Korai volt az öröm, mikor február végén megírtuk, hogy a Google volt olyan kegyes, és végre főmenübe tette a Readert. Olvasó jegyezte most meg - és igaza is van -, hogy az öröm nem tartott sokáig. Megnéztem, és tényleg visszaállt minden a régi kerékvágásba. Gmailből nézve a  "Gmail - Calendar - Documents - Photos - Groups - Web" került vissza a főmenübe.

Ebből pedig kiderül, hogy a Groups vette vissza a helyet a Readertől. Amúgy a Groupsot használjuk sok belső, munkahelyi listára is, és rémlik, hogy az elmúlt időszakban sok rendelkezésreállási és funkcionalitásbeli hiba volt a szolgáltatásban. Lehet, hogy csak a javításig kerülhetett be a Reader a "nagyok" közé? Akárhogy is, a Reader szerintem sokkal fontosabb és impozánsabb szolgáltatása a Google-nak, mint a Groups.

Amúgy egy másik olvasó - by accident - éppen egy Groups bugot küldött tegnap. Eszerint a Gmail spamnek nézte az egyik groupsos meghívót. Íme:



(Mondjuk hozzátenném, hogy velem még nem történt ilyen. És elvileg a Google spamszűrője főleg globális. De ha egy nappal korábban kapom meg ezt a levelet, rákérdezhettem volna a legilletékesebbnél: a Gmail spamszűrőjéért felelős mérnöknél, a zürichi bázison. Na, majd legközelebb.)

Ha már itt tartunk felvetném a következő dilemmát: mi értelme egyáltalán ilyen főmenüket csinálni, mikor úgyis ott figyelnek a böngészőmben a bookmarkok? Amíg a Reader el volt dugva a főmenüből, rendszerint a böngészőben tárolt bookmark segítségével nyitottam meg. Viszont amikor bekerült a Google főmenüjébe, átszoktam erre a navigációra. Most megint szokhatok vissza. A dilemma így szól: a böngészőbookmarkok korában mi értelme van webszolgáltatás-oldalon külön menüsort létrehozni?

Címkék: google google reader

Előszor is bocs a tegnapi csálé bejegyzésért. Az történt, hogy teljesen váratlanul csörrent a szerdai StartUP konferencia közben a telefonom, és derült ki, hogy kiutazhatok Svájcba, megnézni a Google új irodaházát. Mivel a gép hajnalban indult csütörtökön, aludni nem maradt időm. Félig kómában érkeztem meg tehát Zürichbe, és ugyanebben a félálomban szembesültem egy álomszerű munkahely IRL létezésével.

Rohamléptekben mutogatták nekünk végig a hatalmas, vadiúj irodaházat. Az egész napos prezentációk, előadások és szaladgálás után este ismét reptér, és hopp, ismét itthon. Nem mondom, hogy kialudtam magam. Mindenesetre most még friss az élmény, úgyhogy megosztom veletek, ami most eszembe jut az egészről.

Amikor korábban a kaliforniai Googleplexről írtam, azt gondoltam, hogy a beszámolók és képek idealizálják a körülményeket, biztos ott sincs kolbászból a kerítés. Hogy az egész csak píár, el van túlozva.
Olvasom tovább »

Címkék: google googleplex

Reggel 4-kor keltem, hogy most Google-kávét ihassak Zürichben, az új svájci Googleplexben. Nemrégiben adták át ezt az irodát. És nem mondott hülyeséget az egyik londoni Google-alkalmazott az előbb: "ez a svájci iroda egyszerűen WOW".

Majd töltök fel képeket is, de addig is itt vannak a hivatalos fotók:



Amúgy találkoztam magyarokkal is itt. Mármint akik itt dolgoznak. De amikor kiderül, hogy milyen minőségemben vagyok itt, mélyen hallgatnak. Gyakorlatilag semmit nem mondhatnak engedély nélkül. Így csak annyit tudtam meg, hogy klassz itt dolgozni, és hogy január óta működik ez a meseszép irodaház. És ahogy látom, szeretnek itt dolgozni a magyar fejlesztők. Amúgy az USA-n kívül éppen ez a svájci központ a legnagyobb fejlesztési irodája a Google-nak. Több mint 300 fejlesztő dolgozik itt összesen.

Amúgy most tudtam meg, hogy a svájci fejlesztői központ felelős például a Google-hirdetések minőségéért.

2500. 800 fejlesztes es termekek.
16 000.

Épp most sajtótájékoztató van. Mario Queiroz (product management, alelnök) beszél a Google-féle "innováció 9 szabályáról":

• hire the best
• everyone can contribute
• share all information
• morph ideas
• users come first, not money
  
• data drives all decisions
• iterate products
• vision must be shared with the team
• 20% time is at our core

Amúgy, mint megtudtam, épp ebben a svájci központban dolgoznak azon a srácok, hogy gyorsabb és reszponzívabb legyen a Gmail. Úgyhogy ha lassú a Gmail, ide kell bekopogtatni.

Hamarosan folytatjuk. (Twitteren meg percről percre...)

Címkék: google

A hajnali reptéri váró kiváló hely arra, hogy túlessünk az elmúlt napok két konferenciájának rövid értékelésére. Előbb volt ugye a Web 2.0 Symposium, aztán egy nappal később a StartUP konferencia. A szerda ráadásul még egy meetuppal is súlyosbodott.

