Bár sokan dícsérik a Google-t, főként a minimalartos, funkcionális dizájnjai miatt, úgy tűnik, csak ehhez értenek igazán. Sem az Orkut, sem pedig az iGoogle theme-jei nem sikerültek olyan szépre, esztétikusra, hogy az embernek ne támadjon kedve kiröhögni mondjuk az igoogle-os "Tea House" theme-et.



Nos, ha minden igaz, öt új étmával gazdagodik az iGoogle. (A JS-kódokat kell begépelni az address barba, majd a témaválasztásnál nyomni egy okét.) S hiába is reménykedtünk, ezek a dizájnok is ugyanolyan bugyuták és bénák, mint az eddigiek. A geekekben talán csak a naprendszeres téma fog megmozgatni valamit. A hét minden napján más képet kapuk a Naprendszerről. Na, egyébként ez a változó téma-dolog nem tűnik rossz ötletnek. Mindegy is, megyek vissza a Google Readerembe. Ott minden szép és jó. Nincs csicsa, nincs probléma sem.

Címkék: google start page igoogle feedolvasó

Jópár magyar bloggert keresett meg az origo azzal, hogy megállapodást ajánljon nekik. A pletykák szerint egy induló fiataloknak szóló, főleg a nő internetezőket megcélzó szájtról van szó. A bloggereket azzal keresték meg, hogy ha hozzájárulnak, akkor az új magazin szerkesztői majd jól átemelnek teljes postokat az origóba, és cserébe... Hogy mit kapnak cserébe a bloggerek? Linket. Vagyis odaadod az origónak a postjaidat, cserébe ők visszalinkelnek a blogodra. Az "ízlésnevelésre" építő magazin rövid, könnyed anyagokkal kíván megmaradni a piacon. Hogy mikor indul, azt nem tudni. A neve állítólag CotCot, de reméljük, hogy csak félrehallottunk valamit.

Címkék: média bulvár bloggerek

Publikus idővonalon lehet majd követni mások aktivitását, meg persze publikussá tehetjük a saját aktivitásunkat is. Ha jól értem a kikerült videókból, akkor ez lesz a Netvibes Ginger-kiadásának nagy újítása. Szóval egy nagy közösségi linkmegosztót hegesztenek a feedolvasóba. Az első videón látható közösségi funkciók alapján azt is gondolhatnánk, hogy a Netvibes egyenesen közösségi hálót szeretne feszíteni a Netvibes-júzerek közé.

Címkék: netvibes feed

Az elmúlt két Meetupot én passzoltam (különböző okok miatt, pl. büfé hiánya, egyéb elfoglaltság), na de most. Lássuk is a szerdai menüt, a szervezők tolmácsolásában:

VSShell - Rátky Gábor (EPAM)
Az EPAM által készített IDE Visual Studio alapokon teszi lehetővé a World of Warcraft add-in fejlesztést. Igazán cool demo lesz, WoW meg LUA, az eszköz tegnap lett bemutatva a Microsoft TechEd keynote-on.

Választási térképek manipulatív újrarajzolása - Varga Dániel (Mokk)
Itthon is és más országokban is mindig érdekes vitatéma a választások, népszavazások lebonyolítása. Az előadás rávilágít majd, hogy hogyan lehet az eredményt befolyásolni a körzetek átszabásával, és bemutat egy erre készülő szimulációs szoftvert.

Online sajtótájékoztató rendszer - Wind Attila (Cygnus Systems)
Váratlanul “hot topic” lett a sajtókapcsolatok kezelése, abszolút időszerű újragondolni ezt a témát az online média világában.

LinuxBIOS - Beregszaszi Alex (Siqon)
Szamtalanszor bosszankodhattunk mar azon, hogy a BIOS milyen gagyi tud lenni az egyre komolyabb PC alapu szerverekben. Pont az a funkcio hianyzik, ami nekunk kene: parameterek tavoli beallitasa, boot sorrend valtoztatas bizonyos feltetelek eseten stb. Kulonosen erdekes ez ha 1-2 gepnel tobb felugyeletet bizzak rank.

