A Szonda és a Gemius márciusi adatai szerint jelentősen megnőtt a magyar hírszájtok látogatottsága:

Míg februárban 1,08 millió látogatója volt a 10 legnagyobb híroldalnak, addig márciusban ez a szám már 1,2 millió. A legnagyobb növekedést a ma.hu oldal mutatta, de a hirszerzo.hu és a hirstart.hu is növelni tudta a forgalmát. A legtöbb, 20 milliót meghaladó oldalletöltést a hirkereso.hu oldalon mértek, de a hirstart.hu is 10 millió feletti oldalletöltést generált mindkét hónapban.

Figyelemre méltó még, hogy márciusban a 30 legnagyobb weboldal közül a myvip.com, a blog.hu, a g-portal.hu, a hotdog.hu és az sg.hu látogatottsága növekedett számottevő mértékben.

Az élmezőnyben nincs változás. A Google.hu továbbra is a legnépszerűbb, aztán jön az iWiW és a Startlap. Majd pedig a Freemail, a YouTube és a Live.com.

A blog.hu amúgy erősen beközelíti mára az Indexet. Íme a márciusi toplista grafikonja.

Címkék: stat magyar

16.37 Volt még egy érdekes kérdés, ami ara vonatkozott, hogy nem kéne-e az állami szabályozásnak közbelépnie, amikor az látszik, hogy egy fontos kommunikációs technológia esetében nem működik az interoperabilitás. A kérdező arra gondolt, hogy míg az email interoperabilis, addig a chat már nem az. Page erre azt mondta, hogy a mailszolgáltatók sem működnek teljesen együtt, ezért okoz a kelleténél nagyobb problémát a spam. Amúgy nem gondolja, hogy a kormányzatnak kéne beavatkozni. A Google nyitottsága szerinte vonzza a júzereket. Gondolom ezzel azt akarta sugallni, hogy legyenek a konkurenseik is legalább ennyire nyitottak, és akkor minden oké lesz. Lesz interoperabilitás, megszűnne végre a technológiák balkanizálódása. Na, ezzel zárult a beszélgetés. Most megyek kaját rendelni.

16.35 Page: a Yahoo független szeretne maradni, és mi ezt tiszteletben tartjuk.

16.32 Na most jön a Google-Yahoo-Microsoft tröszt téma. De előbb az Androidról. Page azt mondja, hogy azért lett teljesen nyitott az Android, mert azt látták, hogy a jelenlegi mobil platformok teljesen zártak, és ez no good anyways. Az IM-nek például tök nyitottnak kellene lennie. Mármint platformközinek. Nyitottnak.
Olvasom tovább »

Címkék: google live

Most már jobban értem, hogy mire gondolt Steve Ballmer, mikor belemondta a magyarok szemébe, hogy ők márpedig le fogják nyomni a Google keresőjét, csak azt nem tudja még, hogy mikor.

A vicc - úgy tűnik - egyben hintelés is volt. Azt ugyan lehetett tudni az elmúlt hetekben, hogy a Microsoft valamiféle bejelentésre készül kereső témában, de a részletek csak most váltak nyilvánvalóvá.

Az ötlet az, hogy az emberek a webes keresőket soksor használják arra, hogy vásárláshoz gyűjtsenek be infókat. Ha mosantól a Live Search-ön keresünk rá termékekre, majd ezt követően vásárolunk is, a Microsoft "visszafizet" valamennyi dollárt. Vagyis elvileg még olcsóbb lesz a cucc.

A háttérmegállapodások egyelőre nem publikusak. De sejthető, hogy a pénzvisszatérítést a hirdetők állják. Vagy legalábbis a Microsoft beépíti a keresőhirdetések árába a "vásárlás utáni pénzvisszatérítés" összegét.

Az ötlet amúgy nagyszerű. És nincs kétségem felőle, hogy követői is lesznek a jövőben a Live Search Cashbacknek. (A cucc amúgy az MS által felvásárolt Jellyfish rendszere.)

Persze kérdés, hogy az eladónak mi éri meg jobban: alapból olcsóbban ajánlani portékáját a weben, vagy kicsit drágábban kínálni, viszont kifizetni a különbséget a Microsofton keresztül az online termékvásárlónak?

