Két wireframe szoftver: Balsamiq és HotGloo

A címben is említett két wireframe-készítő szoftver az, amit az elmúlt hónapokban többször is próbálgattam. Nem mondanám, hogy bármelyik is az ultimate megoldás, de mindenképpen olyan kezdeményezések, amiket érdemes próbálgatni annak, akinek szüksége van ilyen programra a munkájához.

Kezdjük a Balsamiqkal. Lehet hogy saját beidegződés, de én alapvetően egy ilyen szoftvertől azt várom, hogy szigorúan funkcionális, egyszerű dizájnja legyen. A Balsamiq pedig inkább ezt a játékos, skiccelős, gyerekrajzos élményt hozza, ami munka közben inkább zavaró, mint szórakoztató. Amúgy meg elképesztően lassú a webes verzió. És a funkciók sem annyira intuitívak, hogy néhány óra után készségszinten lehessen dolgozni vele.

Körülbelül ugyanez a véleményem a HotGlooról is. Leszámítva a felületet. A felület itt már sokkal tisztább, jobban reagál azokra a szerkesztőfelületekre, amiket amúgy is használ az ember. Bár az ablakok mozgatása, funkciók nyitogatása itt is elég nyögvenyelős.

Na és akkor következzen a kívánságlista. Én egy jó wireframe szoftvertől azt várom, hogy a Photoshop és más képszerkesztő és grafikus programok logikáját kövesse. Lehetőleg legyen deszktop verziója, hogy gyorsabban, optimálisabban lehessen vele dolgozni. Mert egy agyonterhelt böngészővel szenvedés egy idő után a munka. 

Nagyon jó lenne valamiféle támogatás a fotókhoz is. Teszem azt lerajzolok valamit, majd lefotózom/beszkennelem, megnyitom a szoftverrel, és az meg próbálja értelmezni a fotón szereplő ábrákat. Vagy egyenesen definiálja azokat. Hogy aztán könnyedén lehessen játszogatni, szerkesztgetni az elemeket.

Sajnos én a mai napig nem találtam rá a megfelelő megoldásra. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy mockupokat, wireframe-eket nagyon sokféleképpen rajzolnak az emberek. Vannak nagyon egyszerű skiccek, és vannak nagyon mély, nagyon részletező felülettervek is. Az igények tehát legalább annyira szerteágazóak, mint egy grafikus szoftver esetében.

Ezért lenne jó, ha különféle felhasználási módokat lehetne definiálni. A tipizált munkafolyamatokhoz pedig sajátos eszközkészletet lehetne társítani. Nem nagyon ragoznám tovább. Eleve ennek a postnak az az elsődleges célja, hogy összegyűjtse a téma iránt érdeklődő olvasókat, hogy a kommentekben jól meg tudjuk beszélni, hogy ki mit miért használ, kinek mi hiányzik és mi tetszik a létező szoftverekben.

Címkék: szoftver mockup wireframe hotgloo balsamiq
2009.12.01. 19:12. írta: hírbehozó

Itt az első augmented reality-s Twitter-app iPhone-ra

Ha már így belemelegedtünk a mobilalkalmazás témakörbe, nézzünk meg egy olyan, iPhone 3GS-re készült Twitter-appot, mely aktívan használja a Twitter geotagging funkcióját. Íme:

Bár az alkalmazás a fejlesztők szerint sem teljes értékű kliens, mindenesetre a próbálkozás megmutatja, hogy mennyi lehetőség van a Twitter, az iPhone 3GS és az augmented reality házasításában.

Címkék: dev iphone twitter app augmented reality
2009.12.01. 12:27. írta: hírbehozó

Az appokba csomagolt web: iPhone vs Android konferencia Budapesten

Doranskyék belecsapnak a konferencialecsóba. Mai hírek szerint az iPhone és az Android platformokkal foglalkozó rendezvényt szerveznek tavasszal. Első olvasatra inkább egy szokványos, buzzwordre épülős marketinges konferenciát idéz a hirdetmény. Sokat azonban én sem tudtam a dologról, úgyhogy ráklikkoltam Matyira GTalkon, és kérdeztem...

Olvasom tovább »
Címkék: magyar konferenciák iphone android
2009.11.30. 22:41. írta: hírbehozó

Sorsfordító év elé néz a Wikipedia

A közösségi web korszakának egyik, ha nem a legjobb fejleménye a Wikipedia megszületése és sikertörténetté emelkedése. A sikerhez egy kisebb csodára volt szükség, amiben korábban - a 90-es évek végén, 2000-es évek elején - majdhogynem senki nem hitt.

