Több pletyka is kering a magyar piacon különféle akvizíciós törekvésekről. Az első őszi bevásárlás már nyélbe is üttetett. A Sanoma vette meg az Olcsóbbat.hu árösszehasonlító szájtot, ami - Longhand beszámolója szerint - napi 15 ezer organikus találatot tudhat magáénak jelenleg.

Ugye a Sanoma porfóliójába tartozott már eddig is a Kirakat.hu. A hírek szerint a két árösszehasonlító szájt - egyelőre legalábbis - nem olvad össze, viszont a mostani akvizícióval a Sanoma beelőzi a nagy konkurenst, az Árukereső.hu-t.

A két - immár - sanomás szájt összesen kábé 40 ezer látogatást gyűjt be naponta. Az Olcsóbbat.hu amúgy akár sok tízmillió forintjába is kerülhetett a Sanomának, bár konkrét információk ezzel kapcsolatban egyelőre nem láttak napvilágot.

Mindenesetre az bizonyos, hogy árösszehasonlító szájtokat érdemes ma felfuttatni. Látszik, hogy még nem teljesen lefedett a piac, és gyors sikereket lehet elérni ezen a területen. Főleg erős SEO-támogatással.

Ugyanakkor ez is a gyengéje az ilyen szájtoknak. Hiszen forgalmuk zömét a Google-ból nyerik, így könnyen megingatható egy árösszehasonlító szájt teljesítménye, ha valaki egy jobban optimalizált konkurenst mutat fel a Google crawlereinek.

Nos. Így kezdődött az ősz. Ha jönnek még (és úgy halljuk, fognak jönni) konkrét felvásárlós hírek, jelentkezünk.

Címkék: magyar sanoma akvizíció árösszehasonlító olcsóbbat.hu

A Telegraph ma sem ment a szomszédba egy jó kis brit tudósok-fejtegetésért. Egy skót pszichológus szerint ugyanis a Facebook használata jó hatással van az aktív memóriánkra. Vagyis hasznunkra van rövid távú memóriánk fejlesztésében. A pszichológus szerint a Twitter és a YouTube viszont éppen ellenkezőleg hat ránk. Azok épphogy tompábbá teszik az agyunkat.

Érdekes párhuzam, márcsak azért is, mert a Facebook az új dizájnnal éppen hogy twitteresedett. És a felhasználók legtöbbször arra is használják a Facebookot, amire a twitterezők a Twittert: hogy egyszerűen és gyorsan osszanak meg tartalmakat másokkal. 

És a twitteres "követők és követettek" sem tűnik túlságosan másnak a facebookos "barátokhoz" képest.

Sajnos a cikk nem elemzi részletesen, hogy akkor pontosan mi a különbség (pszichológiai hatását tekintve) a két szájt között. Nem marad más hátra, mint - aktív memóriátokat élesítendő - elmondani kommentekben.

Címkék: kutatás facebook twitter

Ahogy haladunk előre az időben, úgy alakul át a celebvilág lesifotókhoz való viszonya is. A sort talán a Gawker kezdte a Stalkerrel. Ideheza pedig a Velvetből ismert magyar megfelelő, a Feljelentő mutatta meg, hogy sztárokról infót szerezni nem csak a profi újságírók/fotósok, hanem épp a járókelők is tudnak.

Újabban azonban nem is az egyszeri leskelődők internetezők, hanem maguk a celebek hintik el a weben saját magukról készített "lesifotóikat". Legutóbb épp Kim Kardashian és Aubrey O'Day mutatott picit többet magáról, mint sztárok szoktak. De volt már itt nekünk félmeztelen Lenny Kravitz backstage fotónk, Paris Hilton tevével. Hogy a ma már klasszikusnak számító Lindsay Lohan- vagy Demi Moore-képeket ne is említsük. (Idehaza talán Zimány Linda tolja jelenleg hasonló vehemenciával magánképeit a webre.)

Bár elsőre nem tűnik különösebben figyelemre méltónak, hogy néhány celeb néha bepillantást enged magánéletébe egy-egy twit vagy fotó erejéig, ugyanakkor az angolszász bulvársajtót kiválóan lehet pórázon vezetni az ilyen önkiszivárogtatásokkal. Ezek a sztárok ugyanis - nyilván - rendre bekerülnek a közösségi weben publikált dolgaikkal a bulvárlapok hasábjaira. Vagyis képesek legalább részben beleszólni a róluk szóló  híráradatba.

Valószínűleg az elkövetkezendő években ez a fajta imázsépítés egyre gyakoribb lesz - nem csak az amerikai, de a magyar - hírességek körében.

