Egyből kipattantak a szemeim tegnap éjjel, amikor elolvastam Joshua Greenbaum postját a ZDNeten arról, hogy ha feltöltök egy dokumentumot a Google Docs & Spreadsheets-be, akkor az automatikusan a Google-é lesz, és ők szabadon fel is használhatják az általam feltöltött doksit.

A Felhasználási Feltételekben csakugyan van egy ilyen passzus:

(...) you grant Google a worldwide, non-exclusive, royalty-free license to reproduce, adapt, modify, publish and distribute such Content on Google services for the purpose of displaying, distributing and promoting Google services.

Magyarul elég bénán hangzik ugyanez, valahogy így:
Szóval vegyük inkább az angol verziót. Az a könnyebben érthető. Ha kontextusában olvassuk el a szöveget, akkor majdnem világos- legalábbis számomra -, hogy itt nem arról van szó, hogy ha feltöltöm egyik szupertitkos szöveges dokumentumomat vagy táblázatomat a Google Docs-ba, és akkor az máris az övéké lesz.

Hanem inkább arról, hogy a szolgáltatásban található megosztás/publikálás és egyéb funkciók üzemeltetéséhez van szükségük annak deklarálására, hogy a dokumentum megosztását/publikálását ők maguk jogilag bebiztosítva végezhessék el.

Szóval hogy amikor én a feltöltött dokumentumomat megosztom másokkal a Docson keresztül, akkor védve legyenek jogilag, hogy erre én adtam engedélyt. Nem más.

Mindegy, a lényeg, hogy biztos, ami tuti, megkerestem a Google-t is, és nagyjából kiderült, hogy Greenbaum ismét árnyékra vetődött, és csak ürügyet keresett arra, hogy ismét leírhassa, "Google is the new evil empire".

Na szóval, ez a hivatalos válasz:

The licence is needed for us to be able to copy and deal with the content in order to actually provide the service to our users.  So in the case, it would include the "share" function but is more importantly about just facilitating us to provide the service at all.
We do not claim ownership rights in content that users submit.

Műbalhé over.

[update1] Azaz mégsem. Az amerikai blogokon csak most terjed a rémhír. Egy csomó techblog lecsapott a témára. Egyedül a RRW-en olvasni higgadt postot. Mármint amiben a Writely alapítójának magyarázatát is hajlandóak beidézni, és nem csak az evilezés megy.

To be clear, Google will not use your documents beyond the scope that you and you alone control.

A többi helyen kábé az van, mint itt a kommentek egy részében, hogy mindenki féljen, kiderült a nagy turpisság, Eric Schmidt a nyaralójában olvasgatja a doksijainkat,és röhög a markába.

Amúgy MacManusnak igaza van:

This is the kind of issue that still makes people nervous or wary about using Web Office - your content after all lives on Google's servers, not your PC. Perhaps this is one of the reasons why 74% of our poll respondants prefer desktop word processing software.

Címkék: google web office

Ugye a Google autói már körbejárták a nagyobb amerikai városok utcáit, hogy 360-as képeket készítsenek minden utcáról. A funkció, mely a Google Mapsben érhető el, sok vitát és meghökkenést váltott ki a tengerentúlon.

Egyik olvasónk - ddq - ezt szpottolta a Batthyány téren, tegnap:



Első ránézésre valóban úgy tűnik, hogy ez az autó folyamatosan 360 fokban fotózza az utcát. Ugyanakkor a Google - legalábbis az USA-ban - egyáltalán nem ilyen kamerákat használ a Street View-képek készítéséhez. (Az Immersive Mediával állt össze, akik viszont ilyen autó tetejére szerelhető kamerával dolgoznak.)

Akkor viszont mit csinál ez a német rendszámú autó Budapesten, és kinek dolgozik?

Címkék: google bulvár street view

Egységes vizuális struktúra, alaposan hierarchizált oldalemek, összefogott megjelenítés és tartalom, precizitás, minimalizmus, az illusztációk józan használata - ilyesmik egy jó blogdizájn ismérvei a SmashingDesign szerint. A 45-ös toplistájukból kiválogattam a kedvenceimet. Küldjétek, ha találtok a weben legalább ilyen szépeket és jókat.
Olvasom tovább »

Címkék: blogok dizájn

Frissített logóval, a kommentezés visszakapcsolásával (néhány éve szüntették be), és egy új techblog indításával ünnepel a világ egyik legnépszerűbb (de mindenképpen az egyik legjobb és legtöbbet díjazott) blogja. Gondolnátok, hogy már hetedik éve van BoingBoing? Mármint blogként. Ugye korábban - so predotcom - webszájtként üzemelt a csodálatos dolgok tárháza.