Az első, amit akartam írni, hogy borzasztóan elfáradtam. Tudom, minek jár konferenciára az, akin nem segít a kávétúladagolás, aki képtelen két napon keresztül előadásokat, kerekasztalokat hallgatni. Igaz. Jövőre nem is lesz így.

Kezdjük a Web 2.0 Symposiummal. Sok kritika érte a rendezvényt amiatt, hogy az "átlag" érdeklődő számára megfizethetetlen a belépőjegy, így a konferencia inkább a céges embereknek szól. Akik ugye nem feltétlenül mindig érdeklődőek, viszont nagyon profin tolják az IRL kapcsolatépítést.

Bár az jó volt, hogy a konferencia mindössze egy napos volt, ám az előadások és beszélgetések özöne így is túl sok volt. A meghívottak többsége továbbra is csak a jól begyakorolt bullshitekkel untatták önmagukat. Talán csak az IBM előadása volt kivétel. Szabó János láthatóan komolyan vette szerepét: érthető és érdekes előadást tartott arról, hogy 2008-ban egy valamit magára adó IT-cég hogyan használja az intranetet, hogyan kamatoztatja az elmúlt évek webes megoldásait saját cége építésére. Lendületes, kerek előadás volt. (Ha Szabó János véletlenül olvasná ezt a postot, küldje már el a prezentációt. Szívesen kitenném ide, mindenki okulására.)

A másik, számomra érdekes előadás és beszélgetés a kockázati tőkebefektetésekről szólt. Jaksity György kiváló előadó. Szerintem sokkal több ilyen felvilágosító előadást kellene tartania IT-ban érdekelt emberek számára is.

A konferencia idén ha lehet még belterjesebb volt. Tényleg csak egy szűk, szakmai réteg volt jelen. Egymásnak ismerős emberek beszélték meg azt, amit amúgy minden héten vagy hónapban megbeszélnek. Az újszerű gondolatokat, forradalmi elképzeléseket nem ettől a rendezvénytől kell várni.

Ha a Symposium az üzleti IRL kapcsolatépítésről szól, akkor a StartUP sokkal inkább egy egyetemi légkört idéző közösségi megmozduláshoz hasonlatos. A rendezvénynek sikerült megnyernie a Meetup közönségét, ami egyben garancia arra is, hogy a hallgatóság érdeklődő, vannak kérdései, fel is meri tenni a kérdéseit.

Mindkét rendezvényben az volt a pozitívum, hogy immár nem csak a webes szolgáltatásokra, új technológiákra, netes jelenségekre, startupokra koncentráltak, hanem sok szó esett az üzletről is. Merthogy az IT mégicsak üzlet. És, ha jól érzékelem, egyre többen szeretnék látni, hogy mi miért sikeres, ne adj isten nyereséges a weben.

Ha egy mondatban kéne megfogalmaznom, azt mondanám: a hazai webkettő elérkezett a konszolidáció időszakába. A másik, ami talán általánosságban megfogalmazható, hogy igenis van remény a startupok és a befektetők egymásra találására. Nem csak a nagy médiavállalatok képesek sikereket elérni. A kicsinek is áll a zászló. Mégha nem is feltétlenül idehaza, hazai pénzből. Ez is tanulság. Aki a weben sikereket akar elérni, annak finoman szólva is ajánlott külföldre kacsintgatnia.

Harmadik dolog pedig, amit már régen szerettem volna leírni ide, hogy a Meetup valódi sikertörténetté vált az elmúlt egy évben. A Meetup törzsközönsége valódi szakmai (és baráti) közösséggé formálódott az elmúlt hónapokban. Látszik ez abból is, hogy ha odaállnak egy rendezvény mögé (StartUP), akkor garantált a siker.

Mert bár érdekes néha meghallgatni, hogy mit gondol Simó György, de ennél sokkal érdekesebb, hogy a frontvonalban dolgozó programozók, dizájnerek, fejlesztők, startupok mit gondolnak a világról, mennyire fogékonyak az újra, mennyiben képesek kinőni magukat, sikereket elérni.

Na, most ennyi. Hamarosan ismét jelentkezünk... a vadiúj zürichi Google-központból.

Címkék: konferencia

17.45 Asztalbontás van. Épp egy lemosható Firefox-tetoválás jár kézről kézre. Bár mondjuk nem biztos, hogy lemosható. Nincs ráírva. Irány a meetup.

17.11 Na ok. Majd találkozunk Meetupon. Az ottani menü pedig:

• Kelemen Dániel (SQI) - A CMMI modell
• Török Dániel (Indafon) - Új fejlesztések, exkluzív bejelentések
• Székelyi Szabolcs (AVAXIO) - Élet 10 gigabiten és azon túl, avagy mi a szösz az az Infiniband
• Kovács Péter - Fejlesztés más ösvényen - Getting Real a gyakorlatban
• Bodoky Tamás (index) - Nincs tévém, nem olvasok papírújságot - Az online hírfogyasztók különös médiamixe

16.02 Most aludtam be először. A földszinti kávézóban ébredtem. 220 egy kávé. Az ár jobb mint a koffein. Most vissza a harmadikra. A teremben közben elviselhetetlenek a körülmények. 200 ember, légkondi nélkül. Most rövid szünet. Aztán célegyenes. A dohányzóban kolléga azon bosszankodott, hogy a magyar kockázati tőkések csak a tutiba hajlandóak befektetni. Akkor viszont mi itt a kockázat? Jó kérdés. Szóval mindketten az amerikai munkavállalói vízummentesség dicsőítésébe törtünk ki.