• Magyar celebek a Twitteren
• Óvatlan magyar celebek a Facebookon

Címkék: média celeb twitter

Talán a leggeekebb Gmail téma a Terminal óta. Az early adopterek máris nyomtak rá egy installt. (Settings/Themes/High Score alatt lehet rátalálni a levelezőtökben.) Ha már itt tartunk: ti milyen Gmail-témát használtok mostanában? Még mindig a Tree a nyerő? 

Címkék: dizájn gmail

Ha nem számítjuk a kalóz élő közvetítéseket, akkor valószínűleg igaza lehet a Microsoft PR-osának, aki ma a következő pamfletet köldte meg szerkesztőségünk címerére: 

Történelmi pillanathoz érkezett a hazai sportközvetítés: ma először lehet interaktív módon, kizárólag az interneten követni egy sporteseményt a Microsoft legújabb technológiájának köszönhetően. Ezzel az újítással ma először találkozhatunk a magyar weben. Az FTC női kézilabda csapatának mai és holnapi mérkőzését – melyeket egyetlen televízió csatorna sem közvetít –, az érdeklődők a http://www.ftckezilabda.hu/noi/nettv.php?nkod=2 linken nézhetik meg, mindkét nap 18:00-tól. A műsort profi kommentár teszi még élvezetesebbé. Az internetes adáshoz Silverlight 3 technológiát használnak, Windows Media platformon. Ennek legnagyobb előnye, hogy a teljes műsor visszanézhető profi HD minőségben. Az adás emellett interaktív, a nézők folyamatosan küldhetnek visszajelzéseket, chatelhetnek egymással az online felületen.

Nyilván sokkal tetszetősebb jobban örülne neki a magyar internetező, ha a népszerűbb sporteseményeket lehetne élőben követni a weben. Mert a kertévéknek nem mindig fér be a sportmeccs két nagyszerű saját gyártású műsor közé...

Címkék: média microsoft magyar stream silverlight

Akik olvasták múltkori postunkat az induló magyarországi keresőkről, azoknak nem lesz idegen a mai meetup programja. Mindjárt három szereplővel is megismerkedhettek, 5-5 perces előadásokban. És utána lehet kérdezni is.

Bártházi András: Miner 2.0: technikai újdonságok 

Az előadás keretében egy-egy MySQL, memcached, Apache+PHP alternatívát mutatok meg, melyek azóta kiválóan beváltak élesben is.

Veres-Szentkirályi András: OpenWRT közelebbről 

A Linux alapú SOHO routerek tömeges elterjedése folytán megjelent alternatív firmware-ek közül “hacker-beállítottságúak” számára az OpenWRT az optimális választás.

Pál András: Párhuzamosítás UNIX shell környezetben 

Az előadás egy shell környezetben használható programot mutat be, mely a ciklusok (egy vagy több gépen történő) párhuzamosítását teszi lehetővé.

Ekler Péter: Helymeghatározás alapú közösségi hálózatok és tartalommegosztás mobiltelefonos környezetben 

Az előadás első felében a mobil telefonok közösségi hálókban betöltött szerepét vizsgáljuk. Az előadás második felében a mobil telefonok tartalommegosztó hálózatokba való bevonásának lehetőségeit taglaljuk.

Sajtos István: Szörcs magyar kereső 

Néhány egyedi és praktikus megoldást, trükköt szeretnénk bemutatni, amit a Szörcs.hu magyar web kereső fejlesztésekor tanultunk meg mi is és amik meglepően leegyszerűsítették az életünket.

Szűcs József: Bluu kereső 

A Bluu nevű rendszer néhány érdekes megoldásának bemutatása. CSS alapú indexelés, magyar szöveg értelmezéseés asszociáció. Az értelmezés sebességének leküzdése, és terabájtnyi adatokban való keresés 1 másodpercen belül több szempontot figyelembe véve.

A kezdés most is 19 óra, a helyszín pedig a Dürer. Aki jönne, rsvp-zzen.

Címkék: magyar startup beharangozó meetup

Mint a Netkutatások blogon is írtak róla, a CheckFacebook.com adatai szerint a Facebook magyar közössége felkerült a legdinamikusabban növekvő országok közé. Egészen pontosan a 10. leggyorsabban növekvő ország Magyarország. Jelenleg amúgy az adatok szerint valamivel több mint 373 ezer magyar van jelen a közösségépítő szájton. Vagyis a magyar internezeők valamivel több, mint 7 százaléka facebookozik.

