Szeptember elején indult az Inda képmegosztó szolgáltatásának első, publikus tesztverziója. Az elmúlt időszakban összegyűlt észrevételek és javaslatok (meg persze az ütemterv aktuális fejezetei alapján) elkészült az IndaFotó következő verziója, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk 1.5-nek.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a felhasználók nyomon követhetik feltöltött képeik aktivitását, sőt, a történésekről emailértesítőt is kérhetnek. Az is nyomon követhető lesz, hogy melyik felhasználók jelölték kedvencnek az adott képedet.

Elkészült egy-két alapszintű fejlesztés is, így például a felhasználó moderálhatja a képeihez írt kommenteket, alapinformációkat köthet adatlapjához (pl. blogja címe), szofisztikáltabb lesz a képek beágyazása más oldalba. Tisztult az ikonkészlet, pontosabbak a felhasználó képeinél megjelenő látogatottsági adatok.

Lehet követni a frissen feltöltött képeket, a frissen felvitt címkéket, satöbb, satöbbi. A fejlesztés és a hibajavítás persze ezzel nem zárult le. Irány az 1.8-as, vagy talán már a 2.0-s verzió. Hibákat továbbra is a hibaküldő formon keresztül jelezhetitek. A fejlesztési ötletek, egyéb hasfájások meg ide is jöhetnek kommentbe. El fognak találni az illetékesekhez. Kellemes hosszú hétvégét és fotózást mindenkinek.

Diszklémer: a post szerzője az Inda-projekt munkatársa.

Címkék: magyar képmegosztók képszerkesztés indafotó

Ha valaki arra adja a fejét, hogy valamiféle widgetet gyártson, rendszerint választania kell: melyik platformon is szeretné, hogy fusson a minialkalmazása. Ilyenkor a fejlesztő körbenéz, mérlegel, és kiválasztja azt a platformot, mely a legsikeresebb, legtöbbet használják, s így minialkalmazása számára is a legnagyobb az esély arra, hogy sikeres lehessen.

Az API-kal kikövezett szekértáborokat most a Google és szövetségesei kívánják felszámolni. Állítólag csütörtökön jelentik be az OpenSocial indulását (ez lesz az url).

Partners are in two categories: hosts and developers. Hosts are the participating social networks, and include Orkut, Salesforce, LinkedIn, Ning, Hi5, Plaxo, Friendster, Viadeo and Oracle. Developers include Flixster, iLike, RockYou and Slide. (TC)

Az összefogás eredményeként a fejlesztők olyan egységesített API-val dolgozhatnak, melynek segítségével a kezdeményezésekhez csatlakozó cégek közösségi szájtjainak profiloldal-, kapcsolati háló-, és aktivitás-kezelése egy sztenderdhez fog igazodni. Összevissza 100 millió felhasználót lehet elérni majd az OpenSocial alá fejlesztett minialkalmazásokkal.

By teaming with others, Google hopes to create a rival platform that could have broad appeal to developers. A person briefed on the plans said the sites in the alliance had a combined 100 million users, more than double the size of Facebook. (NYT)

A Google megint meglépte a történelmit. Ha a Facebook API-nyitása forradalmi volt, akkor a Google kezdeményezése magában hordozza a paradigmaváltás lehetőségét.

Az openID és a microformats után íme tehát, az OpenSocial lehet a Web3.0 harmadik mérföldköve. És még csak az út elején tartunk.

A Google törekvésiről sok mindent elárul a BtL témával foglalkozó postja. A cég fejlesztői projektjeinek vezetője szerint például a keresőnek áll a zászló most is:

In the next year we will make a series of announcements and spend hundreds of millions on innovations and giving them away as open source. (...) It also makes good economic sense. The more applications, the more usage. More users means more searches. And, more searches means more revenue for Google. The goal is to grow the overall market, not just to increase market share.

Amúgy értelemes az a felvetés is, hogy az OpenSocial API-ja elképzelhetően alkalmas lesz arra, hogy platformközi szinten is működjenek mondjuk a Google hirdetési megoldásai is. A másik, amit mindenképpen érdemes a téma kapcsán megemlíteni, hogy a Google Maka-Maka projektje éppen egybevág az OpenSocial-törekvéssel. Nyilván a Maka-Maka projekt valójában a Google saját szolgáltatásainak házon belüli felkészítését jelentheti. A cél pedig az lesz, hogy a Google-szolgáltatások között ugyanolyan horizontális réteg feszüljön (és ne csak az autentikáció miatt), mint amilyet az OpenSocial jelentene a Google és partnerei szolgáltatásai között.