Domain-specifikus nyelvek - Ráth István
Istvan egy uj eszkozt mutat be egy klasszikus problémára. Azt, hogy hogyan lehet a programozási feladatok egy részét automatizalni ugy, hogy kozben jo minosegu kod keszuljon, mar sokan kutattak. A megoldasok jo resze nehezkesen alkalmazhato valos problemakon.

Participatív kultúrafogyasztás konzolokkal - Barczi Imre
Az eloadas komoly cimehez meltoan alapveto fontossagu temarol lesz szo. Aki ugrabugralt mar Dance Dance Revolution-re, hadonaszott egy EyeToy elott, vagy rocksztar-vicsorgassal szolozott Guitar Hero-ban, az biztosan aterzi a jelentoseget. Tobbet hallunk majd a jelenseg hattererol is, ami nagy segitseg lesz majd a prezentacio utani Guitar Hero Meetup Special esemenyben.

Szóval a végén Sztahanov fog beszélni - ismerve őt és az utóbbi hónapokban rajta elhatalmasodott GH-lázat - elsősorban a vicces gitározásról. De a többi előadás is legalább ennyire érdekesnek, sőt, kifejezetten érdekesnek ígérkezik. Utána pedig sörözünk és guitarherózunk is persze. Ne felejtsetek el rsvp-zni és kivasalni a meetupos pólótokat, ha jönni akartok. A helyszín a szokásos. Endless summer.

Címkék: beharangozó meetup

Az amerikai techsajtó fő témája ma persze a Google Phone, pontosabban - hogy egyben mi is áttérjünk a helyes terminológiára - az Open Handset Alliance (OHA) és az Android.

A New York Times két szakújságírója szerint például az is elképzelhető, hogy a nyílt platformon lefejlesztett szoftverekre talán még a Google logója sem fog felkerülni, merthogy ezt a lehetőséget meghagyja majd a 3rd-party fejlesztőknek meg a gyártóknak. A Google igazi célja nyilvánvaló és egyértelmű (mi is ezt valószínűsítettük korábban): minél hatékonyabban bevezetni a mobilplatformra is hirdetési megoldásaikat.

A kérdés persze csak az, hogy az OHA mennyiben lesz képes fontos piaci szereplővé válni a Windows Mobile árnyékában. És az is kérdés persze, hogy a Google baráti cége, az Apple mikor adja be a derekát, és mikor engedi be az iPhone-ra is a Linux-alapú Androidot. Valószínűleg soha. Viszont az elképzelhető, hogy a hekkelést nem fogják túlságosan agyonnehezíteni.

Az OHA-ban rejlő lehetőségek nem egy, a téma iránt érdeklődő blogger fantáziáját megmozgatta. Nicole Lee például komplett kívánságlistát állított össze. Ő elsősorban abban hisz, hogy a kezdeményezés hatására végre világra jöhet egy könnyen kezelhető mobil OS, és végre valahára annyit és olyan alkalmazást telepíthetünk és használhatunk majd a kompatibilis mobilunkon, amennyit és amilyet csak akarunk.  A fejlődés iránya lehet, ha a wifi- és 3g-képes alkalmazások fejlesztésében is erős lesz ez a kezdeményezés. Lee azt is elvárná, hogy a Bluetooth technológiával többet kezdejenek majd a fejlesztők, mint amit eddig láthattunk.

A vágyálmok helyett mások már konkrétan beletúrták magukat az Android specifikációjába. Sascha Segan szerint lehetőség lesz példáult weboldalakba ágyazott streamvideók nézegetésére is. Erről nyilván mindenkinek az jut eszébe, hogy végre "rendesen" lehet majd nézni a YouTube-videókat is mobilkijelzőn.

A Telegraph bloggere szerint az Apple és a Google mobilpiaci mocorgását követően már csak egy kérdés maradt: mikor jön a Microsoft Phone. Mégha nem is lesz így, mert például a Microsoft tök elégedett a mobilverziós böngészőjével, azért abban biztosak lehetünk, hogy nem egy szoftver és mobilgyártó cég fantáziáját megmozgatja majd a most összeállt szövetség által kijelölt út.

