Egy ideje már látni lehetett adsense-es hirdetéseknél a kis lapozóikonokat, melyekkel a netező lépkedhet a hirdetések között. Mostantól hivatalosan is része a Google-hirdetéseknek ez a fícsör.
Annyit kell tudni, hogy a hirdetési bevételekre nincs közvetlen hatással, ha valaki jobbra-balra lapozgat a hirdetések között. Viszont a Google nyilván a relevancián szeretne javítani azzal, hogy a netezők számára lehetővé teszi a hirdetések "leszavazását".
Mert amikor egy adott Google-hirdetést továbblapoz a netező, azzal valójában azt mondja ki, hogy "lehet, hogy releváns ez a hirdetés, de engem nem érdekel". Gondolom a Google ezt a plusz információt kísérli meg mostantól felhasználni saját hirdetési rendszerének javítására.
Úgy tűnik, csak nem akar romlani a Firefox 3 béta teljesítménye. A mostani, ötödik béta verzióról már egyenesen azt állítják, hogy például az olyan komplex webes alkalmazások is, mint amilyen a Gmail kétszer olyan gyorsan fut az új Firefoxon, mint a Firefox 2-n.
Aki próbálta már, az tudhatja, hogy a Firefox 3 valóban és - ami talán még fontosabb - érezhetően gyorsabb, mint elődje. A béta 5-re sikerült natívabb megjelenítést is rittyenteni, úgyhogy a Windows- és OSX-felhasználók is otthonosabbnak érezhetik. Bár utóbbiak éppen az új Safaritól alélnak el. Például annak JS-teljesítménye miatt. (Kvízkérdés: akkor vajon hányszor gyorsabb az új Safariban a Gmail, mint az FF3b5-ben...)
Szóval lassan mindenki lecserélheti a Firefox 2-t az új, csinosabb, okosabb, gyorsabb Firefoxra. Nincs más hátra, mint az addon-fejlesztőknek felvenni az ütemet, és rohamléptekben frissíteni minialkalmazásaikat.
Piaci pletykák szerint a Google felvásárló csápjai ismét aktívak: az újabb áldozat a Skype lehet. A híresztelés hitelét kissé halványítja, hogy a 30 milliós aktív felhasználói bázissal rendelkező Skype jelenlegi tulajdonosa az az eBay, mely ha valamiben, akkor abban biztosan nem érdekelt, hogy még jobban a nyakára húzza a Google-t. Főleg azok után, hogy tavaly majdnem világháborúba torkollott a Google eBay-piszkáló pimaszkodása.
Más tészta a Skype - Google viszony. Egyrészt azért, mert a Google az utóbbi években komolyan elszánta magát arra, hogy belépjen a mobilpiacra. Nem csak az Android megjelenésére, vagy webes alkalmazásaik iphone-os interfészverzióira kell gondolni. Hanem például a GTalk VoIP-funkciójának megjelenésére, vagy épp a Grand Central felvásárlására is. Hovatovább, a Google ugye jelentékeny lobbierőket mozgósított frekvenciavásárlásra is.
A Skype és a Google jó viszonya elsősorban a FON kezdeményezés körül érhető tetten. A FON-kezdeményezés mögött valójában ez a két cég áll. Láthatóan vállt vállnak vetve várják, hogy a Föld minden lakója gyakorlatilag bárhonnan netezhessen, nettelefonálhasson végre.
A Google mobil felé mozdulása pedig egyértelműen a Skype körüli legyeskedést hozza magával. Bár próbálkoztak többen, többször a nettelefonálás piacán, mára pontosan olyan fontos szereplővé váltak a VoIP-piacon, mint a Google a keresőpiacon. Guglizunk és szkájpolunk.
Bár ezeregy érv szólhat amellett, hogy a Skype-ot megegye a Google, az eBay komoly gazda, és nem fogja csak úgy kiengedni a kezéből a nettelefónia üdvöskéjét.
A jó piaci pletyka - még akkor is, ha április elsején terjed el - onnan ismerszik meg, hogy "van benne valami ráció".
A ZDNet SaS-blogján olvasom a dilemmázást arról, hogy mi a jobb, ha egy szájt full feedet ad ki a tartalmával vagy ha csak összefoglalókat. A post végén a szavazás nem meglepő: az olvasók többsége a full feedet preferálja, nyilván azért, mert kényelmesebbnek érzik, ha nem kell kikattintani a feedolvasójukból, miközben a hírek közt mazsolázgatnak.