Na, hát akkor asszem össze is foglaltuk a Google 2008-as stratégiáját.

Címkék: google api social network kommuniti szemantikus web open social

Bár csacsiság lenne a Microsoft Facebook-részesedésének árából a Facebook valódi értékére következtetni, mégis, egyesek nem tudtak ellenállni, és mindjárt ki is számolgatták, hogy akkor bizony 15 milliárd dollár a közösségépítő szájt értéke. Nyilván a Microsoft 1,6 százalékos részesedése akkor és ott ért ennyit, plusz figyelembe véve a rivális licitálókat és a Facebook vállalatfilozófiai elképzeléseit (nem akarják eladni teljes egészében).

Ha csacskaság  15 milliárdra taksálni a Facebook valódi értékét, akkor vajon mit szóljunk a Venture Beat által megszólaltatott kockázati tőkebefektető észjárásához. Abból, hogy a Facebook nem csak a sessionöket, hanem a felhasználók cookie-ait is tárolja, következtethetünk-e arra, hogy a Facebook 100 milliárd dollárba, azaz - ha jól számolom - 17 billió forintba kerül?

Cookies could help advertisers target ads to individual Facebook users, because these cookies could  reportedly automatically identify each Facebook user as they surf the web, and then serve advertising relevant to their stated interests on Facebook. (...) Lorenzen has previously claimed that Facebook could be worth up to $100 billion because of its ability to drive relevant online advertising. Others scoff at his valuation.

Ja, amúgy múltkor kifelejtettem, úgyhogy most pótolom. Szóval a Microsoft Facebook-bevásárlásáról jutott eszembe, hogy anno Doransky vendégpostjában éppen azt boncolgatta, hogy a Facebook lesz-e a következő Microsoft. A fejlemények (Microsoft bevásárolta magát a Facebookba) fényében érdekes újraolvasni ezt a postot.

Címkék: üzlet social network facebook

Végre itt a Pownce (vagyis Kevin Rose Twitter-klónjának) API-ja, a fejlemény azonban nem túl örömteli, hiszen több hónappal ezelőtt már beígérték a nyitottságot, és - legalábbis a Techcrunch által belinkelt Alexa és Compete adatokból ez látszik - a késlekedés kritikus volt. Azt persze nehéz megmondani, hogy lett-e volna esélye a Pownce-nak lenyomni a Twittert, ha korábban nyitják meg az API-t.

Azóta meg ugye történtek olyan nem mellékes fejlemények, hogy például a Google felvásárolta a Jaikut. (És nem a Twittert! Pedig a Twittert az az Evan Williams jegyzi, aki korábban kiváló érzékkel szállt ki a Blogger.com-ból és adta el zsíros dollármilliókért a Google-nek a szájtot. Neki se jött be mégegyszer. Ami a Twitter szempontjából persze nem biztos, hogy rossz hír. Ő viszont gondolom lassan már valami másban is kipróbálná magát.)


Visszatérve a Pownce-ra, azt még érdemes leírni és nyugtázni, hogy Kevin Rose népszerűsége kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megismételje a Digg sikerét. Legalábbis ma nagyon úgy néz ki a mezőny, hogy a Twitter marad a leghájpoltabb, leginkább közösségként funkcionáló mikroblogging szolgáltatás, a Google meg majd nyilván ügyeskedik valamit a Jaikuval. És a Pownce meg ott fog meghalni a bronzérmes helyen.

Jut eszembe, a Jaikunak intő példa lehet a Dodgeball kudarctörténete. A Twitter meg lassan anyagi problémákkal fog küzdeni, ha nem sikerül az eseti hirdetési megállapodásokon túl valami biztosabbnak látszó bevételre szert tenniük. A Pownce mondjuk ebben mutatott egy irányt. Aki emlékszik még, a mikropostok közé ékelt szöveges hirdetés volt az ötlet. Ennyit látni most, 2007 október legvégén.

Amikor februárban beszélgettem Jessica Hagyval, már sejthető volt, hogy blogötlete komolyabb karriert rejt magában. A Venn-diagramokban mesélő bloggernek hamarosan megjelenik első könyve. Kottke a napokban csetelt vele. Kiderül, hogy a sikersztori azóta is töretlen. A miniinterjúért cserébe viszont megajándékozta Kottket egy diagrammal, mely a blogokról szól. Íme.

