Azt pletykálják, hogy a mai napon újabb bejelentést tesz a Google a nemrégiben felvásárolt Postinivel kapcsolatban. A kiszivárgott hírek szerint a Google Apps Premium Editionbe kerülnek be a Postini biztonsági megoldásai. Vagyis a Google Apps céges előfizetői a jövőben spam- és vírusszűrővel is gazdagabbak lesznek.

A Postini alkalmazásai állítólag a jövő hónapban már nem csak angolul elérhetők. A Google Apps magyarítását nézve elég valószínűnek tűnik, hogy a nyelvi lokalizációba mi is beleférünk. Úgyhogy a magyar Google Apps-előfizetők is örülhetnek.

Címkék: google

Nulladik örömteli hírünk mára, hogy a Microsoft nem adta föl, és az új generációs Zune-okkal mostmár tényleg esélyesnek látszik az Apple iPodjainak megszorongatása. Az új Zune-ok nem csak okosak és szépek és versenyképes az áruk, de belekapcsolódnak egy nagyobb kísérletbe is. A Microsoft elindul az Amazon útján, míg az Apple épp kínosabbnál kínosabb pillanatokat él át iPhone-ja miatt.

A Microsoft találmánya a Zune Social, vagyis a Zune-felhasználók számára készített közösségi szolgáltatás. A kísérlet központi eleme a Zune Card, mely automatikusan tárolja a felhasználók zenehallgatási szokásait, s ennek alapján próbálnak minél személyre szabottabb vásárlási ajánlatokat tenni a boldog Zune-tulajdonosoknak. Emellett bekerül a funkciók közé a vezeték nélküli szinkronizáció, ami a fehér köldökzsinóros iPodoknak megint nem annyira jó hír.

A Zune Social tagjai ismerősnek jelölgethetik be egymást, és az mp3-mintákat meg is oszthatják egymással. A Microsoft jól érzi, hogy a zenehallgatási szokások megosztásából sikeres közösségi szolgáltatást hozhat létre. Mert én például jobban bízom ismerőseim zenei ízlésében, mint az MTV-ben vagy a VH1-ban.

“The time is right to let go of the older business models and recognize that consumers want something different when it comes to music today,” said Terry McBride, CEO of Nettwerk Music Group. “People are looking for simple ways to find great music and easily take it with them wherever they want to go, and Microsoft is not afraid of doing things differently to deliver on this vision.” (Microsoft)

Miben különbözik mindez a Last.fm-től? Nem sokban. A Last.fm előnye továbbra is a platformfüggetlenség lesz. Tök mindegy, hogy milyen eszközön hallgatom a zenéimet, tök mindegy, hogy milyen labelnél jelent meg (ha egyáltalán) az adott dal, zenehallgatási szokásaimat folyamatosan kiértékeli és ennek alapján ad ízlésemhez legjobban passzoló ajánlatokat.

Az ideális mix persze az lenne, ha az iPodok és a Zune-ok támogatnák a Last.fm-et (és nem csak a Last.fm lenne képes a számítógépre telepített szoftverrel figyelni a két lejátszón végbement zenei aktivitást), de persze ez a szokásos vállalati és piaci érdekellentétek miatt soha nem fog bekövetkezni. Hacsak nem jön valaki, aki nem csak szép és jó mp3-lejátszókat képes gyártani, nem csak jól tud tárgyalni a zenekiadókkal, de ugyanennyire képes odafigyelni arra is, hogy a zeneszeretet nem szolgáltatásfüggő.

(Épp most kaptam emailben - zenehallgatásai szokásaim alapján - hét végére buliajánlatot a Last.fm-től. Az iPodomtól hiába is várnám, hogy megmondja, hova érdemes mennem mostanában koncertre, partyba. Last.fm nélkül az iPod suta.)