Visszatérve még a "jönnek a hirdetések a telefonomba" parára, a Seattle Times bloggere jegyzi meg, hogy a fogyasztókat már nem nagyon érdekli, hogy az androidos mobilok akár olcsóbbak is lehetnek, hiszen hirdetésekből akarnak majd bevételre szert tenni, nem a szoftvereladásból. Csakhogy a mobilok már ma is elég jó áron hozzáférhetőek, így a potenciális felhasználókat sokkal jobban fogja érdekelni, hogy vajon ha a nyílt platformot választják, nem fogja-e a Google szétszpemmelni a készülékük kijelzőjét a mégoly esztétikus és barátságos szöveges hirdetéseivel.

Mindennek ára van, valamint nincs olyan hogy ingyen ebéd, mondhatnánk. Persze a geekek is csak akkor hajlandóak eltűrni a hirdetések beömlesztését, ha cserébe egy valóban jól működő, érdekes és használható mobilplatformot kapnak.

Végül pedig hadd idézzek ide egy nokiás véleményt:

"Let's not underestimate the complexity of this industry," says Sebastian Nystrom, a director at the technology strategy unit at Nokia. "The problem is not to just develop a device but to get it out into the hands of consumers."

Az Android első szoftverfejlesztői csomagját november 12-étől lehet majd letölteni. Akkor nyilván sokkal okosabbak leszünk. Addig maradnak a találgatások és a feltétlen reflexek.

Címkék: google mobil open source android

Mi értelme van új böngészővel próbálkozni, mikor ott van egy Firefox vagy egy IE7 vagy egy Safari? Nem sok - gondolhatnánk. Közben meg azt is gondoljuk, hogy mindhárom, említett böngésző sem tökéletes.

Nos, hogy a tárgyra térjek, a Flock körülbelül az, ami az IE-nek a Maxthon: egy Firefoxra épülő, ám elsősorban közösségi vonásaiban más böngésző.

Sztahanov még tavaly nyáron írt az első publikus beta verziójáról, olyanokat, hogy

úristen, lehet, hogy mégis komolyan gondolták ezt a dolgot?

Úgy tűnik, komolyan gondolják, sőt. A most kidobott Flock 1.0-ban már nincsenek benne azok a kritikus bugok, amik miatt egy éve még inkább csak mosolygott minden tesztelő ezen a böngésző(verzió)n. A Flock egyébként azt csinálja, amerre a Firefox fejlesztése is tart: megkísérel minél több hasznos funkciót bent tartani a böngésző felületén belül.



Vagyis a böngésző egyre kevésbé csak arra jó, hogy weboldalakat nézegessünk. Hanem egyfajta dashboarddá (merészebbek szerint: oprendszer lite-tá) vedlik át, mely többek közt arra is vállalkozik, hogy kezelje virtuális kapcsolatainkat, vagy éppen támogassa a fájlmegosztást, virtuális közösségi életünket. A Flock kezeli a Twittert, Facebookot, del.icio.us-t, sőt, a YouTube-ot, és egy sor blogszolgáltatót is. A célközönség is nyilván azon geekek csoportja, akik rendszeresen használják ezeket a közösségi szolgáltatásokat. (Engem tehát telibetaláltak.)

A Flock szép és - az első pár perces nézegetés után - kifejezetten gyorsan, gördülékenyen működő böngésző. A MyWorld névre keresztelt aktivitásfigyelő fül pedig még hasznos is lehetne. Nyilván a Flock igazi előnyei hosszabb, masszívabb használat után derülnek csak ki. Úgyhogy én a következő hetekben át is állok erre a böngészőre. Meglátjuk, milyen tapasztalatokkal zárul ez a tesztidőszak. A végén meg írok majd még egy postot. A tanulságokról.

A Flock apija itt tekinthető meg.

Címkék: böngészők flock kommuniti

Ebben a pillanatban kaptam az exkluzív hírt, hogy a Google bejelenti, létrehozták az Androidot, ami az első, kifejezetten mobilkészülékekre tervezett nyílt platform. A kezdeményezéshez csatlakozott a T-Mobile, HTC, Qualcomm és a Motorola is.

A Google Phone tehát nem egy telefonkészülék, hanem egy olyan nyílt platform, mely az innovációt kívánja serkenteni a mobilpiacon. A közlemény szerint:

This alliance shares a common goal of fostering innovation on mobile devices and giving consumers a far better user experience than much of what is available on today's mobile platforms. By providing developers a new level of openness that enables them to work more collaboratively, Android will accelerate the pace at which new and compelling mobile services are made available to consumers.