Címkék: blogok bloggerek mindmapping

Egy ideje figyelem a Poronty körül szerveződő közösséget. Így egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy Hanna utóbb épp arról írt egy felvilágosító postot, hogy hogyan is kell porontyunknak blogot készíteni.

A porontyok nevében írt blog az utóbbi években saját műfajjá nőtte ki magát. Tudjátok, azokról a blogokról beszélek, melyeket a szülők írnak a gyerek nevében. Hogy például "ma elkezdtem járni", "kimondtam először, hogy papa és a nagyi furán pislogott", satöbbi. Az ilyen porontyblogok kicsit a családi újságok kultúráját támasztják fel. Nyugat-Európában még mostanában is találkozni ezekkel a családi hírmondókkal: a család tagjai szerkesztik egymásnak az újságot, melyben a csládtagokkal kapcsolatos hírek szerepelnek, pont úgy, mint egy újságban: képpel, cikkekel, rövidhírekkel, stb. Havonta szétküldik a családtagok címeire, és mindenki mindent tud.

A porontyblog elsősorban az ismerősöknek, családtagoknak készül. Mivel ma a szélessávú internet legalább annyira fontos egy háztartásban, mint a meleg víz, érthető, hogy egyre többen használják például a blogot mint formátumot arra, hogy ennek segítségével tájékoztassák rendszeresen az ismerősöket olyan fejleményekről, melyekért nem mindig emeli fel szívesen az ember a telefont.

Indítsatok blogot elnyomott babatársaim, és rántsátok le a leplet anyátokról és apátokról!

Az ilyen blogolásnak, twitterezésnek az is előnye, hogy nem kell minden családtagunknak külön telefonon elmesélni, hogy hogyan történt, amikor a gyerek megtette az első lépéseket. Persze a legközelebbi hozzátartozók szeretnék személyesen is hallani a történetet, de a szélesebb család és ismerősök megelégednek azzal is, ha néha rákattintanak a poronty blogjára, és onnan tájékozódnak az apró fejleményekről.

• Beleszületni egy geek családba

Címkék: blogok bloggerek kommuniti

Egy hosszabb posttal emlékezünk majd meg az új Ubunturól. Ám amíg ez a post összejön, befutott Németh Ádám reagálása az Indexben "Adminisztrációs hiba" címen megjelent Ubuntu-tesztre. Íme.

Nos, talán kezdjük a diszklémerrel: hardcore Unix-felhasználó vagyok, 1998-ban használtam először Linuxot, és úgy nagyjából 2000 környékén mondtam búcsút az utolsó Windows installomnak. Anno a KDE 3.1-ról meg írtam cikket is, aztán 2005-ben - megelégelve az akkori káoszt, meglovagolva a Mini friss megjelenését - átálltam Macintoshra. Az akkori Ubuntunak rettenetesen nagy hype-ja volt. Ugyanakkor hatalmas visszalépés volt benne sokminden, például:

• Nem volt grafikus telepítője (redhat 6.1, 2000).
• Nem kezelte az mp3-fájlokat alapból, sőt, szöveges fájl túrása nélkül (redhat 6.0?)
• Az alaplemezről nem is lehetett mp3-támogatást adni
• Nem kezelte a divx videoformátumokat (uhulinux, 2002)
• Nem telepítette fel a grafikus kártyák saját drivereit, erre nem biztosított lehetőséget (SuSE, 2001?)

Egyszóval: fos volt az egész. Mindehhez tartozott a szarbarna hátter (jól illett a veleményemhez), és a Debian projektből az elcsábított fejlesztőkkel jövő fanatikus trollok tábora. Évekig csesztettem Ubuntu-fan ismerőseimet, hogy "Human Beings use mp3", azaz ezt átlagember kezébe nem adnám. Egyszer-párszor volt szerencsém megpróbálni feltelepíteni másoknál, a vége rendszerint az lett, ajánlottam helyette egy másik disztribúciót, kinek-minek céljanak megfelelően.

Aztán idén szobatárs gépe halódni látszott, adtam újra esélyt az Ubuntunak, lévén a Gentoo-n kívül (amit főképp geekek és bannermarketingesek használnak) tulajdonképpen nincs alternatívája asztali használatra. Felraktuk. Rákattintottam az első mp3-fájlra. Gondolkozott, telepített, működött. Az első divx-re. Szintén. A fontok is jók voltak nagyjából. A grafikus kártya, a wifi ment. (Igaz, az előbbihez kért egy újraindítást, de túléltük).