Az új Zune-ok fő előnye az iPodokhoz képest nem a technikai specifikációban keresendő. A Microsoft és az Amazon is érzi, hogy a zenehallgatási szokásokra, a zene közösségi élményként való felfogásában lehet az plusz, ami az iPodot a magányos zenehallgatók börtönévé teheti. Az Apple történelmi buktája lenne, ha nem reagálna ezekre a fejleményekre.

• Zune-hírek a Bigyóblogon
• Hé, ájfonosok, vettem egy iPod Classic-ot!

Címkék: microsoft zene kommuniti zune

Azt nem tudom, hogy most lesz-e sör, meg büfé, de megint nem ez a lényeg, hanem az előadások, meg hogy megint együtt legyünk, beszélgessünk. Szóval október 3-án megint Meetup a szokásos helyen. Ezek lesznek a fő témák:

• Pécskai Balázs, Molnár Dániel, Fischer Kristóf (Mimóza Kommunikációs Kft.): Nextwork robotépítő verseny.
• Kiss Róbert (SOTE): Virtuális Gyógyszerkutatás.
• Kozman Bálint: Szoftver vizualizacio.
• Benedek Balázs (Magyar Villamosmérnök- és Informatikus-hallgatók Egyesülete): 24 órás programozó verseny.
• Szalai Ferenc (AVAXIO Informatikai Kft.): Ata-over-Ethernet - adattárolás, egyszerűen és célratörően.

A fentiekből nekem talán a Mimóza előadása érdekel a leginkább. De persze, ahogy ez lenni szokott a Meetupokon, mindig vannak meglepetéselőadások.
Ne felejtsetek el rsvpzni, ha jönnétek. (Gyertek.)

Címkék: beharangozó meetup

Alig telt el néhány nap azóta, hogy a Google bejelentette, prezentációkészítővel turbozza fel webes irodai alkalmazáscsomagját, a Microsoft és az Adobe is rárepül a web office témára.

A Microsoft természetesen hozott anyagból dolgozik: az Office-ból rittyentenek egy ingyenes webes verziót, Office Live Workspace néven. Azért nem eszik olyan forrón a kását. A Microsoft nem szeretné ha a drága Office 2007 piacot veszítene, így az új ingyenes webes verzióból kivették a legfontosabb funkciót, a szövegszerkesztést.

A Live Workspace csak dokumentumok online tárolására és megosztására lesz alkalmas.

People also will be able to collaborate on documents and share information with friends, colleagues or classmates simply by sending an e-mail and inviting them to a password-protected online workspace. This will help people avoid the pain of trying to find the latest version of a document, or having to pull together multiple versions of documents. They can also easily post files to their dedicated password-protected online workspace directly from the Office application in which they’re working. (Microsoft)

A Microsoft stratégiája tehát világos: nem könnyű webes verziókkal kívánják megszorongatni az egyre jobban egységesedő és bővülő Google Documents-et, hanem meglévő szoftvereiket egészítik ki olyan alkalmazásokkal, melyek így, egyben profibb eszközt jelentenek a felhasználók számára, mint a Google ingyenes, webes, ám meglehetősen szerény eszköztárral rendelkező webes irodai alkalmazáscsomagja.

Ez a stratégia másoknak is ínyére van.

Az Adobe felvásárolta a Virtual Ubiquity nevű startupot, mely többek közt a Buzzword névre hallgató webes szövegszerkesztőt jegyzi. A hírek szerint az Adobe szintén előrelép a webes office piacon: meglepő módon online tárolásra és publikálásra alkalmas szoftvert gyártanak. Az Adobe nyilvánvaló célja, hogy az irodai alkalmazások piacán is bevezesse az AIR-t. Nyilván abban reménykednek, amiben a Microsoft: ha sikerül ügyesen integrálniuk meglévű technológiáikat új ötletekkel, akkor azzal nem csak ők, de a felhasználók is jól járhatnak.

