Dave Winernek mindenről ugyanaz jut az eszébe. Jóhogy, hiszen nem csak az rss feed születésénél bábáskodott, hanem a podcasting virágbaborulásakor is ő volt a főhippi. </képzavar>

Na szóval, a hét végén írt egy postot arról, hogy ha egyszer a Twitterben az a jó, hogy "a kevesebb a több" filozófiát követi, és ha egyszer neki ugye minden mondatában szerepel az a gyök, hogy -cast, akkor miért ne lehetne párosítani a kettőt, vagyis miért ne lehetne kis audioszösszeneteket is postolni a Twitteren.

Ő 200K-nál lőtte be azt az mp3-méretet, ami kábé megfelelhet a Twitteren megjelenő max. 140 karakteres postoknak. S mivel szinte az összes "...cast.com" domain foglalt már (köszönhetően éppen neki meg a pár éve tartó langyos, de masszív podcastláznak), ezért inkább a TwitterGram elnevezést találta ki a mikroaudio-postolásra.

A világ első TwitterGramja itt hallgatható meg. (A how-to meg itt olvasható.)

Hogy milyen könnyen lett mém a TwitterGramból, mi sem bizonyítja jobban, minthogy két nap alatt a Google már 405 találatot dob ki erre a kifejezésre.

Valójában ugye az ötlet tök jó. A Twitterben is az a klassz, hogy bárki, de tényleg bárki képes megérteni és használni. És elég legyen már abból, hogy veretes rádióműsorokat lehet csak publikálni a weben à la probloggerek. Miért ne mondhatnánk bele az éterbe röviden bármit?

(Amúgy máris itt a TwitterGram továbbgondolása, a PuppyGram. Kissé betegebb, de még mindig lehet ebből is valami.)

---

Ha már Twitter, szerettem volna valahova ide leírni, hogy kiválónak tartom (mégha személyesen idegesít is) a Twitter lokalizált klónjának, a TurulCsiripnek azt a funkcióját, hogy visszapingel, ha linket postolok a Twitterre. A blog.hu például automatikusan megjeleníti ezeket a pingelt twiteket. Vagyis kiváló vírusmarketing eszköz ez a TurulCsiripnek. Grat, Benedek.

Címkék: podcast bloggerek podcasting twitter

A LinkedIn egy nagyon okosan és jól felépített közösségi oldal, ami szerintem megtalálta azt az egyediséget, mellyel lazán versenyre lehet kelni a nagy közösségi oldalakkal. Ugye gyakorlatilag egy karrierépítő szájtról beszélünk. A tengerentúlon egyelőre folyik a harc, hogy akkor most a Facebook-e a jobb álláskeresésre, karrierépítésre, vagy a LinkedIn. A hír, aminek nyomán lehet egyre komolyabban venni a párharcot, hogy a Facebook történelmi lépése után a LinkedIn is API-t fog nyitogatni. Téved, aki azt gondolja, hogy a LinkedIn idehaza nem működik. Egyre több az olyan cég, amely ezen a szájton keresi meg kiszemelt leendő munkatársa kapcsolatait, CV-jét, stb. Ja, a WWD LinkedIn-tippjeit is be akartam ide linkelni.

Aztán, akik még emlékeznek Jessica Hagy Venn-diagramos blogjára, és szerették is, azok hamarosan (na jó, jövő februárban) könyv alakban is kezükbe vehetik a rendhagyó blog postjait. Addig meg pólók...

Bár a YouTube-on még a legájtosabb erotika sem nagyon szokott megjelenni (hogy csinálják, hogy ilyen hatékonyan tudják szűrni a feltöltött videókat?), azért azt sem lehet éppen mondani, hogy az erotika valamilyen formában azért nincs jelen ezen a konzi videómegosztón. Erről tanúskodik ez a blog. (YouTube-sztori még lesz a héten a Webisztánon, ha nem dönt le teljesen a lábamról a légkondi-megfázás.)