Szóval minden szép és jó. Az "illegális" dolgokat engedte feltelepíteni, megfelelő pipát lehetett neki nyomni. Ehhez képest most olvasom Tóth Balu cikkét. Lényegretörő, alapvető kérdéseim:

- A telepítő rákérdez, tulajdonában állnak-e a szükséges jogok: A Windows Vista feltételezi saját magáról, hogy 40 000 forintért megvették. Ezért az Artisjusnal kéne panaszkodni, nem itt.
- Legelterjedtebb csipkészlet: erről lehetne vitát indítani, most már terjedőfélben van, ez tény, de korántsem a legelterjedtebb, és VÉGÜLIS MŰKÖDÖTT. (A Windows se működik magától, ezt valljuk már be).
- Fájlkezelő: használ Vistán Explorert? Nem első mozdulattal telepítette a Total Commandert? Van itt is pár megfelelője, én a krusaderre emlékszem, de biztos van Gnome-hoz is.
- Keresés: még Macintoshon is kattintani kell a keresés mezőre. Itt csak keresés gomb van. A CIKKBE BERAKOTT illusztración is!
- De csak azért, mert még Windows alatt benyomtam a hardveres kapcsolót: FELISMERTE VAGY NEM ISMERTE FEL? A jereváni rádióban ehhez képest nincsenek csúsztatások.
- Ez ügyben kénytelen voltam a fórumokat bogarászni, de nem jártam sikerrel: Erre emlékeim szerint a "rendszereszközök"-ben van lehetőség, de ez egy pár hete kijött rendszer, a kesőbbiekben ezeket javítani szokták.
- Elég máshogy néznek ki, mint Windows alatt: Igen, ha valaki csak az IE-t ismeri, ez probléma, de ez nem nyomtatott sajtó, hogy amit látsz azt kapod. A Firefox az ugyanaz - a betűtípusok viszont a Microsoft tulajdonjogában állnak (pl. [Microsoft] Arial)
- Hinting: Ha valaki nem tudja, mi az a hinting, miért hivatkozik arra, hogy újságot szerkeszt? Melyik újsagíróképzésen NEM tanítják? Mit keres valaki a "Betűmegjelenítés Részletek" menüpontban, és miért panaszkodik ha a "részletek" menüpontban részleteket talál?
- Csak mindenre elszántaknak: ezt a cikket a Microsoft szponzorálta? Komolyan ez esett le? A cikk szövegéből sem úgy tűnik.

Már nem emlékszem, melyik lapban olvastam ennyi csúsztatást egy helyen, de az biztos, hogy az Indextől, mint ahogy a politikában, úgy a techrovatban is nagyobb pártatlanságot vár az ember, mégha ez sose lehet tökéletes.

Nem kell aggódnunk amiatt, hogy a következő hónapokban minden nagy és fontos webre fejlesztő cég ráül szépen a babérjaira, és csak nézi, amint potyognak be a hirdetési bevételekből a dollárcentek, aranytallérok.

Bár nem is olyan régen még azt írtam, hogy a Hulunak, vagyis az NBC és a News Corp közös videószájtjának a YouTube árnyékában nem lesz sok esélye a felemelkedésre, most, így a privát bétatesztelés idején úgy tűnik, a két médiavállalat igenis komolyan gondolja a dolgot, nem csak blöfföltek.

Persze közösség a Hulu körül nem igazán fog megjelenni. Jól érzi a két alapító cég, hogy itt már az is nagy eredmény lenne, ha a teljes epizódrészeket sikerülne úgy kitenni erre az oldalra, hogy ne jelenjen meg a Diggen öt perc múlva egy olyan hekk, minek segítségével bárki, bármikor lementheti a gépére a Lost vagy a Heroes aktuális epizódját, teljes egészében.

Nem pontosan érthető a koncepció, hiszen bármilyen megjelenítést is alkalmaz ez a szájt (valószínűleg persze maradnak a flashplayernél), a videók lekaphatók lesznek. Talán arra számítanak, hogy ezzel a lépéssel kifogják a szelet a torrent tracker szájtok vitorlájából (hail, hail, Piratebay).

Szóval azt tartom, hogy a YouTube elsősége továbbra sincs veszélyben, max még egy kicsit többet fogunk videókat streamelni a weben, mint eddig. Én amúgy már azt is mérföldkőnek érezném, ha a vezető amerikai sorozatok epizódjait mondjuk egy hónapos késéssel, de lehetne videopodcastokban szedni.

