A Google végre összefogta különböző fordítóprogramjait, úgyhogy az egyik legjobban használható online szótár lett a weben a Google Translate.

Már eddig is ismert volt ugye az alap fordító (Text and Web), melynek segítségével különböző nyelven írt szövegeket vagy egész weboldalakat fordíthattunk le dinamikusan egy másik nyelvre.

Emellé jött a Google Dictionary Translate, mely a hagyományos szótárakhoz hasonlóan mutatja adott szavak fordításait.

És akkor itt a család harmadik tagja, a nemrégiben bemutatott Translate Search. Ez a fordítóprogram azt tudja, hogy egyrészt megadjuk neki a nyelvet, amit beszélünk (pl. angol), majd megadunk neki egy nyelvet, melyen nem beszélünk, de mégis az ezen a nyelven íródott weboldalakban szeretnénk keresni (pl. spanyol).

Az eredmény: angolul beírunk egy szót, amit a program lefordít spanyolra, és így indít egy keresést a spanyol oldalakon, majd a találatokat visszafordítja nekünk angolra. Nos hát akkor, én bele is vetem magam a kínai weboldalak sűrűjébe.

Azon egyébként bárki elgondolkodott már, hogy mennyire hasznos tudna lenni, ha a Translate-be bekerülne a magyar nyelv is? A másik, amit érdemes lenne meglépni, hogy a Google News és a Google Blog Search is olvasható legyen ezzel a lefordító-visszafordító módszerrel. Egyszerűbben: butaangolba visszafordított kínai és arab blogokat és hírszájtokat szerenték olvasni.

Címkék: google kereső fordítóprogram

Ha ma valaki pénzt szerente kérni olyan szolgáltatásért, melyhez a netező máshol is hozzájuthat, akkor arra azt mondjuk: nem túl okos. Még akkor sem, ha esetleg az adott, fizetősen kínált tartalom egyébként értékes is.

A YouTube korában tehát nagyon rossz lóra tett a CNN, amikor a Pipeline-t fizetősen kínálta a netezőknek. Mint az a Pipeline főoldaláról is kiderül, július 2-ától ingyenesen nézhetőek a CNN saját készítésű, webre optmializált videói. A CNN blogjából az is kiderül, hogy nem volt sikeres a fizetős modell. Egyrészt ugye nyilván azért, mert az a minimális bevétel, amit a Pipeline termelt, nyilván észrevehetetlen a CNN büdzséjében. Akkor meg miért ne kínálnák ingyenesen?

Azt hihetnénk, hogy ezen a körön már jó öt éve túltette magát minden online tartalomszolgáltató. Már akkor is látszott, hogy a netezők nem szeretnek fizetni hírtartalomért, főleg úgy nem, hogy kábé ugyanaz a tartalom elérhető egyébként ingyenesen is a weben. (A megújult Hírszerző szintén az utolsó közt, 2007 nyarán látta be, hogy emelt díjas sms-ért a kutyát nem érdekli cikkeik/híreik.)

Egyébként redizájnoltak is. (Szembeötlő a hasolóság az új dizájn és az Index vélemény rovata közt, de ez most mellékszál.) Mint ahogy redizájnolt a CNN is.



Történetük során először egy aloldalra tették ki a beta redizájnt, majd pár napja ismét levették, mondván, az olvasói visszajelzések alapján változtatnak még ezt-azt a dizájnon, és majd csak ezt követően megy ki - elvileg a napokban - a megújult CNN élesben.

A BBC után egyébként a CNN is áttért az új érára. Beemelik a webkettőt a nyitóoldalukra, ami praktikusan annyit jelent, hogy a felhasználók által létrehozott tartalom sokkal hangsúlyosabb lesz, láthatóvá teszik a felhasználók által kedvelt tartalmakat (nyilván valamiféle toplistákban, tartalomajánlókban), valamint a multimédia tartalmakat blogba beágyazható, "elvihető" formában tálalják majd. Nincs visszaút. Egy mai, sikeres hírszájt nyitott a felhasználói tartalmakra.