Buzzword (...) was built with Adobe Flex™ software and runs in the Adobe Flash™ Player, Buzzword enables greater document quality, outstanding typography, page layout controls, and robust support for integrated graphics, regardless of the browser or device. The application also will run on Adobe® AIR™, offering users a hybrid online/offline experience and the ability to work with both hosted and local documents. (Adobe)

Már csak annak a világnak kellene elkövetkeznie, melyben egy Google-, egy Office- és egy Adobe-felhasználó egyszerűen, valós időben és online képes együttműködni. Legyen szó dokumentumok szerkesztéséről, megosztásáról vagy tárolásáról.

A három cég törekvéséből jól látszik, azzal számolnak, hogy a jövőben egyre aktívabban osztjuk meg dokumentumaikat online. És ezzel elérkezik a web office igazi aranykora. ahogyan az 2005-ben már megjósoltatott.

Companies that succeed will create applications that learn from their users, using an architecture of participation to build a commanding advantage not just in the software interface, but in the richness of the shared data. (Alkotmány)

• A Google Apps felnőtt az Office-hoz?

Címkék: microsoft google web office adobe

Mi történik, ha a világ egy olyan pontján történnek rendkívüli események, ahova a hivatalos média egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen juthat el? A burmai helyzet most éppen ilyen. A szerzetesek elleni erőszakos cselekményekről első kézből nem a CNN-ről, hanem egy burmai fiatalember blogjából értesül a világ.

Ko Htike bár Londonból blogol, ám burmai ismerősei rendszeresen küldik neki a beszámolókat, fényképeket a helyszínről. A helyzet olyan, hogy a hirtelen újságírókká előlépett civilek életüket kockáztatják ezekkel a jelentésekkel. A CNN-nek pedig nem maradt más dolga, mint cikkben megzenésíteni saját tehetetlenségét.

Távol álljon tőlem, hogy az egekbe magasztaljam akár a civil, akár a hivatásos újságírást, mindenesetre pontosan az ilyen események mutatják jól, hogy a hírközlés nem médiacégek privilégiuma, és nem is volt jó az a világ, melyben ezt hitették el velünk. Így volt ez a blog igazi születése, vagyis 2001. szeptember 11-e után is, vagy épp a délkelet-ázsiai cunami és a Katrina-katasztrófa, a madridi és a londoni merényletek idején. A nyugati média megtanult együtt élni ezzel a jelenséggel, a magyar még (?) nem annyira.

Címkék: média blogok civil újságírás cnn

A mai hírek igazából rímelnek a korábbi pletykákra, titokban zajló felvételiztetésekről szóló mendemondákra: a Google európai munkatársakra utazik. Nyilván nem csak arról van szó, amit a hivatalos közleményben állítanak. Vagyis hogy a lokális fejlesztéseket jobb helyben végeztetni, helyi munkatársakkal. Hanem arról is, hogy a Google előző negyedéves eredménye - a korábbiakkal ellentétben - a várakozások alatt maradt, és Eric Schmidt többek közt azzal is magyarázta a gyenge számokat, hogy túlságosan sok embert vesznek fel a tengerentúlon.

Chief Executive Eric Schmidt said at the time that the company took on new staff more quickly than planned and would be careful in its expansion going forward. (Reuters)

Wall Street investors love nothing more than seeing workers kicked to the curb, but without a signal from Google that a lot of parking places were about to open up at the Googleplex, they reacted as one might expect. (WebProNews)

Amíg a Wall Streetet tehát a Google azzal kívánja megnyugtatni, hogy odahaza vissza fog venni humán erőforrás vonalon, addig Európában kifejezetten expanzív humánpolitikát folytatnak. Ez persze jó az európai, így a magyar fejlesztőknek, akik a Google-nál szeretnének szerencsét próbálni.