A másik hülye szó, amit egyre inkább ízlelgetnünk kell, a címben is említett Maka-Maka. Nem, még mindig nem hawaii köszöntésekről van szó. Hanem a Google hónapok óta hintelt új projektjéről, mely egy, a szolgáltatásai közt horizontálisan épülő közösségi hálóról szól(na).

Egyelőre sokmindent nem tudni a projektről, még akkor sem, ha kézenfekvőnek tűnik, hogy a tárolt júzeradatok egy részét a júzerek megoszthassák egymással. Vagyis egy social software dolgozná össze a gmailes, orkutos, jaikus, igoogle-os, gcalendaros, gtalkos és másegyéb aktivitásainkat. A social graph ráhúzása a Google-szolgáltatásokra nem csak nagy, de egyben kézenfekvő ötletnek is tűnik.

Csakhogy van itt két bibi. Az egyik, hogy a Google a privacy-val kapcsolatos ügyekben eddig is néha túl merésznek bizonyult, és nem biztos, hogy szerencsés lenne, ha tovább borzolnák a személyes adataikra kényes netezők idegeit. A másik pedig, hogy a Google-szolgáltatások közé kifeszített api csak elsőre tűnik egyszerű feladatnak. Többségében jól működő, sajátos megoldásokat implementáló szolgáltatásokról beszélünk, és még ha az SSO (Google Accounts) készen is áll arra, hogy a szolgáltatásközi autentikációt kezelje, az egyes szolgáltatásokban végbemenő felhasználói aktivitások megoszthatósága, hordozhatósága ennél sokkal kényesebb és nehezebb feladat.

Amiben azonban biztosak lehetünk, az az, hogy a Google nem fogja feladni ezirányú törekvéseit. És - ha Orkutnak fogják hívni, ha nem - előbb vagy utóbb bemerészkedik majd a Facebook-féle minialkalmazásokkal és kapcsolati hálókkal terhelt júzeróceánba.

Címkék: google youtube videómegosztók social network filozomatika facebook hulu

Nem újkeletű Magyarországon sem, hogy politikusok a blogot kommunikációs eszközként használják. A miniszterelnök webnaplója vagy épp az ellenzék vezetőjének videoblogja is példája annak, hogy a hivatalos politikai kommunikációnak ma már része a kváziszemélyes hangvételű, "intel inside"-érzetet keltő "fontos emberek emberközeli gondolatai"-elképzelésre felfűzött blogolás.

Az egyik legutóbbi példa a SZ.É.P. blog elindulása, mely nem egy adott politikust kíván népszerűsíteni, hanem egy társadalmilag fontos (nem csak) politikai célt, üzentet kíván közelebb vinni a netezőkhöz. Nekem mondjuk ez a fajta kommunikáció már egyből szimpatikusabb, mint a politikusok állazázós postjai.

A közlemény szerint

A blogot elsősorban a Miniszterelnöki Hivatalnak a kampány szervezésében is részt vevő munkatársai írják, de készítenek bejegyzéseket véleményvezér bloggerek is, akik maguk is személyesen érintettek a betegségekben, és így alapvető fontosságúnak tartják a megelőzést, a szűrést, az egészséges életmódot.

Nektek mi a véleményetek?

Címkék: blogok marketing politika open thread

Mi a siker titka? Hát egy egyszerű ötlet, ami szinte minden embert érint - mondhatnánk, ha a kérdést a közösségi web témakörében tesszük fel. Nos, a cumul.us egy olyan szájt lesz, mely nem csak a weben fellelhető időjárási adatokat kívánja aggregálni, de egyben a felhasználók értékelhetik is a forrásokat, valamint maguk is megpróbálhatják megjósolni a várható időjárást.

Mottó: the wisdom of clouds. LOL.

Az időjáráshoz mindenki ért és mindenkit érint is. Szóval az időjárással kezdeni valamit nyilván jó ötlet a közösségi weben is. Meg mondjuk praktikus is lehet egy ilyen szolgáltatás. Hiszen ugyan ki tudná megmondani, hogy adott területre melyik meteorológiai intézet szokta rendszerint a legpontosabb adatokat közreadni?

A közösség tagjai amúgy tippeket is adhatnak egymásnak: ki mit visel adott időjárási körülmények között. Hát így. Meglátjuk.