Amíg az amerikai kormány a cyberháborúra készül, addig a világ geekjei a jövő héten esedékes iPhone-nal álmodnak. Nem írnék most erről semmit. Na jó, annyit azért mégis, hogy szerintem elég rizikós early adopternek lenni egy ilyen, a mobilkészítésben nem túlságosan jártas cég esetében, mint amilyen az Apple. De majd meglátjuk persze. Azért ha valamelyik amerikai olvasónknak az első napon megvenni támad kedve, ne habozzon jelentkezni.

Végezetül pedig: a hét postja részemről a ReadWriteWeb összeállítása arról, hogy milyen webkettes cuccokat is érdemes egy mai diáknak használnia. Ez az összeállítás egy nagyobb áttekintést is megérne. Talán majd egyszer. Irány próbálgatni az ismeretleneket. És ha már webappoknál vagyunk, érdemes elnézni a SimpleSpark oldalára, és a Kispadon elolvasni a ClickTale-ről szóló postot. Na ennyi. Mindenkinek kellemes hétkezdést, kávézást.

A posthoz illusztrációnak most a ColorLovers festmény-színkódjai választottuk.

Címkék: kávéhoz

Múltkor már volt szó az öregedésről, és most Richard Stelmach merengett el azon, hogy az amúgy abszolút a fiatalokat megcélzó Facebook közösségépítő szájt hogyan fog kinézni 40 év múlva, amikor ugye a mai tizenévesek ötvenes-hatvanas éveikben fognak járni.



A mock-up vicces, de egyben elgondolkodtató is. Elég szomorú lenne, ha negyven év múlva is a Facebook, a Digg, a Last.fm vagy az iWiW lenne a legkúlabb dolog a weben. Ha szerencsétlenségünkre mégis így történne, akkor sem valószínű, hogy a mai tizen-huszonévesek fogják használni ezeket a szolgáltatátásokat.

Generációk cserélődnek a weben időről-időre. Vannak, akik maradnak, de generációváltás azért lesz. Gondoljunk csak a negyven éve játszó zenekarokra: a közönség szerencsés esetben megmarad nagyrészt fiatalnak, és nem csak a nosztalgiázók csápolnak az első sorokban.

Az idősebb korosztályok pedig megtalálják a nekik jobban passzoló szórakozásokat, időtöltést, webszolgáltatásokat.

Na, de azért reméljük, hogy a világnak a következő 40 évben lesz annyi sütnivalója, hogy nem fog a 2001-2007-es ötletekre támaszkodni.

Címkék: social network lol facebook

Az új, internetes adatkezelés érintő német törvény miatt elképzelhető, hogy a jövőben a német netezők nem használhatják majd a Google ingyenes levelezőjét. A problémát igazából az okozza, hogy uniós alapelvvé kívánják emelni, hogy az internetezéssel kapcsolatos adatokat kötelező legyen tárolnia a szolgáltatóknak.

Ugye a terrorfélelem gerjesztette megszorító intézkedéssel állunk szemben. Ez a gyakorlat viszont tök ellentétes a Google alapelveivel, úgyhogy, hogy ha a német politikusok nem gondolják meg magukat, megtörténhet, hogy a Google szépen lassan kivonul a legnagyobb európai piacról.

És most elmerenghetünk megint azon, hogy a YouTube európai lokalizációjának első körébe miért nem kerültek bele a németek.

A másik jó hír az európai versenyképesség ellenlábasainak, hogy a francia kormánytagok nem használhatnak Blackberryt, mert az "kémkedésre alkalmas". (A RIM-szerverek a tengerentúlon laknak, ugye.) Na és melyik a következő ország, amelyik ugyancsak a Blackberry-bannolást fontolgatja? Talált.

Címkék: google mobil gmail biztonság jog

Az eBay a Google legnagyobb hirdetési partnere. Jó két hete mérgesedett el a két cég között a viszony. Az előzményekhez tudni kell, hogy a Google és az eBay is rendelkezik online fizetési megoldással. (Előbbié a Checkout, utóbbié a PayPal.) A PayPal pedig messze népszerűbb, mint a Google Checkout.