Kicsit öröm az ürömben, hogy amennyire látom, egyelőre csak amerikai lakcímmel lehet regisztrálni Cashback accountot.

Címkék: microsoft keresők like.com online payment

Valójában pont az olyan egyszerű és nagyszerű funkciókat hiányoltam mindig is a Windowsból, mint amilyen a screenshotok gyors megoszthatósága. Na de ha az operációs rendszerbe nem fért bele ez a fícsör, akkor válasszunk valami ingyenes szolgáltatást.

Miért fontos egyáltalán a screenshotok megosztása? Sokszor egyszerűbb megmutatni, mint leírni, hogy miről is beszélünk. Már korábban említettük a Jinget, mely screenshotok gyors megosztása mellett videocapek közzétételére is alkalmas.

Én, ha nagyon-nagyon gyorsan akarok megosztani egy screenshotot, ráadásul kommenteket is szeretnék fűzni hozzá, a Jing helyett a Firefoxba épülő Fireshotot használom.

A harmadik, még gyorsabb screenshotoló alkalmazás a webes url2jpg. Twitteren láttam, és valószínűleg arra lesz jó, ha egy adott weboldal aktuális állapotáról akarok elmenteni azonnal egy képet. Na persze ilyen alapdologra a Paint is megfelelő.

Tudom, hogy macianok körében mostanában a Skitch a menő. Meg van ugye ez a ScrnShots nevű screenshot-megosztó is, aminek egyelőre csak maces asztali kliense van.

Ti miket szoktatok screenshotolni? Milyen rendszeresen? És milyen segédprogramokat használtok?

Címkék: képmegosztók képszerkesztés how to screenshot

Egyes pletykák szerint nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan a Gmailben is épp úgy lehet majd válogatni a témák között, mint például az iGoogle-ban.

Bár nekem bejön a Gmail minimalista dizájnja, azért tényleg nem ártana, ha lehetne választani pár téma közül. Persze nem kismacskás meg virágos szkinekre gondolok, hanem sokkal inkább betűstílusban, színekben, apróbb elemekben finoman eltérő dizájnverziókra.

A kreatívabbak már ma is átszabhatják a Gmailt. Nem kell hozzá más, mint egy Firefoxba telepített Sylish. Ha magunk lusták vagyunk megírni a stílust, válogathatunk mások munkáiból.

Címkék: google gmail how to theme

A YouTomb-on ugyan nem lehet megnézni a különféle okokból lekapkodott videókat, de azért kapunk egy elég jó képet arról, hogy mik azok a felvételek, melyeket valamilyen okból nem láthatunk a videómegosztókon. A YouTomb nem csak azt mutatja, hogy a szolgáltató milyen videókat törölt, hanem azt is, hogy a felhasználók maguk mely videóikat semmisítették meg.

Amúgy a Massachusetts Institute of Technology önálló projektjéről van szó. A Free Culture csoport saját bevallása szerint azért készítette el ezt a projektet, hogy kiderüljön, milyen videókat is kapkodnak le a szolgáltatók szerzőjog megsértésre hivatkozva. Nyilván elsősorban a tévedésből levett videókról szeretnének valamiféle képet kapni. Üdvözlendő kezdeményezés. Nyilván érdekes lesz az összegzés is.

Nos, ha a videókat magukat nem tárolják el, akkor mi az amit eltárolnak? Minden olyan metaadatot, mely hozzáférhető egy adott online publikált videóról. A klip címét, a klipből vett screenshotokat. Valamint a klip levételét kezdeményező cég vagy személy nevét is közzéteszik.

Lehet tippelni, mikor szedik le az al-Kaida videókat...

Címkék: stat videómegosztók kommuniti

Márciushoz képest 10 százalékkal kisebb volt a forgalma áprilisban az amerikai közösségi szájtnak. És éves szinten is mérséklődött a növekedés. Ugyanez a tendencia a MySpace esetben. Igaz, mindkét szájt több tízmilliós egyedi látogatóval rendlekezik hónapról hónapra.