(Amúgy az új BB hasonlít a Gawker-blogokra. Ha csak a postok 13-as Georgiáját veszem például... ;) Ennél már érdekesebb persze ez az új BB Gadgets blog. Engem elsőre nem kötött le. Az látszik, hogy mást akarnak vele, mint egy újabb Gizmodót vagy Engadgetet. Na mindegy. Adjunk neki pár hetet. Feedreaderbe be.

Címkék: blogok dizájn bloggerek

A közösségépítő szájtok 2005-2006-ra vagy felépültek vagy befuccsoltak. Sokat hallani azóta az érvet, miszerint "úgysem fognak az emberek tömegesen még egy közössségépítő szájtba beregisztrálni és ismerőseiket újra meghívni, visszaigazolni, stb."

Van ebben némi igazság, mégha nem is fedi feltétlenül a valóságot. A netezők tömegei képesek meglepően nagy aktivitást mutatni ott, ahol sokszor nem várjuk, és meglepően passzívnak maradni ott, ahol viszont nagyon is érthetőnek tűnne.



Akik a fenti dilemmát komolyan veszik, az utóbbi időben azon törték a fejüket, hogy hogyan lehetne minél gyorsabban felépíttetni a felhasználóval a kapcsolati hálóját. Észszerű és logikus lépésnek hat tehát, hogy egyre több újonnan indult közösségi szájt a felhasználók mailboxában lapuló kontaktlistát hívják segítségül.

Megadjuk levelesládánk felhasználónevét és jelszavát ennek a harmadik oldalnak, és hopp, okosan megnézik, hogy hány email-ismerősünk van már jelen a szolgáltatásban, a többieket pedig egyszerre és egyszerűen meg is hívhatjuk.

Amennyire könnyebség a kontaktlistázás, annyira veszélyezteti is mailboxunk biztonságát. Nem kell ecsetelni, hogy hány phising szájt kapott az alkalmon és próbálja meg álruhába bújva elhalászni a felhasználók mailboxának kulcsát.

A kontaktlista kiadása harmadik félnek tehát alapvetően bizalmi kérdés. Olyan szolgáltatásokban, mint a LinkedIn, én például megbízom, így megadtam nekik levelesládám felhasználónevét és jelszavát, majd ennek alapján 2 perc alatt feltérképeztem ismerőseimet a rendszerben.



A bizalom persze önmagában még nem elég biztosíték, így akkor járunk a legjobban, hogy ha a kontaktlista kiértékelését követően azonnal bemegyünk mailboxunkba, és megváltoztatjuk a jelszavunkat.

Ha igaz az, hogy egyre többen építik fel az új közösségi szájtokon emailes kontaktjaikból kapcsolati hálójukat, akkor valószínűleg annak is tanúi lehetünk, hogy ezeken az új szájtokon immár másfajta kapcsolati hálók jelennek meg, mint korábban, az "eredeti ismerősgyűjtögetős" korszakban.

Gondoljuk csak meg: emailes kontaktjaink jellemzően azok az emberek, akikkel aktív kapcsolatot ápolunk: akikkel levelezünk és csetelünk. Ergo elképzelhető, hogy a kontaktlistából felépített közösségi hálónk élőbb, elevenebb lesz, mintha fejből próbáltuk volna meg összeszedni ismerőseinket, és az ő ismerőseiket.

A másik, ami eszembe jut erről a témáról, hogy a mailboxokban lapuló kontaktlista valójában kapcsolati hálónk alapja. Hadd ne itt gondoljam végig, hogy ebből milyen előnyt tud kovácsolni egy mailszolgáltató, mely véletlenül épp valami közösségi szájtot is indítana.

Ha már itt tartunk, egyben ajánlom figyelmetekbe a Twitter új funkcióját, melynek segítségével azt tudhatjátok meg, hogy gmailes kontaktjaitok közül ki twitterezik.

És könnyedén, egyetlen kattintással követhetitek is őket a Twitteren, valamint meghívhatjátok még nem twitterező gmail-kontaktjaitokat.