Szóval a két cég között a viszony nagyon jó volt két héttel ezelőttig, hiszen az eBay volt a legnagyobb hirdetőpartnere a Google-nak. (Adwordsös hirdetésekről beszélünk). Két héttel ezelőtt tartotta az eBay szokásos éves partneri konferenciáját Bostonban. A Google pedig éppen ebben a városban, éppen ebben az időpontban szervezett egy másik rendezvényt, melynek éppen az volt a célja, hogy lobbizzon a cég azért, hogy az eBay a jövőben a Google Checkout fizetési megoldást is támogassa. (A PayPal messze népszerűbb online fizetési rendszer mint a Google Checkoutja.)

Érhtető okokból az eBay komoly támadásként élte meg a rászervezést, és a Google később hiába törölte saját bostoni rendezvényét, az eBay döntött: "kísérleti jelleggel" befagyasztja google-os hirdetési költéseit.

A helyzet több mint forróvá vált. Oly annyira, hogy a párizsi Press Dayen is ezzel kapcsolatos volt az egyik első, Eric Schmidtnek szegezett kérdés:

Az eBay elkezdte marketingbüdzséjét átszervezni a Google riválisaihoz, az AOL-hez, a Microsofthoz és a Yahoo-hoz. A sértődés azonban valószínűleg üzletileg nem tűnt túlságosan hatékonynak, mert tegnap bejelentette az eBay, hogy mégis visszatér a Google-hoz: a jövőben is fognak hirdetéseket venni az AdWords-rendszerben. Igaz, már nem csak ott.

Az eBay célja nyilvánvalóan az volt, hogy befenyegesse a Google-t: nem fogják elsírni magukat, ha a jövőben máshol kell elkölteniük hirdetésre szánt pénzüket. Ugyanakkor a történetnek az is tanulsága, hogy az online marketingbüdzséből továbbra sem érdemes kihagyni a Google-t.

Overall the takeaway for us was that we weren't as dependent on AdWords as some out there may have thought. (Hani Durzy, szóvivő, eBay)

A sztori vége, hogy a Google barátságos sajtónyilatkozatban tudatta, hogy a jövőben is számítanak az eBayre, és ők a partneri viszonyban érdekeltek. Az eBay pedig egyértelművé tette: a Google-on túl is van élet. Mégha az valószínűleg nem is túl egyszerű...

Címkék: google ebay

Amikor webes szolgáltatások felhasználóbarát voltáról beszélünk (usability), akkor rendszerint nem csak az olvashatóságot, a funkcionális dizájn fontosságát, a logikusan és egyszerűen felépülő struktúrát, a felhasználói aktivitás segítését kell hangsúlyozni, hanem azt is, hogy a felhasználónak gyorsan és egyszerűen tudjuk megüzenni, hogy miről is szól az adott webszájt/szolgáltatás.

Az angolszász webszájtokon igen elterjedt az about menüpont használata, mely induló szolgáltatásoknál kiemelt fontossággal bír, hiszen az éppen az oldalra tévedő netező ezt a menüpontot fogja keresni, s azt várja az alatta található szövegtől, hogy röviden, érthetően, lehetőleg egy-két mondatban informálja arról, hogy "miről is szól ez az oldal".

Az "about" menüpont használata tehát azért fontos, mert a netezőnek ad egyfajta biztonságérzetet: nem a flancos dizájnból, a szolgáltatás nevéből vagy tagline-jából kell kiderítenie, hogy miről is szól a szolgáltatás. Vagy ami még rosszabb: nem kell fölöslegesen beregisztrálnia ahhoz, hogy megtudja, hogyan is néz ki az adott termék belülről. Mi a lényege.

Mostanában egyre elterjedtebbek a flash- vagy videóbemutatók is, melyben a felhasználókat érthetően és gyorsan ismertetik meg a szolgáltatás alapfunkcióival, választ adva arra a nem mellékes kérdésre, hogy "miért is jó nekem, ha beregisztrálok ide?".

Ugyancsak a vadiúj szolgáltatással való barátkozást segíti az úgynevezett teszt account funkció. Egy próbafelületen nézhetjük meg, hogy milyen is lenne, ha valóban beregisztrálnánk az adott webes alkalmazásba.