15:16 Állami pályázathoz érdemes szakembert felkérni. Sokszor elvéreznek a startupok a nem megfelelő pályázati anyag miatt.

15.05 Kockázati tőke akkor jön/jöhet, ha van minimális árbevétel, üzleti terv. Szóval ha már látszik, hogy működgetik a startup. A kockázati tőkebefektetőknek az számít, hogy képes-e a startup cégvezetésre, racionális számolásra, a megtérülés kalkulálására.

14.49 Ja, és fotók itt.

14.42 Ők fognak beszélgetni:
* Alpek István, AD Capital * Bruckner Zoltán, Primus Capital * Gömbös Natália, Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület * Pap Dávid, Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal * Makra Zsolt, INNOSTART Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat * Dr. Nikodémus Antal, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

14.40 Szóval egy startup ne számítson nagyon reklámbevételekre. Marad a befektetőkeresés. Erről szól a következő beszélgetés.

14.31 Bocs, de csak a szokásos általánosságok hangzanak el. Startup jobb ha nem számít sok bevételre eleinte. Majd ha nagy és erős lesz, akkor esetleg gondolkodhat reklámbevételen. Ennyi. Bannerre ne számítsatok, szponzorációból sem lesz bevételetek, hirdetési bevételetek sem lesz. Sales house-hoz már kell egy kvázi sikeres szájt. PPC-vel minimál pénz csorog. Affiliate talán picivel több lehet.

13.56 Novák: médiaalapú startupot indítani idehaza nem érdemes. Kisebb sales house-okkal lehet próbálkozni. De nagy bevételekre nem szabad számítani. Szponzorációra nem lehet eleinte alapozni egy startupnál.

13.53 40-50 ezer látogatóval rendelkező startupnak nem érdemes adview-alapú bannerhirdetésekben gondolkodnia. Portfólióban talán.

13.51 A reklám az üzleti modellben: bevételek és kiadások * Csupor Erik, Vatera * Kálmán Tamás, ETARGET * Novák Péter, kirowski * Petényi Márk, arukereso.hu

13.34 Ingyenpizzát eszik mindenki. Köszönet a Pizza Paradicsomnak, hogy nem hagyta éhen a konferenciaközönséget. A büfé becsületkassza rendszerben működik. Amúgy elég sikeresen. Mindenki dobalja be a pénzt. Szóval ez a konferencia valódi közösségre épített.

12.59 Pohly szerint a startupok eszköze: seo, kapcsolat újságírókkal, pozitív kommunikáció, gerrilamarketing.

12.51 Doransky: ma Magyarországon napi 60 ezer egyedi látogató alatt egyszerűen nem vesznek figyelembe. Ez idehaza nagyon nagy szám. Ezt megugrani rövid idő alatt: csak agresszíven lehet megcsinálni. Nagyon jól működő marketing kell.

12.49 Eddigi konklúzió startupok számára: reklámra költeni nem érdemes. Úgysincs rá pénzetek. Marad a viral, az újságírók és bloggerek figyelmének felkeltése.

12.46 Szántó: A PR nem feltétlenül drága. "Meg kell hívni az újságírót egy kávéra..." Na, a lekenyerezés politikája utat tört.

12:33 Őszintétlen beszélgetés kezdődött: mindenki egyetért abban, hogy a banner nem jó. Miközben mindenki ezt használja.

12.31 Beszélgetnek: Dobó Mátyás (Doransky), Blogter, Fazakas László, az Arcus Search vezetője, Kaizer Gábor, a ReVISION Gerilla Marketing stratégiai igazgatója, Szántó Balázs, Noguchi Porter Novelli operatív igazgatója, Pohly Ferenc, [origo] Zrt. (vezető tanácsadó)

12.22 Berényi Konrád beszél majd az online reklám szerepéről. De egyelőre Meetup-szerű  a hangulat. Klikkekbe csoportosulva beszélgetnek az emberek. 99 százalékban szakmáznak. 1 százalékban kávé, kaja után érdeklődnek. Állítólag az utca túloldalán van valami gasztrobolt.

12.13 Érdekes felvetés a dohányzóban: mi lenne, ha a netezők donate rendszerben támogathatnák a közösségi szolgáltatásokban a felhasználókat?

11.45 Úgy tűnik, komolyabb az érdeklődés az esetleges Inda API iránt. Az OpenID annyira nem hozta lázba a beszélgetőpartnereket. Az API kapcsán a stabilitási probléma, interoperabilitás, szabványosítás a fő kérdések. Kell-e, lehet-e prémium szolgáltatást tenni API-ba? Van-e, kell-e apinyitásnál üzleti modell? Menyire fontos a startupoknak, hogy nagy webes szolgáltatók apiját használják? Inkább platformra lenne-e szükség, vagy létező szolgáltatások klassz apijára?