Aztán ne felejtsetek el jelszót változtatni.

Címkék: privacy social network filozomatika email twitter kontaktlista kommunity

A rendőrség augusztus 27-én lefoglalta Magyarország egyik legnagyobb torrentszájtja, a PoWeR OF FREEĐOM szerverét és az üzemeltető egyéb gépeit. (Bár a felhasználók már 25-én arra panaszkodtak, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudnak belépni az oldalra, ez még a szolgáltatás saját tűzfalproblémái miatt történt. A teljes leállás 27-én a déli órákban következett be, amikor a rendőrség egyszerűen kihúzta a gépeket a szájt alól.)

Úgy tudjuk, hogy az üzemeltető szervereit előzetes figyelmeztetés nélkül foglalta le a rendőrség. A gépeket állítólag a szakértői vizsgálat után (egy-másfél hónap múlva) kapják vissza. A szájtnak kábé 2000 torrentje, és 45 ezer regisztrált tagja van (volt?). Egyelőre ennyit tudtunk meg. Rajta vagyunk a témán.

[update1] Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt indult állítólag az eljárás. A feljelentő kilétéről egyelőre nem tudni semmit. Az üzemeltető szerint amúgy semmiféle jogsértő tartalom nem volt a gépeken.

Címkék: p2p torrent kommuniti copyright

A magyar aukciós oldalon 1,4 millió forintért kelt el az Everest csúcsát megjárt magyar zászló. A világ legmagasabb pontját második magyarként megjárt Jelinkó Attila ajánlotta fel jótékonysági árverésre.

A Vatera amúgy az árverés bevételének felét a a Rotary Klub segítségével a nepáli leprások támogatására fordítja. A bevétel másik felét Jelinkó saját hegymászóklubjának, az Excelsior SE-nek ajánlotta fel.

Címkék: rekord aukció vatera

Egy srác- Virgil Griffith - olyan adatbányász eszközt készített, melynek segítségével vissza lehet követni, hogy a Wikipediában különböző módosításokat végző felhasználók IP-címe milyen céghez, szervezethez vagy személyhez tartozik. (Beütjük a cég nevét, és a szoftver megmutatja, hogy ennek a cégnek az IP-címéről milyen módosításokat hajtottak végre a Wikipedia szócikkeiben.)

A több mint 34 millió szócikkmódosítást 2,6 millió cég vagy magánszemély IP-címéről hajtották végre a Wikipedián. A szócikkeket olyan szervezetek gépeiről is rendszeresen módosítják, mint a CIA vagy a Microsoft. De az amerikai politikusok sem tiszták.

Az eszköz kiválóan rávilágít arra, hogy sok cég igenis fontosnak érzi, hogy a Wikipediában erőteljesebben jelenjen meg a vállalati érdekeinek jobban megfelelő üzenet. Mondanunk sem kell, hogy ezekkel a céges betoldásokkal persze nem mindig lesznek objektívabbak az adott szócikkek.

És nem árt, ha mi, naív Wikipedia-olvasók tisztában vagyunk ezzel.

A Wikipedia Scanner itt található.

Címkék: wikipedia filozomatika colbert

Ez a blog mindig is elkötelezettje volt (és lesz is) az olyan nyílt/közösségi kezdeményezéseknek, mint amit például a Mozilla/Firefox Alapítvány vagy akár a HUP is képvisel. Ha egyszer a netezők egy része úgy dönt, hogy egy oldalon számára túlságosan zavaróak, sőt, kifejezetten bántóak a hirdetések, akkor teljesen magától értetődő, hogy egyszerűen valamilyen adblocker-megoldáshoz fog fordulni. Jobb ez a világ, ahol nem hatalmaskodó mamutcégek/kormányok mondják meg, hogy mit tehetünk a weben és mit nem.

Én is használok adblockert, éppen azért, mert a weben rengeteg olyan oldal van, mely bár érdekes és hasznos tartalmat kínál, ám a hirdetések olyan ormótlanok és bántóan aggresszívek, hogy egyszerűen elviselhetetlenné teszik a tartalomfogyasztást.

Amikor az Index redizájnolásán gondolkodtunk, észleltük azokat a visszajelzéseket, melyek éppen azt sérelmezték, hogy a szájton túlságosan sok zavaró, esetenként kifejezetten szemet bántó hirdetés van.