[Magyar idő szerint szombaton este már az új CNN érhető el a nyitóoldalon.]

Ha már hírszájtok redizájnja a téma, annyit elkotyoghatunk még, hogy hamarosan az Index is megújul.

Szerintem eredeti és izgalmas lett. Erről majd később részletesebben is írok... Addig íme egy thumbnail az új címlapról.

Címkék: média ingyen kommuniti redizájn

Kicsit későn szólunk, meg nyilván mindenki a Balatonon van minimum, de azért mégis: aktív Webisztán-hétvége elé nézünk. Előtte azonban: aki szeretné kipróbálni a Freebase-t, avagy a mindent átfogó és behálózó wikiszájtot, dobjon egy mailt nekünk. Még van pár meghívónk. Elkelt. Na, kezdjük akkor...

Címkék: kávéhoz

iPhone-hírek, folyamatosan.
Olvasom tovább »

Címkék: iphone

A nyaralásról egy rendes geeknek az jut eszébe, hogy biztos kevés lesz a wifi, főleg az ingyenes, és ha lesz is, tuti nem akkor, amikor szükség lenne rá. Nem alaptalanok ezek a félelmek. Aki indult már laptoppal nyaralni, tudja.
Ha távolabb megyünk nyaralni, az első komolyabb offline megpróbáltatás maga a repülőút szokott lenni. Bár vannak jelei annak, hogy egyszer, nemsokára lehet majd mobilozni (ergo netezni is?) a repülőkön, sőt, majd egyszer lesz méregdrágán wifi is, de egyrészt ez nem most lesz, másrészt meg kinek lesz arra pénze.

Ha valaki nem csak filmeket akar nézni, valamint játékokkal játszani az offline térben - ami jelen esetünkben egy repülő széke -, akkor nem árt, ha installál a gépére egy offline böngészőt. Én jellemzően a Webaroo-t szoktam használni. Egyszer régen, amikor indult, kipróbáltam, és nagyon meg voltam vele elégedve, úgyhogy ez maradt.

A Webaroo azt tudja, hogy beállítjuk kedvenc weboldalainkat, majd megadjuk, hogy az azokról elérhető linkeket milyen mélységig töltse le. Ha például az Index nyitóoldalát 1 link mélységig mentjük le, akkor a címlapról egyet kattinthatunk befelé, addig minden le lesz mentve, de ha onnan akarunk tovább kattintani, akkor már blank oldalra jutunk.

Az Index nyitóoldala például 1 link mélységig kábé 14 megabájt. Tehát nem egy nagy etvasz. Lehet bátran beállítani több szájtot is. Importálhatjuk firefoxos bookmarkjainkat, úgyhogy akár az egész napi olvasnivalónkat lementhetjük a gépre. S ha a közelben megint feldereng a netkapcsolat, automatikusan frissíti is a lementett oldalakat.

Az offline böngészőbe persze érdemes metahírszájtokat beállítani, ugyanis ezek az oldalak tartalmazzák a legszerteágazóbb linkeket. Az indulás előtti utolsó órákban szépen beállítjuk kedvenc oldalainkat és a linkmélységet, majd hagyjuk, hadd töltögesse le nekünk az aktuális weboldalakat.

Ne csodálkozzunk, ha a stewardess kikerekedett szemekkel kérdezi majd a repülőn, hogy hogyan vagyunk képesek netezni, ha egyszer nincs net. Magyarázzuk el, hogy nincs itt semmi biztonsági kockázat: az egész csak olyan mintha...

Google Reader felhasználóknak nyilván már nem kell bemutatni a Google új alkalmazását, a Gearst, mely lehetővé teszi, hogy a feedjeinket offline is el tudjuk olvasni. Nagyon hasznos, és ha elég sok olyan feedünk van, mely teljes tartalmat ad, akkor ezzel is meg leszünk elégedve a repülőn, a szálláshelyen, meg a tengerparton. (Remélhetőleg hamarosan a Gmail is bekerül a Gears-támogatás alá, és akkor majd nem csak az asztali alkalmazást használók tudják olvasni offline a leveleiket.)