Azt nehéz megmondani, hogy miért áll pontosan érdekében a Google-nak éppen Európából munkaerőt merítenie. Nyilván egy angol vagy svéd programozó nem olcsóbb mint egy michigani vagy iowai. És ezen valószínűleg még az olcsóbbnak számító kelet-európai munkaerő bevonása sem módosít érdemben.

Amiben alapvető különbség szokott lenni, az a jogi-politikai klíma. Merész állításnak hangzik, de talán nem elképzelhetetlen, hogy a Google komplett szolgáltatásait fogja áthajóztatni az óceánon, ha odahaza nem megfelelő a politikai/üzleti/jogi helyzet. Ehhez pedig készen kell állnia az európai bázisnak.

Lehet, hogy tévedünk, de így péntek reggel nem találunk jobb okot az európai munkaerő iránti amerikai vonzódásra.

Címkék: google üzlet

Belépett állapotban elég a weben egy rosszindulatú linkre kattintani - kábé ennyi kell a GNUCitizen szerint ahhoz, hogy Gmail-fiókunk tartalma (leveleink és kontaktlistánk) illetéktelenek számára is ismert legyen. Bár a módszer egyelőre nincs kielégítően bizonyítva, azért éppen nem hangzik totális fantazmagóriának sem.

[U]sing a cross-site scripting vulnerability (...) the attacker can take over the session cookies for Gmail and subsequently forward all the account's messages to a POP account

Kézenfekvő ellenszérum lehetne a ZDNet postjában is hivatkozott Firefox + letiltott JavaScript kombó, csakhogy JS-re azért mégiscsak szüksége van a webpolgárnak. Esetleg https? Esetleg imádkozás? Esetleg ha a Google kivizsgálná a jelenséget és nyilatkozna valami megnyugtatót?

Címkék: google gmail fraud

A legnagyobb online aukciós szájt fórumain terjedt el, hogy valaki több mint ezer eBay-fiókhoz tartozó személyes információhoz jutott hozzá. Az eBay a Chatterben reagált a hírre. Eszerint bár igaz, hogy 1200 felhasználó neve és elérhetősége kikerült, ám az eBay azonnal átvette az irányítást az érintett fiókok felett, és telefonon meg is fogják keresni a sértetteket, hogy segítsenek nekik fiókjuk biztonságának helyreállításában.

OMG...they are posting CC numbers, expy dates AND that most sacred of 3 digit numbers from the back of the card itself....

I contacted my local FBI Field Office. This needs to stop, maybe if more people call them something will be done quicker. (fórumozók az eBay Forumon)

Az eBay azt is állítja, hogy a hitelkártya-információk nem azonosíthatók be a sértettek kiszivárgott adataival. Ha valaki érintett véletlenül ebben a csalási ügyben, vagy tud olyanról, aki kárvallottja a történteknek, ne felejtse el jelezni nekünk.

Bár a mostani eBay hack nem tűnik annyira veszélyesnek, mégis, egy aukciós szájt számára nyilván nem mindegy, hogy milyen a reputációja, a felhasználók mennyire bíznak meg a rendszerben. (Hozzáteszem, egyelőre nem tudni, hogy a csaló hogyan lopta el az adatokat, és visszaélt-e azokkal.) Amúgy korábban már voltak sokkal komolyabb problémák is:
Nem tudni, hogy a korábbi eBay elleni hackattack és a mostani közt van-e összefüggés. Ha van új infó, frissítjük a postot.

Címkék: ebay aukció fraud

Közel egy éve a blogol.hu-t árulta tulajdonosa a Vaterán, most pedig - mint egyik olvasónk jelezte - a vállalkozó kedvűek smsblog-szolgáltatásra tehetik rá a mancsukat, potom 350 ezer forintért. Nem ismerem a fejlesztőket, így azt sem tudom, hogy a készítőként feltüntetett MobilMediaStudio miért gondolja azt, hogy a Vaterán sikerül értékesíteni a a blogmotort. Egy biztos, ilyen cms-eket nem annyira bonyolult előállítani, mint amilyen nehéz sikerre vinni az általuk hajtott szolgáltatást. Vegyen magának lehetőséget arra, hogy valami értelmesen találjon ki a mobilblogolás területén! Sok szerencsét.