Az Android egy olyan szoftverkörnyezet lesz, melybe bele tartozik egy mobilra készült oprendszer, felhasználóbarát kezelőfelület és természetesen az alkalmazások is. Az első androidos (vagyis "google phone-os") telefonok várhatóan 2008 második negyedévében kerülnek a piacra.

The Android platform will be made available under one of the most progressive, developer-friendly open-source licenses, which gives mobile operators and device manufacturers significant freedom and flexibility to design products. Next week the Alliance will release an early access software developer kit to provide developers with the tools necessary to create innovative and compelling applications for the platform. 

Az Android elvileg egyaránt jó lesz a fogyasztóknak, a fejlesztőknek és a gyártóknak is, hiszen az Android szabadon személyre szabható lesz, és minden cég és fejlesztő beleteheti a sjaát innovációját, ötleteit. Ezzel pedig a webes fejlesztési modell meghonosodhat a mobilfejlesztés piacán is. És ez alapvető fontosságú fordulat lehet. A mobilkészülékünk többé nem egy műanyagtokba elzárt rendszer lesz, hanem egy szabadon gyúrható, szétszedhető, összerakható rendszer.

A Google ezzel belép arra a vágyott mobilpiacra, sőt, alapszereplőjévé is válhat. A kérdés mostmár csak az marad, hogy az Android mennyi szabadságot enged majd a fejlesztőknek. A várakozások szerint az Android - legalább részben - Linux-alapú lesz. És mivel a szoftvercsomag ingyenes, várhatóan a fejlesztők mellett a mobilgyártóknak is ínyére lesz részt venni az új bizniszben. Az új platform azonban nem csak jobb mobilszoftvereket eredményezhet, hanem - az ingyenességért cserébe - valószínűleg beköltöznek majd a mobilokra is a hirdetések. Szóval alapvetően mást fogunk gondolni a mobilozásról egy-két év múlva, mint ma. Ha.

[update1] És közben megérkeztek a magyar nyelvű sajtóanyagok is. Íme:

• Mobileszközök és a Google.doc
• OPEN PLATFORM FOR MOBILE DEVICES_Hun(1).doc

És egy videó is az Androidról:

Címkék: google mobil open source android

Az Index információi szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg változatlan formában - nagyjából úgy, ahogy 2001-ből örökölték - a Microsoft oktatási intézmények szoftverlicencjogokra vonatkozó szerződéseit. (...) Úgy tudjuk, a Gyurcsány Ferenc asztalára került egyik javaslat azzal próbálta meggyõzni a miniszterelnököt, hogy a nyílt forráskódú szoftverek beengedésével radikálisan lehetne faragni a szoftverjogdíjakra fordított milliárdos költségvetési tételbõl (Index)

VS.

Microsoft has also faced resistance from some government bodies worried that by storing documents in the Office format, they'll be forever locked in to buying Microsoft software to decode them. (ISO-szavazás, első kör: elbukott a Microsoft)

A pesti utcákon itt-ott hallani olyanokat, hogy az iWiW jövő héttől elindítja a közösségek támogatását. Ez valami olyasmit jelentene - a sarki fűszeres szerint -, hogy ezentúl az iWiW (nem csak eltűrné, de) kifejezetten támogatná a nem valós személyek adatlapjait. Valami olyasmit kell állítólag elképzelni, hogy a nem valós személyek adatlapjait "át lehet majd konvertálni" közösségi profiloldalakká. Vagyi kifehérítik az eddig inkább megtűrt (vagyis: szürke) nem valós személyeket jelölő adatlapokat.

Ezek az új közösségi profiloldalak pedig sajátos tulajdonságokkal lesznek felruházva. Gondolom nem lesz születési idejük, vezetéknevük, becenevük, titulusok meg egyéb, kifejezetten valós személyekre érvényes tulajdonságuk. És nem is maguk a közösségi profiloldalak fognak bejelölgetni minket ismerősnek, hanem a közösség (pl. a "Webisztán-olvasók klubja") bármely tagja meghívhat "ismerősnek" bárkit. Vagyis elvileg a jövőben nem kaphatunk olyan levelet, hogy a "Fityfirity cég ismerősnek jelölt". Csak valós személyek jelölgethetik majd be egymást.

