Egyre többet találkozhatunk amerikai sorozatokban is product placementtel. Vagyis egyre gyakrabban része a reklámozandó termék magának a történetnek. Aki emlékszik még, hogy a 24-ben milyen számítógépeket használnak a CTU-ban, az bizonyára már mosolygott jókat product placementeken.
Még kevésbé érthető, hogy a jerseyi Sopranók miért Apple-termékeken interneteznek. Vagy lehet hogy van valami összefüggés a New Jersey-i maffia és Steve Jobs ipara között?
Az utóbbi időkben a Weeds című amerikai sorozatban láttam a legtöbb, hozzám is szóló product placementet. A szereplők itt is kivétel nélkül MacBookokon nyomulnak. Mondjuk a sorozat eleve Kaliforniában játszódik, úgyhogy nem lóg ki annyira a lóláb. Felfogható egyszerű lokálpatriotizmusként is, hogy Agrestic lakosai elkötelezett macianok. (Kivéve a zsaruk.)
A drogdíler özvegy Nancy Botwin nem azzal küldi el gyermekét, hogy "nézzél tévét, fiam", hanem azt mondja neki, hogy "miért nem mész inkább YouTube-ot nézni?". Amikor pénzszűkébe kerül a család, az eBayen árulják a cuccokat. A középkorú anya, ha kiborul, kicsit teniszezik a nappaliban felállított Wii-vel.
A mókamester Doug Wilson polgármester pedig az Ask.com enciklopédia keresőjét használja. Általában teljesen értelmetlenül, de annál feltűnőbben. Ismertek olyan amerikai sorozatot, mely több webes/technológiai product placementtel van teleszórva?
Amint írtam, szerintem a Microsoftnak nagyon fontos kommunikációs győzelme volt a hónapokig tartó "fel fogjuk vásárolni a Yahoo-t és kész" ügy. Még akkor is, ha végül nem voltak hajlandóak akkora összeget az asztalra tenni, ami a Yahoo menedzsmentje számára is elfogadható ajánlat lett volna.
Úgy tűnik, érzik ezt a fajta kommunikációs momentumot a Yahoo-nál is. Jerry Yang, a Yahoo vezérigazgatója blogjában azt írja, hogy
We know the spotlight will probably stay on us for a while. That’s fine — we have a clear path ahead and momentum to build on. And thousands of dedicated Yahoos around the world who have held up well to scrutiny. It’s now up to us to show what we Yahoos can really do.
Amíg a Microsofttól nem is várhatunk mást, mint hogy beledugja néha az orrát az online bizniszbe, és jónapot, addig a Yahoo-tól ez nyilván kevés lesz. Számukra a mérték nem a New York Times címlapján való megjelenés, hanem a pénzügyi eredmények, innovációs törekvések felmutatása a Google-hoz képest.
A Google nagyon kemény ellenfélnek bizonyult a Yahoo számára. Egyrészt a Google saját erejéből egyre sikeresebb szolgáltatásokkal rendelkezik, másrészt stratégiai zsenialitásról tettek tanúbizonyságot, például a YouTube vagy a DoubleClick felvásárlásakor. Harmadrészt pénzügyi/online hirdetési oldalon sikerre vittek egy olyan modellt (AdSense/AdWords), melyről korábban álmodni sem mertek az online tartalomszolgáltatók.
Ehhez kellene a Yahoo-nak felnőnie. És bármennyire is erőlködik Yang, ez a mostani microsoftos feszkó egyáltalán nem fényezte cégét. Sőt.
Bár ami igaz, az igaz: némi empátiát és együttérzést begyűjtöttek azzal, hogy megpróbáltak ellenállni (sikerrel) a nagy behemót étvágyának. Mégha részvényeseikben nem is sikerült tartaniuk a lelket és a bizalmat...
Yahoo’s second-largest shareholder said in an interview Sunday that he would have considered selling to Microsoft for slightly more than the $33 a share the company offered, yet for less than the $37 a share that Yahoo’s board insisted on. (New York Times)
A Microsoft bejelentette, hogy mégsem kell nekik a Yahoo. Csak magamat tudom ismételni:
A Microsoft erőszakoskodásának egy eredménye máris van: tökéletesen bizonytalanná vált a Yahoo jövője. Mit nyertünk ezzel? Semmit. Mit nyert ezzel a Microsoft? Sok-sok médiafigyelmet. És némi elégedettségérzetet: olyan piacon sikerült zavarodottságot generálnia, melyhez saját erejéből képtelen volt tartósan felzárkózni.