Ugyanakkor a kommenteket általában egyetlen blog sem passzintja az adott post mögé a feedben, vagyis a legelszántabb blogolvasók úgyis átkattintanak a blogra a kommentek miatt.
A PI/UV pedig Gy is megvan. Pontosabban - a kikattintások miatt - a hardcore olvasók így is mérhető webes olvasók maradnak.
Ugynaakkor még nem hallottam olyan technológiáról, mely a weboldal és a feed statokat jól tudta volna súlyozni. Vagyis, melynek segítségével megmondható lenne, hogy hány olvasója is van egy olyan blognak, mely full feedet ad ki magából. A Webisztán feedjét nagyon sokszor kérik le a feedolvasók. De nehéz megsaccolni, hogy ezek mögött a lekérések mögött hány valódi olvasó van.
A summary feed mellett nem csak az szól, hogy így a blog tulajdonosa - nagyobb PI-t generálva - agresszívebben tudja visszaterelni weboldalára a feedolvasó netezőket. Én például sok blog esetében azért szeretem jobban a summary feedet, mert nem vagyok kíváncsi az adott blogger félmillió karakteres postjaira. És néhány bekezdés után is el tudom dönteni, hogy rákattintsak-e a "more" linkre.
Ti mit gondoltok? Jobb teljes feeditemeket olvasni feedolvasóban, vagy ti is inkább zanzapártiak vagytok? Találkoztatok már hirdetéssel feedben? És ha igen, elfogadhatóbb volt-e mint a weboldalas hirdetések?
És a legfontosabb ugye, hogy nem a KÉK-re, hanem az Aranytízbe kell menni. Közben kisorsoltuk és értesítettük is a Meetup-póló nyerteseket, úgyhogy nekik nem kell feltétlenül pólóban jönni a mai meetupra, kapnak egyet tőlünk. Amúgy: grat.
A másik, GDF-es játékunkhoz kapcsolódó hír, hogy Mike Capps, az Epic Games elnöke mellett lesz még egy sztárvendég: Cevat Yerli, a Crysis vezető designere, a Crytek egyik alapító tulajdonosa is tart előadást. A számítógépes grafika jövőbeni fejlődésének lehetséges irányairól fog beszélni.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság - nézegetve a nemzetközi hírműsorokban látható tibeti képsorokat - jobbnak látta, ha még egyszer felhívják a kínai kormány illetékesét, hogy akkor most ugye bizti tudnak majd szabadon netezni a külföldi újságírók az olimpia alatt.
A kínai kormány meg állítólag megint megígérte, hogy feloldják a webcenzúrát a több mint 30 ezer újságíró számára. Elképzelem, ahogy Kínában külön kis "bűnös szabad net" feliratú eszközöket kapcsolnak majd az olimpiai hálókártyákra. Hogy a romlott külföldiek tudjanak dolgozni. Ne adj isteni, tibeti híreket olvasgatni. A kettővel arrébb ülő kínai kolléga meg sóvárogva bámulja majd a bűnös weboldalakat.
Mondjuk a technikai megoldás érdekelne. Mármint, hogy a központilag regulázott internetet hogyan szabadítják majd fel az olimpiai falu területén. Virtuális wifi enklávé, Kínában. Nonszensz.
Néhány napja azt kérdeztük tőletek, hogy szerintetek melyik volt az utóbbi idők legszebb grafikai megoldása videojátékban? Azok közt, akik screenshotot is beküldtek nekünk, kisorsoltuk a 4 jegyet az idei Game Developers Forumra... Olvasom tovább »
Aki hisz a Tech Meetupban, és ezt pólóval is szeretné nyomatékosítani japán ismerősei előtt, az ne felejtse el beküldeni kedvenc meetupos előadásának címét (rövid indoklással, véleményezéssel) a következő emailcímre:
webisztan+meetup kukac gmail com
5 darab pólót sorsolunk ki, amit a nyertesek a szerdai Meetupon vehetnek át. Szerda reggelig lehet küldözgetni a maileket. Hajrá.