Másfél hónappal ezelőtt azt jósoltuk, hogy januárra a Facebook magyar közössége eléri a félmilliós taglétszámot. A mostani adatokból az látszik, hogy ennek továbbra is nagy a valószínűsége.

A Facebook népszerűsége a helyi piacokon, az össz internetező népességre vetítve

A Facebook magyarországi növekedésének legérdekesebb pontja nyilván az lesz, amikor majd a webes trendeket nem annyira ismerő internetezők százezreihez fog eljutni a szolgáltatás híre, nyilván ismeretségeiken keresztül. Azon a ponton fog eldőlni, hogy a Facebook milyennövekedési potenciállal számolhat Magyarországon.

Valószínűleg jövő év első hónapjaiban erre is tudni fogjuk a választ.

Ha a körülöttünk lévő országok Facebook-közösségeit nézzük, láthatjuk, hogy Ausztriában, Szerbiában, Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában is sokkal nagyobb a Facebook-láz, mint nálunk. Ennek persze részben az is az oka, hogy a webkultúra, és az online piac némileg máshogyan alakult a környező országokban.

Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a Facebook terjedése országhatárokon átívelő trend.

Címkék: stat magyar facebook

Megint elérhetetlen a Google levelezője. A Gmail elérése globális szinten akadozik, mint az a twitteres reakciókból is nyilvánvaló. Ha már Twitter: a mostani Gmail-lehalás is magával rántotta a mikroblog szolgáltatást: a profiloldalakról levettek fícsöröket, úgyhogy félgőzzel működik a Twitter is.

A Google még mindig a legelső logóját használja a hibaüzenet-oldalon

Mint tudott, a Gmail két nagyobb leálláson esett át az elmúlt egy évben. Először tavaly augusztusban, majd pedig idén februárban halt le teljesen a több 10 millió netező által napi rendszerességgel használt levelező. Mindkét esetben órákig tartott, mire ismét elérhetőek voltak az ingyenes inboxok.

A mostani leállás valószínűleg nem fog sokkal tovább tartani. Egyes helyeken például már ébredezni látszik a szolgáltatás.

Ugyanakkor a Google szolgáltatásai jól állták a sarat, amikor egy hónapja DoS-támadás alá vették a nagyobb amerikai webes szolgáltatásokat. Akkor viszont a Twitternél nem bírták a gépek.

Amúgy a Gmail-leállással szemben hatékony ellenszer, ha POP3/IMAP szinkronizálással másik kliensen is tároljuk a leveleinket. Illetve érdemes használni - máskor is hasznos - az Offline üzemmódot.

Címkék: google gmail down horror

A cégeknél az IT-arcok rendszerint arra hivatkozva korlátozzák a munkatársaknak a szoftverek telepítését és egyes szájtok elérését, hogy "az biztonsági kockázatot jelent a cég számára".

Persze ennél mélyebb, ésszerűbb érvelést nemigen fogunk hallani. Mert ugyan mitől ne lenne megbízható a Firefox ikszedik verziója mondjuk az IE aktuális verziójához képest? A Slate újságírója szerint ennél alantasabb indokok is vezérlik a vállalati irányelveket kidolgozó vezetőket: egyszerűen csak meg akarják gátolni, hogy beosztottjaik munkaidőben lazíthassanak egy kicsit.

Letiltják a csetklienseket, webszájtok sorát, csak azért, hogy a dolgozók egy percre se kapcsolódhassanak ki munkaidőben. Vagy legalábbis mindig jusson eszükbe: főnökük 24/7 azt várja el tőlük, hogy robotként végezzék munkájukat. És ne emberként...

Mindez azért is gáz, mert ma egy valamire való cégnél fontos tényező a produktivitás, a kreativitás és a vitalitás is. Kockamunkaállomásokba gyömöszölt, értelmezhetetlenül rosszindulatú vállalati szabályrendszerrel agyonvert munkatársakkal pedig csak rossz munkahelyi közérzetet és csökkenő produktivitást lehet elérni.

You might argue that firms need to make sure that people stay on task—if employees were allowed to do whatever they wanted at work, nobody would get anything done. But in many instances, that claim is ridiculous. My fiancée works at a hospital that blocks all instant-messaging programs. Now, she and her co-workers are doctors, nurses, and other medical professionals—they've been through years of training in which they've proved that they can stay on task even despite the allure of online chat. Can anyone seriously argue that the hospital would suddenly grind to a halt if they were allowed to use IM at work?

