy az eszközöket. A Nexus 4 telefon pl 299 dollárnál kezdődik, ami kb 66 ezer forint. Mellé a Nexus 7 beugró ára 199 dollár, ami meg negyvenpárezer forint. Így egy iPad Mini árából egy nagyon menő telefonunk és egy nagyon menő mini táblagépünk is tud lenni.
A The Verge bloggereit a Google kerítésen belülre engedte. Íme a kissé feszengősre sikeredett kisfilm a Nexus-termékekről:
Szóval egyrészről elég jók ezek a termékek, így videón is. Másrészről pedig az Android tényleg nagyon sokat fejlődik évről évre. Nekem például kifejezetten tetszik, amit a fotózás témában visznek. Itt van most ez a Photo Sphere. És lenyúlták az Instagram effektjeit is (a fenti videóban jól látszik a fotófilterezés résznél).
Ha jól veszem ki, a Shazamot is egy-az-egyben beleépítik a telefonba. Vagyis a hangvezérlés kiegészül dalfelismeréssel. Plusz beépítették a Swype funkcionalitást is. Így merjen valaki jó appokat fejleszteni legközelebb :)
Sajnos kissé fájdalmas, hogy a Nexus 4 picit az iPhone 4-re rezonál az elől-hátul üveglappal. Valamint sikerült a hátlapjára tenni egy akkora Nexus és LG logót, amitől megint egy kicsit Dél-Koreában érezhetjük majd magunkat. Ezzel együtt az Android a Jelly Beannel egy érett, klassz oprendszer lett. És most megjöttek a hozzá méltó eszközök is.
Ja igen. Androidon van mostantól multi-user kezelés is. Ezt főleg azok fogják értékelni, akik táblagépet használnak pl munkahelyi környezetben. Lett még Wireless Display is, ami az Apple-féle AirPlay megfelelője. És persze megint tekertek egyet az értesítéskezelésen és a UI-on. Lásd megintcsak a fenti videóban.
Nagyon érdekes irányba megy a Google Now is: az Android 4.2-ben már az emailjeimet is értelmezgetni próbálja majd, és azalapján ajánlgatni dolgokat. Plusz fotózáshoz is ajánl jó helyeket. A Google Now szerintem nagy sikersztorija lesz az Androidnak. És biztos vagyok benne, hogy a Siri is ebbe az irányba fog haladni jövőre az Apple-nél.
Én továbbra is a Nexus 7-nel szemezek a három új Google-gép közül. Ha valaki tud kölcsönözni nekem egyet egy napra, nagyon hálás lennék. A Nexus 4-ben vonzó a 8 megás kamera (a Galaxy Nexusomban csak 5 megás van.) És a hírek szerint eggyel kevésbé van műanyag hatása az eszköznek, mint az elődjének. Ettől persze még ki fogom bírni nélküle.
Alakul ez a dolog. A Microsoft és a Google is erősít. Jó lesz jövőre geeknek lenni.