Címkék: blogmotor blogszolg aukció

Kezdjük mindjárt azzal a nem mellékes körülménnyel, hogy a Mac piaci részesedése friss adatok szerint 3, azaz három százalék. A cég, fénykorában, azaz 1984-ben 14 százalékos piaci részesedést tudott felmutatni. Nem hangzik túl jól, nemigaz?

Azóta azonban a számtech piac iszonyatos módon felpörgött, megváltozott, fejlődött, és az Apple nem tudta tartani a tempót. Csináltak szép és jó gépeket, oprendszert, de elolvadt a kezdeti kúlság és pörgés. Túl nagy a verseny, túl távol vannak a pécépiactól. A tömegektől.

A céget az iPod mentette meg, mondják sokan. A New York Times nemrégiben publikált cikke szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az iPod sikeressége húzta fel 2 százalékról 3 százalékra a Macet. Röhej.

Funny thing, though: based on the ratio of Windows and Macs actually in use, no gains can be seen for Apple.

Az iPod megmentheti-e az Apple-t? A kérdés már nem annyira ez, hiszen az Apple az iPhone-nal és az iPod Touch-csal épp újra kívánja gondolni korábban sikerre vitt iPod-filozófiáját. Nehéz elképzelni, hogy az iPhone tömegeket fog elérni. Egyrészt meglévő hiányosságai miatt (no 3g, kevés tárhely, nem megfelelően kikísérletezett interfész és navigáció, pl. no copy/paste, drága, zárt környezet, zárt hálózat), másrészt mert naivitás lenne azt gondolni, hogy az iPod-hájpot sikerül mégegyszer, egy sokkal erősebb mezőnyben megismételni.

Az OpenMoko, a Nokia, a Blackberry és talán a Google Phone diktál majd: egyrészt előremutató irányt, másrészt nem csak a szemnek hízelegnek, de az észnek, a praktikumnak is. Értenek a mobilokhoz. Nem úgy mint az Apple, ami csak beköszönt erre a piacra, mert jó biznisznek tűnt egy csomó embert vinni a mobilszolgáltatóknak. És mert kínos volt már, hogy az iPod offline van. A podcasting körüli hájp sem segített. A podcast a tehetetlen offline-erek mentsége maradt.

A megmaradt normál iPodoknak, elsősorban az iPod Nanónak kéne itt tartani az mp3-lejátszók piacán az előnyt. Egy drága, és érdemben nem igazán fejlődő termékről beszélünk. Melynek legnagyobb vonzereje a színe, és - az interfész miatt - az iPhone-fíling.

Az olyan buktákat, mint amilyen a .mac már nem is említeném. A Safari piaci részesedése a böngészőpiacon a Macek nélkül a nullához közelítene. Így se sokkal több.

Az iPod-féle siker egyik pozitív mellékhatása lehetett volna az iTunes zeneboltja. Elég sokáig állt is a zászló, mígnem a sok tökölődésben észbe kapott az Amazon, és a minap indított rivális zeneboltjuk már alapkoncepciójában is reménytelibbnek tűnik, mint az iTunes: a felhasználói szokások alapján ajánlgat zenéket megvételre az Amazon. Ebben ugye a legjobbak a világon. Felhasználói táboruk pedig talán az egyik legkiterjedtebb és legsokrétűbb. És még valami: nem csak az iPod-tulajdonosokhoz szólnak. Hanem mindenkihez, akiek van mp3-lejátszója.

Ha az Amazon nemzetközivé teszi mp3-boltját (és miért ne tenné? cédét és dvd-t ma is Európa bármely pontjára kiküldenek), az Apple újabb keserű pirulát kell, hogy lenyeljen. Egy szerénytelen, marketingben nagyon erős, ámbár - piaci riválisaihoz képest - gyenge cég marad. Mint amilyen volt az elmúlt 20 évben.