(...) IT departments could also block the most-obviously ruinous sites, places that traffic in illegal material, like the Pirate Bay, or that have been flagged as repositories of dangerous software. But doing any more than that is counterproductive. As one locked-down worker told me, blocking parts of the Web "systematically makes the company stupider" about the innovation now flooding into our lives. Systematic stupidity is rarely a plan for success.

Nyilvánvaló, hogy rengeteg vállalati IT-szabály tökéletesen haszontalan, és szükségességüket még az IT-s kollégák sem tudják alátámasztani. Gyakran az a válasz, hogy "ez a policy, és kész".

Minél több egy cégnél az indokolatlan, sőt, kifejezetten irracionális és gonosz irányelv, annál biztosabbak lehetnek benne az alkalmazottak, hogy főnökeik egybites birkákként tekintenek rájuk.

Címkék: it policy vállalat

Igazi nyári hangulatú partyt sikerült összehoznia a HVG Online-nak az idei Golden Blog díjátadóra. Uszálystrand, ingyen pia és retro hamburger, hotdoggal, főtt kukoricával, budai fényekkel, foszforeszkáló medencével.

De, ami most ezen a blogon érdekes, az nyilván az IT-kategóriagyőztes Buherablog szereplése. Nem kell megijedni, ez csak videó:

Golden Blog 2009 from hirbehozo on Vimeo.

A kategóriagyőztesek úszógumit, a fődíjas pedig egy komplett, fejre húzható medencét is kapott. Amúgy a főfődíjat a Szertárblog nyerte. Ez tehát az év blogja:

További felvételek majd a NOL TV-n, meg a HVG is készült saját mozgóképpel.

Egy dolog biztossá vált számomra: jövőre kell minimum egy polblog és egy kismama/csaj tematikát felölelő kategória is. Ugyancsak hasznos lett volna, ha mindenki kap névkártyát, hogy legalább valami fogalma legyen arról a résztvevőknek arról, hogy ki kicsoda.

Ja, és ha 3-szor ennyien lettünk volna, akkor még talán a nördök lábában is kikomitolódott volna a boogie. Így csak szolid szürcsölgetés és körbenállós beszélgetés lett. Szuper nyárvégi este volt, meghökkentően szép helyen.

Nektek hogy tetszett? És hol van a többi kép meg videó?

Címkék: blogok magyar bloggerek goldenblog

Az NRC frissen publikált mérése szerint a magyar internetezők 52 százaléka, vagyis kb 2 millió honpolgár rendszeresen olvas blogokat. Míg mindössze 9 százalék tudja rávenni magát rendszeresen, hogy írjon is saját blogjába.

A blogok olvasgatásánál már csak a Wikipedia böngészgetése, az ingyenes online játékok, az online rádióhallgatás és álláskeresés, valamint a csetelés/skype-olás népszerűbb elfoglaltság a magyar internetezők körében. Szinte minden magyar internetező használja a webet vásárlás előtti információkeresésre.

Amúgy az elmúlt fél évben végre többségbe kerültek az internetező magyarok a lakosság egészét tekintve: mostanra a magyarok 52 százaléka, vagyis 3,9 millió ember legalább havi rendszerességgel internetezik.

Címkék: stat magyar

Ezen a blogon is többször volt már téma, hogy wireless világunkban immár csak egy nagy megoldatlan problémakör maradt. És ez pedig a vezeték nélküli áramellátás. Nos, a WiTricity éppen azon ügyködik, hogy a kütyük számára is elérhetővé tegye a kábelmentes áramellátást. Nemrégiben a cég amerikai vezérigazgatója, Eric Giler demózta a problémát a TED-en. Az előadásban többek közt szó esik a technológia biztonságosságáról és használhatóságáról is.

Címkék: videó wireless innováció

Az elmúlt években többször hallottam filmes újságíró kollégáktól, hogy vannak filmforgalmazók, akik olykor nem veszik jó néven, ha "negatív kicsengésű kritika" jelenik meg egy-egy premierfilmről. Mert - így az idegeskedő érvelés - ez nagyban befolyásolhatja a mozilátogatási kedvet.

Az érvelés persze nevetséges, hiszen ha az emberek a filmkritikák értékítélete alapján járnának mozikba, akkor biztosan máshogyan nézne ki a filmtörténet legnagyobb kasszasikereinek toplistája.

Másrészt pedig a filmkritikánál sokkal erősebb befolyásoló erő, hogy mit mond az adott filmről egy barát, családtag, esetleg egy filmhez jobban értő ismerős.