Hát azért ez az áprilisi tréfa most elég gyengére sikeredett. Még akkor is, ha a Google két alapítója személyesen próbálta növelni a tréfa hype-faktorát:
A kérdőívben azért van néhány olyan marsi problematika, ami azért beleférne egy mai sci-fi regénybe is: "If I had to wait up to 40 minutes for a response to email, I would... die". Vagy: When I gaze up at a gleaming starscape late on a clear autumn night, I experience... A head rush."
Akkor már kreatívabb az idei Google Custom Time vagy a Wake Up Kit, esetleg a repülőépítő ötlet. Vagy a tavalyi vécénet. Amúgy ez az áprilisi tréfia dolog évről-évre kellemetlenebb szerintem a Google-nak. A brit bulvárlapokat leszámítva mindenki idegenkedik az ilyen viccelődésektől. Kí-nos.
Valszeg az elnök Eric Schmidt erőltetheti ezt az áprilisi tréfa-dolog a Google-nál. Ő anno, még a Sunnál is tudott nagyon őszintétlenül hehereszni április első napján:
Nekem jobban tetszett ez az áprilisi tréfa (via tapir):
Vagy épp a RWW blog "exkluzív" Google-híre, az ÁlomHirdetés, melyről a szerző azt állítja, hogy nem áprilisi tréfa, és ettől igazán vicces az egész.
A Google Reader után a Docsot is beköti a Gears alá. Akiknek ez így túl lila: arról van szó, hogy a Google webes irodai alkalmazáscsomagja (magyarul "Dokumentumok") hamarosan akkor is használható lesz, ha nem vagyunk netközelben. Vagyis a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő és a prezentációkészítő is működni fog netkapcsolat nélkül.
Ahhoz, hogy a Docsot offline is elérhessük, telepítenünk kell a Gears nevű alkalmazást. Az offline Docs egyelőre csak azoknak fog működni, akik angol nyelvi beállítással használják a Google-alkalmazásokat.
A Gears - mint írtam - már most is támogatja a Google feedolvasóját, a Readert. A pletykák szerint hamarosan a Calendar jön. És akkor már csak a Gmail marad hátra.
Kezdjük a nagyon jóval. A napokban megszületett a globális Wikipedián a 10 milliomodik szócikk. A még jobb hír pedig az, hogy a tízmilliomodik entry a Wikipedia magyar kiadásában született meg. Nicholas Hillardról szól. A miniatúrafestővel foglalkozó magyar írásra a bűvös szám miatt több mint 28 ezren kattintottak. Közben a techsajtó azon hümmög, hogy a tízmilliomodik sokkal korábban jött volna, ha az olimpiaképes Kína nem tiltja a Wikipediát odahaza. (A tippért köszönet Balázsnak és Ritának.)
Ami a szánalmas próbálkozás részét illeti. Nyilván mindenki hallott már a TV2 Wikipedia-hekkeléséről. Ha nem, olvassa el a vonatkozó postot. A történethez csak annyit tennék hozzá, hogy ha egy kicsit kreatívabban a wikipedisták, a Dél-amerikai dzsungelvipera szócikk alatt megírják az utókornak a TV2-s svindli történetét is.
Egy brit szerző - bizonyos Charles Cumming - "21 Steps" című adaptációja rendhagyó módon nem paperbackben, és nem is blogban, hanem egy Google Maps-térképen publikálja. A térképes történetmesélés mögött a Pinguin kiadó "We Tell Stories" kampánya áll, mely hat hét alatt hat szerző hat novelláját ismerteti. A térképes sztorimesélés annyira jó ötletnek tűnik, hogy nem lennék meglepve, ha hamarosan külön webes szolgáltatás is indulna, mely épp ezt a fajta blogolást történetmesélést támogatja. De legalábbis jöhetnének már Twittervision-szerű geolokációval felturbózott blogbejegyzések.
Gondolom senki nem felejtette el, hogy szerdán újra Meetup. Ami nagyon fontos: az ismert okoknál fogva változott a helyszín. Senki ne a KÉK-re menjen 7-re, hanem az Aranytízbe. Aki jönne, ne felejtsen el rsvp-zni.
A menü a következő lesz:
Scheidler Balázs: syslog-ng A különböző céges hálózati eszközök naplóállományainak központi gyűjtéséről, tárolásáról és elemzéséről lesz szó. Ennek egy megvalósítása a nyílt forrású projektként széles körben elterjedt, magyar fejlesztésű syslog-ng.