Mindezt csak azért írom, mert a magyar webes szolgáltatások oldalain gyakran az "about" menüpont sem jelenik meg. Mi sem bizonyítja jobban ennek hiányát, hogy még mindig nincs egységes magyar fordítása ennek a frázisnak. Jobb híján "mi ez?"-nek szokták hívni, vagy egyszerűen "rólunk"-nak fordítják. Utóbbi nyilván téves és félrevezető fordítás.

Ma már mondhatjuk azt, hogy nem komoly az a webes szolgáltatás, mely nem áldoz elegendő figyelmet, nem közöl elegendő, gyorsan fogyasztható, alapvetően fontos információt a szájton először járó netezőkkel.

Címkék: usability

A WebOS, vagyis a "webes operációs rendszer" értelme ugye abban állna eredetileg, hogy egyrészt tárhelyet biztosít, valamint olyan UI-t és alkalmazásokat is elérhetővé tesz online, melyeket normál esetben asztali környezetben használunk.

Egy igazán jól összetett WebOS tehát két alaptulajdonsággal rendelkezik:
1. a lehető legnagyobb tárhelyet biztosítja, valamint
2. olyan online alkalmazásokat kínál, melyek kiváltják, legalább az alapfelhasználás szintjén asztali megfelelőiket.

Ilyen megközelítésben beszélhetünk például arról, hogy a Google rendelkezik WebOS-sel, hiszen a Gmail + Docs&Spreadsheets + a hamarosan érkező prezentációkészítő így együtt egy komplett minimál Office-csomag, mely bár funkcióiban jóval gyengébb mint mondjuk a Microsoft Office-csomagja, de cserébe online elérhető, megoszthatók a dokumentumok, és talán egyszer a jövőben platformfüggetlen is lesz. Plusz a Gmail ugye akár webes tárhellyé is alakítható, ha valakinek nagyon nincs más ötlete.

Na de térjünk rá az újabb magyar "WebOS" próbálkozásra, a Rhitmóra néhány szó erejéig. Bár teszt accountot még nem kaptunk, de az elérhető screenshotokból és leírásokból egyértelmű, hogy itt egy egészen más hozzáállással van dolgunk.

A Rhitmóban a fő hangsúly azon van, hogy egyetlen "online operációs rendszerben"  blogolhatunk, olvashatjuk a feedjeinket és levelezhetünk, satöbbi.
Miért jó ez nekünk? Fogalmunk sincs. Hiszen ahol van net és van böngésző, ott ugyanolyan könnyedén érhetjük el blogunk adminfelületé, webalapú levelezésünket (freemail, vipmail, hotmail, yahoomail, gmail) és feedolvasónkat (pl. netvibes, google reader, pageflakes, igoogle) mint a Rhitmót. Vagyis nem pontosan világos, hogy miért lenne jó nekem belépni a Rhitmóba, miközben ezeket a szolgáltatásokat eleve a böngészőm segítségével, online érem el.

(Sőt, a Google Gears-projekt azzal kecsegtet, hogy hamarosan a Google összes online alkalmazását akár netszakadáskor is tudom használni.)

A másik, amit kínál a Rhitmo, a tárhely. Mint az elején írtuk, ez valóban alaptulajdonsága a WebOS rendszereknek. Bár a multimédia-megosztó szájtok korában (flickr, youtube, delicious, slideshare.net, stb) például multimédia fájljainkat is inkább már közösségi oldalakon osztjuk meg. Merthogy itt nem csak tárolni, de megosztani is képesek vagyunk ezeket a fájlokat. Oké, nem pont a fájljainkat, hanem azoknak konvertált, lebutított verzióit.

Ha viszont valaki nagy mennyiségben akar eredeti fájlokat tárolni a weben, az továbbra is a hagyományos megoldásokhoz, például ftp-szerverekhez fog fordulni segítségül. Esetleg bevéencézik az otthoni gépére, esetleg a Box.net-et használja, esetleg... tárhelyszolgáltató?!

Minden jószándékot és törekvést figyelembe véve sem látjuk az igazán hasznos kitörési pontot a Rhitmóban. Na de majd ti...