Ha nagyon nincs net, és a lementett tartalmak már nagyon porosak, nem árt ha kéznél van a telefon, és benne persze az Opera Mini. Az Opera Mini mellett nem árt telepíteni a mobilos Google Mapset sem, mely nagy szolgálatot tehet, ha eltévedünk, vagy épp gyorsan kell szállást találni. Mi barcelonai utunk során többször is a Google Maps segítségével találtunk szállást, valamint igazodtunk el a francia riviera településhálózatában. (Merthogy az embernél nincs mindig ott a kinyomtatott térkép. Az jellemzően bent figyel a kocsiban. Akkor is ha mi máshol vagyunk, és épp szükség lenne rá.)

Ne feledjük, ha külföldön vagyunk, a roaming-díjakkal is számolnunk kell. Úgyhogy tényleg csak szükséghelyzetben forduljunk mondjuk a Google Mapshez, és akkor is inkább a normál nézetben böngészgessük a környék utcáit, hoteleit, stb.

Ha olyan városba megyünk, ahol a helyiek körében már valamennyire elterjedt a Fon, akkor nem árt ha mi is csatlakozunk a nyitott wifit propagáló közösséghez. Mi megosztjuk az otthoni vezeték nélküli netünket a fon-felhasználókkal, cserébe mi is használhatjuk a külföldi városban a többi fonosét. Ne felejtsünk hotspot-kereső kütyüt, vagy Fon-hotspot térképet vinni magunkkal.

Röviden ezek jutnak most eszembe. Ha ti tudtok még klassz, nyaraláskor kiváltképp hasznos alkalmazásokat, megoldásokat, iziben kommentezzétek be. Gondoljatok a holnap nyaralni induló geekekre.

(Nyaralás után képek Flickr-re vagy Picasára, videók meg valamelyik videómegosztóra, élménybeszámoló a blogba.)

Címkék: how to

Már ma este úgy záporoznak az iPhone-hájpot meglovagló közlemények, mintha legalábbis minden marketing és it-cég az Apple-nek dolgozna. A minket érdeklők közül egyet emelnénk most ki. A Zoho last minute közleménye szerint éppen most indult el az iZoho, mely az iPhone-ra optimalizálva jeleníti meg a Zoho online alkalmazásait: a szövegszerkesztőt, a táblázatkezelőt, és a prezentációkészítőt. Mindezt persze az iPhone-támogatott Safariból.

Zoho optimized the iZoho interface to support mobile access and iPhone’s touch screen, e.g., simpliefied menus and sliding pages.

A fejlesztők ígéretei szerint ez csak a kezdet. Jönnek az újabb, iPhone-ra optimalizált szolgáltatások is.

Egyébként ezzel a lépéssel a Zoho mintha megelőzte volna a Google-t, mely weboffice-alkalmazásainak egyelőre nem csinált kifejezetten iPhone-ra optimalizált verziót. (Az előzetes hírekből csak annyi világos, hogy Google Maps meg YouTube lesz az iPhone-ban.)

Mindenesetre azok az amerikaiak, akik pénteken már iPhone-nal a zsebükben bandukolnak haza, valószínűleg megnézik majd az iZoho-t is. Mégha nem is 3G-n...

• iPhone: a legnagyobb marketingsiker a tech elmúlt 10 évében

Címkék: web office zoho iphone

Hiába vette fel anno az "i" (international) előtagot a WiW, nemzetközivé valójában soha nem tudott válni a szolgáltatás. Egy tipikusan magyaroknak szóló közösségi oldal maradt. Na de nem minden magyar éli le teljes életét itt, a Kárpát-medencében. Weyer Balázs, az origo főszerkesztője gondolt egyet, és interjúsorozatot indított távolba szakadt hazánk fiaival/lányaival. Erről leveleztünk.