A csoda az volt, hogy lehetséges csupán közösségi alapon összeszervezni egy olyan élő, online enciklopédiát, mely releváns, megfelelően nagy információbázissal rendelkezik, ergo érdemes beszállni a szerkesztgetésébe.

A Wikipedia tehát a legjobb példája annak, hogy az internetezőket igenis össze lehet szervezni tízezerszámra, és lehet velük csinálni valami értelmes és előremutató dolgot. Akik korábban ebben nem hittek, elegendő volt csak annyit mondani nekik, hogy "Wikipedia", és egyből magukba fojtották ötlettelen pesszimizmusukat.

A 2001 óta működő online közösségi enciklopédia azonban az elmúlt egy évben komoly változásokon ment keresztül. A legfrissebb mérések szerint tízszer annyi önkéntes szerkesztő hagyta el a szájt angol nyelvű verzióját az év első három hónapjában, mint az előző év azonos időszakában.

50 ezer szerkesztőről beszélünk, ami nem kevés. És persze az okok egyelőre feltáratlanok. Az optimistább forgatókönyv szerint a lemorzsolódás egyszerűen azért következett be, mert a legjobban megírt nyelvi verzió (vagyis az angol) alapszócikk-készlete viszonylag teljes, és igazából csak az új, aktuális topikokra kell koncentrálni. Azt meg jóval kevesebb önkéntes szerkesztő is el tudja vinni.

Az adatok szerint a legtöbb szerkesztő 2006 környékén, vagyis a Web 2.0 igazán trenddé válásának idején dolgozott a Wikipedián.

A kevésbé optimista magyarázat szerint az angol Wikipedián éppen 2006 környékén alakult ki az az alap szerzőgárda, mely azóta is rendszeresen és jó minőségben szerkeszti a szócikkeket. A szerkesztési szabályokban történt változások pedig éppen őket, vagyis a megbízható szerkesztőket hozta egyre jobb helyzetbe. Vagyis egyre nehezebbé vált az elmúlt években csak úgy, mezitlábasként beleszerkesztgetni egy-egy szócikkbe.

Ezzel párhuzamosan a felső kasztban, vagyis a megbízható szerkesztők között is megindult némi autoritási verseny, melynek eredményeként sok szerkesztő inkább távozott. A Wikipedia alanpítója, Jimmy Wales is problémának látja, ha ez az igazi ok.

A 2007 study by researchers from Dartmouth College found that "anonymous and infrequent contributors to Wikipedia ... are as reliable a source of knowledge as those contributors who register with the site." (forrás: SciAm)

Bármelyik verzió is az igaz, azt látni kell, hogy a Wikipedia csak akkor lesz képes tartósan sikeres maradni, ha a sokmillió alapszócikket rendszeresen és hozzáértően ápolják az önkéntes szerkesztők.

Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a jelenlegi aktív szerkesztőgárda belterjességét sikerül kordában tartania a Wikimedia Foundationnek. Egyelőre nem látszik pontosan, hogy hogyan fogják megoldani ezt az alapvető szociológiai dilemmát.

Azonban ha visszatekintünk a Wikipedia elmúlt nyolc évére, van okunk abban bízni, hogy sikerülni fog úgy megtartani az aktív szerkesztők nagy részét, hogy közben az új, jó szerkesztők is helyet kaphatnak a közösségben.

A Wikipedia túlságosan is fontos. És hiú ábránd lenne azt képzelni, hogy megismétlődhet a mi életünkben a Wikipedia sikertörténete.

Címkék: wikipedia kommuniti filozomatika
2009.11.30. 10:57. írta: hírbehozó

Már Magyarországon is működik a Google Navigation

Kerek egy hónapja jelentette be a Google saját, ingyenes navigációs rendszerét. Az Androidportál szerint a szoftver androidos telefonokkal, 1.6-os firmware-rel immár az egész világon, így Magyarországon is működik.

Elindítod a navstartert, s miután megadtad a címet, működik a navigáció. Mint a csatolt képen látható, Budapesten is. Így gondolom egész Magyarországon. Ami persze még vicces, hogy a TTS nincs teljesen tisztában a magyar utcanevek ejtésén, így izgalmas ráadás feladat vezetés közben kitalálni, hogy most melyik utcára gondolt valójában. :-)

Címkék: google mobil navigáció android google navigation
2009.11.29. 13:02. írta: hírbehozó

Kik csinálták a Vatera víruskampányát?