Valójában tehát a Microsoftnak, és személyesen Steve Ballmernek azért érte meg ez az egész Yahoo-felvásárlásos hercehurca, hogy leírhassák egy sajtóközleményben (melyet a világ összes hírügynöksége és sajtóterméke átvesz), hogy:
We have a talented team in place and a compelling plan to grow our business through innovative new services and strategic transactions with other business partners. While Yahoo! would have accelerated our strategy, I am confident that we can continue to move forward toward our goals.
Szóval annyi történt, hogy év elején a Microsoft azzal keltett feltűnést, hogy viszonylag komoly ajánlatot tett a Yahoo-ra. Az online világ emblematikus cégének felvásárlása olyan hír volt, mely nem csak a Yahoo-nál fagyasztotta meg a levegőt, hanem a rivális Google-nál is.
Mikor a Microsoft elkezdett a Yahoo részvényesei felébeszélni, érezni lehetett, hogy a két cég közül melyik az erősebb (a Microsoft), és hogy melyik cég az (a Yahoo), mely az elmúlt években mutatott szerény teljesítményével képtelen valódi, hihető érveket kommunikálni saját részvényesei felé, mely meggyőzhetné őket arról, hogy ők egymaguk is képesek erős, innovatív, fejlődőképes irányvonalat követni a következő években.
A Microsoft lámer volt az online piacon. De fél éve mindenki úgy gondol erre a cégre, melyben a potenciál és az akarat is megvan arra, hogy bevásárolja magát az online piac élmezőnyébe.
Mégha most el is álltak a felvásárlástól, megerősödve jöttek ki a Yahoo-val folytatott huzavonából. Mégha a Microsoft nem is tud valódi - saját erejéhez képest meggyőző - eredményeket felmutatni az online piacon, azért bevásárolták magukat a Facebookba, a Yahoo-ról meg bebizonyították ország-világ előtt, hogy megehető reggelire.
A Yahoo-saga ezzel persze nem ért véget. A Yahoo-nak minden erejét összeszedve valami nagyon látványosat és meggyőzőt kell alakítania a következő negyedévekben ahhoz, hogy visszaszerezzék részvényeseik bizalmát. A Microsoftnak pedig nem lesz más dolga a következő negyedévekben, mint minél több webes témában kavarni valamit. Komolyabb online piaci szereplőnek fogják tartani a redmondi céget, mint tartották bármikor is.
Steve Ballmer agresszivitása, úgy tűnik, hatásos vállalatfilozófia.
A FlowingDatán publikált adatok szerint (amúgy ugye a Facebook oldalán is megtalálhatók ezek a számok) a több mint 23 ezer Facebook-minialkalmazás fele a "Just for fun" kategóriába esik. Vagyis a felhasználókat leginkább a FunWall, a You're A Hottie, a Top Friends vagy a Cute Catz ejti rabul.
Én azért kicsit hiányolom a valóban érdekes és okos minialkalmazásokat. De lehet, hogy csak az én közösségi hálómba nem akad fönn elég érdekes dolog. Ha nem számolom ide a Compare People-t, a Traveler IQ-t vagy a Friends For Sale-t. Nektek melyek a kedvenc minialkalmazásaitok? És melyiket tiltanátok be legszívesebben?
A Google vezérigazgatója a Business Week-nek adott interjút. Megtudhatjuk végre, hogy a 80 százalékos munkaerő jobb, mint a 100 százalékos, és hogy azért a Google-nak is lesznek nehézségei innováció terén. Az is kiderül, hogy honnan ismerszik meg a jó programozó csapat.
Can other companies emulate Google's famous model of letting engineers spend about 20% of their time on projects outside their main job?
The story of innovation has not changed. It has always been a small team of people who have a new idea, typically not understood by people around them and their executives. [This is] a systematic way of making sure a middle manager does not eliminate that innovation. If you're the employee and I'm the manager, and I sit down and say, "Our product's late, and you screwed up, and you gotta work on this really hard," you can legally say to me, "I will give you everything I've got, 80% of [my time]."
It means the managers can't screw around with the employees beyond some limit. I believe that this innovation escape-valve model is applicable to essentially every business that has technology as a component.
Why aren't many other companies doing this, too?
I think it's cultural. You have to have the culture, and you have to get it right.
What obstacles does Google face in continuing to innovate?
A problem that we face now is that we have people in multiple sites. It's a problem that everybody faces, but we're going to face it bad. We have, like, 50 locations.
So you still need that face-to-face contact?
The best programming team is a "telephone call," which is two people, you and I, programming together. The second-best programming team is, everybody fits into a single room. All other variants are bad.