11.34 Kicsit csapong a beszélgetés, plusz én meg kicsit nem a beszélgetésre figyeltem.  Ferenc szerint 20 százalék plusz forgalmat jelenthet, ha van API. Benedek szerint ennél lehet jóval több is. Ferenc szerint a Facebook sikere, hogy platformot épített, mely mellesleg egy api-n keresztül elérhető. Szerinte ez a jövő. Platformot építeni, széles alapszolgáltatás-platformot csinálni, és erre fog épülni sok startup. Szerinte konszolidálódni fog az api-piac. Neltz kolléga szerint mindenki nyer az api-nyitással. Amúgy szerintem abban van igazság, hogy a nagy szolgáltatók, megbízható rendelkezésre-állás mellett, egy jól megírt apival sokkal biztonságosabb környezetet jelentenek a külsős fejlesztőknek. Nagy bolygók közt kering majd ezer kicsi hold.

11:22 A Twitter adatforgalmának 80 százaléka az API-n keresztül jön, mondja Benedek.

11.12 És akkor most jön az első kerekasztal. Szalai Ferenc (WebserviceBricks.com), Tóth Benedek (turulcsirip.hu) és Neltz Tamás (Inda) beszélget majd az API-ról. Miért nyissunk API-t, mennyire, milyen API-k vannak, satöbbi. Bártházi doktor moderál majd.

10.58 Amikről lemaradtam. Hát ugye elsőre, hogy egy kicsit hazabeszéljek, nem hallottam Kangyal kolléga Indageo comingoutját. Ez ugye csak az egyik Inda-bemutató ma. A másik a délutáni meetupon lesz. Az új Indafon mutatkozik majd be. Exkluzíve. Volt még mutasd.be (korábban), terminartors.com, lingvico.hu , daazo.com, iglue.hu. És ami jön még: geospace.hu.

10.56 Hogy igazságos legyen, ma is elaludtam. Első benyomások. Sok ember, sok érdeklődő ember. A Meetuphoz mért laza előadás, vicces előadóterem, finom diszkófényekkel. A menüt ízlelgetem. Közben Varga Koppány lép színpadra.

Címkék: konferenciák

18:48 Kardos Gábor, Index-vezér beszél az utolsó kerekasztalban arról, hogy a webkettes szolgáltatásoknak megvan a maga kultúrája, fejlődése. A hirdetési piacnak is meg kell emésztenie azokat a változásokat, melyeket ma már tényként kezelhetünk. A.k.a. web2. A különbség a webkettes világban az, hogy a felhasználó, netező kicsit jobban otthon érzi magát egy szájton, szolgáltatásban, és egy kicsit érzékenyebb a hirdetésekre is. Erre érdemes odafigyelni, persze az üzleti megfontolások szem előtt tartásával. Peresztegi Zoltán a Google-tól megemlítette, hogy igen, ők bevállalták, hogy olyan piacokon is jelen vannak, ahol cenzúrázzák a tartalmakat. De jobb félig ott lenni egy piacon, mint egyáltalán nem - ha jól értem, ez a Google Kína-politikája. Peresztegi szerint a geotargetálás nagyobb változást fog hozni, elsősorban a mobilplatformon. Huha, ez valami google-os hint? (Ld. még Google Analytics Geotargeting fícsöre.)

18:18 Fabricius szerint a kultúra viszi el a hirdetést az emberekhez. Amennyiben a termék és a kultúra aránya a hirdetésben még elfogadható mértékű. Ha nem túl sok a kóla reklám, akkor elfogadom, hogy a kólareklámok közt kell bemennem a Prodigy koncertre, mert arányaiban ez rendben van a fogyasztó számára. Szóval a szponzoráció nagyon fontos lesz szerinte a jövőben. A márkákat a tehetséges írók, zenészek, filmesek fogják elvinni a fogyasztókhoz. Érdekes beszélgetés volt. Fabricius jókat mondott, meg a többiek is.

18:01 Razo beszól Bodó Balázsnak: a fogyasztók belevonódnak a média alakításába, ez óriási változás. Megváltozott a média, új felületek, új fogyasztási szokások vannak. Így a marketingnek is meg kell változnia. A kihívás az, hogy a reklámpiacnak kell az én médiafogyasztási szokásaimhoz igazodnia. És akkor majd kikapcsolom az Adblockot.

17:48 És akkor a Nyírő-féle kerekasztal: Mik a tendenciák az online reklámban?. (Nyírő azt meséli, hogy egy pizzeriából rányomtak a telefonjára bluetoothon keresztül valami reklámvideót. Wow. Melyik ez a pizzeria?)
És máris Razo beszél arról, hogy a vírusmarketing, vagy a közösségi portálokon az újfajta hirdetési megoldások meg tudtak ragadni. Fabricius Gábor vette át a szót. Azt mondja, hogy kábé két éve vált fontossá a hirdetők számára a web. Meg ugye a weben vannak azok az emberek, akik költenek is pénzt. A vírushirdetés szerinte egyelőre tömegeket nem tudott megmozgatni idehaza. A max látogatottság 45 ezer egy magyar vírusvideónál. Szerinte ez egy nagyon kellemetlen szám. Értsd: kínosan alacsony. Szerinte a jó az lenne, ha 3-400 ezren egyedi látogató nézne meg egy vírusvideót. Vagyis a cél a tévés reklámok hatékonyságának elérése.