Szóval a pletykák egy kicsit zavarosak. Ugyanakkor, ha az alaphíresztelés igaz, akkor megvalósolni látszik az, amit a Webisztán másfél évvel ezelőtti indulása óta rendszeresen szajkózunk. Kicsit árnyalja a képet, hogy a postástól meg úgy hallottuk, hogy az iWiW pénzt kérne azoktól a cégektől, melyek ilyen közösségi profiloldalt szeretnének létrehozni. Méghozzá minden egyes visszaigazolt kapcsolat után fizetniük kellene azoknak, akik egyértelműen marketing céllal használják a szájtot.

A valós és nem valós adatlapok leválasztása - a zöldséges hallomásai szerint - azt is maga után fogja vonni, hogy egy rövidebb türelmi idő után szépen kiirtják majd a valós személyként regisztrált nem valós személyt jelölő adatlapokat. Vagyis a "Webisztán olvasói klub"-ot többé nem lehet regisztrálni normál iwiwes profiloldalon, hanem csak közösségi profiloldalként. Na ez meg legalább olyan kavarodásokhoz fog majd vezetni, mint amilyeneket mostanában a Facebook kapcsán hallani.
Szóval ezeket hallottuk.

• Az iWiW-sztori négy részben
• iWiW hack: mass mailer
• Otthagyni az iWiW-et
• Mi az, hogy valós identitás?
• Megnyitni a profiloldalakat a keresők előtt?
• A közösségépítő szájtok jövője
• Közösségi portálok fejlődési lehetőségei

Címkék: iwiw

Amíg a négy napos hétvégét próbáltam valahogy úgy eltölteni, ahogyan az tisztességes állampolgáréknál szokás (pihenéssel), fontosabbnál fontosabb technológiai hírek érkeztek a feedolvasómba, meg a mailboxomba.

Mindjárt az egyik legfontosabb, hogy a Google-féle OpenSocial kezdeményezéshez csatlakozott a MySpace is, így a fanyalgók, akik szerint a Google-nak nem fog sikerülni megszorongatni a nagy és erős Facebookot, hoppon maradtak.

Arra azért számítani lehetett, hogy a MySpace valamit lépni fog az egyre aggresszívebben nyomuló Facebookot látva. Hát ez a lépés, úgy néz ki, a Google-féle szolgáltatásközi api-hoz való csatlakozásban ölt testet.

Az OpenSocial így a 100 millió felhasználóval rendelkező MySpace mellett olyan fontos és komoly közösségi oldalakkal fog össze, mint a Google-féle Orkut, vagy éppen a LinkedIn és a Bebo, a SixApart vagy a HI5. Vagyis a legsikeresebb közösségépítő szájtok közül csak a Facebook marad ki.

Ha a Facebook a különutas megoldást választja, könnyen kizárhatja magát a következő év nagy bizniszéből.

A Google-nak nagyon fontos lett, hogy a közösségépítő szájtokban a júzerek aktivitásai is átláthatóak legyenek a számára. (A Facebook is ebbe az irányba tör előre.) A megálmodott szolgáltatásközi api pedig azt az ígéretet hordozza magában, hogy hamarosan a Google éppen úgy fogja indexelni ezeket a közösségi aktivitásokat, mint a html-alapú, regisztrációmentes weboldalak világát.

A Google tehát egyértelműen nyer a helyzettel. Egyben határozottan megmutatta a Facebooknak, hogy bár lehet itt ugrálni, a Google nélkül átütő sikert ma már aligha lehetséges elérni a weben.

Címkék: google api social network myspace facebook

Múltkor már lehülyéztem Calacanist, amiért saját sikertelen projektjét (Mahalo) próbálja TechMeme-hekkeléssel befuttatni. Na de úgy tűnik, hogy a "minőségi tartalom" dicsőítése ragadós. A Washington Post magához képest szokatlanul felületes és pr-szagú cikket írt a Brijitről.