And all over the world
Strangers
Talk only about the weather.
All over the world
It's the same
It's the same
It's the same. (Strange Weather)

Az Opera mégsem hagyja el korábban ígéretesebbnek látszó asztali böngészőjét. Bár úgy tűnhet, hogy a Firefox lépett fel az IE mellé riválisnak a böngészőpiacra, az Opera közben csöndben elévülhetetlen érdemeket szerzett a mobilböngészők piacán. Az Opera Mini sikerességét kihasználva próbálják meg feljebb húzni az Opera asztali böngészőjét.

Az Opera Link segítségével az asztali és mobilos böngészés összekapcsolódik. Amit elkezdtünk olvasni a laptopunkon, azt folytathatjuk a mobilunkon és vissza. A megoldás itt is az aktuális weboldalak bookmarkolása és azok megoszthatósága. Mivel személyes adatok megosztásáról beszélünk, persze regisztálnunk is kell egy accountot.

Az Opera kísérlete újabb mérföldkő lehet a mobilböngészés történetében. Ha kipróbáltátok ti is, mondjátok el, szerintetek így lesz-e. Vagy hamvába holt ötlet az Opera asztali böngészőjének feltámasztása...

Címkék: böngészők mobil opera

A CNet infói szerint a Microsoft elviheti a Google orra elől 2007 legsikeresebb közösségi szájtját. (Bár a Facebook jelképes részének felvásárlásáról beszélünk, mégis, akinek sikerül, oda már nem fog akarózni betársulni egyik riválisnak sem.) A két cég vérre menő licitálásba kezdett, mindketten nagyon de nagyon szerették volna részesedést szerezni az ultragyorsan népszerűsödő közösségépítő szájtban.

A Google-nak ugye ott az Orkut, ami soha nem muzsikált annyira jól, mint a piacvezetőnek számító MySpace, de az utóbbi egy évben a Facebook is komolyan belendült. A Google tehát lépéskényszerbe került: ahelyett hogy az Orkutot próbálnák meg defibrillálni, vagy új közösségi szájtot építenének, értelmesebbnek látszott a törekvés, hogy megvegyék az api-nyitás óta extrém hájpnak örvendő Facebookot.

És itt van nekünk a Microsoft, ami 2006-2007-ben kettő darab termékével volt képes valami bíztatót felmutatni. Az egyik az Xbox 360 játékkonzol, a másik pedig a szerverei. Itt van még a Vista, de az már most látszik, hogy egy komoly internetes cég ma már legalább annyira erős online szolgáltatásokban, mint a hagyományos bizniszekben. Nem véletlenül nyomult a Microsoft a Live projecttel az elmúlt időszakban, de mindenki láthatja, a Live szolgáltatások nem hozták be a Microsoftot a Google mellé. Sőt.

Vagyis mindkét cégnek nagyon de nagyon fontos a Facebook, ami ma nyilván aranybelépőnek látszik (számukra is) a következő évek online piacára.

A Google aggresszív nyomulása a Facebookért azért is érthető, mert anno, amikor a MySpace volt kalapács alatt, a Google alapítói még nem vették elég komolyan a közösségi szolgáltatásban rejlő lehetőségeket. És mint a MySpace későbbi tulajdonosa, Rupert Murdoch egy Wired-interjújában el is köhintette, a Google-fiúk nem voltak hajlandóak elég mélyen a zsebükbe nyúlni ahhoz, hogy kifizessék a MySpace árát. Ezt a történelmi tévedést a Google a YouTube-felvásárlással kompenzálta, de azért a tüske nyilván bennük maradt. Nem jönne tehát rosszul a Facebook.

Mindenesetre most úgy látszik, hogy a Microsoftnak volt égetőbb - majdnem mindenáron - megvenni a Facebookot.

Mit jelenthet mindez? Lesznek, akik szerint ez az akvizíció a Facebook végét jelentheti, mert a Microsoftnak nincs kellő tapasztalata az ilyen jellegű szolgáltatások még sikeresebbé tételében. Ez persze csacsiság. A News Corp se tudta, hogy mi fán terem a közösségépítő szolgáltatás, mégis, elég jól elvan a MySpace-szel.

A Microsoft, ha ügyes, most egy kínosan sok pénzbe kerülő (avagy: overhájpolt) szolgáltatással kivívhatja magának azt a presztízst, amit önerőből nem volt képes felépíteni. A Google-nak meg nem marad más hátra, mint tovább erősítenie keresőjét, és kezdeni valamit a közösségi szolgáltatások piacán. Valamit. Bármit. Csak ne az Orkutot hegesztgessék.