Címkék: web office tárhely web os

Már a Google Press Dayen is az volt a fő téma, hogy mi lesz Terry Semel távozása után a Yahoo-val. Eric Schmidtet többször is megkérdezték erről a témáról, de ő nagyvonalúan mindannyiszor kitért a rivális cég távozó vezetőjének értékelése elől. Pontosabban Semel, a "jó barát" Yahoo-nál végzett munkáját méltatta. Na de...

Ennek ellenére az európai tech újságírók a kávészünetben is erről beszélgettek, meg hogy akkor most mi is van a Yahoo-val. Mit is jelent Semel lemondása a cég történetében, satöbbi.

A tech médiában az elmúlt bő egy évben rendre felmerül valamilyen összefüggésben a Yahoo felvásárlása, mint lehetséges exit point. Egyrészt ugye a Yahoo mindezidáig nem volt képes felvenni a versenyt a Google-lal az online hirdetési piacon. Hiába a Panama Project, egyszerűen nem sikerül masszívan növelni a bevételeket.

Másrészt a nagyobb akvizíciós licitálásokkor a Yahoo rendre elaludt, illetve nem mert elég mélyen a zsebébe nyúlni, s mindez azt eredményezte, hogy a versenytársak komoly helyzeti előnyre tettek szert több területen is.

A mostani hír, miszerint a Yahoo mégiscsak folytatja felvásárlási törekvéseit, és - a korábbi pletykákkal ellentétben - megveszi az egyik legnépszerűbb amerikai sport közösségi szájtot, két dolgot jelent így első blikkre. Egyrészt azt, hogy a Yahoo egyelőre nem kívánja megadni magát, és hisz abban, hogy képes komolyabb bevásárlással előrébb lépni. Másrészt az is látható, hogy a belső, amerikai piacra koncentrálnak, és a többiekkel ellentétben továbbra sem tartják fontosnak, hogy az Egyesült Államokon kívül élő több százmillió internetezőt megszólítsák, megtelepedjenek a tengerentúl, helyi szinten.

Hogy mást ne mondjunk, a Google-nak jelenleg ez az egyik fő stratégiája, ugye.

A másik furcsaság a felvásárlással kapcsolatban az, amit a Times is ír, hogy a felvásárolt sportszájt, vagyis a Rivals látogatottsága éves szinten éppen hogy csökkenő tendenciát mutat, és májusban 1,4 millió látogatója volt, ami csak "a 19. legnépszerűbb sportszájt" címre elég. Vagyis egy iWiW-méretű szolgáltatásról beszélünk, csakhogy nem a magyar, hanem az amerikai piacon, ami ugye összehasonlíthatatlanul nagyobb.

A Rivals felvásárlásában a logika az lehet, hogy a pro tartalomra jelentős mennyiségben fizetnek elő felhasználók, és ez egy olyan üzleti modell, ami a Yahoo-nak pénzt fialhat. Mégha egyébként azt is gondoljuk, hogy a fizetős tartalom messze nem olyan szexi modell, mint az "ingyenes, de hirdetéses".

A Timesnak nyilatkozó egyik elemző emellett azt is említi, hogy a Yahoo tipikus közönsége valamivel idősebb, mint a közösségépítő szájtoké. Így érthető, hogy egy, kifejezetten fiataloknak szóló szájttal próbálnak meg valahogy rést találni a pajzson. A pajzs esetünkben ugye a MySpace-Facebook-YouTube, mely az amerikai fiatalok 99 százalékát éri el.

Címkék: yahoo social network

Címkék: skype lol

A tegnapi párizsi Google Press Dayen faggatták az újságírók a Google első emberét, Eric Schmidtet az eBay sztoriról, egy lehetséges Yahoo-megállapodásról, az iPhone-ról és a lokalizációs törekvésekről.
(A minőségért elnézést. Ez van.) Ízelítő:



Előtte tartott egy kábé egyórás előadást. Pár percet ebből is rögzítettünk. A Calendar sikeréről, az online megoszthatóságról, a blogolásról, a térképalkalmazásokról, meg hogy hamarosan a pc-ken nem nagyon fogunk már adatot tárolni... (Jön a cloud-computing és a vékony kliensek uralma.)