Mi a Brijit? Egy olyan híraggregáló szájt, mely nem elégszik meg azzal, hogy berántsa más hírforrások tartalmait, hanem a hosszú, "minőségi" cikkeket zanzásítják is... az ügyes szerkesztők. Lehet zanzásítani közösségileg is. 5 dollár üti a markát annak, kai összefoglal egy weben is elérhető friss, "minőségi" cikket a Brijitnek.

Azt hiszem, bátran állíthatjuk, hogy egy bukásra ítélt ötletről van szó. Még akkor is, ha a hosszú és unalmas cikkek 100 szavas összefoglalói tényleg fogyaszthatóbbak a weben. Csakhogy egy ilyen szájtot egészen más formában kellene felépíteni.

És igen, megint a Twitter jutott az eszembe. A Twitterre kinyomott 140 karakteres cikkösszefoglalók éppen hogy teljesítik azt, amire a Brijit rögvest ötdolláros üzleti modellt is építene.

Mert szerintük, és a Washington Post szerint a felhasználók hatalomátvétele után a web következő nagy korszakában a szerkesztett, "minőségi" tartalmak fognak uralkodni. Ha kiröhögtük magunkat, mindjárt vegyük is észre a side effect-et: kinek van kedve végigolvasni ezt a kilométer hosszú Washington Post-értelmetlenséget? Én megtettem, nektek már nem kell. Klasszikus lose-win szituáció ;)

Címkék: média startup

A bloggerként és amazonos review-íróként is ismert Jon Swift arra ébredt, hogy nem tud belépni Facebook-oldalára. Gyorsan meg is kereste emailben a Facebookot, hogy javítsák a hibát, mire azt a választ kapta, hogy azért törölték az accountját, mert nem az igazi nevét adta meg regisztrációkor, s az álneves adatlapok sértik a Facebook felhasználási feltételeit. Egészen pontosan ezt a passzust:

(...) you agree not to use the Service or the Site to (...) impersonate any person or entity, or falsely state or otherwise misrepresent yourself, your age or your affiliation with any person or entity;

(Most tekintsünk el attól, hogy milyen gumicsont is az a kitétel, hogy "misrepresent yourself". Meg attól is tekintsünk el, hogy a Facebook-regisztrációkor nincs külön mező a vezetéknévnek és az utónévnek, hanem csupán egy "Full Name" rubrika van, amit akár érthet úgy is a netező, hogy oda beírhatja a teljes nicknevét.)

Swift felháborodása érthető. Példaként hozza fel, hogy vajon Bob Dylant is törölnék-e a Facebookból, ha nem Robert Zimmerman néven regisztrálna? A Facebook irányelvének nyilván az ad értelmet, hogy közösségépítő szájtok nem működnek jól, ha keverednek az álnevek, nicnevek és valós nevek. Vagyis ha az identitáskezelés nem egységes. Hiszen így nem alakulnak ki olyan szép kapcsolati ágrajzok a valós emberek között.

Ugye ismerős az iWiW-ről is az a jelenség, amikor a felhasználók nem valós nevükkel regisztrálnak, hanem más entitások, esetleg más emberek valós nevei mögé bújnak. Ez valóban megbonyolítja egy kicsit az identitáskezelést egy ilyen rendszerben, de azt is hozzá kell tenni gyorsan, hogy szűrni egyszerűen lehetetlen a nem valós identitással regisztrálókat. Miért?

Ahogy Swift is írja, a Facebook ugyan milyen alapon állítja azt, hogy neki nem az a valódi neve, hogy "Jon Swift"? Talán felkérték arra, hogy igazolja magát hivatalosan? Nem. A Facebooknál nyilván nem tudják, hogy melyik júzernek mi is a valódi neve. Valószínűleg valami bejelentés alapján törölték az accountot. Ha így van, akkor viszont elég könnyű bárkinek eltűntetni a Facebook accountját. Elég csak egy olyan levelet írni a szájt fenntartóinak, hogy bocsesz, de XY-nak nem is az XY a valódi neve, úgyhogy töröljétek az accountját.