Mikor indult, mi a célja az iwiw-interjúknak?
Június 21-én indult. A célját konkrétan nem fogalmaztuk meg a magunk számára, csak beleszerettünk az ötletbe. Ha mégis akarunk valami célt belőni, az az, hogy most, amikor egyre többen kísérleteznek külföldön dolgozni átmenetileg vagy élni tartósan, bemutassuk a motivációjukat, a viszonyukat a helyhez ahol élnek és ahonnan jöttek, hogy személyes szűrőkön keresztül mutassunk be más kultúránkat és ennek segítségével világosabban lássuk a magunk helyét a világban. Rövidebben meg csak marha érdekes, jó olvasni.

Mi alapján válogattok, kiket kerestek meg egy adott városból?
Általában olyanokat keresünk meg, akik
- az utóbbi egy-két napban beléptek, mert tőlük számíthatunk gyorsabb válaszra
- akik nem valami rövidebb ösztöndíjjal vannak külföldön, hanem legalább fél éve vannak ott, ahol.
Egy városon belül található wiwesek közül igyekszünk úgy válogatni, hogy lehetőleg minél többféle életet mutassunk be munka, családi háttér, kor és a kint eltöltött idő szempontjából.

Mekkora a hajlandóság a válaszadásra?
Elég nagy. Amíg az első huszat-harmincat összegyűjtöttük nehezebb volt, de mióta elindult a sorozat, azóta sokkal könnyebb, mert már nem kell magyarázni, hogy miről is van szó.

Van valami tematika, vagy csak találomra szúrtok ki egy várost?
Alapvetően nincs, de figyelünk arra, hogy ritmusosan váltsák egymást metropoliszok és kisvárosok, európai és távolabbi helyek. Olykor próbáljuk napi tematikához kötni, ezért volt a Zene Ünnepének napján Párizs, a légihíd elindításának évfordulóján Berlin és lesz a Copa America idején egy venezuelai város.

Lesznek további hasonló kezdeményezések, vagy maradtok a várostematikánál?
Az iwiw-nek nyilván rengeteg kezdeményezése lesz még, de ez a sorozat a várostematikára épül.

Az iwiw-en, a közösség többi tagja számára valamilyen formában elérhetők ezek az interjúk?
A nap interjúk az iwiw címlapjáról is elérhetőek.

Hogy fogadták az iwiwesek ezt az interjúötletet?
Sok örvendező e-mailt kaptunk, sokan jelentkeznek, hogy ők is szeretnének szerepelni. Negatív reakcióra nem volt példa.

---

Így a levelezés végére az jutott eszembe, hogy ez ugye valami hasonló, mint amikor a YouTube vagy a MySpace emeli fel egyik-másik felhasználóját, mondhatni sztárt csinál belőlük. Kicsit most az origo sztárolja az iwiw-felhasználókat, ami tökre nem baj. Civilek a hivatalos médiában...

Címkék: média iwiw bulvár social network

Kis híján megelőztük a TechCrunchot, de végül mégis bealudtuk a témát. Jópár napja már csiripelték (ennek a szónak később még lesz jelentősége...) a madarak, hogy Kevin Rose és Leah Culver, valamint Daniel Burka valami új szájton ügyködik.

Rose ma hintette el a szolgáltatás nevét, ami a zártkörű alfa verzió után máris meghívásos bétába lépett. (Milyen természetessé vált az elmúlt években, hogy így kell elindítani egy rendes webszolgáltatást, nem?)



Szóval a Pownce első ránézésre, meg másodikra is a Twittert juttatja eszünkbe, de persze azért annak egy speciális értelmezésével állunk szemben. Az ismerősök, és a rövid postok éppen úgy sorakoznak, mint a Twitteren, csakhogy ez a szájt alapvetően nem kizárólag a csiripelésre (ugye megmondtam, h jön még ez a szó) van kihegyezve, hanem a különféle fájlok, események és linkek megosztására.