Idén is van Shutdown Day. Bár némi könnyítés, hogy négy napos hétvégére esik ez az offline létet dicsőítő nap. Tavalyi tippjeink most is állnak. A Shutdown Day honlapján található szavazás szerint a látogatók többsége tizenéves, és képesnek érzi magát arra, hogy egy egész napra leszakadjon a webről, kikapcsolja a gépét, és mondjuk kimenjen a szabadba. A legeltökéltebbek nyilván átállíttatják mobiljuk pin-kódját a szomszéd gyerekkel, sőt, a tévét is kihúzzák a falból, a távirányítót a kutya nyakába kötik, az iPodot pedig egy napra bezárják az almáriumba. Önfeledt böjtölést mindenkinek!
A Twitstori célja végtelenül egyszerű: megmutatni az emberi érzelmeket. Ehhez használja a Twitter közönségét, és nem csinál mást, mint egybegyűjti azokat a twiteket, melyek az "én szeretem", "én utálom", "úgy gondolom", "hiszem", "úgy érzem", "azt remélem" fordulatokat tartalmazzák.
Kicsit a gyóntatóblogok jutottak eszembe erről a végtelenül egyszerű, de annál érdekesebb és tanulságosabb mashupról. (köszönet aadaamnak a linkért.)
Igazából nem lett volna nehéz kitalálni, hogy a Föld, a Mars és a Hold felszíne, valamint a világűr után a Google a tengerfenék felé fordítja receptorait. A Cnet blogja szerint hamarosan érkezik a Google Ocean, melynek segítségével körbebúvárkodhatjuk bolygónk hatalmas vizeit.
A projekt sokkal bonyolultabb és nehézkesebb lehet, mint annó, a Google Earth számára összegereblyézni a nagyfelbontású műholdképeket. Ne feledjük, műholdakkal pásztázni a Föld felszínét valószínűleg sokkal egyszerűbb mutatvány, mint végigtapogatni a világ tengereinek alját. Mert, mint a postban is elhangzik, a Mars felszínéről sok szempontból pontosab képünk van, mint arról, hogy mi található óceánok mélyén.
Sokan kérdezték tőlem az elmúlt hetekben, hogy mit szólok a mostanában indult magyarhírportálokhoz. Mindenkinek ugyanazt szoktam mondani nagyjából: idehaza eleve fontosságuknál nagyobb hangsúlya van a hírportáloknak, a webes "újságolvasásnak". Ha megnézünk bármilyen más online piacot a világban, nem látjuk ezt a fajta "online újság" világot. Ez abból a trivialitásból fakad, hogy az internet egyszerűen nem csak, sőt, elsősorban nem újságolvasáspótlék. Olvasom tovább »
14.59 Karotta (IndexVideó/Indavideó) a színpadon. Ezzel búcsúzunk is. Szevasztok.
14.49 Az jutott eszembe a prezentációt hallgatva, hogy vajon milyen szembenézésre lenne szüksége most az online marketingnek, ha külön el kell mondani minden prezentációban, hogy végre jó minőségű hirdetéseket kellene csinálni, amit szeretnek is a fogyasztók... Közben Vermeulen máris a gorillahirdetéssel példálózik. A lényeg: ezek a hirdetések nem úgy néznek ki, mint a hagyományos hirdetések. A fogyasztók szeretik őket, vagyis közönséget hoznak létre maguk körül.
14.47 A YouTube top 100 videói közt nincs reklámklip. Miért? Nem elég jók a reklámok. A Dove reklámmal példálózik. 300 millióan látták ezt a reklámspotot. Szóval ez a nagyszerű advertising. A kérdés tehát, hogy elég jók-e a reklámjaid, például annyira, hogy a fogyasztók egymás között is hajlandóak legyenek megosztani azt?
14.43Wim Vermeulen arról beszél, hogy az IDTV korában a nézők 80 százaléka átpörgeti a hirdetéseket, a weben pedig mindössze 0,4 százalék klikkel a bannerekre. Na akkor most mi a teendő? Mit csinál rosszul a marketing? Szerinte nem venni kéne a közönséget, hanem létrehozni. Hogyan lehet közönséget létrehozni? Na majd mindjárt megtudjuk... 14.08 Ebédszünet van éppen most. Finom csúszás pörkölt, aztán kávé. Előtte összefutottam Szabó Marcival, az iWiW ügyvezetőjével. Ha esetleg megint erre járna, majd videózunk vele is valamit. Ha érdekel titeket...
13.25Razóval ráuntunk egy picit erre a napra. Úgyhogy bekapcsoltuk a kamerát.