A Vatera összesen négy ügynökséggel dolgozott együtt a verás kampány során.

Az online és offline is jelentkező buzz a kampány egésze során kiemelkedő volt, mely nagyban hozzájárult a sikerességhez. Ennek fenntartásában elengedhetetlen szerepe volt a közösségi oldalakon folytatott irányított kommunikációnak.  A kampányötlet atyja és kreatív anyagainak kivitelezője a Cluso volt. A közösségi felületeken futó kommunikációt, a hagyományos online, illetve gerilla marketing feladatokat a Neo Interactive látta el. A 9 tévécsatornán, valamint a Sláger Rádión történő médiavásárlást a Maximize bonyolította. A Vatera első ATL kampányát az Avantgarde Business Communications, az aukciós portál állandó PR kommunikációs tanácsadója is támogatta. Emellett a Vatera saját felületein is intenzíven tájékoztatta a felhasználókat.

A fentiekből nekünk a Clusót és a neót kell megjegyeznünk. Vélhetően ez a két ügynökség játszott kulcsszerepet az utóbbi hónapok legsikeresebb magyar online marketingkampányának kiötlésében és kivitelezésében.

A Vatera szerint a Twitter és a Facebook kiemelt szerpet kapott a kampányban: itt közölték az aukciók indítását az érdeklődőkkel. A Facebookon több mint 4800, az iWiW-en több mint 4600 Vera-ismerőst regisztráltak, a Twitteren 1080-an követték nyomon a történet alakulását.

És ezek a számok nyilván csak az elsődleges elérést takarják. Közösségi szájtokról lévén szó, a másodlagos elérés, tehát az ismerősi hálókban való terjedése ennek valószínűleg a többszöröse.

A legintenzívebb kommunikáció Twitteren és a Facebookon volt megfigyelhető, itt a kampányhoz kapcsolódóan több ezer üzenet, hozzászólás keletkezett. A személyes kommunikációt az is erősítette, hogy nem csak hozzászólásokban, de akár chat-en is felvehették Verával a kapcsolatot. A legnagyobb online videómegosztó portál, a YouTube a kampány lezárásában kapott kiemelt szerepet: Vera utolsó üzenetét már csak itt lehetett megnézni. A YouTube-on több mint 165 000-en kattintottak a Vera-videókra, eddig csak az utolsó spotot 80 000-en látták

- írják a sajtóközleményben. Egyébként, ha minden igaz, a verás vírusvideókat Kostyál Márk rendezte. Néhány korábbi reklámja itt tekinthető meg.

Nos tehát, körülbelül ilyen számokat tud idehaza egy eredményesebb online kampány. (Korábban a svéd postaszolgálat tolt hasonló kampányt, hasonló sikerekkel. via mizughi)

A Vatera egyébként azt is megjegyzi, hogy a közösségi szájtok nélkül nem lehetett volna folyamatosan fenntartani a "buzz"-t.

Címkék: marketing magyar vatera ügynökségek
2009.11.26. 16:38. írta: hírbehozó

Az IKEA kampánya a Facebookon

A napokban megkeresett egy magyar magazin újságírója, hogy nyilatkozzak már nekik az SMO-ról. Komolyan mondom, elképesztőnek tartom ezt a műbalhét az egész közösségi média kontra marketing témakörben.

Leginkább az IKEA Facebook-kampányáról készült videót kellett volna elküldenem az újságírónak. Ebből ugyanis kristálytisztán érthető, hogy hogyan kell jól és hatékonyan kampányolni a közösségi szájtokon.

A malmői részleg egyik munkatársának Facebook oldalára kipakolták néhány ikeás bemutatószoba fotóját. A játék pedig az volt, hogy aki először feltagelni magát a képen egy termékre, az viheti az adott terméket.

Bullshitmentes kampányhíradónk következik:

Egy egyszerű és jól működő víruskampányt láthatunk. Teljesen egyértelműen mérhető, hogy mennyire és mitől sikeres. Pont.

Címkék: marketing vírusmarketing üzlet social network facebook ikea smo
2009.11.26. 12:19. írta: hírbehozó

A Binghez húznak a "minőségi" újságok

Ugye a múltkoriakban azt írtam, hogy

Eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi történne, ha a Google.hu-ban nem találnánk meg a 10 legnagyobb magyar nyelvű online tartalomelőállító szájtjait. Vagy: ha ezek a szájtok mondjuk csak a Bingnek adnák oda a tartalmukat... sok-sok pénzért.