17:37 Bodó szerint "ez az egész webkettő a fölösleges kapacitásokra épülő gazdaság." Kedves Balázs, get a life!

17:32 Zsidóviccel indul a következő beszélgetés. Kohn csinált valamit a libával. Bodó Balázs beszél a... miről is? Asszem most az üzleti modellekről, meg hogy Adblockot használ, tehát ő tényleg ingyen fogyaszt bizonyos tartalmakat a weben. Na de hova akar kilyukadni? Oké, Bodó Balázs nem teljesen százas. De látszik, hogy tetszik neki, hogy beszélhet végre mikrofonnal is. Gyorsan rá is tér a 18. századi tollhasználatra. Akkor volt piac, most meg Adblock van. Ajaj. Balázs, mi lesz most velünk?

17:25 Na, most Bátorfi jól lefotózta a bloggereket, és betette a blogjába. Tényleg lehet kliens oldalon (pl. Wordben) is blogot írni. Húha. Ki gondolta volna? (A Webisztán hekkelését meg még majd megbeszéljük face-to-face.) Előadás vége.

17:13 Hoppá! Most prezentálja a Seadragont. Magyarországon először láthatjuk most a szuperszoftvert működés közben. Tényleg fasza. Ugyanazt a BMW-reklámot mutatja be Bátorfi, mint anno Blaise Aguera y Arcas (a Seadragon megalkotója).

17:11 Breaking: Bátorfi élőben hekkeli a Webisztánt. Beletettek a Webisztán layoutjába a tegnapi tévéhíradó videófelvételét. Most azonnal beperlem a Microsoftot. :P

17:08 Bátofri most jól bemutatja, hogy mennyivel jobb a Times Reader (powered by Silverlight), mint a NYT webes verziója. Pont ugyanaz az előadás, amit a Re:MIX-en már hallottunk. Amúgy a hardverfixáltság, meg hogy "vigyük le a deszktopra megint az alkalmazásokat", kicsit böngészőellenes filozófia. Mi lesz veled IE8? A Microsoftnak kevés a böngésző. Ők HD-ben látják a jövőt. Kíváncsi vagyok, hogy az átlag számítógépek mikor fogják seamless vinni a Vistát, hát még egy online HD-szolgáltatást.

16:57 Bátorfi Zsolt, a Microsofttól beszél most a szoftverélményről. "A böngésző nem más, mint a terminál bosszúja." A rich media experience az előadó mantrája. Van egy olyan érzésem, hogy mindenre a Silverlight lesz a megoldása Bátorfinak.

16:36 Nézzük, mi lesz még ma, ami talán érdekes. (Jön Razo is.)

Webkommunikáció, innováció a marketingben. Mik a tendenciák az online reklámban?
Fabricius Gábor (kreatív igazgató, Republic Advertising), Radnai Zoltán (blogger, kultplay.hu), Soós Gergely (ügyvezető igazgató, Neo Interactive)
Moderátor: Nyírő András

Milyen a hatékony hirdetés, amit a felhasználó is elfogad? A fogyasztó visszaszól. A hirdetők változtatnak e a stratégiájukon az adblock-ok hatására? Hogyan változnak a hirdetések a jövőben?
Kardos Gábor (ügyvezető igazgató, Index Zrt.), Novák Péter (ügyvezető, Kirowski Zrt.), Palocsay Géza (online hirdetési igazgató, Sanoma Budapest Zrt.), Peresztegi Zoltán (képviselő, Google Magyarország)
Moderátor: Altschach László (üzleti igazgató, edison network)

16:19 És akkor Razo feltöltötte a videót. Szóval erről írtam korábban (edited version):

Ultimate hostess vs. Halo3 at Web2 symposium Budapest from Kultplay on Vimeo.

16:05 Balázs: mi próbálkoztunk az Index felvásárlásával, de nem sikerült. És most már nem eladó.
Simó és Szabó sem tartja reálisnak, hogy a közeljövőben felvásárolja a másikat valamelyik nagy piaci szereplő. Simó szerint nincs Google-veszély, úgyhogy nem kell a két másik riválisnak az összefogáson gondolkodnia.

15:49 Vaszily: felhasználói tartalomban nem vagyunk rosszak. Videótartalom: megfelelően kell kijelölni a nekünk megfelelő piaci szegmenst.
Szabó: A cseh piachoz képest hihetetlenül el vagyunk maradva. Idehaza csak néhány nagy szereplő próbál erőlködni. A 2.0-s tartalmak nagyszerűek a fogyasztók számára, de üzleti modellként nem működnek. A "júzerfétis" meg fog szűnni. Ha a penetráció 100 százalék lesz, a tartalmi megközelítésnek egyre nagyobb lesz a szerepe. A bannereknek nincs sok jövője.
Simó: tévé+net+mobil, ebben hiszünk. A három között sok a szinergia. A médiavállalatok a jövőben máshogyan fognak kinézni. Mi a mobil irányba nagyon komolyan nézegetünk.
Jaksity: mindenben csúszunk vissza, ezekben az ágazatokban is. A jó hír, hogy a technológia nagyon gyorsan penetrál. Nem mindenki fog fennmaradni. Meg fog változni a nagy szereplők üzleti modellje.