12.52 Hendriks: Több mint 2,5 millió magyar Messenger-felhasználó van. (Hahahaha. Na persze.) A magyarok nagyon kommunikatívak a többi piachoz képest. Szóval többet csetelnek a magyarok, és aktívabban, mint sok más európai ország lakói. Most a Microsoft Live termékeket fényezi a microsoftos fazon. Minek? Kinek? 12.39 Hendriks: A webkettő természetesen érkezett el az életünkben. A felhasználók szempontjából nem történt semmi forradalmi, egyszerűen életük részévé váltak az online közösségi cuccok. Saját kutatásaink szerint az emberek azért mennek fel a legtöbbször a webre, hogy kommunikáljanak.
12.33 Szóval most Arend Hendriks (Microsoft) beszél. Főleg arról, hog mennyire fontosak ma a weben a közösségi szolgáltatások, úgyhogy a hirdetéseknek is követnie kell a trendeket. Ügyesen hagyja ki minden példájából a guglis alkalmazásokat. Max a Facebook, a LinkedIn, a flickr meg persze a microsoftos termékekkel példálózik. Ja, és az iwiw-vel is.
12.31 Amúgy a konfot ti is élőben tudjátok követni az indavideón.
12.10 Winkler János konklúzióját osztanám meg veletek és a mobilotokkal:
12.00 Közben lőttem egy képet a közönségről.
11.55 Winkler: "abszolút szőnyegbombázás van a reklámpiacon." "Bizalomhiány jellemzi a célcsoportokat." "Figyelnünk kell a kommjunitikre." "Az egyiránú kommunikációnak vége." "Mobilon csak opt-in reklám képzelhető el."
11.48 Már most szólok, hogy az első előadás, ami érdekes lesz, csak 12.45-kor kezdődik. Arend Hendriks (Microsoft) fog beszélni a közösségi hirdetésekről. Most még Winkler János (T-Mobile) fog beszélni a mobilos reklámokról.
11.03 Amíg bent folynak a prezentációk, Doransky a Király utca flaszterén meséli el, hogy hova viszik a Mommót.
10.51 Biciklivel érkeztem a Brand Festival Digitalra, de a biztonsági őr szerint rossz ötlet volt, mert nem fog beengedni. Aztán a szervezők segítettek megértetni a szekuritival, hogy a bringás ember is ember. Úgyhogy már bent is vagyunk. Meetupos, 5 perces előadások pörögnek. Nem túlságosan érdekesek egyelőre.
A hasonló nevűek megguglizásáról, és a "minden mindennel összefügg" életérzésről szóló, kicsit nagyon marketingízű másfél órás film a YouTube-on teljes hosszában megtekinthető. Én már bekészítettem a popcornt és a literes kólát a laptop mellé. Függöny fel. 5... 4... 3... 2... and action:
Amúgy érdekes, hogy az a Google, mely korábban annyira háklis volt a "guglizás" terjedése miatt, most egy kifejezetten a guglizásról szóló filmhez adja a brandjét.
A podcasting elsősorban továbbra is azok számára érdekes, akik iPodot vagy más, olyan hordozható kütyüt használnak, mely nem rendelkezik netkapcsolattal. Szóval az offline webböngészőhöz hasonló dolog a podcast is. Letöltöm, hogy később megnézzem/meghallgassam.
Akinek belefér ez a fajta médiafogyasztás az életébe, az rendszerint azon sopánkodik, hogy miért nincs még több, még jobb ingyenes podcast a weben. A többiek pedig éppen úgy értetlenkednek az egészen, mint a Twittert még nem használók a Twitteren.
Pedig.
Pedig a podcast a webkultúra válasza az élő rádióadásokra. Nem mindig vagyok rádió előtt, nem mindig tudom meghallgatni éppen akkor a műsort. A podcast meg lehetővé teszi számomra, hogy akkor és ott, és olyan eszközön hallgassam az adott műsort, amikor, ahol és azon, amin csak akarom.
A podcast - miként mondjuk a feedolvasás is - tipikusan geek dolog. Hiába jönnek a felmérések arról, hogy mennyi podcaster és feedolvasó netező van, tudjuk pontosan, hogy nagyrészük geek. És amíg ez így marad, addig nem beszélhetünk a podcast sikerességéről.
Nem véletlen, hogy a legnépszerűbb podcastok szinte kivétel nélkül mind geekeknek szólnak, geekekről, geekektől. Az első podcast hírességek is ebből a szcénából kerülnek ki. És ha ez nem változik a jövőben, akkor nem ártana valahogy újragondolni ezt az egész on-demand médiafogyasztást... in plain English.