Az Apple-nek meg lesz a helye a piacon a jövőben is. De leszámítva a dizájnereik és interfésztervezőik teljesítményét, nem sok esélyük van bekerülni a történelemkönyvekbe.

Címkék: apple filozomatika

Múltkor már lamentáltunk azon, hogy mi lesz, ha az Amazon belecsap a lecsóba, és ráront az iTunesra. Nos, ma kiderült, az Amazon tényleg nem viccel. Gyorsan belátták, hogy a cédéértékesítés már a neten sem nagy biznisz, és váltani kell.

A most indult AmazonMP3 több mint 2 millió zeneszámot tartalmaz. A dalok általában 1 dollár alatt vannak, vagyis árban mindenképpen felveszi a versenyt az iTunes-szal. Az Amazon sem tesz másolásvédelmet az mp3-akba, úgyhogy ebben sem rosszabbak, mint az Apple online boltja.

Arra voltam csak kíváncsi, hogy Magyarországról is tudom-e használni a szolgáltatást. Letöltöttem az asztali klienst, megrendeltem egy mp3-at, majd számlázási címet kért tőlem. Ahol nem volt USA-n kívüli opció. Szóval elsőre nem sikerült vásárolni mp3-at. Azért még próbálkozom.

Merthogy a nagy előny számunkra ez lenne: ha végre lenne egy széles választékkal rendelkező online zenebolt, és a magyar netezőknek nem kéne feltétlenül minden egyes mp3-at lehazudni a fájlcserélőkről, cédékről.

Szóval azért még reménykedem. Talán majd a brit vagy a német Amazon-mutáció. Vagy valami.

Címkék: zene amazon

Hogyan lehetséges a szerzői jogok megsértése nélkül olyan publikus szolgáltatást indítani, mely zenék tárolását és megosztását teszi lehetővé a weben? Fogalmam sincs.

A MySpace és a Last.fm is úgy oldja ezt meg, hogy az előadók beleegyezését kéri a dalok publikálásához. Egy szárnyait bontogató magyar startup viszont azzal kecsegteti a netezőket, hogy ingyen teszi elérhetővé a weben a zenéket.

Két dolog jut eszünkbe: vagy valami olyan megoldást találtak, mely a világon eddig még senkinek nem jutott eszébe, vagy egyszerűen elfelejtettek belegondolni a jogi következményekbe. Ez utóbbit erősíti a startup blogjában olvasható bizonytalan magyarázat is:

Minek nekünk az a nagyon sok tárhely?
A jog az oka. Többen is felvilágosítottak, hogy ha valaki zenét tölt fel a szájtra, azt nem oszthatja meg, mert beleszaladnánk a szerzői jogba, és mi húznánk a rövidebbet.
Annak örülök, hogy az olvasók kombinálnak, megpróbálják kitalálni azt, hogy mi lesz a szájton, és az mitől legális.
Nem sokat mondhatok el egyelőre a dologról, nem szeretném hogy egy nálunk gazdagabb csoport ráugorjon a témára.

Az biztos, hogy a szájt egyelőre tele van tűzdelve asp errorokkal. (Nem jó jel.) S bár a startup blogjának neve közösségi szolgáltatásra utal, a postokból az derül ki, hogy szó sincs fájlmegosztásról, közösségről, p2p-ről. Akkor mégis miről van szó? Remélhetőleg nem egy zilliomodik tárhelyszolgáltatóról szól ez az egész minihájp.

A cédérippelés és torrentezés korában a zenékhez való hozzáférés pofonegyszerűvé vált. Amiben újdonságot hozott az elmúlt pár év, az a MySpace, Pandora és a Last.fm útja: a zeneszeretet közösségi élmény lett a weben. Ezzel együtt a zenék publikus megosztása a weben továbbra is necces vállalkozás. Hacsak nem fekszik le a startup a zenekiadóknak.