Az ok talán ott keresendő, hogy kezdetben mindenki végigpróbálgatta a miniappokat, meghívogatta az ismerőseit, és nézegette ezen ismerősök aktivitásait. Csakhogy ez valószínűleg középtávon kevés a netezők figyelmének lekötésére. A Facebookról áprilisban elszivárgott 10 százaléknyi aktivitás azonban valahol máshol biztosan jelentkezik. Nem hinném, hogy hirtelen kevesebbet neteznének az emberek. De akkor vajon hova tűntek?

Címkék: stat social network myspace facebook linkedin

Az Internethajó nevű rendezvény egy dolog miatt emlékezetes minden évben. Hogy kiadják az úgynevezett Kék Noteszt (.pdf), mely egyfajta számvetés, a kis magyar digitália felett.

Legelsősorban azt emelném ki, hogy a 2008-as Kék Noteszben külön fejezetet kapott az internetadó ötlete. A készítők szerint

az internetadó bevezetésének ötlete olyan állatorvosi ló, amely felszínre hozta az információs politika ellentmondásait (a nagypolitika nem ért a digitális korszakhoz, hiányos a kormányzaton belüli egyeztetés, a szakmapolitikát mellőzik).

Csak egyetérteni tudunk ezzel a megállapítással. Reméljük, jövőre már csak súlytalan viccként fogunk emlékezni erre a politikai izére.

Ami még nekem szemet szúrt ebben a jelentésben, az a következő bekezdés:

A Web 2.0 oly látványos térhódítása nem csak a világon, hanem hazánkban is lelassult, mondhatni kicsit „betokosodott”. Egyelőre nem tudni, hogy a forradalom hétköznapivá válásáról vagy a finom fejlesztések időszakáról beszélhetünk-e inkább. A hazai piacon is egyre több a fejlesztő, a piaci szereplő, a konszolidáció jelei érzékelhetőek, aminek az intézményesülés is a velejárója. Figyelemreméltó programsorozat zajlik például havonként fejlesztők bevonása mellett (The Budapest New Technology Meetup Group). Lassan hagyománnyá válik Web 2 Symposium megrendezése, amely ezúttal 2008 márciusának elején gyakorlatilag a nagyobb üzleti szereplőknek szóló találkozó volt. A differenciálódás és a több szintű megjelenés mindenképpen a webkettes kultúra erősödését mutatja. Talán a lassulás miatt is, de a 2007-es év és a 2008-as év eleje nem hozott különösebb izgalmakat a digitális kultúra terén – történtek ugyan fontos változások, azonban a kultúra beépülő jellege miatt ezúttal nem felszíni, látványos változásokat élhettünk át, jelenleg mélyrétegi, hosszan tartó változások zajlanak, amikről nehezebb érzékletes képekben beszámolni.

Erről mindjárt több dolog is eszembe jut. Elsőként az, hogy valóban érezhető volt az elmúlt évben egyfajta konszolidáció a magyar közösségi szájtok piacán. Bár a "magyar közösségi szájtok piacát" gyakran az iWiW szinonimájaként használjuk. És a konszolidáció - vagyhát a statisztikákra való ráülés és a bannerek sajtolása - elsősorban az iWiW-re és a MyVIP-re jellemző.

A többi magyar közösségi szájt még mindig a kritikus felhasználói tömeg elérésével küszködik. Zajlanak figyelemreméltó intergrációs kísérletek. És - hogy egy kicsit haza is beszljek - az Inda például épp 2008 elejére kezd belendülni. Nem hiszem hogy volt olyan magyar cég az elmúlt évben, mely több szolgáltatást indított/revampolt, mint az Inda.

Kifejezetten örömteli, hogy a Kék Notesz megemlíti a Meetupot. A Webisztán ugye a kezdetektől fogva lelkes híve ennek a rendezvénynek. Amíg a nagyok konszolidálódnak, addig lent a bányában, a fejlesztők próbálkoznak, ötletelnek, igyekeznek valamit hozzátenni a magyar digitális össztudáshoz.

Szerintem jelenleg az történik, hogy bár egyre többen férnek hozzá a szélessávú nethez, egyre több ember számára magától értetődő, hogy a net előtt töltik idejük egy részét, a magyar online piac egyelőre meglehetősen kevés jó szolgáltatást nyújt ezeknek az embereknek.

Hogy mit szeretnek a magyar internetezők, azt pedig csak kísérletezgetéssel, próbálgatással, merész ötletek megvalósításával lehet kitalálni. Látunk egy-két nemzetközi trendet, mely kis módosítással ugyanúgy értelmezhető a magyar piacra is.