A feltevés persze abból indul ki, hogy az átlag netező átlag keresése nem a long tailre, hanem az általános hírtartalmakra, népszerű információkra irányul. Akár így van, akár nincs, bizonyosan erősen sérülne a Google brandje, ha a top 10-ek kimaradnának belőle. És komolyan erősödne az a kereső, mely képes lenne megállapodni velük exluzív indexálásról.

Jöttek is reakciók erre a felvetésre. És úgy tűnik, hogy egyre több olyan amerikai újság van, aki megérezte az üzleti modellt abban, hogy tartalmát pénzért biztosítsa egy keresőnek. Még akkor is, ha ez a kereső nem a Google, hanem a Microsoft feltörekvő reménysége, a Bing.

Címkék: média google keresők bing
2009.11.26. 11:36. írta: hírbehozó

Siker lett a Vatera verás kampánya

Abszolút sikernek értékeli a Vatera az októberben és novemberben futott kampányát, melynek központi hőse Vera volt. A cég szerint november közepén elérték az egymillomodik magyar felhasználót, és a feltöltött tételek száma is átlépte a hétszámjegyű küszöböt.

A kampány során az újonnan regisztrált felhasználók száma 67 százalékkal nőtt a megelőző időszakhoz képest, így naponta 1500 új felhasználó lett tagja a Vatera felhasználói körének. Ezen időszak alatt a napi licitek száma 14 százalékkal, míg a napi átmenő forgalom 15 százalékkal emelkedett. Napi átlagban 54 millió Ft értékben cseréltek az áruk gazdát a piactéren. A kampány következtében a napi eladott termékek száma is 14 százalékkal nőtt. Az eladók is érzékelték a megnövekedett keresletet, hisz a naponta feltöltött új termékek száma is 15 százalékkal lett magasabb.

A kampány főhőse, Vera komolyan hozzájárult a kampány sikerességéhez.

Vera, igazi közönség-kedvenc lett a bő egy hónap alatt. A számos online felületen kommunikáló fiktív karakter és a közönség között folyamatos párbeszéd zajlott, valódi kapcsolat alakult ki. Vera önálló Twitter, Facebook és IWIW oldalán hirdette az akciót, tájékoztatta az érdeklődőket a részletekről, válaszolt a felmerülő kérdésekre. A hölgy további sorsára sokan voltak kíváncsiak, a kampány természetesen nem marad befejezetlenül. A tévében már nem sugárzott utolsó epizódot a YouTube-on nézhetik meg a Vaterázók.

Nos, amikor múltkor, az SMO kapcsán azt mondtam, hogy a sikeres közösségi média kampány szükségképpen víruskampány, ami ha egyszer sikeres, akkor bizony a hagyományos módszerekkel is szuper jól mérhető. Úgyhogy teljesen felesleges itt SMO-val puffogtatni. Ha valami jól működik a közösségi médiában, akkor a számok úgyis magukért beszélnek. Nő a célszájton és a közösségi szájtokon a forgalom, nézettség, keresztlátogatottság. És a Vatera kampányának közösségi része kiváló példa erre. Ennyi.

Címkék: marketing magyar aukció vatera smo
2009.11.25. 13:33. írta: hírbehozó

A Kreatív Online főszerkesztője kiakad a magyar reklámügynökségeken

Román Balázs a párizsi Epica díjátadóról hazatérve akadt ki a hazai reklámügynökségek teljesítményén: 

Küldjetek el nyugodtan a picsába, tényleg, de szerintem az egyáltalán nem olyan nagy szó, hogy összesen négy olyan hazai reklámmunka született idén, amiről a totál elfogulatlan előzsűri nem mondta azt, hogy kukába vele. Ez borzasztóan ciki. És ne jöjjön nekem senki azzal a maszlaggal, hogy negatív nemzet, meg fikázós újságíró, meg nézzük a félig teli poharat. Mert azon sincs mit nézni.

Olvasom tovább »
Címkék: média marketing üzlet magyar ügynökségek kreativitás
2009.11.25. 11:59. írta: hírbehozó

Prezit használt a magyar miniszterelnök főműsoridőben

Talán a legnagyobb ingyen reklámot kapta a magyar prezentációkészítő startup azzal, hogy Bajnai Gordon Corvinus egyetemen tartott előadásában az ő szoftverüket használta. A több mint egy órás műsort a közszolgálati televízió élőben közvetítette.

A miniszterelnök egyébként 33:55-nél nagyszerű magyar találmánynak nevezi a Prezit, és azt is megjegyzi, hogy többet töltöttek a prezentáció előállításával, mint a tartalom megalkotásával, "de nagyon szimpatikus, és másodszorra biztos jól fog menni. És tényleg magyar szoftverről, magyar innovációról van szó".