Az is más, hogy itt az ismerősöket csoportokba lehet rendezni. Vagyis lehetőség van bizonyos fájlokat, üzeneteket vagy eseményeket csak az ismerőseink egy csoportjával megosztani. A szájt készítői egyébként külön is hangsúlyozzák, hogy a megosztott fájlokat csak és kizárólag az ismerősök (vagy azok egy csoportja) láthatja. You know what it means...

Vagyis ha a Twitterben meglennének ezek a plusz funkció, igazából csak a dizájn miatt fájhatna Ev Williamsék feje. Merthogy a Powence nagyon szép, nagyon trendi, nagyon letisztult, nagyon barátságos ruhával édesgeti magához a bétatesztelőket. A srácok saját bevallásuk szerint egyébként a következő technológákat használják: Django, Adobe AIR (bár ugye...) és Amazon’s S3.

Most persze megint leírhatnánk azt, hogy a Twitter, elsősorban az API megnyitásával mennyire megmozgatta a világ fejlesztőinek fantáziáját, és mennyi klassz kapcsolódó alkalmazás, eszköz, ötlet merült fel az elmúlt hónapokban. Nyilván még mindig van a mikrokontentre épülő közösségi szájtban annyi muníció, hogy láthatunk még egy-két érdekesebb ötletet megvalósulni.

A Pownce-ban a nagy veszély, ha lehet így fogalmazni, persze az, hogy két fiatal és nagyon népszerű amerikai techceleb adja hozzá a nevét és az arcát. És ennek nagy lehet a felhajtó ereje, főként a kezdeti, kritikus időszakban. Meglátjuk.

(Amint megvan az accountunk, írunk még egy postot arról, hogy milyen is belülről.)

Címkék: bloggerek social network kevin rose twitter pownce fájlmegosztók

A Brandon Fletcher-sztoriról lesz szó. Aki olvasta már, szkippeljen. Főhősünk 20 éves, és gondolta, minőségi tartalommal örvendezteti meg a YouTube közönségét. Csakhogy a YouTube címlapszerkesztői és algoritmusai valahogy csak nem akarták kiemelni a sok amatőr "ma úgy ébredtem, hogy"-jellegű énvideópost közül a nagy ötletet, az ismerkedős videóshow-t.

A DateUnknown valószínűleg valamelyik huszonötödik találati oldalon halt volna el, ám Brandon saját ötletét sokkal értékesebbnek gondolta ennél. Arra gondolt, hogy valahogy fel kellene hívnia magára a figyelmet. És akkor jött a nagy ötlet: elutazik a YouTube kaliforniai központjába, az egészet videóra veszi, és megpróbál személyesen beszélni a videómegosztó vezetőivel.

A projektre létrehozta a Can YouTube Hear Me blogot. (Az eredeti ötlet amúgy a CanGoogleHearMe-é...) A figyelemfelkeltés annyira sikeres volt, hogy a YouTube épületében külön miatta felvettek egy új biztonsági őrt is. A New York-i srác szándékai azonban barátságosak voltak, úgyhogy az erősítésre nem volt szükség.

Az ügy pikantériája, hogy Brandonnak megtiltották a YouTube munkatársai, hogy arcukat felvegye videóra. Akkor most mi van a "Broadcast Yourself" nyitottsággal?

A projekt behalni látszott, Brandonnak nem sikerült beszélnie egyetlen fejessel sem.


Ám egy váratlan fordulattal a napokban mégis happy enddé alakult a roadmovie. Történt ugyanis, hogy a YouTube megállapodott a sráccal, aki azóta már a YouTube-on külön csatornát is kapott show-jához. Sőt, állítólag még a reklámbevételekből is kapott részesedést. Ez utóbbi fejlemény pedig nyilván arra fog ösztönözni nem egy youtubert, hogy hasonlóan bevállalósan és merészen próbálja meg kikaparni saját gesztenyéjét.