Ma - többek közt - az Origo is lehozta azt az MTI-hírt, mely egy hétfői Daily Telegraph-cikket ismertet, ami meg egy egyhetes New York Times-cikken alapul. (Haha, cikkért fizetni, mi?)

Na szóval, a lényeg, hogy újabban a Twitter került egyes filmforgalmazók célkeresztjébe. Most azt a vád, hogy a Twitter lehetőséget teremet arra, hogy az emberek megosszák egymással mozis élményeiket, és ezek az élmények többségében negatívak. Vagyis a twitterezők egymást beszélik le egyes filmek megtekintéséről.

Hát borzasztó, mondhatom. Hogy is képzelik az emberek, hogy csak úgy, felelőtlenül elmondják a véleményüket egy-egy filmről. Mennyivel jobb volt az a világ, ahol a filmforgalmazók reklámhadjárata volt az egyetlen információs csatorna, mely "segített" az embereknek a filmválasztásban!

Amúgy a Mashable tegnap írt arról, hogy a Twitter-hatás nem mindig negatív a premierfilmek esetében. Ott van például az új Tarantino-mozi, vagy a District 9, melyek sokkal több pozitív visszhangot kaptak a Twitteren, mint negatívat. Nem úgy mint a Brüno, ami meg a gonosz twitterezőknek csak nem akart tetszeni.

A Twitter valójában csak felerősíti azt a jelenséget, mely azóta létezik, mióta filmek léteznek: az emberek megbeszélik egymás között, hogy melyik film szar, és melyik klassz. Nem hosszú, körmönfont, kultúrtörténeti távlatokat felvázoló nagyelemzésekben, hanem spontán, személyes ízlésre hagyatkozó véleményekben. (Amúgy a zenékkel is épp ez a helyzet.)

Sőt, ma már nem is úgy merül fel ez a kérdés az egyszeri fogyasztóban, hogy akkor megnézzem-e a filmet  amoziban vagy sem. Eggyel több az opció: 1. érdekel, megnézem moziban, 2. nem érdekel, leszarom, 3. érdekel, de azért sanszos, hogy szar, úgyhogy inkább letorrentezem.

Akinek ez nem tetszik, az forgalmazzon inkább mosóport.

Címkék: média mozi twitter

Néhány héten belül megszorító intézkedéseket vezet be a Wikimedia Foundation a Wikipedia angol nyelvű verzióján. Az új szabály értelmében egy adott változtatás egy szócikken csak akkor fog kimenni élesbe, ha egy "tapasztalt" wikipedista szerkesztő azt jóváhagyja.

A szigorítás amúgy valamennyire érthető is. Hiszen a 8 éve indult online közösségi enciklopédia angol kiadása elérte a 3 millió szócikket. Vagyis az egyik legfontosabb hivatkozási alap lett a weben: átfogó és virulensen frissülő online enciklopédiává alakult. S miven presztízse hihetetlenül megnőtt, az alapítók úgy gondolták, elérkezett az idő arra, hogy kicsit megnehezítsék a közösség munkájának rombolását.

Ez mind érthető is. És az is köztudott, hogy a Wikipedia bár teljesen szabadon szerkeszthető volt az elmúlt években, azért kialakult egy olyan szerkesztői gárda, mely a munka nagy részét viszi és felügyeli is.

A Wikipedia szabadsága tehát eddig is illuzórikus volt. Mindenesetre a közeljövőben immár szabállyá erősödik, hogy vannak megbízható és kevésbé megbízható szerkesztői a közösségnek. Ez pedig számtalan konfliktusnak lehet a forrása.

Címkék: wikipedia kommuniti szabályozás

Az idei Goldenblogot természetesen megint nagyon sok szakmai és érzelmi alapú vita övezte. Különösképpen igaz ez a mainstream és a fotóblog kategóriák végeredményére. 

• Zolivagyok ("komplex")
• Vastagbőr (mainstream)
• Malackaraj (gasztro)
• Szlengblog (kult)
• Buhera (it)
• Szertár (szórakozás)
• Rabbitblog (tanácsadó)
• Börtönblog (hír)
• BestofSemmi (fotó)
• ItalianJob (helyi)
• HungarianStorks (twitter)

Grat a nyerteseknek!

Érdemes megfigyelni a mainstream kategória élbolyában a politika túltengését, valamint a győztesek listájában a blog.hu-s blogok erőfölényét. (Lásd még: az indexcímlapos dilemmát.)

És akkor a kommentekben - a gratulációt követően - lehet értékelni az idei felhozatalt...

Címkék: blogok magyar bloggerek verseny goldenblog