Címkék: zene magyar startup

Joe Anderson "Web2icide"-nak hívja azt a jelenséget, amikor egy közösségi szolgáltatás eltávolodik felhasználóitól, minek eredményeként a felhasználók tömegesen vándorolnak el a szolgátlatásból.

A jelenség elég fontos, hiszen az elmúlt években nem csak azt láthattuk, hogy milyen gyorsan és masszívan nőnek föl egyes webes szolgáltatások (YouTube, MySpace, stb.), hanem láttunk szép számmal kudarctörténeteket is.

Persze ha egy közösségi szájt be sem indul, akkor a helyzet egyszerűbb. Nem öngyilkosságról, hanem halvaszületésről beszélünk. Erre lehet példa az egykoron Digg-klónként üzemelő Netscape, mely csúfos véget ért, és ma már Propeller néven haldoklik a web alagsorában.

A Web2icide ennél fájdalmasabb egy startup számára. Hiszen arról beszélünk, hogy egy már elért sikert nem képesek kiaknázni, középtávon fenntartani. Amikor arról beszélünk, hogy a perpetual beták korát éljük, akkor egyszersmind arról is beszélünk, hogy a közösségi aktivitásból élő szájtoknál folyamatosan kell hatékonyan kiszolgálni a közösség igényeit. King for a day, fool for a lifetime - nincs is ennél szörnyűbb érzés az üzleti világban.

Nem lehet ráülni a babérokra. Gyúrni kell, akkor is, ha aktuálisan sikeres, sok felhasználót vonz a szolgáltatás. Idehaza is vannak olyan webes szolgáltatások, melyek fejest ugrottak saját önelégültségükbe. Ezzel a képzavarral nyitnám meg a threadet: vajon mely magyar közösségi szjtok hagyták magukra felhasználóikat? És van-e visszaút?

Címkék: kommuniti filozomatika

A Google egyik interfészfordítója lett figyelmes egy olyan ablakra, mely azt valószínűsíti, hogy a Gmail új interfészt kap. Persze a kiszivárgott infót érdemes erős fenntartásokkal fogadni, hiszen egyrészt "Newer Version"-ről van szó, és nem egy "New"-ról. És ebbe az "újabb"-ba persze belefér az is, hogy valami egészen apró, alig észrevehető változtatás lesz csak a Gmail interfészén. Ezzel együtt persze kiváló lenne, ha ezt az egyébként elég jól bevált interfészt egy kicsit újragondolnák a Google-nál. Ti min változtatnátok?

Címkék: google gmail open thread

Nem először szalad végig a Blogoszféra Techián a pletyka, hogy a Google asztali térképalkalmazásából egy Second Life-szintű mmo-t akar varázsolni. A pletykát két hiedelem lenne hivatott megalapozni. Az egyik, hogy a Google Earth - miként azt például a repülőszimulátor példájából is láthatjuk - kiváló terep arra, hogy különböző layerekkel térképalapú játékokat ültessenek rá. A másik, hogy a Google eddig teljesen kimaradt a videojáték-piacról. És ez sok mindenkinek szemet szúr.

Abban lehet valami, hogy a Google a jövőben e piac felé is nyitni fog valamilyen formában. Elsősorban gondolom az online videojátékokban megjelenő hirdetések kezelése feküdne nekik, de az sem elképzelhetetlen, hogy egyszer valamikor beszállnak direktben is a játékbizniszbe.

Visszatérve a Google Earth-re: ha lesz is valamilyen avatarokkal operáló játék, az sem lesz sokkal szofisztikáltabb a repülőszimulátornál, vagy a többi layeres fícsörnél. Vagyis a SecondLife-nak nincs nagyon mitől tartania. Egyelőre.

Címkék: google google earth mmo