(Amúgy Brandon roadmovie-ja lehet hogy érdekesebb volt, mint maga a nagy ötlet, a randis videóshow.)

Címkék: youtube bulvár videó videómegosztók

A Windows Live-ot eleddig nem lehetett éppen a Microsoft sikertörténetei közt említeni. Valahogy nem sikerült tömegesen rávenni az embereket, hogy áttérjenek az új, immár a Microsoftnál is hódító vallásra: mindent online, amit csak lehet.

Na de most a Microsoft beveti a nehéztüzérséget. Az egyik a képmegosztást, a másik a fájlmegosztást- igen, nem elírás - érinti.

Az egyik új szolgáltatás a Windows Live Photo Gallery névre hallgat, mely a létező Photo Gallery webesített változata. Offline szervezzük mappákba fotóinkat, amiket egyetlen mozdulattal publikálhatunk a bárkivel, online. Sőt, alapszintű képszerkesztő is van. Lehet fényerősséget, kontrasztot, vörösszem-effektust korrigálni, illetve vágni.

A Microsoft persze semmi újat nem csinált. Engedi, hogy felhasználói - mind a sokszázmillió - online is megoszthassák képeiket. Igen, nyilván kiválóan lehet majd Vista widgeteket fejleszteni erre az eszközre is. Negatívum talán csak a továbbra is körülményes usability. Elég nehezen lehet eltalálni a Live birodalomban arra a helyre, ahova szeretnénk. Etéren, úgy tűnik, a Google jobban áll.

A szoftvercég a kötelező körön túl a geekeket is igyekszik megfogni ezzel a fejlesztéssel. Ugyanis - parararaaam - beleteszik a Photosyth+Seadragon képfelismerős, képmegjelenítős megoldást. Emlékszünk még a demóra? A Flickr meg a többi képmegosztó felkötheti a gatyáját.

És még nincs vége. Aki haszál Windows Live Messengert, az tudja, hogy már nem csak egyenként küldhetünk át fájlokat ismerőseinknek, hanem egész mappákat is megoszthatunk. Ha a mappába behúzunk egy fájlt, ismerősünk látni fogja, és ő is megnézheti.

Nos, ennek a teljesen egyszerű továbbgondolása a Windows Live Folders, mely egyelőre csak zártkörű bétatesztelés alatt áll, de ha minden igaz fél giga tárhellyel számolhatunk.

Az ide feltöltött fájlokat akár publikussá is tehetjük, de persze privát használatra is alkalmas a szolgáltatás. Ami nagyon klassz, hogy a fájloknak saját linkje van, így gyerekjáték az online tárolt cuccainkat meghivatkozni, bárhol is legyünk éppen a weben. További részeletek az Ars Technicán olvashatók.

Azzal, hogy a Microsoft egyszerűvé és könnyűvé teszi a fájlmegosztást, nem elképzelhetetlen, hogy rászámol a p2p fájlcserélőkre is egyet. Mégha nyilván nem is lesz alkalmas ez a rendszer arra, hogy a torrentekhez hasonló, decentralizált, jól működő fájlcserélés fejlődjön ki rajta. Mindenesetre míg a torrentezés a geekek mulatsága, addig a Live Folders-ben benne van a lehetőség, hogy a bárki, a százmillió júzer közül tényleg bárki tudjon bárkivel nagy méretű fájlokat megosztani.

Címkék: microsoft képmegosztók vizuális keresők live.com fájlmegosztás

A Google kiélesítette az új dokumentumkezelő felületet. (Már magyar nyelven is elérhető.) Aki a Gmailben a Documents fülre kattint, már láthatja az új ruhát. Nekem mondjuk a régi is tetszett, ez az új se rossz, úgyhogy részemről nem ez az érdekes változás. Hanem.