Az biztos, még egy Facebook nem fér el a piacon. Izgalmas hónapok jönnek.

Címkék: microsoft google facebook

Az október 23-ai eseményeket az Index - megszokott módon - "percről percre" (rövid nevén "PP") formátumban dolgozza fel. Nem csak, de a legfrissebb híreket a pp-ben közli, éppen azért, hogy a netezők a lehető leghamarabb értesülhessenek az adott esemény fejleményeiről.

A pp az Index egyik legrégebbi találmánya. Uj Péter azt mondja

a pp elnevezes nagyjabol az index indulasa ota el, de lehet, hogy hasznaltuk az internetto utolso idoszakaban is. (azota az intereneten minden masodik hirrel foglalkozo szajt hasznalja ezt az elnevezest) az elso elo kozvetitesunk az az 1996-os Szigetrol volt, sms-ben. tulajdonkeppen ugyanez a formatum, csak nem ez volt a neve. jellemzoen a valasztasok futtattak be format, de mondjuk a 2001.09.11. is attoresi pont volt.

probalkoztunk volna mindenfele szofsztikaltabb formakkal legalabb fejben, de rovid ido alatt lejatszodo, nagy hordereju es tobb tudosito egyideju munkajat megkivano esemenyeknel ez a legegyszerubb es leghatekonyabb formatum. (es raadasul a blogrobbanassal abszolut megszokotta is valt.)

Szóval a főszerk azt biztosan jól látja, hogy ez egy hatékony hírközlési forma. Nem csak azért, mert idehaza tényleg mindenki koppintja, ráadásul éppen ezen a néven, hanem azért is, mert az indexes PP népszerű az olvasóknál is.

Erre példa, hogy bár külön feedje nincs a PP-knek, Bácsi Laci (KiBu) kanyarintott egy html parsert, ami az október 23-ai eseményeket koveroló PP-oldalból szedte ki a friss postokat, és küldte fel egy Twitter accountra.

[E]gy xml feldolgozó erejével rendelkező html parser. Segítségével lehet XPath és CSS alapján is keresni a html struktúrában, és módosítani, javítani is lehet a dokumentumot. Ezen kívül a twitter gemet használtam még, mivel ezzel sokkal egyszerűbb a csiripelés, mintha saját magam találnám fel a spanyol viaszt.

Nyilván sokkal egyszerűbb lenne, ha a PP-knek lenne feedje. (Lehet, hogy hamarosan lesz is.) És nyilván nem csak a PP-k twitteresítése az egyetlen lehetőség. Mivel a PP-postok gyakorta sms-hosszúságúak, így nem csak a Twitter 140 karekteres postlimitjéhez passzolnak, de mondjuk akár sms-küldéshez is. (Lásd még az említett szigetes őstudósítást.)

Mondjuk idehaza nem látszik, hogy hogyan lehetne ingyen sms-ekben megoldani egy ilyen pp-értesítős dolgot. Talán szponzorált sms-ekkel. Az azonban látszik, hogy a kereslet meglenne egy ilyen szolgáltatásra is. Főleg ha olyan forró eseményekről akarja az ember megtudni a legfrissebbeket, mint például az október 23-ai események.

Amúgy a Twitteren keresztül ugye elvileg sms-értesítést is kérhetünk. Esetleg valahogy meg lehetne hekkelni a Google Calendar ingyenes smsküldés-funkcióját. Ötletelés vége. Ti jöttök.

[update1] Közben Pozsiék már megcsinálták a feedeket a PP-khez. Szóval ezentúl ha valaki a PP-hez feedet szeretne, írja az url végére, hogy "rss/".
Vagyis pl ehhez a PP url-hez: http://index.hu/politika/belfold/pp07okt23/
ez a megfelelő feed url: http://index.hu/politika/belfold/pp07okt23/rss/

Címkék: breaking feed twitter

Miután beszámoltunk róla, hogy Koltai Róbert legújabb filmjét a MyVIP-n keresztül is megpróbálja népszerűsíteni, a Subba, majd utóbb a Cinematrix is megemlékezett az idehaza többnyire még ismeretlen marketingfogásról. Amúgy a Cinematrix-cikkben a MyVIP vezetője azt állítja, hogy

Filmnek egyszer csináltunk csak hasonlót, a Zuhanórepülésnek, mikor már senki nem reklámozta, és nem ment jól a mozikban. Miután kiraktuk a kilépőoldalra és a címlapra, teltházzal vetítették.