De sajnos az a fejlesztői és marketingkultúra, ami az amerikai közsségi szolgáltatásokat sikeressé képes tenni, egyelőre csak nyomaiban fedezhető fel idehaza. Egyszóval a magyar piac meghatározó szerepői 2007-ben elbátortalanodtak. Biztonsági játékot próbálnak játszani.

A magyar netező viszont csinálni szeretne egy csomó mindent a weben. Nem csak levelezni, csetelni meg iwiwezni. Jó lenne már észrevenni.

Címkék: magyar kommuniti filozomatika

Bár még csak az RC1-nél tart a Firefox 3.0, azt is lehet tudni, hogy egy sor fícsör kimaradt ebből a verzióból, egyszerűen azért, mert nem lett kész időre. Ezért a Mozilla még év vége előtt kiadja a Firefox 3.1-et, mely a Mozilla alelnöke szerint a következőket fogja tartalmazni:

XHR, native JSON DOM bindings, ongoing performance tuning,  awesomebar++, better system integration, etc

Az ígéretek szerint a 3.1 még jobb teljesítménymutatókkal fog rendelkezni, mint az amúgy meglepően gyors Firefox 3.0 RC1. A Firefox 3.1 kifejezetten a fejlesztői igényeket kívánja majd kielégíteni. Elsősorban a szájtközi XHR-ek támogatásában várható változás.

A Firefox 3.1 várhatóan 2008 legvégén jelenik meg. A tervek szerint rá egy évre jön majd a Firefox 4.0, melyről az alelnök egyelőre sejtelmesen csak annyit mondott, hogy

Firefox 4 will incorporate some of the more aggressive platform improvements in Mozilla2.

Címkék: dev firefox

Egy magára valamit is adó webszájt ma már ad néhány tartalmi feedet. Feedhirdetésekben ugyanakkor egyelőre kevesen gondolkoznak. Pedig a webszájtok valójában maguk alatt vágják a fát, ha engedik látogatóiknak, hogy hirdetésmentesen jussanak hozzá a tartalomhoz.

Van jó pár webszájt, mely csak hirdetésekkel együtt adja ki teljes tartalmát feedben. Ilyen például a Gawker is. Az amerikai bloghálózat feedhirdetéseit a Pheedo nevű cég szervezi. És közleményük szerint a biznisz meglehetősen gyümölcsöző: az első negyedévben 300 százalékkal nőtt feedhirdetés-bevételük. Igaz, a sajtóközlemény jótékonyan elhallgatja, hogy pontosan mekkora bevételt is generálnak a feedhirdetések.

A közlemény amúgy tartalmaz még egy meghökkentő adatot: az amerikai netezők többsége használ feedeket. Hát ebben én azért kétkednék. Idehaza nyilván a netezők töredéke használ feedolvasó alkalmazást. Mindenesetre az biztos, hogy a blogok terjedésével, népszerűsödésével egyre többen próbálják ki a feedolvasást is. Más kérdés, hogy idehaza még csak hírét sem hallottam a feedhirdetéseknek...

És ti? Találkoztatok már olyan magyar szájttal, mely feedjeibe hirdetést is pakol? Elfogadható modellnek tartjátok a "teljes tartalom, csak hirdetéssel" feedkoncepciót?

Címkék: blogok marketing hirdetés gawker feed feedolvasó

Már csak pár hét, és itt az új iPhone. Közben egyre több szó esik arról, hogy miben is hozhat változást az Apple kütyüjének új verziója. Egyesek szerint a nagy áttörés nem az új fícsrökben, és mégcsak nem is a 3G-támogatásban lesz, hanem az árban.

Mások szerint viszont az SDK és esetleg a még több natív Google-alkalmazás hozhatja el az új iPhone sikerét. Egy friss kutatás szerint az iPhone-nak köszönhető, hogy egyre több zsebkütyübe kerül bele az érintőképernyő. Úgyhogy bár az iPhone piaci részesedése egyelőre szerény, a piacra gyakorolt hatása annál nagyobb.