Eddig ugye csak címkézni lehetett az online tárolt dokumentumokat. Ám a felhasználói nyomásra a Google most bevezette a mappákat is a szolgáltatásba. Egy kis csavar azért van a dologban: a mappák címkékként működnek, vagyis egy dokumentumot akár több mappába is bepakolhatunk. A módszer drag'n'drop, vagyis nagyon könnyedén lehet szortírozni a doksikat.

(Vagyis: a Google hallgatva a felhasználók visszajelzéseire bevezette a mappákat, amit úgy oldott meg, hogy a címkékhez mappaikonokat rendelt, és drag'n'droppolhatóvá tette a doksikat, valamint csak a mappaoldalon engedi a "mappából való kivételt". Ügyes: így kell rászoktatni a mappagenerációt a címkézésre!)

Szintén nagyon hasznos, hogy van olyan nézet, melyben csak az általam készített doksikat, vagy az általam megcsillagozott doksikat mutatja. Ez a két legfontosabb nézet, ezt jól érezték.



A Google Docs új verziójának mégis a legfontosabb újdonsága, hogy nagyon gyors, dinamikus, illeszkedik a felhasználói igényekhez, szokásokhoz. (Nézzük csak meg a "mappák kibontása" akciót.) Egyszerűen az ember nem hiszi el, hogy ez egy webes alkalmazás. Gyakorlatilag hozza az asztali verziók sebességét és folytonosságát.

Ami továbbra sem tetszik, hogy új dokumentum vagy táblázat megnyitásakor új ablak/fül jön föl. Nem barátságos. Szeretném, ha rányitná az aktuális ablakra, és lenne opció a visszalépésre. Egyetlen böngészőfülön szeretném látni a Google Docsot.

A másik, amit ti is rendszeresen jeleztek, hogy továbbra sem lehet a Docsban létrehozott dokumentumokat egyből egy megkezdett Gmail-levélhez csatolni. (Simán, emailben el lehet persze küldeni, de csak ha a Docsban írod meg a levelet is.) Lesz még itt pár kör.

Címkék: google web office

Amíg én itt csöndben a Quicktime 7.1.6. biztonsági frissítését telepítem, a weben egyre hangosabban dübörög a már-már eszméletvesztésig fokozott iPhone-hisztéria. Oké, ha egy kicsit semlegesebben közelítünk a történethez, azt mondhatnánk, hogy talán az elmúlt tíz év legsikeresebb marketingkampányát folytatta januártól az Apple, ráadásul úgy, hogy gyakorlatilag minimális pénzt költött a kampányra.

Alig néhány hete jelentek meg az első videóhirdetések a weben. Ezt még a hollywoodi kasszasikereknek sem nagyon szokott összejönni. Nem, nekik sem szokott összejönni, max horribilis reklámköltések árán.

A Google blogkeresőjében 571 ezer találatot kapunk az "iphone" kifejezésre. Csak az elmúlt hónapban 128 ezer találat. Mennyiszer írtak a hivatalos médiában a termékről? A Google News szerint az elmúlt hónapba mindösszesen 11 713-szor. Igen, az Apple marketingkampányát a közösségi szájtok (Digg, Slashdot, Techmeme) és a blogok nyerték meg; a macianok, a fanatikusok blogjai (Apple Insider, TUAW, MacRumors), és az olyan véleményformáló nehézbombázók mint az Engadget vagy a Gizmodo. És persze a többezer másik blog.

Az első éles tesztek ma éjjel érkeznek a WSJ és a New York Times blogjain. Ma már beköltözött az első ember a New York-i ötödik sugárúton található fő Apple Store elé. Minden második amerikai techblogger már kivette péntekre a szabadnapot. És megjelentek az első vicces oldalak is.

2001 óta a legnagyobb hype söpört végig a neten. Emlékszünk még? A januári bejelentés napján az Engadget 10 millió oldalletöltése volt. És a későbbi fiaskó is csak tovább lendítette a hype-ot. Már csak az a kérdés, hogy maga a termék érdemesnek találtatik-e a megelőlegezett sikerre, valamint, hogy a geek társadalomon kívül is akkora siker tud-e lenni ez a kütyü, mint amekkora az iPod volt.