Címkék: google pressday

Mint az az első európai Google Press Dayen is világossá vált, a Google nagyon komolyan gondolja termékeinek lokalizálását. Főként az európai piacon. Hogy kapcsolódik mindez a blogszolgáltatókhoz? Hát úgy, hogy mától magyar nyelven is elérhető a nyugati világ legnépszerűbb blogszolgáltatója, a Blogger.com, ami ugye a Google tulajdonában van.

Azt nehéz lenne megmondani, hogy milyen hatással lesz a magyar blogszolgáltatók piacára ez a fejlemény. Az mindenesetre biztos, hogy akiket eddig az angol nyelv rémísztett el attól, hogy ezt a szolgáltató válasszák, azoknak most jó.

Címkék: google blogszolg blogger.com

Eltekintve attól, hogy gyakorlatilag nem megy a wifi, és a tegnap esti eső miatt beázott a színpad, Marissa Mayer mégis megtartotta előadását. Igaz, az előadás közben az áram is elment.

Mayer, aki a Google keresőjéről mindent tud, egy nagyobb áttekintéssel kezdte előadását. Szerinte négy dologtól jó egy kereső: komprehenzív (nagy mennyiségű adat van benne), releváns (jó ranking és találatrendezés), gyorsaság (ne kelljen várni a találati listára) és felhasználói élmény (érthető és értelemszerű legyen a felület).

Azt mondja, régebben még a Yahoo-féle "rendezzük directoryba a webszájtokat"-elv is működni látszott, de mára olyan mennyiségű tartalom van a neten, hogy ez ma már nem tartható ötlet. 2000-ben még egymiliárd weboldalt kellett indexelni, de ma már több tízmilliárd oldallal kéne kezdeni valamit. És hát ezt csinálja nagyon jól a Google, ettől lettek nagyon sikeresek.

Mayer azt mondja, hogy a közvetlen riválisuknál háromszor több oldalt indexel a Google.


A Q&A során az egyik brit kolléga a szemantikus webről kérdezte Mayert. Aki azt mondta, hogy ők abban az értelemben tartják ezt fontosnak, hogy segítsék a júzert annak az információnak a megtalálásában, amire gondolt, mikor keresett.

Egy példát hozott fel, miszerint ha egy tévéműsorra keres a júzer, de rossz tévécsatornát ad meg a kereséskor, a Google képes lesz kitalálni, hogy bár a felhasználó rosszul tudja, hogy melyik csatornán is játszák az adott sorozatot, de a kereső kijavítja ezt, és azt a találatot adja vissza, amire a felhasználó gondolt.

A vizuális tartalmak keresésével kapcsolatban azt mondta, hogy az továbbra is kizárólag a vizuális tartlaomhoz kapcsolódó metaadatokra épül. De ebben is próbálnak szemantikus utakat. Példaként említette, hogy ha valaki arra keres, hogy "hogyan kell megjavítanom a biciklimet", akkor ebben az esetben valószínűleg egy videófelvétel relevánsabb találat lesz, mint egy szöveges.

Most ebédszünet, aztán Urs Hölzle a Google vezető vezérigazgatója (SVP) tart majd előadást.

Címkék: google pressday

Itt ülök a Google Press Dayen, ami az első nagyobb sajtóeseménye a cégnek Európában. Előbb beszélt a YouTube két alapítója arról, hogy hogyan kezdődött az egész, és mik a céljaik.

A lényeg, hogy 100 milliónyi videót néznek ma naponta a szolgáltatásban, és több százezer új videót töltenek fel, szintén naponta. Szerintük három nagyobb trend lesz jellemző idén a YouTube-ra: kommunikációs eszközzé válik, a kisközösségek számára is kiváló terep lesz ("something for everyone on YouTube"), valamint minél több platformon elérhető lesz a szolgáltatás. Elsősorban nyilván a mobilra értették az utolsó mondatot.



A mai nagy bejelentés az, hogy megkezdődik a YouTube nyelvi lokalizációja. Első körben portugál, francia, holland, japán, olasz, spanyol és lengyel nyelven lesz elérhető a YouTube. A német újságírók a kérdések-válaszok alatt többször is sérelmezték, hogy a német miért nem került be az első körbe. Ja, magyar sincs. De ami késik, nem múlik - ezt lehetett kiérezni a lokalizációért felelős Sakina Arsiwala szavaiból.