Kürti László (Open SKM Agency): Informatikai közbeszerzések sajátosságai Magyarországon Valódi stratégia hiánya, monopóliumnak való kiszolgáltatottság, verseny kizárása, lock-in, szigetszerű fejlesztések. Lélekörlő elóadás elé nézünk.
Sebestyén Gábor (eu.edge): Widget Jones Library Önálló vagy már létező szolgáltatáshoz kapcsolódó web alapú widgetek építéséről lesz szó.
Vass Gergely (Autodesk, vassg.hu): Kamera illesztés digitális filmtrükkökhöz Az előadásban az Autodesk Flame és Inferno rendszereibe integrált, Budapesten fejlesztett automatikus kamera illesztő (matchmoving, camera tracking) eljárás kerül bemutatásra. Én ezt az előadást várom a legjobban.
Gyenes Viktor (ELTE): PacMan játék tanulása Megerősítéses Tanulással A PacMan játék gépi tanítása során olyan algoritmust fejlesztenek, amely képes a feladat struktúráltságát kihasználni, sőt, helyenként felfedezni is, és a teljesitményére kapott pozitív illetve negatív visszajelzésekből tanulni. Kicsit fázom az AI-témáktól, de egye fene. Megnézzük ezt is.
Meetup híradónk ezzel nem ért véget. Sőt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 5 Webisztán-olvasót Meetup-pólóval tehetünk gazdagabbá.
Hogy legyen megint valami verseny is az egészben, arra kérlek benneteket, hogy erre a következő mailcímre küldjétek el, melyik volt a leghasznosabb, legjobb előadás szerintetek eddig a Meetupon:
webisztan+meetup kukac gmail com
Röviden indokoljátok is meg véleményeteket. (Emlékeztetőül: itt az előadások teljes listája.) Szerdán reggel véletlenszerűen rábökünk 5 beküldött emailre, és tulajdonosaik a Meetupon át is vehetik a pólójukat.
Ott találkozunk. Cheers.
(Ja, aki nem szeretne pólót nyerni, de szavazni igen, az ide kattintson.)
Erős középmezőnyben vagyunk a 26 nyelv lokalizációjában a közösség által fordított Facebook közösségi oldalon. Ahogy a korábbi posztban írtam, ha az alap szókincset lefordítottuk, akkor lehet továbbmenni a második lépésre, amely a teljes 19 000 kifejezés fordítását jelenti. A törökök, svédek, norvégek már továbjutottak a második körbe, mi jelenleg a katalán nyelv fordítóival az első körben kábé 95%-on vagyunk.
A múltkori posztban írtam a magyarokra - sokak szerint - jellemző széthúzásról. Most a magyarok találékonyságát kell megemlíteni. Néhányan valahogy találtak egy oldalt a Facebookon, ahol valamilyen furcsa módon el tudták kezdeni a második körös teljes szókincs fordítását anélkül, hogy még feljutottunk volna a második körbe. Így jelenleg suttyomban, de gőzerővel folyik a teljes Facebook kifejezéstár fordítása.
Szerencsére a fordítás élesítése on-the-fly módban történik, vagyis a lefordított kifejezések azonnal megjelennek az oldalon. Így nyomon követhető, hogy halad a fordítás. Kicsit ugyan tartok tőle, hogy a szervezetlenség következetlen vagy hibás fordításokhoz fog vezetni, de jelenleg talán nem fontos, hogy szervezéssel lassítsuk a haladást.
Ezúton is gratulálok a lelkes fordítóknak, akik a szabadidejüket erre szánják!
Új, friss arculattal élesedett az Abaqoos. A mikropayment szolgáltatás kábé azt tudja, mint a PayPal. Segítségével online lehet vásárolni és támogatásokat leadni. Az Abaqoos-fiókban összegyűjtött összegeket vissza lehet vezetni otp-s számlára. Maga regisztráció nem túl bonyolult:
Az Abaqoos igazi előnye a PayPallal szemben a már említett otp-s kapcsolat. Az OTP Direkt szolgáltatása együttműködik az Abaqoosszal, szóval ha a weben fizetni akarunk valamiért, otp-s számlánkról pénzt mozgatunk az Abaqoos-fiókunkba, és máris fizethetünk. (Amúgy állítólag a jövőben több bank is csatlakozik majd az Abaqooshoz. Meglátjuk.)