Az iPhone körüli hájp amúgy olyan sikeres, hogy az iphone-osok akár szolgáltatót is váltanak, sőt, akár többet is hajlandóak fizetni a mobilozásért, csak hogy használhassák az Apple telefonját. Az iPhone pörgeti a mobil-adatletöltéseket is.

Mindezek a fejlemények pedig azt mutatják, hogy a mobilnetben az áttörést nem a Nokia vagy a Motorola, hanem egy, a mobilpiacon ezidáig ismeretlen szereplő, az Apple idézi elő. Csak figyeljünk...

Címkék: filozomatika iphone

A Microsoft magyarországi kommunikációja továbbra is elsősorban arról szól, hogy a nagyvállalatokat és a kormányt meg kell tudni nyerni. Szóval nem a felhasználók vannak az első helyen. De mégcsak a másodikon sem.

Ez pedig innen, a túloldalról nézve egy kicsit elefántcsonttorony-magatartás. Nem sok kapcsolata van a szakújságíróknak a Microsofttal. Nem lehet tudni, hogy pontosan mit csinálnak idehaza. Általában kerülőúton tudja meg az ember, ha az MS magyar felhasználóit érintő változás történik.

És akkor most az olyan képtelen dolgokat nem említeném, hogy hogy lehet olyan helyre szervezni sajtóeseményt, ahova nem lehet laptopot bevinni, és nincs wifi. Egyszerűen felháborító, hogy 2008-ban egy vezető technológiai cég sajtóeseményén nem képesek ilyen alapdolgokat biztosítani.

Arról nem is beszélve, hogy miért nem lehet legalább két releváns kérdést feltenni face-to-face a Microsoft első emberének, ha már úgy alakult, hogy ellátogatott Magyarországra. Ja, tudom, a tech bloggerek nem emberek. Hogy jönnénk mi ahhoz, hogy szóba elegyedhessünk Ballmer úrral? Vajon Vint Cerf mit tud, amit Ballmer és píárcsapata nem?

A Microsoft kábé olyan béna kommunikációban, mint az Apple. Leszarják a magyar felhasználókat. Nem ők a fontosak. És akkor még itt vannak a Microsoft globális kommunikációs problémái, melyek persze idehaza is érződnek: egyszerűen képtelenek jól komunikálni azokat a fejlesztéseiket, melyekre méltán lehetnének büszkék.

Ballmer látogasában az is problémás, hogy mégcsak meg sem kísérelték leplezni, hogy azért érkezett Magyarországra, hogy a magyar kormánynál lobbizzon az állami szoftverbevásárlásokért. (Vajon Linus Torvalds első útja is a minelnökhöz vezetett volna?)

A tojásdobálás lényegtelen mellékzönge. Hogy úgy mondjam, még ez volt a legemberibb, leglazább, legközvetlenebb történés Ballmer látogatásában. A Microsoft megköszönheti a tojásdobálónak, hogy elintézte helyettük a píárt.

Címkék: microsoft filozomatika

Nem volt elég, hogy verőfényben, ellenszélben kellett végigbringáznom a rakparton, a regisztrációnál ráadásul egyből közölték velem, hogy "biztonsági okokból" nem vihetem be a laptopot. Kérdeztem, hogy milyen biztonsági kockázatot jelent a laptopom, mikor még repülőn is szabad szállítani, de csak artikulálatlan mosoly volt a válasz. Úgyhogy el is döntöttem, hogy nem fogom közvetíteni a történéseket.



Ballmer előadása amúgy oké volt. Főleg hogy az elején jól meg is dobálták tojással (egy Microsoft = Corruption feiratú pólót viselő srác volt a tettes, fura angolsággal kért számon valami pénzt az amerikai cégen, atán hazament), ami miatt tuti, hogy - nem csak az Indexbe, hanem - még a Blikkbe is be fog kerülni a Microsoft. Ami önmagában is példátlan médiatörténeti esemény lesz. (Biztos, ami tuti, diggeljétek be.)



Hát még ha idevesszük, hogy a Microsoft első emberének prezentációmentes előadása inkább séróból lökött bullshiting volt arról, hogy optimistának kell lenni. Különben még Charles Simonyi sem vitte volna semmire. Szóval a Microsoft kapott pár mondatnyi esélyt a holnapi bulvárnapilapokban arra, hogy a szélesebb néprétegekkel is megszerettesse magát.