A megújult Indexen sokkal kevesebb hirdetéssel találkozhat össze az olvasó. Hogy sikerült visszanyesni a korábbi bannerdzsungelt, nagyon komoly küzdelem eredménye. (Ma már csak ennyi hirdetés van first view-ban, címlapon. És ennyi egy átlag cikkoldal first view-jában. Ez töredéke a korábbinak.) Ne felejtsük el, hogy az Index a hirdetésekből él, így érthető, hogy a hirdetési felületek megnyirbálása egyáltalán nem volt egyszerű és egyértelmű lépés. Mégis megtettük. Talán mi vagyunk az egyetlenek a magyar piacon. Miért? Mert azt szerettük volna, hogy az olvasóknak jobb legyen.

És éppen ez volt az a pont, ahol értelmessé vált számomra, hogy az AdBlockerből kivegyem az Index oldalait. A redizájn óta teljesen elviselhető és tolerálható az oldalakon megjelenő hirdetésmennyiség. És még a kreatívok minőségében is érzékelhető némi javulás. Azért írom le ezeket, mert fontos fejlemények tartom, amit a redizájnolással sikerült véghez vinnünk.

Ezek után persze talán még kevésbé érthető, hogy miért küldött ki az Index fenyegető leveleket az adblock-listákat publikáló netezőknek. Én legalább annyira meglepődtem rajta, mint nyilván sokan mások.

Alapvetően az ember lojális a céghez, ahol dolgozik. Főleg ha egy olyan cégről van szó - mint amilyen az Index is -, mely komoly és érdemi erőfeszítéseket képes tenni. Gondolok itt a blogok felkarolására, vagy akár az említett hirdetés-reformra. De említhetnék még ezer példát. És olyan cégről beszélünk, ahol sok, a weben felnőtt, kifejezetten rugalmas és kreatív ember dolgozik együtt.

A kiküldött fenyegető levél finoman szólva is szerencsétlen, elhibázott lépés volt. Az Index azonban - mint azt ti is olvashatjátok -, belátta ezt, és korrigál. Itt talán véget is érhetne ez az ügy, miközben én is tudom, hogy a téma még sokáig ad majd alapot arra, hogy higgadtan és kevésbé higgadtan vitatkozzunk.

Sajnálatos, hogy a fent említett - hirdetési szempontból is - olvasóbarátabb új Indexszel most éppen egy ilyen szerencsétlen, béna ügy kapcsolódik össze. Miközben arról kellene vitatkozni, hogy a kevesebb hirdetési felülettel sikerült-e elérni az optimális kompromisszumot. Vagy van-e még mit javítani.

Kábé ezek jutnak most eszembe. Nyilván nektek még sokkal több minden.
Na akkor induljon végre a thread. Első.

Full disclosure: A Webisztán Index-közeli blog. A Webisztán szerzője az Index munkatársa.

• Meghülyült az Index, de elnézést kér érte
• Börtönnel fenyeget az Index a reklámjainak kikerüléséért

Címkék: filozomatika

A Google megfordította fejét, és a Föld helyett egy sokkal nagyobb, de legalább olyan izgalmas területet próbál meg feltérképezni: a világmindenséget.

A Google Earthön belül - minő antagonizmus - új, galaktikus szolgáltatás bontogatja mától a szárnyait. A Google Sky számos galaxist és csillagot tartalmaz, melyeket ugyanúgy pásztázhatjuk majd a Google asztali szoftvere segítségével, mint tettük eddig a Google Earth Földről készült műholdképei esetében. Több mint egymillió űrképet szkenneltek be és rendeztek össze, kutatási és tudományos forrásokból.

(A Google Sky a Google Earth legfrissebb verziójában lesz elérhető, remélhetőleg még ma.)

A hírről beszámoló Times még egy kis talányos krimit is bedobott cikke végére:

Microsoft has a research project called the World Wide Telescope that offers similar capabilities to Sky. The project was once headed by Jim Gray, the veteran Microsoft researcher who disappeared this year after a sailing trip off San Francisco Bay.

Hm.

Nyilván a történet nem ér itt véget. Ha a Google logikáját követjük, szinte biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan a Google Maps mintájára elindul majd egy sky.google.com webes szolgáltatás is.

Amúgy pedig újfajta blogok is megjelenhetnek a weben. A Sasszem vagy a Google Sightseeing mintájára létrejöhetnek az első űrtérképes blogok.
Nem bújhatnek el a földönkívüliek!