Az online identitás problémaköre szerteágazó és bonyolult. Mert például van egy sor olyan szolgáltatás, mely kifejezetten az avatarszintű identitáskezelésben hisz. Vagyis inkább nickeket, álneveket, beceneveket, virtuális identitásokat építenek, és nem érdekli őket, hogy lonelygirl15-nek mi is a valódi neve. Ide tartoznak az mmo-játékok, például a SecondLife, vagy a blogszolgáltatók és a fórumok, meg egy sor más típusú szolgáltatás is.

A valós név, mint identitás a közösségépítő szájtok esetében nyeri el értelmét a weben. Hiszen sok szájt, így például a Facebook és az iWiW is, arra alapoz, hogy a valós személyek közti valódi kapcsolatokat lehetséges virtuálisan (online) modellezni. Persze, lehet, amennyiben a felhasználókat érdekeltté teszik abban, hogy valódi nevüket adják meg (mert például máskülönben nem találnak rájuk barátaik, ismerőseik. Vagy, mint a LinkedIn esetében: mert avatarnevek a legritkább esetben szoktak való világbéli munkát kapni.)

A netező saját érdeke, hogy adott szolgáltatásokban olyan identitással jelenjen meg, mely számára élvezhetővé és használhatóvá teszi a szolgáltatást. Ha egyszer valakit inkább Jon Swift néven ismernek, akkor viszont engedtessék meg neki, hogy ilyen néven legyen jelen egy valós identitást támogató szolgáltatásban is.

• Let Jon Swift Back into Facebook

Címkék: iwiw avatar bulvár social network facebook identitás

Első körben mindenképpen meg kell említenünk, hogy elkezdték kiélesíteni a Gmail új verzióját. Az elmúlt napokban számos blogban olvashattatok már erről a fejleményről. Nekem sajnos még nem frissült be a fejléc. (Elvileg ugye a "Settings" és a "Help" menüpontok közt kellene megjelennie egy "Newer version" linknek.) Az első írások alapján a felhasználók jelentős része csalódottnak tűnik, hiszen az évek alatt felgyülemlett felhasználói igények és fejlesztési javaslatok nem igazán kerültek bele ebbe az update-be.

Ajnasznak közben befrissült az új Gmail, és írt is Twitterre pár sort az első tapasztalatairól.

A legnagyobb változás a kontaktkezelésben van. (Aki be van lépve az angol nyelvű Gmail-accountjára, az klikkeljen ide.)



Sőt, én már most megelőlegezném, hogy itt nem látunk mást, mint a Gmail kontaktlistájának felkészítését arra, hogy kapcsolati hálóként funkcionálhasson. Ez vagy az Orkuttal való szorosabb integrációt jelentheti, vagy a kontaktlistát használó Google szolgáltatások (Gmail, GTalk, GDocs, Google Groups, stb) jobb átjárhatósága felé vezet ez az út. Nem mellékesen az OpenSocial-kezdeményezéshez is lehet köze.

Na mindegy, ne szaladjunk ennyire előre. A Gmail nyilván nem áll meg ezen a szinten. Amíg azonban nekem is befrissül az új verzió, jöjjön egy legalább ilyen fontos fejlemény a Gmail háza tájáról. Olvasó jelezte, hogy megjelent egy post a Gmail hivatalos blogjában arról, hogy immár nem csak ígéret: megérkezett az IMAP-támogatás a Gmailbe.

(Mire jó az IMAP? Aki esetleg nem ismerné ezt a protokolt, az IMAP azt tudja, hogy több mailkliens közt teremt oda-vissza folyamatosan szinkronizált kapcsolatot. Tehát ha törlök egy levelet az Outlookomban, akkor ugyanez a levél törlődik a Gmail-fiókomban is. Ha válaszolok egy levélre a Gmail felületén, akkor ha bemegyek dolgozni, az Outlookomban is ott lesz az elküldött levelek között ez az email. A Gmail esetében arra is jó lehet az IMAP-protokol használata, hogy a gmailes leveleinket akkor is el tudjuk olvasni, amikor épp nincs net, de a gépen rajta van mondjuk az outlookos folderünkben a komplett, szinkronizált gmailes levelezésünk.)