Címjavaslataink az Indexnek és a Blikknek (beárazva):

Ballmer mellett robbant a magyar tojásbomba (100 HUF + ÁFA)
Tojást kapott az arcába a Microsoft-vezír a Corvinuson (111 HUF + ÁFA)
Az amerikai milliárdos életére törtek Budapesten (201 HUF + ÁFA)
Magyar tojásmerénylet Bill Gates utóda ellen (500 HUF + ÁFA)
Botrányba fulladt a Microsoft-vezér budapesti díszdoktori előadása (399 HUF + ÁFA)
Villantott a magyar diák a Microsoft vezér előtt (700 HUF + ÁFA)
Még a pornósztárok is sikítoztak Ballmer megdobálása láttán (800 HUF + ÁFA)
Döbbenetes budapesti merényletkísérlet Mr. Microsoft ellen (800 HUF + ÁFA)

A tojásdobáló csávót kivezették, aztán meghallgattuk a nagy semmit. Cserébe Ballmer kapott néhány bárgyú kérdést a közönség soraiból. Persze próbálták őt faggatni a yahoo-s dealről, de csak annyit mondott, "jáhúú", meg hogy mindenki tájékozódjon a vonatkozó sajtóközleményekből. Ő ugyan nem fog semmit hozzátenni ahhoz.

A Microsoft vezérének magyarországi látogatása mögött én továbbra és az állami megrendelés melletti lobbiérdeket sejtem. Meg ugye van ez a Live Mesh dolog, amit nagyon szeretnének nyomatni.

Azért egy-két vicckísérlete is volt Ballmernek ma. Például, hogy az origós közönséginterjú során megkérdezték tőle, hogy le fogják-e valaha nyomni a Google keresőjét. Erre Ballmer meg állítólag valami olyasmit válaszolt, hogy "persze", csak azt nem tudja pontosan, hogy mikor.

A Microsoft magyarországi képviselője még Ballmer előadása előtt prezentálta ötvenmilliomodszorra is a Silverlightban rejlő lehetőségeket. Illetve az asztali újságolvasó szoftverükről próbálta meg újfent bebizonyítani, hogy forradalmi (nem az). Ami talán érdekes volt, az a Seadragon és a Képes Krónika elegyítésére tett kísérlet, valamint a 2008-as olimpiai szájthoz készített silverlightos HD-közvetítéses megoldás.

Nem maradtatok le semmiről. És szégyen a Corvinusra azért, hogy nem engedi be a laptopokat, és úgy csinál az egész esemény kapcsán, mintha meg tudná gátolni, hogy öt percen belül ne kerüljön föl a tojásdobálós videó a webre. Persze fel fog kerülni. A média mi vagyunk, hkm.

Mindezt mobilnetről írom, a Corvinus elől, a bringám mellől, a microsoftos píárosok meg itt izzadnak mellettem. Vajh hány kamera vehette a kínos eseményt...?



Na mindegy. Bye-bye, Steve. Egy (felhasználói) élmény volt.

Címkék: microsoft magyar bulvár

Az elmúlt hetet az Amazon és a Graphisoft közös istenével, Alan Kayjel nyitottuk. Ő az az ember, akit többen idéznek az IT-szektorban, mint Tim Berners-Lee-t.

Ezt követően a hét legfontosabb fejleményéről számoltunk be: épülnek az adathordozhatóságból épített szekértáborok a weben. Aztán, kisebb flém alakult ki a Google Maps archomályosító technológiája kapcsán. Egyrészt, hogy mint jelent pontosan az, hogy egy szoftver "felismeri" az emberi arcot. Másrészt meg van-e hatékonyan működő ilyen technológia a világban. Úgy tűnik, még a Google-nak sincs.

A kínai földrengés kapcsán megint kiderült, hogy a rendkívüli híradások már nem feltétlenül a szakújságírók helyi tudósításaiból szerezhetők be. A geekek a Twitteren egyes esetekben képesek beelőzni a profi médiát.

Aztán, korunk egyik legnépszerűbb szépírója nyilatkozott arról, hogy miért tartja támogatandónak a torrentezést és a webes tartalommegosztást. Majd a webes konzumerélet szélsőértékével ismertettünk meg benneteket: céltalan vásárlás a weben.