• Google újdonságok: beágyazható térképek, térképre vetített könyvek

Címkék: google google earth térképalkalmazások

Egyben kiváló önhirdetés a Simple Sparknak. Csupán ötezer startupot kell megjegyezni 5 perc alatt. Sok szerencsét.

Címkék: videó lol startup

Több hónapja szó van róla, és ha igaz, mától élesben is megjelennek a youtube-os videókban a hirdetések. Ne csodálkozzunk, a Google másfélmilliárd dollárt fizetett a szájtért, és az AdWords nyilván nem képes annyi pénzt termelni, amennyi a szájtban potenciálisan benne van.

Mivel a netezők előszeretettel viszik el saját oldalukra a videókat, és ágyazzák be őket, ésszerűnek tűnt a törekvés, hogy valahogy a lejátszóban kellene megjeleníteni a hirdetéseket. De hogyan? Hiszen a felhasználót nagyon fel tudja idegesíteni, ha a hasznos tartalomba - esetünkben a megnézni vágyott videóba - pofátlankodik egy nem kívánt hirdetés.

A Google-nál láthatóan komolyan dolgoztak azon, hogy a felhasználókat ne hozzák ki a sodrukból az új hirdetési megoldás bevezetésével. A módszer a következő:

Elindítjuk az akármelyik YouTube-videót, s 15 másodperc múlva az ablak jobb alsó egyötödében megjelenik egy mikroablak, melyben a hirdetés thumbnailképe látható. Ha nem akarjuk megnézni, egyszerűen kiikszeljük onnan. (Vagy 10 másodperc múlva eltűnik magától is.) Ha mégis kedvünk támad megnézni, elindítjuk, s az eddig futó videó megáll, teljes ablakba nyílik a hirdetés videója, amit megnézünk, majd visszapattanunk az eredeti videóhoz, és azt nézzük tovább, onnnan, ahol abbahagytuk.

Videókba ágyazott hirdetéssel próbálkozik a Videoegg is. Náluk minibannerek jelennek meg a felvételek alján. Sőt, a Super Ticker videóhirdetési megoldásuk erősen hasonlít is a YouTube most bevezetni kívánt megoldására.

Nyilván a következő napokban pontosan le lehet majd mérni a felhasználók reakcióit. Szerintem ez még a tolerálható szintje a hirdetések megjelenítésének, de persze majd ha ezredszerre kell kikattintanom a kis ablakot a videókból, lehet, hogy máshogy fogom gondolni. Meglátjuk.

(Egyelőre elsősorban a szponzori vagy parneri videótartalmaknál jelennek majd meg a beágyazott hirdetések, a felhasználók által feltöltött saját videóknál "nem annyira".)

Az mindenesetre bizonyos, hogy - legalábbis az eMarketer adatai szerint - idén várhatóan 775 millió dolláros lesz az online videohirdetési piac, és a bevételek 2011-ig akár 46 milliárd fölé is futhatnak a tengerentúlon. Egy piacvezető videómegosztó pedig nem maradhat le erről a tortáról.

The ads can be targeted based on user demographics (age and gender), location, day part and content genre. Seth stated that the content genre could be narrowed down to be as focused as “sports, specifically soccer.” In addition to be able to target, users, marketers would also be provided with metrics on click-throughs and ad viewers (presented in quartiles), as well as YouTube community metrics (links, comments, favorites, subscriptions, etc.). (MarketingPilgrim)

Amúgy talán az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben mondjuk a zenészeknek azért lesz érdemes a YouTube-ra is kitenni videóikat (vagy engedni, hogy mások kitegyék), mert a videoklipek mellett/közben lehetősége lesz a netezőnek arra, hogy le is töltsék az adott albumot, zeneszámot, esetleg videoklipet. Szóval az online videohirdetések piaca csak most van kialakulóban.

Kérdés, hogy meddig lehet és meddig szabad elmenni. Hiszen azért alapvetően mégis egy, a felhasználók aktivitására építő szolgáltatásról beszélünk.

Címkék: google marketing hirdetés youtube

Sokan nem értik, hol az üzleti modell a Twitterben, hiszen még hirdetések sincsenek a szolgáltatásban. A legutóbbi hírlevélben arról olvastam, hogy megállapodtak az MTV zenecsatornával, úgyhogy a jövő hónapban esedékes Video Music Awardsnak saját twitteroldala van.