Mire érdemes használni az Abaqoost? Elsősorban azoknak a bloggereknek lehet jó, akik még nem regisztráltak PayPal accountot, és szeretnének esetenként pénzt kapni olvasóiktól. Ha kiteszik a támogatás buttont az oldalukra, olvasóik könnyedén küldhetnek nekik támogatást.
Ha a támogatás 1000 forint alatti, akkor az OTP 10 százalékot kér a tranzakcióért, ha az összeg nagyobb, akkor a tranzakciós díj 8 százalék. Ez nem tűnik túlságosan előnyösnek (sőt). A pici előny a PayPallal szemben, hogy a támogatási összegeket a blogger ingyen át tudja mozgatni otp-s számlájára. Akik erre vártak, azok örülnek. A paypalosokat viszont nem fogja elkáprázitatni az új konkurencia.
Szóval íme, megérkezett a blogok üzleti modellje Magyarországra.
Hol tudunk fizetni Abaqoosszal? A BidOnline, a CherryOn, az IngatlanNet oldalain. De támogatja a rendszert minden szabad html-kód befogadó blogszolgáltató is: a Blogger.com, a Freeblog, a Blogter és persze a Blog.hu is. Szóval a blog.hu-s júzerek máris kitehetik blogjukra az Abaqoos gombot, hátha keresnek valamennyi pénzt blogjukkal.
A html-kódok beilleszthetők a nagyobb közösségi szájtokba is. A Facebook esetében a MyHTML segítségével illeszthetik a felhasználók az Abaqoos-gombot oldalukba, a MySpace-en szintén be lehet szúrni a html-t. (Utóbbival a feltörekvő magyar zenekarok szerezhetnek némi anyagi támogatást rajongóiktól.) Az iWiW ugye nem enged be külső html-kódot az oldalba, úgyhogy ők továbbra is maradnak a zártság zászlóshajói.
Néhány szóban ki kell még térnem az interfészre és a dizájnra. Az Abaqoos webes megjelenése kifejezetten lazára, szépre, kerekre sikeredett. Az interfész könnyen kezelhető, nincsenek fölösleges flikkflakkok. A szolgáltatás működésének megértéséhez 1 percre van szükség, és flottul működik is a regisztrációtól a klienstelepítésig a rendszer. A szolgáltatást amúgy a POD CEE Kft. fejlesztette. Úgyhogy az érdem is az övék.
Az Abaqoos kliens (win only) nálam faszán működik, a Firefox kiterjesztést nem tudtam tesztelni, lévén FF3b4-gyel nem igazán működik még. Gondolom hamarosan érkezik majd a webes kezelőfelület is...
Ja, és hogy valami exkluzívat is mondjunk: OSX-hez is készül a natív alkalmazás. Pár hónap kérdése. A fejlesztők szerint amúgy az asztali kliens előnye, hogy kényelmesen lehessen kattintással fizetni és ne weben keresztül kelljen minden 5 forintért azonosítani magadat. Ráadásul az azonosítás is biztonságosabb mint böngészőből. Az adatokat nem lokálisan tárolják.
Ugyanakkor az asztali kliens nem túl kényelmes megoldás, főként azoknak, akik több gépet is használnak. Mi van például, ha vendéggépen akarok online fizetni? Az Abaqoos sikere azon múlik, hogy képes lesz-e a magyarországi bankokkal jó dealeket kötni, és ezzel kicsit lökni a hazai - amúgy siralmas - online payment szekerén.
A rendszer tranzakciós részét csak most fogom tesztelni. Úgyhogy küldjétek a támogatásokat, a laptopom úgyis kékhalállal távozott az élők sorából. Szükségem van minden karitatív önzetlenségre. ;) Na, a lényeg, hogy a tranzakciók menetéről és működéséről még írok egy postot valamikor a héten.
Meetup híradónk ezzel nem ért véget. Sőt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 5 Webisztán-olvasót 
Mire érdemes használni az Abaqoost? Elsősorban azoknak a bloggereknek lehet jó, akik még nem regisztráltak PayPal accountot, és szeretnének esetenként pénzt kapni olvasóiktól. Ha kiteszik a támogatás buttont az oldalukra, olvasóik könnyedén küldhetnek nekik támogatást. 