Ezt követően megismertettük veletek holland barátaink ötletét: a félklikkes hirdetést.

Szerdán írtuk meg a hét egyik legnépszerűbb postját: idén is lesz Golden Blog. Igaz, mostanra sikerült különbséget tenni blog és blog között. Karanténba kerültek a "mainstream" blogok. A jelzőt mi nem nagyon értettük. Ti azonban lelkesen kommenteztetek. A Golden Blog-gal kapcsolatos friss hírekről folyamatosan beszámolunk. Maradjanak a készülékek előtt.

Ezt követően egy érdekes kezdeményezésről, a videokommentekről írtam. Eszembe jutott, hogy vajon milyen lenne, ha például kutacs ezentúl nem kisregényekben, hanem videoetűdökben reagálna a webisztános postokra...

Kicsit döcög a Google Analytics, nem úgy az Indafotó fotóséta-kampánya. (Amúgy a vasárnapi metróalagutas indafotóséta képei díszítik ezt a postot.) Legközelebb romkocsmákat fogunk fotózni. Gyertek!

A hét beharangozója, hogy Budapestre érkezik a Microsoft első embere. Az esemény konkrétan ma, azaz május 19-én lesz. Ha a helyszínen biztosítanak biciklitárolót és wifit, akkor még az is meglehet, hogy élőben fogjuk közvetíteni a történéseket.

Bemutattuk nektek, hogy mire jók az iPhone-weboldalak azoknak, akiknek nincs iPhone-juk. Majd megemlékeztünk a Reneszánsz iWiW-ről. A hetet pedig egy fontos bejelentéssel, a Firefox 3 RC1 kiadásával zártuk.

Állítólag vége a nyárnak, és végre itt a tél. Úgyhogy több idő lesz gép előtt ülni, írni, olvasni. Tartsatuk velünk az év huszadik hetében is.

Címkék: kávéhoz

A Mozilla kiadta a Firefox böngésző első Release Candidate verzióját. (A szemfülesebbek már péntek óta ezt a böngészőverziót használják.) Ugye a szoftverfejlesztésnek ez az a szakasza, mely a legközelebb van a végső verzióhoz. Mostmár kizárólag kiemelkedően súlyos bugok felbukkanása tudná csak növelni a Firefox 2 túlélési esélyeit.

Ha minden jól megy, akkor azonban az RC1 verziót a hivatalos kiadás követi majd, úgyhogy a betatesztből kimaradt Firefox-felhasználók is hamarosan megismerkedhetnek a valóban gyorsabb és jobb új Firefoxszal.

A Firefox 3 RC1 teljes áttekintése itt érhető el. A béta 5-höz képest nagy, látványos változtatásokra már nem került sor. A wines felhasználóknak kedveskedtek egy-két vizuális változtatással. Meg a letöltésvezérlőben van még egy-két kisebb jóság. Például, hogy visszakerült a "clear list" gomb, meg lehet egyszerre több letöltést is menedzselni.

A beígért új Firefox logó valószínűleg nem készült el időre. Sebaj, talán majd a hivatalos kiadásra.

Kiknek érdemes letölteni az RC1 verziót? Mostmár gyakorlatilag mindenkinek, hiszen ez egy viszonylag stabil verzió, és pár add-on is eléldegél már rajta. (Ami működik: AdBlock Plus, FlashGot, NoScript, IE Tab és del.icio.us. Nincs viszont még: FireBug, Fasterfox, Web Developer vagy Tab Mix Plus.)

A Firefox 3 jelentősen gyorsabb az IE7-nél és a Firefox 2-nél is. Emellett kevesebb memóriát használ, jobban véd a rosszindulatú és/vagy adathalász oldalakkal szemben (gyorsan frissülő feketelistán gyűjtik a rosszindulatú oldalakat.) Nagy változás ugye a címsorban (aktivitásalapú, prediktív) és a bookmarkolásban, valamint a weboldalellenőrzésben van.

Itt az idő tehát, hogy feltegyük a kérdést, mit adtak nekünk a rómaiak? Avagy: mi tetszik nektek az új Firefoxban, és mi az amit továbbra is hiányoltok?

Címkék: firefox