15:46 Simó: az ember olyan szájtokat vesz, melyeket később pénzért el tud adni a hirdetőknek. Ott kell lenni, fél szemmel figyelni kell a trendeket. Az iWiW brutális gyorsasággal robbant be a köztudatba. Képesek voltunk gyorsan reagálni erre a helyzetre. Ott vagyunk a nyilvánvaló akvizíciók közül.
Szabó: Van szerepe az érzelmeknek, ha szakmai szerelemről van szó. Az akvizíciókról  nálunk Amszterdamban döntenek. Őket kell meggyőzni. Van szerepe annak, hogy hiszünk bizonyos trendekben.
Jaksity: szakmai befektetőt nem lehet emocionálisan meggyőzni. Jó ha 50-60 százalékban racionálisak a döntések.

15:31 Kerekasztalbeszélgetés a szakmai befektetőkről.
Balázs Csaba (Econet): eredményes működés + erős brand = felvásárolnak.
Simó György (Telekom): belső fejlesztéssel vagy akvizícióval kell növekedni. A Telekomot nem viselte meg az iWiW-akvizíció. De a konszolidáció fontos feladvány volt. Nincs olyan sok felvásárolható cucc a piacon.
Szabó György (Sanoma): veszteséges terméket nem vásárolunk, csak ha rövid időn belül nyereségessé tehető. Elsősorban eszköz-, és nem cégvásárolók vagyunk. A működést, a koncepciót és az embereket szeretik megvásárolni.
Vaszily Miklós (Index): a piacon olyan mértékű az innováció, hogy mindig képesnek kell lenni az akvizícióra. Nagyon kevés megvásárolható fejlesztés, ötlet van. Ha valami működik, érdemes nyitottnak lenni rá.

15:29 Jaksity a Graphisoft sikersztorin mutatja be, hogy milyen befektetéseken megy keresztül egy garázscégként indult projekt. Szerinte modellértékű. Az egyetemi tanszéktől, a tőkebevonásokon át a felvásárlásig...

15:20 Jaksity György (Concorde) beszél a kockázati tőkebefektetők gondolkodásmódjáról, logikájáról. Azt mondja a jó ötletnél csak a jó menedzsment a fontosabb. Tőkebefektetők szempontjai: növekedésre van szükség. 10 befektetésből 2-3 jön be. A befeketetés általában 3-5 éves időtáv.
Olvasom tovább »

Címkék: konferenciák

A felhasználói tapasztalatokra alapuló gyűjtőoldalak sikerét tartom a web 2.0 egyik legnagyobb erényének. Hazai fronton egyelőre kevés ilyen van, most kapásból csak a Homár jut eszembe, mint működő példa (ez nyilván az én tudatlanságom is).

Ebben a témában egyik kedvenc amerikai web oldalam a Tripadvisor, amelyben az utazási tanácsok mellett világszerte hotelekről írhatjuk meg a tapasztalatainkat. Annyira megtetszett, hogy azóta bárhol járok, én is megírom a véleményem a meglátogatott szállodákról. A rendkívül rossz szolgáltatást nyújtó hotelek eddig megbújhattak a többi közt, most azonban nincs menekvés, a tripadvisor külön oldalt indított 2008 legkoszosabb szállodái címmel.

Sajnos csak amerikai és brit szállodákat rangsoroltak a felhasználók szavazatai alapján, de a kezdeményezés így is becsülendő. Legyenek pellengérre állítva azok a cégek, akik minősíthetetlen szolgáltatás mellett tudnak újabb és újabb tájékozatlan vendégeknek kellemetlen tapasztalatokat szerezni.

Jónéhány ilyen nagyon fontos lenne szerintem hazai téren is: Legrosszabb vendéglők, legpofátlanabb ügyfélszolgálat, stb.

Címkék: tripadvisor

Pár napja olvastam a Valleywagen, hogy a Google ifjú alelnöke, Marissa Mayer szójáték áldozata lett. A San Francisco magazinban megjelent egy írás róla. És a szerkesztők - nyilván a kreatív címadás hvg-s magasságaiban szárnyalva - azt a címet adták az anyagnak, hogy Googirl. A szójáték persze elsőre talán még frappánsnak is hathat. Ám az amerikai szlengben a "goo girl" nem túlságosan hízelgő fordulat. A cikk online verziójában - a Valleywag post nyomán - lecserélték a címet "Googirl"-ről "The adventures of Marissá"-ra. Így már csak a magazin print kiadásának több mint százezer olvasója kuncoghatott a félresikerült szójátékon.