Idehaza a Bigyóblog és a Cellanapló hergeli majd az egyelőre az eseményeket az esélytelenek nyugalmával figyelő magyarokat. Pénteken egyelőre csak annak örülhetnek a hazai Apple fanboyok, hogy amerikai barátaik örülnek.

[update1] És meg is érkeztek az első iPhone-tesztek.

Címkék: blogok apple bloggerek iphone

A Google News kísérleti oldalán a cikkekből kivett képek alapján válogathatunk a híranyagok között. A képkiemelés valószínűleg automatikus, mert egyik-másik képillusztráció elég bénán van méretre vágva. Ugyanakkor - ha valóban gép csinálja - valahogy átlagban valahogy mégis sikerül a képekből az információt tartalmazó részt kikroppolni. Vajon hogyan? Lehet, hogy így?

A lényeges kérdés persze itt az, hogy vajon miben más a szöveges és a vizuális hírfogyasztás. Mármint: máshogyan szemezgetünk-e a hírek között, ha csak egy képeket látunk, mintha címeket és ajánlószövegeket kell olvasnunk. Mert ha igen, még az is lehet, hogy értelme is van ennek a fejlesztésnek.

Címkék: média google vizuális keresők

Közel 400 fejlesztőt kérdeztek meg arról, hogy melyik webkettes alkalmazát értékelik a legjobbnak. Az Evans Data Corporation felmérése érdekes eredményt hozott. A fejlesztők az API funkcionalitását, a fejlesztői támogatást, a rendelkezésre állási időt, a dokumentációt, az eszköztámogatást vagy épp a biztonságot érétkelték szolgáltatásonként.

Az átlag legnagyobb pontszámot az eBay kapta. A második a Yahoo, a harmadik a Microsoft és csak a negyedik a Google. Az ötödik az Amazon, és a sor végén - az eBay tulajdonában álló - PayPal végzett.

The clear strength of eBay lies in Web Services. Web Services are integral to eBay’s business, allowing third-party developers to create Web-based applications to conduct business with the eBay platform and via a similar interface as that of eBay. Hand in hand with Web Services is the functionality of APIs, also a strong suit of eBay.

A PayPal egyébként a biztonsági értékelés során meglehetősen magas pontszámot kapott, ugyanakkor amikor a fejlesztői környezetre kérdeztek, gyengén szerepelt. Az Amazon gyengesége a dokumentáció, viszont erőssége a fejlesztők számára az üzleti lehetőségekben van. A Google erős rendelkezésre állási időben, integrációban és eszköztámogatásban, viszont gyenge osztályzatot kapott az üzleti lehetőségek kérdéskörben. A többi mért faktorban pedig közepesre értékelték a fejlesztők.

A Yahoo elsősorban kommunikációs téren szerzett jópontokat, na meg a kiváló API-jait értékelték a fejlesztők. A Microsoftot a fejlesztői programjai és eszközei miatt értékelték fel, viszont az üzleti lehetőségek vagy épp az integráció terén rosszul teljesített.

A válaszadók elég nagy százaléka, körülbelül fele egyébként jövőre az integráció felgyorsulásával számol. A felmérést innen lehet tölteni (pdf).

Címkék: microsoft google dev yahoo ebay paypal amazon

A BBC pörgetett be egy elég jó alapozó cikket arról, hogy mi az alapvető különbség Facebook és MySpace között. Egy kutatás szerint ugyanis előbbit a gazdagabb, magasabb végzettségre predesztinált amerikai csemeték szeretik, míg a MySpace esetében alacsonyabb a léc. És még egy érdekesség:

Teenage users of both sites have very strong opinions about the social network they do not use.

Azon gondolkodom, hogy vajon az iWiW felhasználóiról vagy a hazai blogoszféráról milyen szociológiai általánosságokat lehetne mondani.

Címkék: iwiw bloggerek myspace kommuniti facebook