Éppen két évvel ezelőtt a legnagyobbhájp a webkettes szcénában a Riya nevű "arcfelismerő szoftver" körül volt. A projekt azóta is él, sőt, 2006 novemberében a Like indulásával megkísérelték a fejlesztők még egyszer témává tenni az "intelligens vizuális keresés"-t.
Aztán fél évvel később a TED-en prezentálta Blaise Aguera y Arcas a Photosynth technológiát. Talán azóta is az egyik legjobban sikerült előadás tech témában. A technológiát felvásároló Microsoft azóta sem mutatta be, hogyan kívánja a Photosynthet alkalmazni különféle szolgáltatásaiban.
Mindenesetre a Photosynth rávilágított arra, hogy kreatív, innovatív, előremutató ötletek a weben nem csak a Google-tól jöhetnek. Úgyhogy lehetett rá számítani, hogy a Google is megpróbálkozik majd a vizuális tartalmak jobb kiértékelésével. Márcsak azért is, hogy saját keresőjük értékesebb, hasznosabb, jobb lehessen.
Mostani hírek szerint egy új projekt arról szól, hogy megkísérlik a weben fellelhető vizuális tartalmakat valahogyan metaadatokhoz, keresésekhez társítani. Ez pedig - jegyzi meg helyesen a TechCrunch - egy képekre értelmezett PageRanket vetít előre.
Természetesen, akárcsak a microsoftos projekt, a Google-kísérlet is azon bukhat el, hogy a weben fellelhető képi tartalmak döntő többsége egyáltalán nem olyan egyértelmű dolgokat ábrázol, mint a Notre Dame homlokzata vagy az Eiffel-torony.
A képek intelligens, gépek általi kértékelése és metaadatokhoz való rendelése továbbra is inkább egy nagyon szép vágyálomnak tűnik. Valószínűleg a jövőben is inkább a képek "körül" található szöveges tartalmak kiértékelése mutatja majd meg, hogy valószínűleg miről szólhat az adott kép. Vagyis a kép kontextusában (leírásában, metaadataiban, címkéiben, linkelő oldalaiban) kell keresni a kép "értelmét". Nem pedig magában a képben, a kép pixelenkénti "értelmezésében".
Persze ettől függetlenül nagyon szívesen látnék a Photosynthhez hasonló intelligens, könnyűsúlyú szoftveres megoldásokat a webes képmegosztókban, képkeresőkben.
A Webma konferencia szünetében kértem meg Dave White-ot, a Weboptimiser vezetőjét, hogy adjon egy-két tippet bloggereknek. Keresőoptimalizálás egyszeregy...
A kérdés persze adódik: ha odafigyelünk arra, hogy ne legyenek no-follow linkjeink, és kevés, de minőségi oldalról érkezzen link az oldalunkra, az vajon elég-e. Elég?
Április elején indult el a Facebook webes csetszolgáltatása, és mostanra a magyar felhasználóknak is befrissült a fícsör. A webcset a Facebook oldalak jobb alsó sarkában érhető el. Nyomon követhetők az éppen online tartózkodó ismerősök.
A Facebook Chat amúgy fontos lépés, és egyben kemény kihívás is lesz az MSN és a GTalk számára. Bár egyelőre csak webes verzió vagy a Facebook Chatből, nem nehéz kitalálni, hogy a nem olyan távoli jövőben valamiféle hivatalos Facebook asztali kliens is készülhet.
Merthogy a webes csetszolgáltatás szerintem kizárólag webmail felületeken működik jól. A webmailjét az ember általában nagyon sokáig nyitva tartja, vagyis sokáig van online az integrált webcseten is. A Facebook viszont nálam csak akkor van nyitva, ha épp ügyködök, nézelődök ott. Vagyis ismerőseim csak akkor látnak online, ami nem túl sok idő. Mondjuk naponta 2-3-szor 2-3 perc. (Jelen pillanatban 142 ismerősömből 4-en vannak online.) Az is igaz mondjuk, hogy a facebookos ismerőseim nem feleltethetők meg teljesen a gtalkos kontaktjaimmal, úgyhogy a Facebookon olyan emberekkel is csetelek, akikkel GTalkon soha.
Szóval az asztali kliens sokat segítene azon, hogy a Facebook beletenyereljen az MSN bizniszébe. Meglátjuk.
Egyre többet találkozhatunk amerikai sorozatokban is product placementtel. Vagyis egyre gyakrabban része a reklámozandó termék magának a történetnek. Aki emlékszik még, hogy a 24-ben milyen számítógépeket használnak a CTU-ban, az bizonyára már mosolygott jókat product placementeken. 
A 
Április elején 