(Az IMAP-beállítások csak az angol nyelvű Gmail-interfészen érhetők el jelenleg. Támogatott levelezők: Outlook Express, Outlook 2003 és 2007, Apple Mail, Windows Mail, Thunderbird 2.0 és egyebek. Működik iPhone-nal is. Gondolom hamarosan jön majd a magyar nyelvű Gmail-interfészen is, magyar nyelvű beállítási segédletekkel.)

Az IMAP megérkezése a Gmailbe sokak számára alapvető fontosságú fordulat. Mondhatnám úgy is: végre, bassza meg, végre!

Címkék: google gmail

Úgy tűnik, Jason Calacanis tényleg minden megpróbál, hogy népszerűsítse új startupját, a Mahalót. Szerintem mondjuk jobban járna, ha 1. valami értelmes dologba kezdene, ehelyett a "human-powered search engine" ökörködés helyett, 2. nem beszélne hülyeségeket, csak azért, hogy a Mahalo bekerüljön a Techmeme oldalaira.

Mondjuk már eggyel jobb ötletnek tűnik Veronica Belmont leszerződtetése, aki talán az egyik legismertebb és legszexibb techie díva (bár anno, egy éve a Webisztán olvasói csak az ötödik helyre szavazták az akkor még a CNet TV-ben ügyködő vloggert.)



A MahaloDaily egy rendszeresen jelentkező videoblog lesz. (Még az is megeshet, hogy a Mahalo keresőjénél is népszerűbb lesz. Ami nem gond, mert a vlogot a daily.mahalo.com aldomain alá kötötték, úgyhogy majd el lehet adni a hirdetőnek, hogy "a Mahalo, lám, egyre népszerűbb kereső".) Ez itt fent a műsor trailere, melyben Calacanis és Veronica végigveszik, hogy kikre nem szeretnének hasonlítani. Azt nem mondanám, hogy vicces ez az első epizód, de mondjuk éppen nem is kínos. Nem gondoltam volna, hogy Calacanisszal kapcsolatban ilyen mondatot is le fogok még valaha írni. (Aki emlékszik még...)

(Amúgy Veronica "munkahelye" a Twitter főhadiszállásán van. A fenti videó is ott készült. [A Twitter ma sütőtök színű logóval jelentkezett. Szóval ők is elkezdték ezt a Google-féle logópimpelést. Eszpee-nek tetszett.])

Címkék: bulvár videó jason calacanis vlog videóblog celeb2.0

Valójában Szily kollégának kellene megírnia ezt a postot, de ő most valami könyvet ír, úgyhogy rám marad a nemes feladat. Annyit azért előre leszögeznék, hogy sosem értettem a pecásokat és a pecás létet, egyáltalán.

Tizenévesként többször elkísértem fanatikus pecás haverjaimat vízparti piknikeikre, de mérhetetlenül unalmasnak találtam a csöndben eltöltött órákat. Kicsit úgy éreztem, mint egy hitbéli meggyőződés nélküli meditációt, aminek valójában nincs tétje.

Azért arról megbizonyosodtam, hogy a pecások szerint két ember létezik a világon: a pecások... és mindenki más. Nem csoda tehát, hogy a közösségiségben erős horgászok saját közösségi szájtot álmodtak meg maguknak.

A készítőktől azt tudtam meg, hogy néhány hete indult a Pecázók.hu. A pecásoknál már a képgaléria is sajátos értelmet hordoz: a fő téma, hogy ki milyen halat fogott, és ezt láthatjuk szépen, kategóriába rendezve. Ez a szolgáltatás láthatóan elsősorban arra koncentrál, ami a pecásoknak a legfontosabb: ki mekkora és milyen halat fogott, és ez legyen is dokumentálva. Mondjuk egy mms-képben, mindjárt a helyszínen.

Persze azért egy ilyen közösségi oldalban is több lehetne ennél. Mondjuk ha lehetne térképen követni a horgászhelyeket, meg hogy hol is lehet fogni azt a hatalmas Amurt, ki mekkora halat fog általában, milyen típusok a legmenőbbek, ki mennyire elégedett az adott napi fogással... Nyilván a közösség ki fogja forrni magát, és túlmutat majd a halakról készült fotók és a minisztorik megosztásán. Vagy marad olyan, amilyen most: egy kicsit fishy...

Címkék: magyar kommuniti startup