Valószínűleg a németek azért maradtak ki az első körből, mert amíg sok német beszél angolul, s ezért nem jelent gondot számukra az angol nyelvű YouTube használata, addig Lengyelországban valószínűleg sokkal fontosabb - az idegen nyelv nemismerete miatt - a lokalizáció. Persze, ha ez a logika, akkor nagyon hamar lesz magyar interfésze is a YouTube-nak.

Címkék: google youtube pressday

A REMIX budapesti fordulója után nyilatkozott a magyar bloggereknek a Microsoft munkatársa. Kiváltja-e a Silverlight a HTML-t, valamint: milyen változásokat fog hozni a web életében az új fejlesztés?

 

Címkék: microsoft remix silverlight

1. Elsőként nézzük meg a whos.amung.us-t, ami annyit tud, hogy valós időben mutatja, éppen hányan nézik a blogunkat és ugyanők blogunk melyik url-jére kattintották. Van Firefox-plugin is, melynek segítségével a böngészőben folyamatosan nyomon követhetjük a real-time látogatottságot. Egy próbát megér. (Köszönet Daninak a linkért.)

2. Folytassuk múltidézéssel. A redditen járt körbe Umberto Eco 1994-es írása a Mac és a DOS harcáról, melyet az író nemes egyszerűséggel vallási kérdéssé fordít. Nyilván nem alaptalan a párhuzam, jóllehet azért ne mondjunk le teljesen a racionális érvelésről sem, ha néha (gyakran) nekünk szegezik a kérdést: miért éppen azt a platformot, oprendszert, satöbbit használjuk, amit. A cikk, így bő egy évtized távlatából kissé vicces, de azért nem teljesen.

3. A Bigyóblog exkluzív elemzést írt egy iPod-killernek tűnő U3 mp3-lejátszóról. Ennek kapcsán érdemes újra feltenni magunkban a kérdést: miért is tartjuk magától értetődőnek, hogy az Apple-nél kell mp3-lejátszót vennünk.

4. A W3C oldalán összevethető, hogy mi változik a HTML5 elérkeztével. Önkényesen kiválasztattunk 3-at:

article - represents an independent piece of content of a document, such as a blog entry or newspaper article.
dialog - can be used to mark up a conversation.
figure - can be used to associate a caption together with some embedded content, such as a graphic or video.

5. Aztán, hogyan flörtöljünk web2ileg?

6. Jut eszembe, a hét szolgáltatása (elsősorban a dizájnért adnánk öt csillagot) a Virb.

7. Így a vége felé pedig a hét legjobb postját ajánljuk figyelmetekbe. A GoogleMapsnek ugye van a Street View funkciója. Nos, aki szemfüles, komplett utcai harcokat is elkaphat a fotók nézegetése közben. (Nem ez volt az egyetlen pikáns történet a Street View alig néhány hetes története során.)

Beindítottuk 5klikk sorozatunkat, és a hét végére ellamentáltunk a New York Times egyik képgalériája fölött, melyben embereket és avatarjaikat láthatjuk párokba rendezve.

Akik lemaradtak volna eheti postjainkról: beharangoztuk az ezúttal Budapestre is ellátogató Remix konferenciát (egy hosszabb posttal még adósak vagyunk). Írtunk a fordulatoktól sem mentes iWiW TV-ügyről. Volt még ingyen wifi, mainstreammérő, innovatív képi megjelenítés, fura célokkal induló humanoid kereső, magyar Skype Pro, rengeteg YouTube-hír, filózás a Joost friss bejelentésén, valamint a 30 fölöttiek és az IT-szektor problematikája.

Hétfőn elutazunk, hogy kedden élőben közvetíthessük nektek Párizsból a Google legfontosabb európai eseményét, a Google Press Dayt. Addig is mindenkinek minden jót.

A posthoz ezúttal az illusztrációt a 640Pixels összeállításából vettük.

Címkék: kávéhoz