A Valleywag meg rászállt Mayerre. Legutóbb egy névtelen olvasói levelet közöltek, melynek szerzője azt állítja, az alelnök az egyik leginkább utált munkatárs a Google-ban. Hát nem tudom. Én a tavalyi európai (párizsi) Google Press Dayen találkoztam Marissa Mayerrel, és ott például elég jól bírta a megpróbáltatásokat. Történt ugyanis, hogy a Press Day előtt elment a wifi, beázott a tető (az előző napi esőzések miatt), és Mayer prezentációja közben egyszerűen elment az áram. Aztán a projektorok, gondolom generátorról, kaptak áramot, de a pulpituson teljes sötétség volt. Mayer pedig - sajár píárjára ügyet sem vetve - megtartotta prezentációját a Google Universal Searchről. Szóval bennem pozitív benyomást keltett. Még akkor is, ha - Google-alkalmazotthoz mérten - a komolyabb újságírói kérdésekre rendre kitérő választ adott.
Így nézett ki a sötét színpad az én székemből:



Mayer sajtószereplését amúgy a Wired is megzenésítette. Igaz, ők nem a friscói cikk címén, hanem Mayer sütiimádatán köszörülték a billentyűzetüket. A Google-vezér azt is elárulta, hogy a sütik iránti rajongása motiválja a munkában. Szóval minden Google-munkatárs, akit Mayer órákig várakoztat, vegyen egy hatalmas Goo....gle... kosaras sütit.

GOO's main goal is to offer (...) incorporating an extreme back-to-basics philosophy. (wp)

Miért szokás szeretni a Google-t? Mert az alkalmazások fejlesztésénél figyelnek az apró, ám fontos, hasznos részletekre is. A Gmail például - állítólag - a webmail szolgáltatások közt egyedülállóan feedet ad ki az olvasatlan levelekről, vagy éppen az adott címkék alá érkező levelekről. Az url-ek a következők:

http://mail.google.com/mail/feed/atom/
http://mail.google.com/mail/feed/atom/labelname/
http://mail.google.com/mail/feed/atom/unread/

Feedolvasóval persze csak akkor tudjuk megetetni a fenti feedeket, ha az alkalmazás képes kezelni az autentikált feedeket. Ide sorolható a Netvibes, viszont amennyire én tudom, a Google saját feedolvasója, a Reader nem tud autentikálni védett feedeket. Ítélet.

(Annyit még ide, hogy mondjuk nem pontosan értem, miért hasznos a feedolvasóban megjeleníteni az olvasatlan leveleimet. Ugyan melyik az az élethelyzet, melyben egyszerűbb egy Netvibes-fülön megnyitni az olvasatlan maileket, mint megnyitni a Gmail-ládánkat? Szóval hogy mi a hasznos, meg hogy mennyire figyelnek a Gmail-Reader integrációra a Google-nél, az nem mindig egyértelmű. Ítélet.)

Címkék: google gmail feed how to

Ahogy filmiparban vagy a játékszoftverek területén egy jó ötletről próbálnak számtalan bőrt lehúzni, úgy a millió dolláros honlap sikere rengeteg hasonló, már kevésbé sikeres oldalt eredményezett.

A The Big Word Project nem bannerhelyeket árul, hanem szavakat. Ahogy röviden bemutatják kezdeményezésüket:

"A The Big Word Project újradefiniálja a szavakat. Te választasz egy szót, és belinkeled az oldaladra. Innentől a web oldalad a szó új definíciója. Egyszerű."

Majd az eddig eladott, jelenleg 1983 szó, amiről csak azt nem tudom, hogy miért kattintanék rá bármelyikre. Na jó, párra kattintottam, de amikor pl. a cereal (gabonaféle) szóra egy web designer oldalát hozta be, nullára redukálódott az érdeklődésem.

A szavakat egyébként betűnként egy dollárért adják. Nem tudom, bármilyen formában megismétlődhet-e a millió dolláros honlap sikere, de véleményem szerint nem ez lesz az az ötlet.

Címkék: reklám

Az elmúlt hónapokban kissé megfordult a világ a Gawker blogjain. Történt ugyanis, hogy az egyik lelkes kommentelőjük sokszor a legkevésbé sem az adott blogbejegyzésre reagáló kommenteket kezdett írni a gawkeres blogokra.

A notorius kommentelő nickje IndianSlipper, és ha rákeresünk a névre a Google-ben, láthatjuk, hogy kizárólag a gawkeres blogokra írt kommentjeivel van jelen a weben. Mármint ezzel a névvel.

December elején az akkor még a Gawkernél blogoló Choire Sicha próbálta is lehűteni kicsit a grafomán, saját, oda nem illő történeteit publikáló kommentelőt. Nem sok sikerrel.

A kommentelők és a bloggerek közt sokkal halványabb a határ, mint mondjuk az újságíró és az újságolvasó, vagy a tévések és a tévénézők között. A web már jó pár éve a publikálás teljes szabadságával kecsegteti a netezőket. És bár léteznek ezek az íratlan szabályok, hogy blogpostokhoz illendő a post témájához kapcsolódva kommentelni, azért - mint IndianSlipper példája mutatja -, a szabályszegők könnyedén válhatnak kultfigurákká.

Olyannyira, hogy IndianSlipper immár saját pólóval is rendelkezik a Cafepressen. A gawkeresek sem tudják, hogy ki ő. De erős a gyanúm, hogy a titokzatos, mániákus kommentelő is hamar Fake Steve sorsára jut majd. Hacsak nem válik éppen érdektelenné egy-két hét múlva a hirtelen jött népszerűség.