A hintek szerint pedig sztárok is nyitnak majd twitteroldalt ebből az alkalomból. Az MTV azt használja ki, ami miatt a Twitter népszerű lett: a műsorban valószínűleg valami kivetítőn lehet majd olvasni a sztárok twitjeit.

Mindne látszat ellenére fejlesztik is a szájtot. A legutóbbi, hiánypótló fícsör például a kereső, melynek segítségével végre valahára könnyedén kereshetünk emberekre a szolgáltatásban. Nem kell a Google keresőjére, esetleg mashupokra támaszkodnunk. (A keresőmező twitteroldalunkon, az avatarfelhő fölött található.)

Ha már itt tartunk. Két baráti blogunk szerzője is nyitott Twitteroldalt az elmúlt napokban. Az egyik a Belsőség, a másik pedig a Cellanapló. És most következzék az időjárás-jelentés.

Címkék: twitter

Mint alant, egyik kommentelőnk is megjegyezte, megoldódott a probléma. Ezentúl nem csak videókat, prezentációkat vagy képeket és slideshow-kat ágyazhatunk be blogpostjainkba, hanem googlemapses térképekrészleteket is. Sőt. Egy kis segédletnek köszönhetően gyerekjáték egyből olyan méretűre szabni a megjelenítendő térképrészletet, amilyenre csak szükségünk van.

A funkciót a GoogleMapsen a "Link to this page" link alatt találjátok. És alul, a Costumize linkre kattintva lehet okosan beméretezni a vágyott térképrészletet. Szintén lehetőség van rá, hogy a MyMapsben készített saját térképeinket ágyazzuk be a bárhova.

(A funkciót minden blogmotor támogatja, amelyik támogatja az iframe-ek megjelenítését. Nekem mondjuk sehogyse sikerült. De van, akinek igen, Hurrá.)



A másik újítás, hogy a Google Earth kapott egy Books layert. Igen, a Google felhasználja egyik szolgáltatása (a könyvkereső) adatait egy másikban (Earth). A Google Earthben a layer a Featured Content / Layers / Google Book Search helyen található. Ha bekapcsoljuk, a világtérképen apró kis könyvikonok jelennek meg, és ha rákattintunk az egyikre, az adott földrajzi helyre vonatkozó irodalmi utalásokat olvashatjuk el. Kiváló szórakozás és unalomölő. Íme.



Igen, bizony Magyarország területén is találunk szép számmal geotagelt könyvidézeteket. Elsősorban angol nyelvű útikönyvekből. Érdemes végigkattintgatni. Amúgy nyaralás előtt sem épp haszontalan a vágyott úticél környékén végigpötyögni a könyvidézeteket rejtő ikonokat.

Címkék: google google earth térképalkalmazások google maps

Mint azt bizonyára már mindenki hallotta, a múlt csütörtök nem az iWiW-karbantartásról, sőt, mégcsak nem is az erre érkezett csípős Pörkölt.com ellenkommunikációról lesz híres. Hanem arról, hogy a világ legnagyobb VoIP-hálózata fogta magát, és minden átmenet nélkül meghalt.

A leállás okait két napig mindenki csak találgatta.  (Voltak, akik még aznap elég jól tippeltek.) Az első órákban valószínűleg a Skype-nál is csak néztek maguk elé a fejlesztők.

A nem tervezett leállások ilyen jellegű szolgáltatásoknál akár kritikusak is lehetnek. Hiszen az on-demand világban megszoktuk, hogy ezek az eszközök bizony 24/7 rendelkezésünkre állnak, és azért gondoljuk őket jó alternatívának (a Skype esetében a hagyományos vezetékes- vagy mobilszolgáltatásokhoz képest), mert az internet segítségével egy másik úton is megvalósítható ugyanaz a feladat. Esetünkben a telefonálás.

Szóval a hirtelen halál kínosan érinti a Skype-ot. És bár teljesen igazuk van abban, hogy az elmúlt években talán éppen nekik volt az egyik legjobb a rendelkezésreállási mutatójuk. (Alig álltak le, ha mégis, akkor is csak nagyon rövid időre.) Ám talán éppen ezért, 220 millió felhasználójuk méginkább zokon vehette, hogy akkor most miért nem tudnak telefonálni, ha eddig minden nagyon flottul ment.
Olvasom tovább »

Címkék: voip skype filozomatika