Amúgy tudomásom szerint a kormányfő magánakciójáról van szó. A prezisek is a tévéből tudták meg, hogy Bajnai az ő szoftverükkel prezentál. A Prezi.com hivatalosan eddig csak a TED konferenciasorozattal állapodott meg a prezentációkészítő használatáról.

Címkék: magyar startup prezi.com
2009.11.25. 11:21. írta: hírbehozó

Google: a könyvtáros vécépapírja

Két Google-lel kapcsolatos vicces link terjengett a weben az elmúlt napokban. Az egyik egy szájt, ami megmutatja, hogy hogyan is működik a Google keresője a háttérben

A másik pedig egy vietnámi offline fejlesztés

Címkék: google lol
2009.11.23. 21:05. írta: hírbehozó

Google Chrome OS: netezőkre szabva

A Google meglépte azt, amit valószínűleg minden operációs rendszer gyártójának meg kellett volna már lépnie. Az OS-t elsősorban a böngésző háttereként használja. (Nem véletlenül nevezték el a Google böngészője után.) Ez az első benyomás. Na de majd kommentbe kitárgyaljuk a részleteket is.

Címkék: google os chrome
2009.11.19. 20:00. írta: hírbehozó

A legjobb technológiákkal segíteni a kormány online jelenlétét

Anil Dash, az egyik legbefolyásosabb és legismertebb amerikai webes szakértő állt az élére annak a kezdeményezésnek, mely azt tűzte ki céljául, hogy az amerikai kormányt olyan technológiákkal segítse, melyek képesek hatékonyabb és aktívabb kommunikációt fenntartani a választópolgárokkal.

Az Expert Labs névre keresztelt projekt elsősorban a közösségi webben rejlő lehetőségeket kívánja lefordítani a kormányzat nyelvére, és felmutatni a közpolitika számára azokat a megoldásokat, melyek hatékonyabbá tudják tenni a digitális kor állampolgáraival való párbeszédet.

[Dash] will ask government agencies about their policy initiatives (say, fighting childhood obesity) as well as operating issues (like expensive, licensed billing software) and then host competitions, asking developers to code social media platforms so specialists can provide innovative solutions. (Forrás: Observer)

Sokszor, sokan szokták szidni a kormányzatok bénultságát az új technológiák, fejlesztések, megoldások kapcsán. Nos, az amerikai fejlesztők, digitális bennszülöttek számára elérkezett az idő, hogy konkrét javaslatokkal, technológiai megoldásokkal, tapasztalatokkal segítsék hozzá az amerikai adminisztrációt ahhoz, hogy az a kor követelményeinek jobban megfeleljen.

Azt hiszem, a projekt mögötti szándékot joggal tarthatjuk támogatandó digitális patriotizmusnak. Mert van az a pont, amikor a közpolitika és a kormányzat bénultságának pellengérre állítása már nem elegendő. És ha van egy platform, ahol a civil és üzleti szféra legjobb technológiái közvetlenül felérhetnek a kormányzati szintig, akkor esély is van arra, hogy egy hatékonyabb, naprakészebb, jobb online kormányzati kommunikáció ideje jön el... az Egyesült Államokban.

Címkék: dev politika kormányzat kommuniti
2009.11.19. 13:17. írta: hírbehozó

Itt a YouTube Direct: közösségi videóplatform hírszájtoknak

A YouTube Direct egy olyan platform, mely a videómegosztó szájt apijára épül, és a hírszájtok számára lehetővé teszi, hogy a saját, személyre szabott YouTube-ukat hozzák létre saját szájtjukon.

A tipikus felhasználási mód, ha a netezők a hírszájt oldalán közvetlenül tölthetik fel a YouTube-ra videóikat, melyeket aztán a hírszájtok szerkesztői kiválogathatnak, és saját hírtartalmaikhoz passzinthatnak.

A cucc tehát olyasmi, mint a CNN iReportja, csak épp YouTube köntösben. A Direct azoknak a hírszájtoknak lehet hasznos, melyek jelentős felhasználói aktivitással számolnak, és nincs pénzük/idejük saját videóplatformot legyártani.

A kezdeményezéshez máris csatlakozott négy nagyobb amerikai hírszájt, a HuffPost, a San Francisco Chronicle, az NPR és a Politico.

Címkék: google youtube api videómegosztók
2009.11.17. 17:49. írta: hírbehozó