Címkék: blogok gawker bulvár

Mit teszünk, ha egy ismerősünknek nagyon gyorsan meg akarunk mutatni egy olyan zenét, ami nincs meg a gépünkön, mp3-lejátszónkon? Fellépünk a YouTube-ra. Nem kell keresgetni kusza, zavaros weboldalakon. Nem kell kivárni amíg befejeződik a letöltés. Csak beütjük a YouTube keresőjébe a szám címét, és máris szól.

Anno, amikor még csak idealista víziónak hatott az on-demand, vagyis igény szerinti online médiafogyasztás, elképzelni sem tudtam, hogy néhány év múlva létrejön egy ekkora, könnyen és ingyen elérhető tárhely, mely bár hemzseg a "jogsértő" tartalmaktól, a felhasználók mégis olyan mennyiségben tolják fel a YouTube szervereire a zenéket és másegyebeket, hogy nincs az a zenekiadó, mely folyamatosan és sikeresen tudná szűrni, és eltávolíttatni a szolgáltatóval a felhazudott tartalmakat.

Egyik ismerősöm mesélte, hogy nemrégiben létrehozott egy accountot a YouTube-on, és a felhasználónevet meg a jelszót szétküldte néhány barátjának, akikkel együtt szokott bulizni, hogy tegyék be az account alá kedvenc, YouTube-on fellelhető zenéiket.

Néhány nap alatt több száz dalt szedett össze a baráti társaság, és közben kiválóan szórakoztak. Azóta a bulikon ezt a folyamatosan bővülő videoklip-gyűjteményt hallgatják. Sőt, tovább is gondolták az ötletet. Azt tervezik, hogy két számítógépen, két böngészőben keverik majd a YouTube-ról a zenéket. Vagyis megszületőben van a YouTube-dj... Már csak azt kellene valahogy megoldaniuk, hogy ne csak a zenéket tudják egymásra keverni, hanem a videókat is. Azt tervezik, hogy projektoron vetítik majd a klipeket. A probléma csak az, hogy míg a zenéket könnyedén lehet egymásra keverni, addig két videóklip esetén ez már korántsem lesz olyan folyamatos élmény. (Aki tud erre a problémára hathatós megoldást, ne felejtse el megírni.)

Minderről pedig eszembe jutott egy tavaly nyári kerti buli. A hajnali órákban P.-ből (néhány pohár alkohol elfogyasztása után) előtörtek a gyermekkor emlékei, pontosabban a rég hallgatott zenék, slágerek, dallamok. Wifi és laptop volt, így míg ő őszinte meghatottsággal beszélt az elmúlt idők elfeledett zenéiről, rákerestem az említett dalokra a YouTube-on, és mialatt beszélt, az adott zenék szólaltak meg a háttérben. Nehéz visszaadni a pillanatot, de nagyon jól szórakoztunk. P. pedig újraélte ifjúkora legszebb és talán legfontosabb dallamos emlékeit. Szóval, kedves P. ezt itt most csak neked...

Címkék: zene youtube

"Tudom, hogy visszavonultam, de bazmeg, ezt nem hagyhattam szó nélkül ... stb" - Angeldayjel cseteltem az imént, (mert ha nem tudná valaki, ma lement az első Justin.tv-be oltott Diggnation adás a Plastikon.) És szerinte kábé így kéne felvezetnem, hogy végülis azért erről meg kéne emlékezni. Kivételesen.

És hát Plastik Józsiban már eddig is benne volt a potenciális YouTube-sztár. És abban is majdnem biztos vagyok, hogy az Aliennel meg Uj Péterrel súlyosbított élő képes tökölődésről nem fog megemlékezni más magyar nyelvű sajtótermék. Mondjuk azért a Slate-be szerintem be fog férni a következő napokban. (Ha már ennyire nagyszerű témafelvetésekkel szórakoztatják magukat.)

Visszatérve a Plastiknation első adására. Most tényleg nem a műsort szeretném itt boncolgatni. Szar volt. Vagy hát, hogy megint Angeldayt idézzem az iménti chatstormingból:

angelday: "stupid shit-ass brand freak weirdo motherfuckers"

aztán én így folytatnám: "ettől függetlenül ISZOM MINDEN SZEKUNDUMÁT"

"them peoples are teh shizzle!"

Címkék: blogok videó bloggerek videómegosztók videocast

Még az év vége előtt a YouTube támogatni fogja az élő videókat (live video) - árulta el Steve Chen társalapító Sarah Meyers videóbloggernek.

Meyers: “When are you guys gonna do live video on YouTube?”
Chen: “2008. We’ll do it this year.

Mindig is meg akartuk csinálni, de soha nem voltak meg a forrásaink hozzá, de a Google-lal remélhetőleg még az idén megvalósul a szolgáltatás - magyarázta. Vagyis mindenkinek lehet egy saját bejáratú Justin Tv-je. Sőt, méginkább: józsivagyokplasztikmédia.

Címkék: google youtube videó videómegosztók justin.tv

A Google végre felismerte, hogy a Google Reader fontosabb annál, hogy a Gmailben a more link alatt legyen. Alig néhány perce a Reader linkje felkerült a legfontosabbak közé, így most már egy kattintással is megnyithatjuk. Még egy változás történt, a YouTube-ot is behozták Gmail alá, a more link alatt érhetjük el. De mi került ki a kiemeltek közül, talán a News?

Címkék: google gmail google reader