Hát ha ennyire azért nem is nagy egy közösségépítő szájt marketingereje, mindenesetre jó látni, hogy tudatosság és kísérletezési kedv van az akció mögött. Lásd még a "Macskafogó 2" producerének nyilatkozatát:

Náluk hivatalos partnerség az iWiw-vel nincsen, az ötlet onnan jött, hogy már több Macskafogó és Grabovksy nevű júzer regisztrált, és azt szerették volna, ha van egy autentikus felhasználó is. Valóban létezik még kettő Macskafogó júzer, de a legviccesebb egy harmadik, a Macsakafogó Fan Club, ami valójában az azonos nevű szórakozóhely adatlapja.

A másik témánk, hogy a hét elején - talán világszinten is - elsőként számoltunk be itt a Webisztánon arról, hogy megérkezett a Google Docs mobilverziója. Előbb a Kispad

a szöveges dokumentumokat nagyon szépen, kiemelésekkel, színezésekkel hozza a mobil, ezért már jár a bookmark - és egy újabb koporsószeg az offline alkalmazásoknak.

majd a Cellanapló is tesztelte a szolgáltatást. Igaz, utóbbi nem nagyon linkelt vissza, de lehet h azért mert a kolléga nem olvas Webisztánt. (Nem jellemhiba persze.) Az ugyanis, hogy szerkeszteni nem lehet a dokumentumokat, előre tudható volt. Valamint az sem igaz, hogy a Google Docs ne lenne elérhető "átlag mobilokon". Forduljunk az Opera Minihez segítségért. Merthogy minden böngészőből látszik elvileg a cucc.

Címkék: marketing wom üzlet mozi

A filmforgalmazás, promotálás új szakaszba látszik érni Magyarországon is. Egyesek szerint már az Üvegtigris 2 és a Zuhanórepülés körüli torrentügyek, valamint a Macskafogó 2 "véletlenül" idő előtt kikerült trailere is valamiféle okos marketingfogás részei voltak. Így volt, vagy sem, most megtörtént az, ami korábban még soha.

A myVIP-től a szokásos idegesítő spamlevelek helyett most egy félig-spamlevél érkezett a postaládámba, mely szerint:

Koltai Róbert 'Robi' meghívott a következő Klubba, melynek ő is tagja: Megy a gőzös

Kedves Barátom!

Bár jómagam hadilábon állok minden technikai berendezéssel, engedd meg, hogy némi segítséget igénybevéve meghívjalak legújabb filmem, a Megy a gőzös klubjába.

Mindenekelőtt le kell szögezzem: ez a klub nem csupán egy klub. Ez a klub izgalmas képek, videók tárháza is, melyek által akár a kulisszák mögé is bepillanthatsz, s ha csatlakozol, Megy a gőzös ajándékcsomagot, benne pólót, jelvényt, dedikálókártyákat nyerhetsz.

Ahhoz, hogy mindez a Tied legyen, semmi mást nem kell tenned, mint elfogadni a meghívásom a Megy a gőzös klubba, s élvezni a színes képanyagot, a sok-sok videót, melyek a következő hetekben folyamatosan frissülnek majd.

Jó szórakozást kíván:
Koltai Róbert
a Megy a gőzös című film rendezője

Szóval valahol, valamelyik producer vagy marketinges felfigyelt arra, hogy a szokásos internetes megjelenés (jellemzően bannerhirdetések, flashszörnyeteg filmhonlap) helyett lehetne próbálkozni valami mással is. Egy film népszerűsítése nem csak abból áll, hogy plakátokat nyomtatunk, és megpróbálunk minél több interjút adni a kereskedelmi tévék pletykaműsoraiban.

Egy film webes kampánya ma már úgy kezdődik, hogy kilökik a silent trailereket a webre (legutóbb a Transformers alkotói hájpolták így a filmet, extrém sikeresen), jellemzően a YouTube-ra, esetleg blogban hintelnek a filmmel kapcsolatban. Emlékszünk, milyen jól csinálta ezt legutóbb J.J. Abrams?

Ha a fiatalok a neten lógnak, akkor oda kell vinni nekik a híreket is. És nem abban a formában, hogy háttérképnek letölthetik a film plakátját.

Címkék: marketing wom üzlet mozi